Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-15 / 139. szám
IV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1967. JŰNIUS 15., CSÜTÖRTÖK AZ ESŐ SEM MOSTA EL Nagy sikert aratott a járási tűzoltóverseny A 80 ÉVES SZELEI TŰZOLTÓEGYESÜLETET ÜNNEPELTÉK Szinte lemásolni lehetne a múlt év májusának utolsó vasárnapján megtartott járási tűzoltóversenyről írt riportunkat. Elsősorban az időjárás ismételte meg magát, s ennek ellenére a siker Tápió- szecsőhöz hasonlóan vasárnap Tápiószelén sem maradt el. A járás 15 községéből 49 községi és üzemi, valamint 17 úttörő lcány- és fiúraj mérte össze tudását. Az elméleti kérdések befejezése után a vendég pilisi tűzoltózenekar pattogó ütemű zenéjére indultak el a csapatok a gyakorlati verseny színhelyére, a sportpályára, ahol a gépek várták a versenyzőket. A Himnusz elhangzása után Fehér Sándor tápiószelei tanácselnökhelyettes köszöntötte a megjelent tűzoltókat és a kisszámú közönséget, majd felkérte Keszi Józsefet, a járási tanács elnökét, hogy nyissa meg a versenyt. A járási tanácselnök rövid beszédében méltatta az önkéntes tűzoltók áldozatkész és áldásos munkáját. Külön kiemelte a vendéglátó, tápiószelei egyesületet, amely a járás egyik legrégebben működő testületé, idén ünnepli 80 éves fennállását. Ezután engedélyt adott a verseny elkezdésére. A rajok a kötelező gyakorlatokat a meg-megerősödő eső ellenére fegyelmezetten hajtották végre. A versenyt megtekintette Király Antal, a járási pártbizottság osztályvezetője, Németh István rendőr őrnagy a járási rendőrkapitányság képviseletében, Jámbor István tűzoltó alezredes és Virág Elek tűzoltó százados, a megyei tűzoltóparancsnokság részéről, valamint Szűcs András járási tűzoltóparancsnok. A versenyen két kiemelkedő, úgy is mondhatnánk rekorderedmény született. A nagykátai úttörő fiúcsapat 35 másodperc alatt szerelte össze a kocsifecs- kendőt. Az úttörő korosztálynál ez orrszágosan is igen jó eredmény. A farmosi önkéntes tűzoltók pedig 28 másodperc alatt szerelték össze a kocsifecskendőt. Az eredményhirdetésre a helyi művelődési házban került sor. A kocsifecskendő kategóriában a férficsapatok közül 1. Farmos, Oj Élet Tsz., 2. Szent- lőrinckáta, Űj Világ Tsz, 3. Üjszilvás, Kossuth Tsz. Az úttörő fiúcsapatok közül 1. Nagykáta, 2. Pánd, 3. Tápió- györgye. A 400 literes kismotorfecskendő kategóriájában a férficsapatok közül 1. Tápióbicske, 2. Tápi ószele, 3. Kóka község csapata. A 800 literes kismotorfecskendő kategóriájában a férficsapatok közül 1. Nagykáta, 2. Tápiógyörgye. A 400 literes kismotorfecskendő kategóriájában az úttörő fiúcsapatok közül 1. Kóka, 2. Tápiószőllős, 3. Tápiószele. Az állami gazdaságok, egyéb üzemek közötti versenyben 1. az Üjszilvási Állami Gazdaság, 2. a Kátai Állami Gazdaság, 3. a Kóka és Vidéke Körzeti Fmsz. A kocsifecskendö kategóriájában a női csapatok közül 1. Üjszilvás, 2. Tápióbicske. A 400 literes kismotorfecskendő kategóriájában a tápiószelei leánycsapat lett az első. Az eredményhirdetés után a megjelent megyei és járási vendégek külön elismerésüket fejezték ki a tápiószelei községi tanácsnak, és a jubiláló szelei önkéntes tűzoltóegyesületnek a verseny tökéletes megrendezéséért. (rády) Mikor jó víz, a jó víz? Kútfúrók nyomában két „száraz“ községben A napokban átadta a budapesti Mélykútfúró Vállalat egyik négytagú brigádja Tápiószelén a 330 méter mély új kutat. A mélyfúrást 360 méterre tervezték, de a fiatal Szabó Béla, a kis munka- csoport vezetője szerint olyan szerencsések voltak, hogy jó vízre bukkantak harminc méterrel feljebb. A kis csoport Kákáról került Tápiószelére. A járás két községében egyformán rossz a vízellátás. Mind a két község vezetősége elsőrendű feladatának tekintette jó, vízbő kutak építtetését. — Sajnos, — mondja a munkacsapatvezető — Kákán Községi tanácsülések MA Nagykátán és Tápiószelén ül össze a községi tanács. Nagykátán a Nagykáta és Vidéke Körzeti Fmsz számol be a község áruellátásáról, Tápiószelén pedig a tűzvédelmi, valamint a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésről hangzik el ismertetés. nem jártak ilyen szerencsével. Közel háromszázötven méter mélységbe fúrtunk le, s ott első osztályú jó minőségű vizet találtunk. Jobbat, mint Tápiószelén. Igen ám, de a kákáit csak szivattyúval lehet felszínre hozni. A szelei vízkifolyón 400—500 liter víz jön ki percenként, ami elég lesz a község vízhálózatának ellátásához. — Nagyon örülünk, — mondja Fehér Sándor tanácselnök-helyettes —, hogy végre hozzájutottunk a drága vízhez. A községnek sok pénzébe, sok munkába került, de megérte. Most már csak a csővezeték rákötése hiányzik. Hamarosan szeretnénk megkezdeni a vízcsövek fektetését. Tervünkben tizenhétezer méter összhálózat szerepel, természetesen szakaszosan, az utak megoszlása szerint — mondja, s elsiet egy utolsó kútszemlére. Urban László Közös célunk az állattenyésztés fejlesztése Inkább a módszerekről beszéljünk! Az állattenyésztés fejlesztéséről indított cikksorozatunkhoz, illetve az ebből következő vitához megérkezett dr. Dobrai Lajos, a Tápiószelei Kísérleti Gazdaság igazgató- helyettesének hozzászólása. Megállapítja, hogy a vita eddigi cikkei nem fedik pontosan a címben meghatározott célt. „Vitatható — írja —, hogy miért éppen az állami gazdaságok tejtermelési szintjét veszik példának, amikor azt nem is tartják megfelelőnek. Helyesebb lett volna a módszerekről beszélni, ha ez a cél. Ha viszont a saját munkájuk dicséretét akarják kidomborítani, valóban a legjobb olyan összehasonlítási alapokat választani, melyek okkal, vagy ok nélkül, de jelenleg alacsonyabb szintűek. Az állami gazdaságok is mezőgazdasági üzemek, ahol több tényező gyakorol befolyást a termelésre.” A továbbiakban hangsúlyozza az igazgatóhelyettes, hogy semmilyen mezőgazdasági adatnál nincs szükség szépítésre „Ez sosem oldja meg a problémákat, legfeljebb langyos megnyugvást eredményez, és az előrehaladást lassítja, a fejlődést gátolja.” „Nem a nagyságrendűség jelentősége, csupán a pontosság végett” dr. Dobrai Lajos idézi a Kísérleti Gazdaság éves mérlegét, az igazgatósági elemző táblát és más hivatalos dokumentumokat, s ezek alapján ismét leszögezi, hogy a gazdaság múlt évi tejtermelése tehenenként 3 ezer 106 liter. Dr. Dobrai Lajos a vitát — igen helyesen — a szakszerűség, a pontosság és az alaposság irányába, a közvetlen módszerek irányába szeretné vezetni. A vita során közölt levelünkben Popovits Kálmán „csupán takarmányozási kér- dés”-nek tulajdonította a tejtermelést. Dr. Dobrai Lajos a takarmányozást csupán egy tényezőnek fogja fel. Írása további részében az igazgatóhelyettes kitér a Kísérleti Gazdaság — remélhetőleg — elmúlt gondjaira. „Az 1962, 1963, 1964-es években az aszály miatt éppen a takarmány nem állt a mezőgazda- sági üzemek rendelkezésére, s ez eredményezte az országos visszaesést, különösen ott, ahol már korábban jelentős szintet értek el a tejtermelés területén. Gondolom — írja —, a cél érdekében meg kell említeni, hogy a takarmányozáson kívül nem utolsó körülmény, és ez jelentősen befolyásolja a tejtermelést: a fajta, a jó egyedek léte vagy nem léte. A magyar-szürke marhával folytatott megfigyelések utaltak arra, hogy a jobb takarmány mellett sem jutottak túl 1500 literes tejtermelésen. A további tényezők, rangsorolás nélkül: a gondozás, a lelkiismeretes munka, az ösztönző bérezés, a megfelelő munkarend, a jó és állandóan rendelkezésre álló ivóvíz, az egészséges utódnevelés, a jó előkészítés stb. Ezek biztosítása, a helyi körülmények határain belül, az állattenyésztők dolga. Ez pedig ahány üzem, annyi adottság. Mindezeket nem ártott volna Popovits Kálmán állattenyésztőnek megemlítenie, ha ezeket egyáltalán fontosnak tartja. A megjegyzés pedig kissé általános, miszerint: .....egy kísérleti g azdaság lehetőségei és felszerelése messze felülmúlja a termelőszövetkezetek felszereléseit és lehetőségeit.” A Tápiószelei Kísérleti Gazdaság rendeltetése nem az állattenyésztés, és ennél fogva a felszereltsége is az átlag alatt van. Amit a tejtermelésről írt, és amit kérdésként tett fel, valóban feltűnő. A tejtermelés egy tehénre eső szintje 1962- ről 1963-ra 3 ezer liter alá csökkent. Ez a szint 1966-ban 106 literrel emelkedett. 1961-től indult meg az országos irányzatnak megfelelően a szarvasmarha-állományunk számszerű növelése. Ennek hatására a megyei tanácsok intézkedésére — mivel az I. osztályú üsző kell a termelőszövetkezeteknek — az állami gazdaságok részére a Tenyészállatforgalmi Vállalat csak II. osztályú előhasi üszőket tudott adni. Ugyanakkor az állomány gazdaságunkban a kétszeresére kellett, hogy felfusson. Ezzel együtt járt a selejtezés korlátozása is. Ilyenformán a gazdaság egy év alatt olyan állományváltozásnak volt kitéve, ami menthetetlenül tejszintcsökkenést jelentett. Ugyanakkor azonban a globális tejértékesítés növekedett. Ehhez a „rázós” változáshoz jött a korábban említett évek aszályos időjárása, amely az amúgy is gyenge fejlettségű és értékű felhigult állomány felerősítésére nem adott alapot. 1964-ben már valamivel jobb téli takarmányozási lehetőségek mellett lett volna mód javítani, azonban 1965 tavaszától több hónapon át száj- és körömfájás lépett fel. Ez sok szövődménnyel, egészen év végéig kihatott a tejtermelésre. Természetesen az utódok is megérezték ezt az állapotot. Közismert, hogy a betegségek a legjobban igénybevett, legtöbbet termelő teheneket érintik a legerősebben, s ez alól a Tápiószelei Kísérleti Gazdaság jószágai sem kivételek ... Véleményem szerint egy szakmai vitának nélkülözni« kell c személyes sérelmeket A cím: „Közös célunk az állat- tenyésztés javítása” — találó és jól összefogó megfogalmazás, mely a fejlődés lehetőségeit kívánja tárgyalni, és nem az egy kérdés körül folyé táncot. Ez a vita is akkor folytatódhat, és zárulhat egészségesen és eredményesen, ha az abban részt vevők a kérdésekre nem kérdésekkel válaszolnak, és nem mindig a rossz szándékot tételezik fel i. vitatkozó partnerekről. Dr. Dobrai Lajos igazgatóhelyettes ★ A vitát mi is ebben az értelemben szeretnénk továbbfolytatni. Csigágyűjtési rekordot jegyeztek fel Baranyában. Eddig húsz vagonnyit gyűjtöttek ösz- sze a földművesszövetkezetek az ínyenccsemegének való apró csúszómászókból. Az idei tavasz, a langyos, párás időjárás különösen kedvez a csigák szaporodásának, növekedésének. Ennek köszönhető, hogy még egyetlen évben sem exportáltak annyi csigát, mint most. A pécsi és a sásdi földművesszövetkezet közvetlen exportá- lási jogot kapott: ők szállítják külföldre a baranyai csigák háromnegyed részét. A feldolgozótelepeken minden egyes csigái osztályoznak, házukat gondosan megtörlik, így helyezik el az állatkákat az exportládákba. A baranyai csigák igen keresettek a nyugati országok konyháin. A francia átvevő közölte a MAVAD-dal, hogy főleg az ezen a vidéken „termett” csigákból kér. A nagy keresletre való tekintettel a baranyai földművesszövetkezetek elhatározták, hogy a nyári meleg beálltáig folytatják a csigaszedést. HOLNAP Szentlőrinckátán, Tápióbics- kén és Tápiógyörgyén lesz tanácsülés. Szenitlőirinckáitán az általános iskola tanulmányi 'SffSSSSS/SSSS/SS/S/SS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSJVSSSSSSSSSSSSS/SSSfSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/^i munkájáról, Tápióbicskén' a & jj tsz növényápolásáról és a $ nyári előkészületekről lesz S szó. Tápiógyörgyén a közbiz- 5 tonságról, majd a nyári tűzve delemről tárgyalnak. Érdeklődés hiányában elmaradt REGGEL Válasz olvasóink levelére: „Türelmüket és segítségüket kérjük // A Tápió mentében a tavasz A községi tanács azonban ^ folyamán Javaslat közügyben már a közeljövőben megteszi | címmel adtuk közre nagyká- a szükséges intézkedést. Még ^ tai, Egreskátai utcai olvasóink ez év folyamán körülbelül 2C0 ^ panaszát. Most közöljük a folyóméter szilárd burkolatú § nagykátai tanács elnökének gyalogjárdát fogunk építeni az ^ válaszát. „Fenti tárgyban több oldalú vizsgálatot folytattunk a megoldásra vonatkozóan. A közlekedés leállítása az Egreskátai Utcában nem lehetséges, mivel ezen az utcán keresztül lehet megközelíteni a Nagykáta és Vidéke Körzeti Fmsz bútorraktárát, valamint a közelmúltban rendezett Egreskátai út és Liszt Ferenc út közötti területet, ahol jelenleg családi házak épülnek. Mégis, igazuk Van a lakosoknak abban, ha mindettől függetlenül, a probléma megoldását kérik. utcában. Addig, amíg a járda meg- § épül, kérjük a lakosság türel inét. Nagykátán ugyanis nem § az Egreskátai utca az egyedüli, ^ amelyben szilárd burkolatú § járdára várnak. A községi ta- | nács viszont csak anyagi ere- $ jéhez mérten tudja a problémákat megoldani. A járda-; építési munkáikhoz kérjük és j; várjuk az utca lakóinak társa- : dal-mi munkában való segít- •; ségét. Monda János tanácselnök $ A múlt szerdán Tápiósze- §csőn az Asszonyok a világbé- \ kéért című előadás — hírünkkel ellentétben — elmaradt. | Elmaradt aznap este a Béke ^ katonái című irodalmi műsor ^ is. Senki sem jelent meg a tá- * piószecsői művelődési házban, Is így a járási nóta nács titkára ^ dolga végezetlenül távozott. Az klmaradás tényéről lapunkat a jjtápiósági tanács tisztviselői tájékoztatták, köszönjük tudósíPataki Tibor rajza Milyen \a foglalkoztatottság a járásban ? Pénteken ülést tartott a $ járási tanács végrehajtó bi- | zottsága. Megtárgyalták a jú- ^nius 19-i járási tanácsülés $ anyagát. A járás lakosságá- $ nak foglalkoztatottságáról ^Nagyvátliy János közgazdász, ^ a járási mezőgazdasági osz- $ tály osztályvezető-helyettese | állított össze tudományos igé- Nnyű tanulmányt \ szakszervezeti napja A járási-művelődési ház, a nagykátai szakmaközi bizottság és a budapesti Minőségi Cipőgyár C-gyáregységének szakszervezeti bizottsága a bejárók részére vasárnap délután szakszervezeti napot rendezett Nagykátán, a járási pártbizottság dísztermében. A megjelent, mintegy száz bejáró munkás előtt Balogh Lajos, a X. kerületi Törekvés művelődési ház igazgatója beszélt kulturális' munkájukról, majd a Nagykátai Községi Tanács vezetői Nagykáta iparosítási problémáit tárták fel. MOZIMŰSOR Tápiószecső, ma: Jónapot, én vagyok, szombaton: Szevasz Vera. Szentmártonkáta, ma: Királylány a feleségem, szombaton: Sikátor. Pánd, szombaton: Nem szoktam hazudni. Tápióbicske, ma: A hős aki fél, szombaton: Nyugodj meg kedves. Tápióság, ma: Aknaveszély nincs, szombaton: Bűntény a leányiskolában. Tápiószőllős, ma: Hős vagy áruló. Farmos, ma: Sakk-matt, szombaton: A titokzatos szakács. Kóka, ma: Hamida, szombaton: Asszonyok. Tápiógyörgye, szombaton: Hölgyeim, vigyázat! Tápiószele, péntektől—vasárnapig: Veszélyben az alagút. Tápiószentmárton, ma: Wemer Holt kalandjai, szombaton: A 26 hős.
