Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

1967. JÚNIUS IS., CSÜTÖRTÖK | Szívesen vásárolnak külföldön 1 MAGYAR VIRÁGOT Rózsa, szegfű és dísznövény exportra — kihasználatlan lehetőségek s A falvakban természetesnek Shat, ha a lakodalomban, tan- | évnyitón, névadó ünnepségen S,a kertből levágott virággal ^kedveskednek. A városokban ^ — érthető okokból — sokan § nem rendelkeznek kerttel, s fezért az erre a célra létesült ^üzletekből szerzik be a lakás ^'díszítéséhez és jeles alkalmak­éra a vágott vagy cserepes vi- é rá got. A közelmúltban végzett ^ felmérés szerint Budapesten " az egy lakosra jutó évi virág- fogyasztás értéke 70,— forint, ami megfelel az összes kiadás egy százalékának. Hazánkban erősödik az a felfogás, amely szerint a városi és falusi ott­honokat nemcsak a festmé­nyek teszik vonzóbbá, ottho­nosabbá, hanem a.z évelő dísz-' növények is. A derűt és fris­seséget árasztó zöld sarkok ma már egyre több lakás el­maradhatatlan kedves szín­foltjai. Az életnívó és a szabad idő növekedésével mind több és több ember foglalkozik ker­tészkedéssel, a különféle nö­vények gyűjtésével. Egyes la­kásokban sokfajta trópusi és szubtrópusi növény pompázik. A dísznövény lélektanilag is jelentős tényező, ugyanis a ve­le való törődés levezeti az ide­gességet, zaklatottságot, s ily módon az aktív pihenés egyik eszköze. A virágkertészet lényegében mezőgazdasági ágazat, a dísz­növények a termelőszövetke­zetek üvegházaiban, magáno­sok kertjeiben és a tsz-tagok háztáji gazdaságaiban látják meg a fényt. Az országban ki­zárólag erre a célra létesített összes üvegfelület 417 000 négyzetméter, ennek több mint fele a Fővárosi Kerté­Szent Péter esernyője a Csepel Autó művelődési házában Szombaton „A beszélő” címmel tv-filmet készít Mihályfi Imre rendező. Irta Bőr Ambrus, vezető ope­ratőr Bíró Miklós. A film börtönjelcnetét forgatják a tv-ben. A jelenet szereplői: Suka Sándor és Sztankay István. (MTI Foto — Maár Marianne felv.) este hét órai $ kezdettel az Állami Déryné ^Színház együttese szerepel a § Csepel Autógyár művelődési J házában. Bemutatásra kerül a £ Mikszáth Kálmán regénye, a | Szentpéter esernyője nyomán h készült vidám, zenés, kétrészes játék. Színpadra alkalmazta ifj. Kalmár Tibor. Zenéjét sze­rezte: Berki Géza. A darab rendezője: Kalmár Tibor. Főbb szerepeit Várnagy Kati, Holl János, Kovács Dénes, Hetés György és Tassi Béla játssza. *s'*'s"ss"s''s"s"'/fffssfssssfsss/ssssfsssss/ssssss/s/ssssssssssssssssssssssssssssssssss/s/ssj'sssss/sssssss/sss/ss/s/sssssssssssssl. DEBRECEN Orosz-szovjet drámai hét A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére Debrecenben jú­nius 23—26 között orosz—szov­jet drámai hetet rendeznek. A fesztiválon négy vidéki szín­ház vesz részt. A szolnoki Szigligeti, a békéscsabai Jókai, a debreceni Csokonai és a szegedi Nemzeti Színház. A zsűri elnöke Both Béla, a Nemzeti Színház igazgatója lesz. A HETEDIK KOCSI A Déryné Színház új bemu­tatóra készül: pénteken adják elő a Kulich Gyula Színpadon Békés József „A hetedik ko­csi” című mai tárgyú színmű­vét. „A hetedik kocsi” vidéki premierje június 17-én lesz a Tolna megyei Bogyiszló köz­ségben, majd a következő he­tekben összesen 26 előadást tartanak Tolna, Fejér és Sza­bolcs megyében. KÖNYVESPOLC Megjelent % Jelenkor júniusi száma Gazdag, változatos tartalom­mal, színvonalas szépirodalmi és kritikai írásokkal jelentke­zik a Pécsett szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új száma. A versek közül kiemelked­nek Fodor József, Simor And­rás, Takáts Gyula és Vihar Béla költeményei. A széppró­zai írások sorában olvashatjuk Bertha Bulcsú A nyár utolsó napja című új elbeszélését, to­vábbá Kampis Péter és László Anna novelláját. Figyelemre méltók a szám irodalmi tanulmányai. Bajomi Lázár Endre francia króniká­ja könnyed, szellemes beszá­moló a közelmúltban magyar­ra fordított s megjelent fran­cia könyvekről s a francia irodalmi élet nálunk jórészt ismeretlen érdekességeiről. Lóránd Imre „Elfújta a szél” címen Margaret Mitchell világhírű regénye máig tartó példátlan népszerűségének okait kutatja, s az ország leg­nagyobb antikváriumában szerzett tapasztalatai alapján elemzi a mai bestsellerek és különösen a nőolvasók ízlésé­nek összefüggését Cápa és rája A Fővárosi Állat- és Nö­vénykert munkatársai két és fél hetet töltöttek az adriai partokon, hogy új tengeri gyűjteménnyel gazdagítsák az intézmény akváriumát. Az ex­pedíció zsákmánya szerdán ér­kezett meg az Állatkertbe, egy hűtő-camion „gyomrában” hoz­tak több száz különféle tengeri halat, köztük hetvencentiméte- res úgynevezett sima cápát és egy tüskés ráját is. A rákok .listáján szerepelnek langusz­ták, homárok, az egyéb állat­fajok közül különösen érdeke­sek a tűzpiros virágállatok. A „KUTYA" sikere Egy magyar geodéta tavaly Etiópiába utazott, ott fogad­ta a császár, Hailé Szelasszié. A kihallgatáson kiderült, hogy mindketten kutyabarátok. A magyar vendég megmutatta a császárnak a KUTYA című lapot, s az annyira megtetszett neki, hogy azonnal utasította palotaminiszterét: rendelje meg. Hailé Szelasszié azóta rendszeres előfizetője az újság­nak, és az érdekesebb cikkeket ma is Etiópiában tevékeny­kedő honfitársunk fordítja le a császárnak. Bár az újság címlapján a XXX. évfolyam megjelölés olvasható, a KUTYA következő száma mégis egyéves jubi­leumot ünnepelhet. Hasonló címen ugyanis régebben is meg­jelent egy újság, melyet jó hagyományai miatt elődjének tekint az újraindult lap. A szerkesztő bizottság fő feladatá­nak tartja a magyar kutyafajták népszerűsítését, s amint azt beköszöntőjében írta: ápolni kívánják az ember és a kutya hagyományos barátságát. A lap külföldi olvasói önkéntes propagandistái ennek a tevékenységnek, s az etiópiai császár mellett még nagyon sok más neves személyiség szerepel ezen a listán. így Robert Kennedy, aki magyar fajtájú ku­tyát tart — nagykunsági csörgőt — Mihail Solohov, a Nobel- dijas szovjet író, akinek magyar újságírók mutatták meg a lapot, s ezután rendelte meg. Olvasója a lapnak Picasso is, harmincezred magával, mert ma már ennyi példány kel el havonta. Mint érdekességet, említsük még meg: több mint száz „kutyaújság” jelenik meg a világon. Az Egyesült Államokban magyar és angol nyelven adnak ki egy ilyen lapot, amelynek angol címe így hangzik: THE PULI... szét tulajdonában van, a tsz ek 110 ezer négyzetméle hasznosítanak, a fennmarad rész. mintegy 18 százalék, a oktatási intézmények tangaz­daságaira és az egyéniek terü­letére jut. A dísznövényter­mesztéssel hasznosított sza­badföldi terület a mezőgazda­ság szocialista szektorában 2850 kataszteri hold. Magyarország a múltban csupán szabadföldi virágma­got exportált. Ma már — sze­rény mennyiségben ugyan —, de élővirágot is vásárolnak tőlünk a külországok. Szegfűt Ausztria, Svájc és az NSZK, muskátlit szintén Svájc, ró­zsatövet több nyugati ország Is. A dísznövénytermesztés fej­lesztésére kedvezőek a hazai lehetőségek. A bel- és külföl­di piacokon a jelenlegi virág­mennyiség többszörösét is ér­tékesíthetnék a magyar kerté­szetek. Ehhez mindenekelőtt a dísznövények minőségét kell javítani a szomszédos orszá­gokban kinemesített anyatö­vekkel. Intenzív piackutatás, fokozott propaganda, csereak­ciók és együttműködési szer­ződések lehetővé tennék, hogy virágainkkal versenyképesek legyünk. A „tulipánország”, Hollandia nemzeti jövedelmé­nek 20 százalékát dísznövé­nyekből nyeri, annak ellené­re, hogy éghajlata mostohább a mienkénél. A nemzetközi „gazdálkodást” pedig szemlé­letesen bizonyítja, hogy ma már a szegfű termesztése vi­lágrészeket fog át: Dániából átkerül az anyatő Dél-Afriká­ba, innen Szardínia szigetére, majd repülőgéppel a föld minden részébe eljut a kine- mesített „Caravelle-szegfű”. Köztudott, hogy Magyaror­szág hőforrásokban rendkívül gazdag, mégis ennek az adott­ságnak ma még csak töredé­két használjuk ki, pedig a geotermikus energiát haszno­sító kertészetek önköltsége — a hagyományoshoz képest — elenyésző. A hőforrások körze­tében érdemes lenne kialakí­tani a szakosított virágter­mesztést, amely a nagybani értékesítés alapjául szolgálna. Magyarország a külföldi vi- rágpiacckon minőségi dísznö­vényeivel helytállhat: üveg­házaink amortizációja érdeké­ben, a komplex termesztés révén minden tenyérnyi he­lyet úgy kellene kihasználni, hogy a primőr zöldség és a virágtermesztés aránya meg­felelő legyen. A nagyüzemi vi­rágoskertek fejlesztésével el­érhető, hogy a jövőben ma­gyar szegfű illatozzék sok eu­rópai otthonban. K. I­Emmanuil Kazakevics: A KÉK FÜZET A korán elhunyt szovjet író két kisregényét — A kék fü­zet, Csillag — jelentette meg az Európa Könyvkiadó a zseb­könyvek sorozatban. Mindket­tő ismert már a magyar olva­sók előtt is, mégis szívesen vettük ismét kézbe s olvastuk végig mindkét kisregényt. A kék füzet az író nagy Le- nin-regény tervének megvaló­sult része. Páratlan művészi tömörséggel formálja meg benne Lenin alakját a Nagy Októberi Szocialista Forradal­mat megelőző viharos idő­szakban, razlivi tartózkodása idején. Sok apró részletadat­ból, feljegyzett vagy elképzelt gesztusból festi meg a portrét, amely Lenin műveit és a kor­társak visszaemlékezéseit ol­vasva, bennünk is mindinkább kialakul: a roppant egyszerű, közvetlen és figyelmes, töp­rengő és vitázó, ám a cselek­vés pillanataiban megingatha­tatlanul határozott, nagy for­radalmárt. Kazakevics emberi S közelségbe hozza az olvasóhoz § mindennapos életének ap- § róbb-nagyobb gondjaival és s örömeivel az élő Lenint. Csak $ sajnálni tudjuk, hogy az író ^ nem írhatta meg már a terve- § zett nagy Lenin-regényt § A kötet másik kisregénye, a $ Csillag, Kazakevics másik ^ nagy írói témáját, a Nagy ^ Honvédő Háborúnak egyik ^ epizódját dolgozza fel. A szov- \ jet háborús irodalom egyik ^ kis remeke ez a könyv, amely-1 nek megírására személyes él- & mények, gazdag tapasztalatok» ösztönözték az írót. A Csillag ? Travkin hadnagy felderítő- $ osztagának hőstettéről és Ká- § tyának, a kis rádióslánynak § reménykedő, de soha be nem $ teljesült szerelméről fest meg- ^ rázó képet. ^ voltak. Es ami enné! is több: Mindkét kisregényt Nikodé- ^ tudta használni! Ügy nézett musz Bili avatott tolmácsold- ‘ velük, hogy a kőszikla megfor- sábaxi jelent meg. \ rósodott tekintetétől. F érának csodálatosan szép, beszédes, nagy . szemei Azt mondja nekem ez a Ve­ra: — Tudja Béla, irtó nagy gondban vagyok... — és né­zett a fentebb már részletezett szemeivel. — Maga olyan okos, talán adhatna nekem tanácsot. — Minden vágyam — ha­zudtam —, hogy magának ta­nácsot adjak... — Választanom kell! Négy férfi között... Négyen akar­nak feleségül venni! — Csak? — Aranyos fiú — mondta és megsimogatta az arcomat. Már majdnem közöltem vele, hogy a négyet javítsa ötre, de köz­ben eszembe jutott, hogy én úgysem lehetek esélyes egy ilyen versenyben... ja és, hogy már van egy felesé­gem. — Ki ez a négy? Már csak azért kérdezem, hogy mérle­gelni tudjak... — Az első Géza. Csinos, kedves fiú. Rettenetesen te­hetséges. Már az ötödik regé­nyét utasítják vissza. Egy zseni. Ha vele vagyok, olyan okosnak érzem magam. Gé­za beavat új regényeinek tervébe. Szánté végigélem történeteit, sokszor én va­gyok a hősnő... Csodálatos érzés... Azt mondja, hogy én vagyok a múzsája.... — Mielőtt véleményt nyil­vánítanék, halljuk a másodi­kat ... — Lajos! Kellemes fiú. A ma embere, övé a siker, a hatalom és a pénz. Kutató- mérnök. Kocsija van, villát épített a Balatonnál, három­szobás öröklakás és a töb­bi... Ügy érzem magam ve­le, mintha valami gazdag ame­rikai milliomos lány lennék. Di­jakat kapott, az újságok írnak róla, miniszterekkel barátko­zik ... És annyi pénze van, amennyit akar... — Nem egy hátrány... — De hallgassa meg a har­madikat. Árpád a neve. Nem gazdag, nem tehetséges ... De Adonisz. Egy görög isten ... Világosbarna göndör haja van. Kreol bőre, villognak egész­séges fogai... Domború mellkas, széles váll, szép hosszú lábak... Ha mellette vagyok én..., szinte szégyel­lem elmondani, hogy mit ér­zek ... — Ne mondja... Sejtem ... Na és most halljuk a negye­diket. — A Józsi! — Ez minden? — Ez! — Csinos? — Nem! Kis vézna fickó! — Okos? — Amennyi ész neki kell, annyi van... — Pénz? — Technikus. Havi 1800-ért. Albérletben lakik a Dohány utcában. — Nem értem drága Vera ... Hogy kerül ez a szerencsétlen ebbe a mezőnybe? Hát rúghat egy ilyen, labdába a többi mel­lett? — Rúghat! — Mi szól mellette? — Az, hogy ebbe a szeren­csétlenbe vagyok szerelmes ... Halálosan... örökké! — Sajnálom magát Verács- ka... A lelkesedéséből, a hangjából érzem, hogy maga még mielőtt a tanácsomat kér­te volna, már döntött. Maga ehhez a szegény, kis senkihez megy feleségül. És talán iga­za van! A szerelem a legfon­tosabb. En is azt tanácsolom, hogy a Józsit válassza! — Maga megörült! És én egy ilyen fatuskótól kérek taná­csot! A Józsihoz? Nevetni kell! Hiszen őt csak szere­tem ... Ősz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom