Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

PÁRIZS Magyar-francia konzuli egyezmény A francia nemzetgyűlés kedd esti ülésén ratifikálta a Ma­gyarország és Franciaország között 1966. július 28-án aláírt konzuli egyezményt A nem­zetgyűlés külügyi bizottságá­nak előadója, Charles Loo kép­viselő, a törvényjavaslat elő-! terjesztésekor hangsúlyozta, j hogy Franciaországnak ez az első ilyen jellegű egyezménye népi demokratikus országgal, ezért különösen fontos. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM ÁRA SA FILLÉR 1961. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK Új guinea! követ Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán fogadta Kelta Fadiala rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, a Guineái Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Kelta Fadiala nagykövet megbízólevele átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Szavazás a Biztonsági Tanátsban Franciaország elfogadta az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását Bumedien algériai elnök a Szovjetunióban és Jugoszlá­viában tett rövid látogatása után szerdán visszaérkezett Algírba. Mint ismeretes, az algériai elnök az arab országok képvi­A békehónap záróakkordja Nagygyűlés Budakalászon A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának mintegy négyszáz dolgozója vett részt tegnap délután a gyár művelődési házában tartott békenagygyűlésen. Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára tartott előadást. A vietnami háborúról, a görög katonai dik­tatúráról, a közel-keleti konfliktusról, valamint a kommunis­ta és munkáspártok nemrég lezajlott Karlovy Vary-i érte­kezletéről beszélt. Felelős felelőtlenek A napokban hallottam az esetet egy értekezleten. Egyik váci gyár kazánházában hosszú időn keresztül hevert néhány nagy láda, de senki sem törődött velük, nem bontották fel, hogy tartalmukról, vagy rendeltetésükről meggyőződjenek. Csak a leltárellenőrzés, a kötelezően elő­írt érték- és eszközfelmérés késztette az üzemi vezetőket, hogy megvizsgálják, mi is van a ládákban? Nagy volt a megrökönyödésük, amikor kiderült: igen jelentős értékű, külföldön beszerzett gépi berendezést rejtettek, amelyeket még tavaly, a lipcsei vásáron rendeltek meg. Arról nem szólt a történet, hogy a hosszú időn át „elfekvő” berende­zés miatt milyen kár, mekkora értékű termelési kiesés érte a vállalatot Mostanában is igen sok szó esik a társadalmi tulajdon megsértéséről és a példákat majdnem kizárólag a kisebb- nagyobb értékek eltulajdonítására, az épületeken, gépe­ken vagy termékeken okozott rongálódásokra vonatkoz­tatják, és alig-alig esik szó arról, hogy a népi, a vállalati tulajdonban ezernyi más formában is eshet kár. M indenképpen el kell ítélni az üzemi szarkákat, nem­csak a törvény erejével, hanem az üzemi közvéle­mény fellépésével is. Teljesen jogos, ha nyilvánosságra hozzák és büntetik az olyan eseteket, amikor egyes dol­gozók hanyagságból, felelőtlenségből kárt okoznak a tár­sadalmi tulajdonban. A munkásság igazságérzete azonban azt is elvárja, hogy a társadalmi tulajdont más formák­ban, más módszerekkel vagy eszközökkel károsító esetek is kapjanak nyilvánosságot és az elkövetett cselekmény­nyel egyező megtorlást. H .a elmarad a felelősségrevonás a vácihoz hasonló ese­tek után, akkor azt mondják a munkások: kerülik a nyilvánosságot, mert úgy vélekednek, ártanának a mű­helyek, az üzemek vezetői tekintélyének. Bizonyos, hogy ilyen következmény is lenne. Mégis vajon nem kénysze- rítené-e a felelős beosztásban dolgozó vezetőket egy-egy ilyen ügy gyári nyilvánossága nagyobb gondosságra és az alaposabb körültekintésre? Szükség lenne erre azért is, mert az igazi nagy károk nem a kisebb értékű szerszámok, esz­közök vagy késztermékek eltulajdonításából származnak, hanem a több ezer, tízezer forint értékű gépek, berendezé­sek felesleges, felelőtlen „elfekvéséből”, és kihasználat­lanságából. I iegyelmit indítanak a munkás ellen, ha kisebb értéket 1 eltulajdonít. Kártérítésre kötelezik, amikor hanyag­ságból vagy felelőtlenségből rongálódást okoz a társadal­mi tulajdonban. Pontos előírások rögzítik a selejtes ter­mék miatti anyagi felelősséget. Mindez rendjén is van, de éppen ezért érthető, hogy sérti a dolgozók igazságérzetét, ha a társadalmi tulajdon kárára elkövetett egyéb jellegű felelőtlenségek felett elsiklik a figyelem és nem történik semmiféle felelősségrevonás. B tzonvos, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a vállalati önállóság, a nagyobb nyereségre törekvés készteti az üzemek és a műhelyek vezetőit, hogy gondo­sabban gazdálkodjanak minden rendelkezésre álló eszköz­zel, géppel és berendezéssel. Ugyanez azonban azt is meg­kívánja, hogy jobban nézzenek körül üzemeinkben és hallgassák meg a munkásokat, hogy a társadalmi tulajdon védelmének még milyen sokoldalú módszereit és eszközeit lehetne megtalálni. Áz üzemi demokrácia, a munkásság nyitott szeme egyik legfontosabb és leghatásosabb eszköz lehet a néptulajdon védelmében, ennek azonban nem sza­bad útját állnia olyan szemléletnek, amely az egyes felelős- felelőtlenek tekintélyét félti. K. A. seletében a szovjet vezetőkkel és Tito jugoszláv elnökkel a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit vitatta meg. Algírban nyilvánosságra hozták azt a közös közle­ményt, amelyet Btimedien el­nök belgrádi látogatása alkal­mából adtak ki. A közlemény megállapítja,, hogy Bumedien és Tito megtárgyalták azokat az eseményeket és azt a hely­zetet, amely a Közel-Keleten az imperialista erők ösztönzé­sére indított izraeli agresszió következtében keletkezett. Az eszmecsere folyamán kitűnt, hogy a tárgyalófelek azonos nézeteket vallanak: a tárgya­lások az őszinteség, a kölcsö­nös megértés és a hagyomá­nyos barátság légkörében zaj­lottak le. Bumedien moszkvai látoga­tását Algériában egyébként nagy megelégedéssel nyugtáz­ták. Helyi politikai megfigye­lők úgy vélik, hogy az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakának össze­hívását követelő szovjet felhívás Bumedien tár­gyalásainak első eredmé­nye. Kairóban szintén igen nagy megelégedéssel fogadták a közgyűlés rendkívüli üléssza­kának összehívására tett szov­jet javaslatot. Szerdán délután, magyar idő szerint 16 óra 42 perckor is­mét összeült a Biztonsági Ta­nács, hogy folytassa a vitát a közel-keleti helyzetről. A tanácskozóasztalon egy szovjet, egy amerikai és egy argentin—brazil—etióp hatá­rozati javaslat fekszik. A Biztonsági Tanácsban — magyar idő szerint — szerdán este szavaztak arról a szovjet határozati javaslatról, amely az izraeli agresszió megbélyeg­zését, és az izraeli csapatok azonnal és feltétel nélküli visszavonását követelte a meghódított területekről. A szavazást két szakaszban folytatták le: A szovjet határozati javas­latnak az a szakasza, amely Izrael elítélését szorgalmazta, négy szavazatot kapott (Szov­jetunió, Mali, India és Bulgá­ria), tizenegyen tartózkodtak a szavazástól. Az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli visszavoná­sát hat tagállam (a Szovjet­unió, Bulgária, Mali, India, Nigéria és Etiópia) szavazta meg, kilencen, köztük Fran­ciaország, tartózkodtak a sza­vazástól. A szovjet határozati ja­vaslatot, mint egészet, ezek után már nem bo­csátották szavazásra. Lévi Eskol izraeli miniszter- elnök több magasrangú kato­natiszt kíséretében kedden (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi közgyűlés Dabason Átadták a Minisztertanács elismerő oklevelét a Szikra Tsz-nek Kiemelkedő teljesítményt ért el tavaly a dabasi Szikra Termelőszövetkezet. A gazda­ságilag meg nem erősödött mezőgazdasági üzemek sorai­ból az ország legjobbjai közé küzdötte fel magát Ennek el­ismeréseként a Miniszterta­nács oklevéllel tüntette ki a közös gazdaságot Tegnap délután ünnepi közgyűlés ke­retében, Békési Sándor, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának főkönyvelője ad­ta át az elismerő oklevelet a tsz elnökének. Minthogy a gazdaság a megyei mezőgaz­dasági munkaversenyben is előkelő helyet szerzett tavaly, jelképes elismerésként Békési Sándor, a megyei tanács vb ötezer forintos pénzjutalmát is átadta. Beérett a híres karmazsin Belgiumba „repül" a dunabogdányi cseresznye Május végén kezdték meg Pest megye egyik legnagyobb cseresznyés körzetében Duna- bogdány határában a cseresz­nyeszedést. Azóta több százan szedik az Úttörő Termelőszö­vetkezet fáiról is a különböző fajtákat. A korai májusi után már beért a korai fekete, sőt szedik a híres karmazsint is. Ebből a fajtából Belgiumba repülővel szállítanak nagyobb küldeményt. Amint Sas And­rás, a közös gazdaság elnök­helyettese elmondotta, elég jó termés mutatkozik mind a termelőszövetkezet, mind pe­dig az alkalmi szüretelek meg­találják a számításukat. Eddig a leszedett gyümölcs fele il­lette meg a munkavállalókat, ezentúl — minthogy értéke­sebb és jobban fejlett a cse­resznye — 40, százalékért dol­goznak. Szép számmal akad­nak, akik a napi 250—300 fo­rintot is megkeresik. Kiszárították az ősmocsarat Csapadékmentes 10 ezer holdon Összefogtak a Buda környéki gazdaságok Amíg Monor, Cegléd és Nagykőrös környékén a bel­víz teszi évek óta nagy pró­bára a közös gazdaságokat, a Buda környéki termelőszövet­kezetek elszánt küzdelmet folytatnak a csapadék haszno­sításáért. A járás a megye csapadékban legszegényebb területei közé tartozik. S noha a Benta patak vízrendszeréhez kapcsolódó körzetben 31 bő­vizű forrás található, még­sem tudták eddig a források­ból származó vizet, meg a belvizes lapályok csapadékát igénybe venni. Nem, mert hiányzott a csatornahálózat. Ezen a gondon most a közös gazdaságok összefogásával a Buda környéki Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társu­lat enyhít. Ma már a társu­latnak 18 termelőszövetkezet, 6 állami gazdaság és két erdő­gazdaság a tagja. Tavaly, kö­zös összefogással, közel 300 holdon tették biztonságosabbá a termelést. Rendezték a Zá- mori patakot, s ennek során az érdi Búzakalász Termelő­szövetkezet birtokán levő 40 holdas ősmocsarat víztelení­tették. Több helyein megkezd­ték a vízrendezést előkészítő munkákat is. Az idén a közös gazdaságok anyagi hozzájáru­lásával és állami segítségből több mint 2 millió forintot fordíthatnak a vízrendezésre. A terv szerint a 13 kilométer hosszúságú új csatornával, va­lamint a patakrendezéssel több mint 10 ezer holdon te­remtik meg a biztonságosabb gazdálkodás feltételeit. SSSSSSSSSSSSSS.'S/JSSSSS//SSS/SS/fS/SSSr/SSS/fSSSSSS/SSS//S/SSS/SSSSfSSSSSSSSSSSS////SSSSSSSSSSSSS//fSfSfSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSfSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSWSSSfSSSSSSSSSSSSrfSJ SZÁZ MÉTER MAGASBAN Dunakeszi határában, a Duna-parton, 100 méter magas távvezetéktartó-oszlopot építenek az OVIT szakemberei. Az itt átfutó magasfeszültségű kábelek az alsógödi alközpontból Pomáz irányába vezetik az áramot. A most épülő kábeltartó-torony egyike az ország legmagasabb ilyen építményéinek. Ennél magasabbat csupán Százhalombatta környékén építettek. (MTI Foto — Kácsor László (elv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom