Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

Szirmai Jenő látogatása járásunkban Kedden látogatást tett já­rásunkban Szirmai Jenő, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a SZÖVOSZ elnöke. Többek között megtekintette Nagykáta, Tápióiszele, Tápió- szentmárton és Újszilvás szö­vetkezeti boltjait, köztük az új, szelei ÁBC-áruházat, tájé­kozódott a járás kereskedel­mi ellátottságáról. A járás ve­zetőivel folytatott tárgyaláso­kon szóba került a nagykátai fmsz-áruház építése is. Szerdán Községi tanácsülés Szentmártonkátán » Szerdán délután hatórai kezdettel ülést tart a Szent- mártonkátai Községi Tanács. A Kossuth Tsz vezetősége be­számol az aratásra és cséplés- rc való felkészülésről, továb­bá a balesetvédelmi helyzet­ről. A tanácsülés megtárgyal­ja még a nyári tűzvédelemre való felkészülést. Holnap Tápiószecsőn Szent Péter esernyője Holnap este Tápiószecsőn Vendégszerepei az Állami Dé­ryné Színház. Előadják Mik­száth Kálmán: Szent Péter Esernyője című vidám játé­kát. A regényt ifj. Kalmár Tibor ültette át színpadra. Berki Géza zenésítette meg. Az általános Iskola felső ta­gozatosai és a községi KISZ- szervezet tagjai is megtekintik fez előadást. Tápióbicske aran ötven évvel ezelőtt, 1917- ben Grazban, az orvosi egye­temen doktorrá avatták a tá- pióbicskei kalaposmester fiát, Herczegh Sándort. Nem ke­vesebb, mint öt szakból tett vizsgát: röntgen szakorvos, belgyógyász, nőgyógyász, se­bész és gyermekgyógyász lett. A fiatal orvos az egyetemről egyenesen a frontra került, s nemsokára a kórházba, mint sebesült. Aztán ismét vissza a frontra. Bátorságáért, odaadó munkájáért előléptették, s mint főorvos szerelt le. Bécsben telepedett meg. Már csak egy év hiányzott ahhoz, hogy kinevezzék egye­temi magántanárrá, de a hon­vágy hazahozta Magyaror­szágra. Rövid ideig az egyik budapesti klinikán dolgozott, majd 1920-ban hazatért ra­jongásig szeretett szülőfalujá­ba. Véglegesen. Pedig ismer­te a falusi orvosok nehéz, küzdelmes életét, mégis ezt választotta. S maradt akkor is, amikor később Bécsbe hív­ták, szanatórium-igazgatónak. Három község: Tápióbicske, Pánd és Tápióság orvosa lett. Gyalog, lovas kocsin, dacolva orvosa tűző nappal, hófúvással, járt betegeihez. Rendelőnek — amely egyben lakása is volt, — egy kis szobát jelöltek ki. Nehéz volt a munkája, s ezt még csak nehezítette, hogy ke­vés műszerrel rendelkezett. De mindent legyőzött lelkese­dése, tudása, az emberekbe ve­tett hite. — Bizony abban az időben a különböző betegségek, de legfőképpen a tifusz, évente szedték áldozataikat. Magas volt a csecsemőhalálozás is — emlékszik vissza a régmúlt időkre. — Csecsemőtanács­adást szerveztem. 1932-ben hosszú vita után kiharcoltuk, majd felavattuk a község első artézi kútját. Sokat segített ez a különböző fertőző betegsé­gek visszaszorításában. Az idő elszaladt. Az ötven évből 47-et Tápióbicskén töltött. ★ A mai napon Tápióbicske lakói szívből köszöntik arany­diplomás orvosukat. Azt kí­vánjuk velük mi is: éljen még sokáig közöttük jó erőben, egészségben. (pápai) „Ravaszdi" cipók a XVII. századból ITTASAN MOTOROZOTT Bűnvádi eljárás indult ittas járművezetés miatt Muhari Dezső 30 éves budapesti lakos ellen. Muharit Nagykátán, a 31-es számú útvonalon kapta el a rendőrjárőr. A közelmúltban nyílt meg a Nemzeti Múzeumban az a történeti kiállítás, amely érde­kességeivel számtalan látoga­tót vonzott már eddig is. Az egyedülálló ritkaságok között láthatók II. Rákóczi Ferenc hímzett ruhadarabjai, s pán- tos sarui. A történészek szerint a bí­bor színű, arany-ezüst díszítésű pántos lábbelik a törököktől erednek. Érdeklődést keltenek a láto­gatók között Eszterházy Mik­lós és Pál ruhái, csizmái. Ezek a lábbelik is naigyon eltérnek a mai csizmáktól, mert sarok nélküli, úgynevezett „fordított kaptafán” készültek., Magyaré­ra t; ....... ebben az időben a bal- és jobblábas csizmákat a csizmadiák ugyanazon a kaptafán készítették. Szabásuk nem alkalmazkodott a lábfej alakjához, így például a katonák parancsra „két bal- lábas” csizmájukat naponta váltották. NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1967. JÚNIUS 11., VASÁRNAP itifsstilus a ss«»lo£ póküsemben Hajnalig — kétezer kenyér Késő éjszaka van. A tápió- szelei házak ablakai sötétek, az utcák csendesek. Még vé­letlenül sem lehet találkozni egyetlen járókelővel sem. Egy épületből azonban fény szű­rődik, zaj hallatszik ki az ut­cára. A péküzemben mintha nap­pal volna, fürgén dolgoznak az emberek, zúgnak a gépek. Az óriási kemencék árasztják a friss, párás kenyér- illatot. Háromkerekű, csilléhez hasonló dagasztócsészékben lassan fújódik magasra a megkevert, lyukacsos kovász­szivacs. Az elosztógép szinte dekára kimért pontossággal adagolja a nyers kenyéranya­got a gömbölyítő gépbe. Az előkészítés utolsó állomása a hosszformáló automata. Lázók József, az üzem éj­szakai műszakvezetője a da­gasztógépet kezeli. Rövid sza­Víkkal — szinte csak jelezve — irányítja munkatársait. — Ebben a csoportban nyol­cán vagyunk —, mondja és megtörli lisztesfehér homlo­kát —, de mindenki tudja a maga kötelességét. Minden embernek megvan a felelős beosztása és munkaköre sze­rint teljesíti kötelességét. A liszt és a víz kovászkeve­rékét Lázók József indítja, a kenyér formáját pedig Szabó Imre alakítja tovább. Az ő kezében és formálógépén a tapadó massza már felveszi a kenyér alakját. Rutinnal, jó tapasztalattal, szinte művészi gyorsasággal dolgozik, hogy időben eljuttasson minden da­rabot Németh Istvánhoz, aki az utolsó súlyellenőrzést és a gömbölyítést végzi. Szép, de nehéz munka Mindenkinek teljes lendülettel kell dolgoznia, hogy ne akad­Számvetés és feladatok a népművelésben trSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* ! SZERELEM : . ^ s VÉGÉRE ÉRTÜNK az 1966—67-es ismeretterjesztő évnek. Érdemes visszapillan­tanunk erre az időszakra, s még inkább elgondolkodnunk azon: hogyan tovább? Az április kilencedikén megtartott megyei elnökségi ülés értékelte a nagykátai já­rási szervezet munkáját. Jól­esett szervezetünk „vezetőségé­nek a sok pozitív megállapí­tás, de ez nem jelentheti azt, hogy munkánkat ne igyekez­zünk még tartalmasabbá és korszerűbbé tenni. Sokat várunk az elkövetke­ző népművelési évtől. Annál is inkább, mert a járási műve­lődési ház rekonstrukciója le­hetővé teszi a Nagykátán any- nyira nélkülözött klubélet be­indítását, s ugyanakkor előse­gíti az elmélyültebb, a társa- dalmasított, a széles tömegek­re támaszkodó népművelést. NEM ÉRTHETÜNK EGYET azokkal, akik a televízió és rádió mellett feleslegesnek tartják az egyéb művelődési fórumokat, de nagyon is egyet kell érteni azokkal, akik sür­getik munkánkban a döntő fordulatot. A tartalomra és a munka mikéntjére kell össz­pontosítani a figyelmet. Tár- . sadalmunkban minden terü­leten gyors változás, fejlődés tanúi lehetünk. Ezt feltétlenül követnie kell a népművelési munkának is. Bizonyos érte­lemben meg is kell az egyéb területeket előzni. Fel kell ké­szítenünk az embereket ezek­re a változásokra, és azok lé­nyegét meg kell értetnünk mi­nél több emberrel. A végső célról sohasem szabad meg­feledkeznünk, minden erőnk­kel hozzá kell járulnunk a kommunista társadalom fel­építéséhez, és benne a kom­munista .ember formálásához. E végső cél mellett — ! mondhatni útközben — van­nak egyéb közelebbi, előbb megvalósítandó céljaink is. Az egész országban, s nekünk itt, Nagykátán: o magasabb er­kölcsi és kulturális színvonal elérése. JÁRÁSUNK mezőgazdasági járás. A termelőszövetkezetek tagságát, de minden embert égy kicsit meg kell- tanítanunk közgazdaságilag is gondolkoz­ni. Célunk továbbra is a IX. kongresszus anyagának még szélesebb körben való propa­gálása, és felkészülés az 50. évforduló méltó megünneplé­sére. Látnunk és láttatnunk kell, hogy mindennapi életünkben egyre inkább nő a termelő kollektívák szerepe és fontos­sága. Ez késztetett bennünket eddig is arra, hogy termelő- szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban akadémiá­kat szervezzünk. Ezt az új népművelési évadban tovább akarjuk fejleszteni. Nem vé­letlen az, hogy az elmúlt évad­ban éppen járásunk két leg­gyengébb termelőszövetkezete nem igényelte ezeket a szerve­zett előadásokat. AZ ŰJ ÉVADBAN nemcsak a már meglevő előadási for­mákat szeretnénk még színvo­nalasabbá tenni, hanem emel­lett még több országjáró ki­rándulást, tárlat-, múzeum-, színház- és mozilátogatást, va­lamint városnézést szerve­zünk. Kérjük valamennyi gaz­daság, járási szerv további hatékony támogatását. És nemcsak vezetőségi tagjain­kat, hanem a szakcsoportveze­tőket is. őket abban is, hogy az új évad programjának ösz- szeállításában is. segítsenek. Közös erőfeszítéssel szeret­nénk azt nyújtani a népműve­lés terén, amit joggal elvár­hat tőlünk a járás minden művelődni vágyó lakosa. Dr. Magócs Imre, a TIT járási szervezetének elnöke jón meg a sor —, mondja Né­meth István. — Siessetek, mert kihűl a kemence, pedig reggelre vár­ják a friss kenyeret —, sür­geti fiatal munkatársait Klein Sándor bácsi, aki 1931 óta dol­gozik a szakmában. Ügyesen forgatja a hosszúnyelű ke­nyérsütő lapátot. A tojásdad alakú kenyerek olyan gyorsan repülnek a ke­mencébe, mintha zsonglőrkéa dobálná őket egy, a mestere­ket bemutató porondon. Friss, melegen párolgó sze- • lei kenyeret kínálnak, hogy kóstoljam meg. Finom, fehér* kalács íze van. Mi a titka a jó kenyérnek? kérdezem. — Röviden —, mondja Klein bácsi —, jó liszt s az összetartó munka, de az szív­vel, lélekkel. A mi dolgunk, hogy az alapból, a kovászos kenyéradagból ízes, fehér ke­nyeret süssünk, rajtunk, a mi munkánkon múlik, hogyan si­kerül. A legfiatalabb, a 18 éves Gyarmati Pál, szótlanul dol­gozik. Friss kenyeret szed ki az egyik kemencéből. — Mennyi idő alatt sül ki egy kemence kenyér? — Majdnem percnyi pontos­sággal negyvenöt perc kell egy kenyérrel megrakott kernence kisütéséhez —* mondja. Kicsit fáradtan készülnek az utolsó hajrára. Még a mű­szak befejezése előtt kisütik a kétezredik kenyeret. Reggel pedig indul a ke­nyér a szelei boltokba, Tápió- szőllősre, Újszilvásra és Far­mosra. Urbán László A 80. évfordulón JÁRÁSI TŰZOLTÓVERSENY ÉS BÁl Ma délelőtt Tápiószelén ren­dezi meg a járási tűzrendészet! parancsnokság a járási tűz- oitóversenyt. ötven tűzoltó­raj versenyez az első helyezé­Rendőrségi jelentés: Bíróság elé állítják a szelei sírrombolókat Deregán Gábor felvételed MOZIMŰSOR Táplószecső, ma: Élet a kas­télyban, szerdán: Jónapot, én va­gyok. Szentmar lónkat;!, ma: A si­ker ára, szerdán: Királylány a fe­leségem. Pánd, ma: Az állhatatos feleség, az első előadáson: Én és a gengszter. Tápióbicske, ma: A negyvenegyedik. Tápióság, ma: Nyugodj meg, kedves. Tápiószől- Iös, ma és holnap: Bűntény a leányiskolában, matiné: Kálóján cár, szerdán: Hős vagy áruló. Farmos, ma: A férfi egészen más, az első előadáson: Aranyember, szerdán: Sakk-matt. Kóika, ma: Beszéljünk a nőkről, az első elő­adáson: A Tenkes kapitánya I„ szerdán: Hamida. Tápiógyörgye, ma: Apa, hétfőn és kedden: Chap­lin kavalkád. Té.niószele, ma: A cár és a táborne?., matiné: Egy kis csibész viszontagságai. Hétfőtől szerdáig: Katonalányok. Tápiő­szentmárton, ma: Aranysárkány, szerdán: Werner Holt kalandjai. Nagy felháborodást keltett Tápiószelén, majd az egész já­rásban a hír, hogy május 29- én délben Tápiószelén, a Far- mosi út mellett levő temető­ben ismeretlen személyek vandál pusztítást végeztek a sírok között. Kereszteket, sír­kőkereteket, kegyeleti tárgya­kat törtek össze, 23 sírkövet pedig felborogattak. A kár a becslések szerint meghaladja a 40 ezer forintot. A rendőr­ség gyors nyomozás után el­fogta a tetteseket, Bálint Sán­dor Nagykáta, Sport út 5. szám alatti lakost, büntetett előéletű géplakatost, C. I., T. L. nagykátai, S. J. és R. P. tá- piószelei fiatalkorúakat. T. L. egy budapesti fiúott­hon lakója, onnan azonban a bűncselekmény elkövetése előtt egy héttel megszökött, R. P. ellen pedig betörés mi­att bűnvádi eljárás van folya­matban. A fiatalemberek ellen bűn­vádi eljárás indult garázdaság és személyi tulajdon sérelmé­re elkövetett szándékos ron­gálás bűntette miatt. sekért. Igen örvendetes, hogy a versenyen tizenkét termelő­szövetkezeti tűzoltóraj is meg­jelenik, sőt van olyan ter­melőszövetkezet, mint a szent- lőrinckátai Űj Világ, ahonnan két férfiraj nevezett. Gyakor­lati és ügyességi követelmé­nyeknek kell megfelelniök a versenyzőknek, eszerint érté­kelik a teljesítményüket. A járási tűzoltóverseny a tápiószelei testület 80 éves évforduló-ünnepségsoroza iá­nak egyik eseménye. Az egész napos műsort este nagyszabá­sú járási tűzoltóháil zárja. Csendélet a zugkocsmában Erőszak - táppénzes állományban Züllött, részeges embernek ismerik Farmoson Dognai András öregszőllői lakost. Méltó társa felesége is, aki — bár három kiskorú gyermeke van — ugyanúgy italozik, mint férje. Az italt rendszerint özv. Siska Józsefnétől vették, aki engedély nélkül mérte laká­sán a bort és a pálinkát. Február 1-én Dognai And­rás éppen táppénzes állo­mányban volt, kiújult gyo­morfekélyével. Ám ahelyett, hogy otthon pihent volna, tartózkodva a legcsekélyebb szeszes ital fogyasztásától is, már délelőtt lehajtott két deci pálinkát. Estefelé átment özv. Siska Józsefnéhez, ahol szin­tén pálinkát ivott. Ezután félreérthetetlen ajánlatot tett a 75 éves asszonynak. Siská- né ki tuszkolta a 31 éves férfit a lakásából, de az még az ud­varon is dulakodott vele, majd kényszerítette az idős asszonyt, hogy visszamenjenek a lakás­ba, s ott tovább erőszakosko­dott vele. Szerencsére, jött a felesége, s így neki köszönheti, hogy a bíróság most csak erőszakos nemi kísérletben állapította meg bűnösségét. Ezért a bí­róság 2 évi és 8 hónapi sza­badságvesztésre ítélte, figye­lembe véve, hogy három gyer­meke van. Vádlott és védője enyhíté­sért fellebbezett. (m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom