Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

IO ?'V6rfe»P 1967. JÜNIUS 11., VASÄR1VAP Heti jogi tanácsaink A cserelakás biztosításáról... Az üzemi balesetről... Az eltartási szerződés módosításáról... A határozott időre szóló munkaviszonyról... és a helyettesítés idejére járó munkabérről... Felmondhatja-e a ház-1 tulajdonos a lakás bér­letét anélkül, hogy cse­relakást biztosítana? Kérdezi T. I. pilisi olvasónk. A szabadrendelkezésű laká­sok esetében az 1956. novem­ber 1. napja után létesített bérleti viszony felmondását a háztulajdonos úgy is kiköt­heti, hogy jogosult cserelakás biztosítása nélkül a lakás bérleti jogát felmondani. Ilyen esetben a felmondási idő azonban nem lehet rövi- debb három hónapnál. Itt válaszolunk Gs. I. ve- csési olvasónknak is, akinek lakása szabadrendelkezésűvé vált, de amikor a bérlő a la­kásba beköltözött, akkor a la­kás még tanácsi rendelkezésű volt. Arra a kérdésére, hogy felmondhat-e azon a címen a bérlőnek, hogy a lakás sza­badrendelkezésű, azt Közöl­hetjük, hogy erre nincs lehe­tősége. Ellenben, ha magának vagy egyenesági rokonának van szüksége, felmondhatja úgy, hogy a felmondással egyidejűleg megfelelő csere­lakást ajánl fel a bérlőnek. Kosztfeljavítás címén támaszhat-e igényt az üzemi balesetet szenve­dett dolgozó a munkál­tatóval szemben? Gy. K. abonyi olvasónk az­zal a kérdéssel fordult hoz­zánk, hogy üzemi balesetből kifolyóan köteles-e a válla­lat megtéríteni a dolgozónak | a leromlott állapota miatt in­dokolt jobb ellátás költségeit? A jogszabály lehetővé teszi, hogy ilyen címen igényelje a dolgozó a munkáltatótól ki­adásának megtérítését. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a betegség olyan ter­mészetű, hogy annak követ­keztében előállott vérveszte­ség vagy egyéb körülmény indokolttá teszi az átlagosnál jobb minőségű, kalóriadús ét­kezést. A kérelem indokoltsá­gát orvosi igazolással kell alátámasztani. Természetes, a döntőbizottság, ha nem látja eléggé meggyőzőnek a körzeti orvos igazolását, elrendelheti az igazságügyi orvosszakértő véleményének a beszerzését. is. Nem volt tehát szabályta­lan, hogy a döntőbizottság az ügybe szakértőt vont be. Lehet-e az eltartási szerződést módosítani akkor, ha a felbontása iránti keresetet a bíró­ság elutasította? S. F. budapesti olvasónk 5 évvel ezelőtt eltartási szerző­dést kötött egy idős özvegy- asszonnyal. öt évig békésen éltek együtt, utóbb azonban annyira megbomlott a jó vi­szony közöttük, hogy képte­lenség volt együtt lakni. Az eltartott keresetet indított ol­vasónk ellen, azonban a bí­róság úgy találta, hogy a vi­szonyt meg lehet javítani, az idős asszony érdekét megfele­lően az szolgálja, ha a szer­ződést fenntartják, annál is inkább, mivel az eltartók ma­radéktalanul teljesítették el­tartási kötelezettségüket. S hogy mennyire helyes volt a bíróság eljárása, bizonyítja az a körülmény, hogy a felek között a bírói eljárás után ja­vult a helyzet. Most viszont az eltartók életjáradékos szerződésre akarják módosítani az eltar­tást, és a lakásból is ki akar­nak költözni. Van-e erre lehe­tőség? — kérdezik. Azonnali belépésre keresünk: AUTÓSZERELŐT KAROSSZÉRIALAKATOST ÉS ASZTALOST Órabér meqeqyezés szerint. gépjavító ai lomas MONOR Ha a bíróság jogerősen el­utasította az eltartási szerző­dés felbontása iránti kerese­tet, attól még a szerződés mó­dosítása iránt bármelyik fél jogosult keresetet indítani. Ha azonban a bíróság a korábbi eljárásában már foglalkozott az életjáradékká történő át­változtatás lehetőségével, és ennek nem látta szükségessé­gét, akkor nem jogosult kere­setet indítani. A határozott időre kö­tött munkaviszony a szerződésben meghatá­rozott idő elteltével fel­mondás nélkül megszű­nik. M. S- váci olvasónk pana­szolja, hogy meghatározott időre alkalmazták annak a helyére, aki szülési szabad­ságon van, illetve annak le­telte után fizetés nélküli sza­badságot vesz ki a havi 600 fo­rint gondozási segély igénybe­vétele mellett. Mégis most azt közölték olvasónkkal, hogy munkaviszonyát felmondják, mert a szülési szabadságon lé­vő anya meggondolta magát, és nem kívánja igénybe ven­ni a fizetés nélküli szabadsá­got, és a 20 heti szülési szabad­ság után visszatér munkahe­lyére. Olvasónkat azzal biz­tatták, amikor felvették, hogy szerződését mindaddig meg­hosszabbítják, amíg a másik dolgozó vissza nem jön, sőt azzal is, hogy véglegesítik, mert rövidesen felszabadul egy hely. így mivel idő előtt elküldik, a véglegesítéséből: sem lesz semmi. > Olvasónk azt kérdezi, van-e panaszra joga a vállalát intéz­kedésével szemben? A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a hatá­rozott időre szóló munkavi­szonyt akkor lehet megszün­tetni felmondással, ha a dol­gozó a munka elvégzésére nem alkalmas. Egyéb ok miatt nem lehet a munkaviszonyt felmondani. A felmondás sza­bálytalan, adjon be panaszt a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz. Mennyi fizetés jár más munkaköri dolgozó he­lyettesítése esetén? D. K.-né ceglédberceli ol­vasónk írja, hogy szülési sza­badságon lévő munkatársát helyettesíti, akinek havi kere­sete 1600 Ft. Ügy tudja, hogy helyettesítés esetén olyan összegű munkabért kell fizet­ni, mint amennyi fizetése van annak a dolgozónak, akit he­lyettesít Olvasónknak 1400 Ft a fizetése, mégis csupán 100 Ft-tal kap többet a helyet­tesítés idejére, és ezt az össze­get sem kapta meg csak a helyettesítés után egy hónap­pal. Kérdezi: van-e joga pa­nasszal fordulni a munkaügyi döntőbizottsághoz? A Munka Törvénykönyve más munkakörű dolgozó he­lyettesítése esetére azt írja | elő, hogy havidíjas dolgozók­nál a helyettesítés 30. napjától illeti meg helyettesítési díj. A jogszabály azt is kimondja, hogy azt a dolgozót, aki mást helyettesít, az általa ténylege­sen betöltött munkakörre megállapított munkabér il­leti meg, azonban nem lehet kevesebb, mint amennyi ere­deti munkaköre szerint meg­illette. Olvasónk tévedésben van, mert a helyettesítő dol­gozót nem a két munkabér közötti különbözet illeti meg, hanem csak akkor követelhet magasabb munkabért, ha a megállapított 1500 Ft munka­bére alacsonyabb, mint a he­lyettesített dolgozó munka­körére megállapított bértétel alsó határa. Nem jogosult tehát többet követelni, ha az összeg a helyettesített mun­kakör bértétel határai kö­zött van, ezért hiába is fordul a döntőbizottsághoz, panaszát elutasítják. Dr. M. J. Egy táncosnő A Budapesti Rendőrfőkapi­tányság életbiztonsági alosz­tálya 1953. augusztus 26-án este 9 órakor helyszíni szem­lét tartott a Dembinszky utca 29. IV. em. 3. sz. alatti lakás­ban. Súlyos bűncselekmény történt: meggyilkolták U. Gé- záné, született P. Éva, 31 éves volt táncosnőt. A bizottság a hálószobában a rekamién, paplannal letakarva találta meg a holttestet: feje kék pongyolával volt beburkolva, melyen átütött-a vér. Az igaz­ságügyi szakértők megállapí­tották, hogy az áldozat egy ütést kapott, amely azonnali halált okozott 4 helyszín és a boncolás adataiból az a vélemény ala­kult ki, hogy az ütés álmában érhette az asszonyt, ezért az a feltevés adódott, hogy a gyil­kosságot a táncosnőnek olyan ismerőse követhette el, aki bejáratos volt a lakásba. Azt is megállapították, hogy rab­lógyilkosság történt: a szek­rény tetején tartott bőröndök eltűntek, hiányzott hat vég vászon, bunda, tavaszi kabát, különböző ruhanemű, ezüst tárgyak és több zálogcédula. A házfelügyelő elmondta a nyomozóknak, hogy a bűncse­lekmény felfedezésének regge­lén, 7 óra tájban egy taxi állt meg a ház előtt, melyet egy nő vezetett. Alighogy a kocsi megállt, oda rohant egy 175— 180 centiméter magas, sovány, fekete hajú, kreol bőrű férfi, a magával hozott csomagokat bedobta a taxiba, majd elhaj­tottak. A nyomozóknak sike­rült meg*alálniuk a taxisofőr­nőt, aki elmondta, hogy a JA 426 rendszámú taxival augusz­tus 26-án reggel 7 óra előtt néhány perccel jelent meg a Dembinszky utca 29. sz. ház előtt. Az irányító állomáson a rendelő nevét is közölték vele, ezt azonban már elfelejtette. Amikor megállt a. ház előtt, a kapu alól egy magas, sovány, hanyag tartású sötét hajú, barna arcú fiatalember lépett ki, aki bal vállán két, fogójá­nál összekötözött bőröndöt ho­zott, majd visszament a ház­ba és néhány perc múlva egy aktatáskával, nagyobb lapos bőrönddel, táskaírógéppel tért vissza. Beült a kocsiba, előbb a Déli pályaudvarra, majd a Keletibe vitette magát. BUM ÜGYEK alkalmi munkaként népi tán­cok tanításával foglalkozott. A nyomozás szempontjából perdöntő volt A taxisofőrnő még látta, hogy a pályaudva­ron hordárt keresett, akivel a csomagokat a poggyászmegőr­zőbe vitette. A nyomozókra rámosolygott a szerencse: a pályaudvaron megtalálták a vasúti hordárt, majd később a Keleti pálya­udvar poggyászmegőrzőjét. Az utóbbi nem mindennapi meg­lepetéssel szolgált: egy név­vel, mellyel az ismeretlen fia­talember megnevezte magát. Egy akkor kiadott rendelke­zés szerint ugyanis a ruhatár­ban elhelyezett csomagok alapján a letétjegyre rá kel­lett vezetni a csomagot beadó nevét. A poggyászmegőrző határozottan emlékezett — s ezt a 2483, 2484, 2485 sorszá­mú ruhatári letétjegyekkel is igazolta —, hogy a csomago­kat elhelyező férfi neve Ka­lina volt, vagy legalábbis a férfi ezt a nevet mondta be. Ez a név feltűnt a poggyász­megőrzőnek, mert ilyen nevű ismerősei voltak Szombathe­lyen. Kérdésére a férfi azt vá­laszolta, hogy Kalinának hív­ják ugyan, de nem szombat- helyi. Ez a tanúvallomás bár rendkívül értékes volt, kétely elé állította a nyomozókat: lehetséges-e, hogy valaki, ilyen súlyos bűncselekmény után, amikor az áldozatától elrabolt értékeket elhelyezi, a saját nevét mondja be? A nyomozók mindenekelőtt a meggyilkolt táncosnőről és ismeretségi köréről szereztek információkat. Megállapítot­ták, hogy U. Gézáné régebben a Royal Varietében és a Fő­városi Nagycirkuszban sze­repelt mint táncosnő. Később, a táncosnő édesanyjának ta­núvallomása. Elmondta, hogy leánya egy héttel azelőtt egy férfiismerőséről beszélt, akit még táncosnő korából ismert. A férfi magas, csinos, nagyon szép fogai vannak, foglalko­zása fodrászsegéd, legutóbb a földalatti vasútnál dolgozott, de innen elbocsátották. Az il­lető jelenleg Szegeden él, egy fodrászüzletben segéd, felesé­ge úgyszintén, de nem élnek együtt. Lánya — vallotta az anya — nemrég ismét összeta­lálkozott ezzel a férfivel, s megbeszélte vele, hogy az il­lető feljön a lakására és meg­tisztítja az ablakokat. Augusz­tus 25-én — mondta a to­vábbiakban — este 9 óra kö­rül találkozott utoljára a lá­nyával, aki azzal sietett haza, hogy másnap délelőtt tanulnia kell. Szerdán, augusztus 26-án délelőtt az anya szokása sze­rint felment a lánya lakására, az előszobát sikerült is ki­nyitni, de a hálószobát zárva találta. Azonnal észrevette, hogy az ebédlőben, a már­ványtalapzatra erősített, férfi alakot ábrázoló bronzszobor­nak csak a talpa van meg, va­lamint hogy a lakásból külön­böző értékek, ruhaneműk hiányoznak. Azonnal lakatost hivatott, aki felnyitotta a há­lószoba ajtaját. Itt fedezték fel a holttestet... A nyomozóknak most már azt kellett megállapítaniok: él-e Szegeden Kalina neveze­tű, korábban Budapesten dol­gozó, jelenleg fodrászként al­kalmazott fiatalember, aki fe­leségétől különváltan él? S néhány órával később — az egybehangzó személyleírások alapján — előállították Kali­na István 31 éves férfit, aki a Budapesti Rendőr-főkapi­tányságon beismerte a gyilkosságot Elmondta, hogy 1945 nyarán a városligeti Nagycirkuszban ismerkedett meg a táncosnő­vel. Ismeretségükből barát­ság, majd néhány hónapig tartó viszony lett. Később el­szakadtak egymástól és 1947— 48-ban már csak esetenként találkoztak. Kalina 1949-ben megnősült, négy évvel ké­sőbb azonban felesége el­hagyta, mert Kalina nem tu­dott leszokni lóversenyszen­vedélyéről. 1953 júniusában a Keleti pályaudvaron véletle­nül ismét összetalálkozott volt szerelmével, akit augusztus­ban ismét felkeresett. Ekkor Kalina már elhatározta, hogy mindenképpen pénzt szerez. Augusztus 24-ről 25-re virra­dóan Kalina a táncosnő la­kásán töltötte az éjszakát. Másnap ígéretéhez híven megtisztította az ablakokat, majd amikor barátnője ha­zajött, egy ideig beszélgettek. U. Gézáné a hálószobában, Kalina az ebédlőben töltötte az éjszakát. Hajnali öt óra körül a férfi felébredt, s lát­ta, hogy barátnője fejét a pár­nába temetve alszik. A tálaló­ról levette a bronzszobrot, s az alvó asszonyhoz lépett... A gyilkosság után felöltö­zött, majd összecsomagolt a lakásban, s taxit hívott. Mint utólag val­lotta, a csomagmegőrzőben va­lóban a saját nevét mondta be, a váratlan kérdésre annyi­ra meglepődött, hogy elfeled­kezett az óvatosságról. Még aznap kiváltotta a csomago­kat, s az elrabolt értékek nagy részét a Bizományi Áruház­ban eladta — meghamisított igazolvánnyal. A nap befeje­zéseként az ügetőre is kiment szerencsét próbálni: 700 fo­rintot vesztett Másnap re­pülőgéppel visszautazott Sze­gedre, s feleségétől, akivel mindenképpen ki akart békül­háláló ni, találkozót kért. Erre már nem került sor, mert letartóztatták. A vizsgálat során kiderült, hogy Kalina István életében U. Gézáné volt az egyetlen ember, aki jól bánt vele, s ön­zetlenül szerette. Mellette állt, amikor munkahelyét fel­mondták, segítette pénzzava­raiban, lakásába fogadta. S Kalina megölte az egyetlen embert, aki jó volt hozzá. A Legfelsőbb Bíróság — helybenhagyva a Fővárosi Bí­róság ítéletét — halálra ítélte Kalina Istvánt Az ítéletet végrehajtották. B—B. Háromnapos kiállítás Vácott Versennyel összekapcsolt or­szágos kiállítást tartanák a bogyós gyümölcsök termesz­tői június 23-án, 24-én és 25-én Vácott a Gépipari Technikumban. A Földműve­lésügyi és Élelmezésügyi Mi­nisztérium' közösen a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyával a legkiválóbb földi­eper-, málna, fekete ribizli és egres termést mutatja be az ország különböző részei­ből. Megtekinthetik itt az ér­deklődők a legújabb bogyó­sok fajtáit, szaktanácsot kap­nak a termesztési módszerek­ről és a növényvédelem ak­tuális kérdéseiről. Napirend a szünidőben Az iskolai kötöttség alól felszabaduló gyerekek korlát­lanul akarják élvezni a sza­badságukat. Egész évi erőfe­szítés, a sok-sok, szobában töl­tött óra után most állandóan a szabadban vannak, csak ak­kor jelentkeznek, ha éhesek vagy valami bajuk van. Ha szabadon engedik őket, akkor a régi napirend teljesen fel­borul. Vajon jó-e az, hogy a gyermek minden kötöttséget leráz magáról? A pihenést elsősorban a ki- kapcsolódás, az átszervezett életmód biztosítja. A gyerek­nek is szüksége van arra, hogy az addigi napi tennivalók nyomása alól felszabaduljon. Kell neki a változatosság, az a jó érzés, hogy felszabadul a szigorú előírásoktól, a minden­napi tanulástól és annyit játszhat, olvashat, amennyit csak akar! Ez az igény érthető és hogy ki is elégíthesse, segítenünk is kell. De nem jelent teljes rendszertelenséget, lazaságot! Az iskolaév befejezése után közvetlenül lazább, szabadabb napirendet adjunk 2—3 hétre. Egy-egy időpont azonban kö­tött legyen, pl. a reggeli fel­kelés, az étkezés és a lefekvés időpontja. A kötöttség nem je­lenti azt, hogy ugyanabban az időben kell felkelni, lefeküd­ni, mint a tanév időszakában — nyárra átalakított napiren­det készítsünk —, de minden­nap ugyanabban az időben, amit elhatároztunk. Az esti lefekvés ideje kitolódhat egy órával későbbre, hiszen most világosak az esték és nagyon nehéz ágybabújni a gyereknek úgv, hogy kintről behallatszik a játszótársak zsibongása. Ar­ra azonban vigyázzunk, hogy a gyermek alvási ideje elegen­dő legyen, ez egyénenként vál­takozik 9—11 óra között az iskoláskorban. A kötött tanulás nem hogy nem segíti elő a gyermek is­meretszerzését, inkább hátrál­tatja. Unottan ül a könyvei előtt, haragszik az egész vi­lágra, kiszolgáltatott mártír­nak érzi magát. Az ilyen kedv nélkül végzett tanulás nem erősíti meg a gyerek viszo­nyát az iskolához, sőt ősszel, amikor a gyerekek nagy több­sége már várja, hogy elkez­dődjék a tanév, ők csak vi­szolygást éreznek. A 16 éves Jutka mint legrémesebb gyer­mekkori élményét mesélte el az első általános utáni nyara­lást. Apja attól félt, hogy ha nyáron nem gyakorol, akkor elfelejti az olvasást és írást, így mindennap kötelezően 1— 2 órát tanult a kislánnyal. Az­az inkább tanult volna. A ne- kikezdést hosszú alkudozás előzte meg, ezzel eltelt mór leg­alább fél óra, majd a könnyek közt leírt minden sor után •'jabb agitáció, vita követke­zett. a legszebb órák mentek el és az eredmény édeskevés volt. Ez nem , ellenkezik azzal, amit a bizonyítvónykiosztás kapcsán írtunk, hogy egy-egy gyengébb eredmény feljavítá­sának érdekében a nyár fo­lyamán napi fél órát foglal­kozzék a gyerek a bizonytalan tantárggyal. Azonban ehhez a gyerek beleegyezése is szüksé­ges. Legcélszerűbb a felkelés és étkezés utáni időpont. Ilyenkor a legfogékonyabb, a legpihentebb a gyerek. Sem­miképp sem erőszakkal ültes­sük a feladat mellé. Még ezek­ben az esetekben is a tanulás csak akkor kezdődjék el, ha már 2—3 hét kötetlen ideje volt a gyereknek és inkább csak a nagyobb gyermekeknél, akik jobban érzik a javítás szükségességét. A kicsiknél észrevétlenül végeztethetjük el a feladatot. Megkérjük, hogy olvasson fel nekünk egy rövidke pár soros történetet, mert mi el vagyunk foglalva és az érdekel minket. A szá­molás gyakorlására a bevá­sárlás kitűnő, még hozzá ket­tős eredményre vezető mód­szer: a gyerek a pénz számo­lása közben gyakorolja az alapműveleteket és önállósul is. A megkötött napirendi idő­pontokon kívül is bizonyos rendszerességre szükség van. A szünidőben több a lehető­ség a közös megbeszélésekre, jobban egyeztethető a család közös szabad ideje. A közös esti vacsorák, ahol most már nem rontja a hangulatot a lec­ke számonkérése, megbeszél­hetjük a gyerekkel a másnapi programját Alkalmat kell ke­resnünk arra is, hogy közös családi program is helyet kap­jon időnként. Be kell kapcsol­ni a gyereket a házimunkába is, de nem úgy, hogy ez kelle­metlen kényszer legyen. Rend­kívül negatív hatású az, ami­kor a ház előtt, vagy a kert­ben játszó gyereket óránként küldözi a mama, vagy alig­hogy megjött a bevásárlásból, újból elzavarják, mert a ma­ma elfelejtett valamit hozatni. Este meg kell mondani a gye­reknek, hogy miben várják a segítségét, hogy arra előre fel­készüljön, számítson rá és sa­ját elfoglaltságát is aszerint irányítsa. Ne csak kellemetlen házimunkát adjunk, pl. törül- getést annak, aki azt nem szereti. Adjunk lehetőséget, hogy önállóbb, számára érde­kesebb feladatokat is megold­jon. Olyan színvonalas tevé­kenységet, amit önállóan vé­gezhet és dicséretet, elismerést arathat. Ilyen feladat az isko­lás gyermek számára a főzés, A főzés nem kuktaságot je­lent, hogy előkészít, borsótisz­títást. stb.. hanem valóban ő készíti el felügyelet mellett, a mama csak segíti az előkészí­tést és irányítja a műveletet Ez az első időszakban inkább hátráltatás, mint segítség, de a tandíjat meg kell fizetni mindig. Az eredménye az, hogy igazán segítséget jelent munkájuk és a gyerek úgy ér­zi, hogy nagy lépést tett a fel­nőttség felé. És ezzel az érzés­sel rendszerint egvüttjár a kötelességtudat fejlődése is. A házimunkába bekapcso­lásnál ne az legyen az elsőd­leges szempont, hogy nekünk milyen mértékű segítséget je­lent a gyerek közreműködése, vagy az, hogy a nekünk kelle­metlen egyszerűbb munkákat a gyerekre hárítjuk azzal, hogy van ideje, most segítsen. A vakáció időszakában a ne­velés tovább folyik, sőt még nagyobb intenzitással, mint a tanév időszakában. A nevelési programot tehát el kell készí­tenünk önmagunk számára. Dr. H. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom