Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

4

1967. MÁJUS 13., SZOMBAT

Móra F ezerkettedik élete-jp----r--------j ezere-gy élete című megM

Óra (CrenC I kapóan kedves és mélysé--------------------- gesen igaz írásával ünnepelte hűséges barátját és örök fegyvertársát Juhász Gyula a költő, fölvetve azt a soha el nem dönthető kérdést, hogy miben is volt hát nagyobb, írásművészetében-e, publicisztikában, zsurnalisztikában, regényírásban, nyelvészetben, vagy a régészeti, történeti és néprajzi tudományokban, esetleg az előadás, az élő beszéd művészetében?

Üjabban egyre-másra kerülnek nyilvánosságra eddig ismeretlen levelei, és azokból lassanként, de igen határozott vonalakkal rajzolódik ki ezerkettedik élete: a levélíróé.

Az én fiókomban is lapul néhány Móra- levél, drága személyes emlék valamennyi, de van közöttük egy, amelynek politikai, irodalomtörténeti és életrajzi vonatkozásai arra késztetnek, hogy közlésével kiegészítsem a levélíró Móra Ferenc portréját. Előbb azonban el kell mondanom egyet-mást az előzményekről.

A húszas évek végén és a harmincasok legelején a vidéken kallódó fiatal írók, költők — de az idősebbek is — egyre elviselhetetlenebbnek érezték a fővárosban centralizált Írói klikkek és a kapitalista kiadóvállalatok üzletes diktatúráját. Alkotásaikkal igencsak hiába ostromolták a pesti bástyákat, áttörni rajtuk a lehetetlenséggel volt határos. Akkortájt; történt, hogy túl a gránicon, gyönyörű élőfává terebélyesedett a kisebbségi magyar irodalom, az Erdélyi Helikon köré tömörült magyar írók és költők Szépmíves Céhükbe csoportosulva kiiktatták az író és az olvasó közé ékelődött közvetítő szerveket, és megtalálták a módját annak, hogy a könyv az írótól közvetlenül jusson el az olvasó kezébe. A SzéprrUves Céh védőszárnyai alatt igen sok új, nagy tehetség bontakozott ki, köztük Tamási Áron, Szántó György, Grandpierre Emil, Thurzó Gábor, Nyíró József, Karácsony Benő, Kemény János. A „szépmíves” könyvek és könyvsorozatok eljutottak Magyarországra is, és gyorsan meghódították a frissebb levegőjű, bátrabb hangú erdélyi ^rodalom számára a magyar közönséget.----------—————■ hatására született meg

| Az erdélyi példa | a gondolat, hogy Ma--------------------------gyarországon is életre

k

ellene hívni egy ilyenféle írói vállalkozást, így alakult meg 1932-ben a Magyar Téka, a Szegeden élő fiatal írók kiadóvállalata azzal a programmal, hogy évente öt-hat kötetes sorozatot ad ki, főleg fiatal írók munkáit, és azokat közvetlenül juttatja el az olvasóhoz, még pedig úgy, hogy pártoló tagokat toboroz, akik tagilletményként kapják meg olcsó áron, kötetenként három pengőért a kiadványokat. v

Abban az időben már nem Bethlen István Volt a gazda a magyar politikában, a miniszterelnöki széket a nála is konzervatívabb Károlyi Gyula foglalta el, akinek a kabinetjében a honvédelmi tárcát, Gömbös Gyula kapta, hogy aztán rövid néhány hét múlva, áttelepedve a miniszterelnöki bársonyszékbe, a katasztrófa felé irányítsa az ország szekerét. Károlyi Gyula kormányának még Klebelsberg Kunó volt a kultuszminisztere, csak Gömbös váltotta fel Hóman Bálinttal. Klebelsberg, mint kultuszminiszter és mint Szeged egyik országgyűlési képviselője fölfigyelt a szegedi kezdeményezésre, nyilván úgy találta, hogy lehet barfhe valami fantázia. A mozgalmat országossá kívánta tenni és ebből a célból Nyíregyházára hívta össze a nagyobb vidéki városok irodalmi és kulturális életének képviselőit. 1932. szeptember legelején volt a nevezetes találkozó, amelyre Szegedről Móra Ferenc és. mint kezdeményező, én kaptam meghívást. Nagy meglepetéssel láttuk Nyíregyházán, hogy egyesek a mozgalmat mindenáron a jobboldali érdekek szolgálatába szeretnék állítani. Kimondották, hogy megalakítják a Kultúrális Egyesületek Országos Szövetségét, amely — majd, idővel, alkalomadtán, esetleg — a könyvkiadást is programjába iktatja. Minden sza- badkozás ellenére Móra Ferencet választották elnökké, és elhatározták, hogy az ország nagyobb városaiban vándorgyűléseket tartanak.

Móra ?kkor már megkezdte utolsó regénye, az Aranykoporsó írását. A nyíregyházi kirándulás után a csöndes budai Bellevue szállóban rejtőzött el, hogy zavartalanul dolgozhassák.

_______________ nagy lendülettel fogott

| Az Új alakulat | munkához. Elhatározta,------------------------ hogy az első vándorgyűlést Baján rendezi meg, ünnepi előadóul Móra Ferencet szemelve ki. Mivel a rejtekhelyét nem ismerték, engem tiszteltek meg azzal a feladattal, hogy közöljem vele a határozatot. Levelet írtam Mórának, közöltem vele a közölni-valókat beszámolva néhány szóval személyes dolgaimról is. Erre a levélre kaptam a Bellevue szállóból a keskeny kutyanyelvekre írt következő választ:

K

EDVES LACI FIAM, egészen apai bi- zodalommal közlöm veled a következőket:

leveledben csak egy dolgot találtam, aminek örülök: azt, hogy a te regényed már a kiadót keresi; fájdalom, az enyémet még mindig a kiadó keresi. (Arról nem is beszélve, hogy a kereset azután is az övé lesz.) Csak most látom, milyen nagy munka ez, amibe fogtam, de most már kezdem megszeretni. S ez többet jelent, mint az, hogy még csak egyötödével vagyok kész. Lassan haladok, szinte minden bekezdés után le kell tenni a tollat. Kutya nehéz fiúk ezek a IV. századbeli destruktivok. (Értsd: keresztények.)

0

9 Dugonics-ünnepre, sajnos, adott szavam haza kényszerít, de este már jövök is vissza s november végéig még kultuszminiszterséget se vállalok. (Ti. akkorra vagy nagy válság lesz, vagy diktatúra. Komoly embert megölne a nevetségesség, amelyet Gömbös kiprovokál az országból. Öt azonban talán nem öli meg a nevetés, hanem megvadítja. Akkor aztán jön az utolsó felvonás, amit 1919. óta várok.)

O

amíg a regényemmel készen nem vagyok, nem állhatok rendelkezésére az ügynek. Ennek indokoltságát, remélem, te is belátod, mással meg nem is állok szóba. Egoizmust én rám nem igen lehet fogni. Altruista szamárságokra (az altruizmust is, a szamárságot is magamra értve) eleget elpocsékoltam az életemből. Most talán az életem utolsó nagy munkájáról van szó, amibe már annyi időt és bizony pénzt is beleöltem — nem engedem magamat kiverni belőle. Ezt, légy szíves, közöld Kuthyval, vagy akivel akarod. Persze csak olyan formán, hogy sajnálom, a kiadó érdekéből is, a magaméból is be kell fejeznem a regényt, amelynek már a szedését is megkezdték, s hogy erre az időre még a családi kapcsolatokat is felfüggesztettem.

O bajai bekapcsolódásomról ugyanez okból szó sem lehet. De itt van más ok is, igen respektábilis. Az én előadásaim honoráriuma 2—300 pengő s amikor fáradt vagyok, ennyiért se megyek. Azt azután csakugyan ne MXvdhjá lóiéin senki, hogy én ingyen előadásaimmal rontsam el a magam üzletét. Fájdalom, az én fejem alja nincs oly jól megvetve, mint a Klé- bié, talán még úgy sem, mint a Kuthy Sándoré, én nem mecénáskodhatom. Se az időmmel, se a kész keresetem feláldozásával. Viszont az is természetes dolog, hogy az alakulástól, amelynek elnökségét rám erőszakolták, akkor se fogadhatnék el egy fillért se, ha milliói volnának neki. Így tehát én ezeken a propaganda utakon egyáltalán nem vehetek részt. S nem vehetnék még akkor se, ha tisztábban látnék, mint ahogy látok. Célok, érdekek és eszközök tekintetében. Skrupulusaim nem fogytak, hanem nőttek azóta, de beszélni róluk részemről ildomtalanság volna — mások előtt. Veled szemben nincs miért titkolódznom. , 'v

kiadói programba engem akkor se illeszthetnének be, ha volna mit és miből kiadni. Épp most volt egy kézi tűsöm Lantossal. Nemhogy szépirodalmi dolgaimat, de még régészeti publikációimat is monopolizálni akarja. A féltékeny szerető nagy átka a halhatatlan isteneknek, de a ragaszkodó kiadó még kellemetlenebb találmány. No aztán — ezt nagyon őszinte fájdalommal mondom — nem is ez volt a cél, hogy a vén szamaraknak jusson egy-egy marék zab, Es én rám már igazán ne mondja se barát, se ellenség, hogy a megmenteni való szamárcsikók közé tartozom.

O

Cim? adj egy regényeimet és adok érte egyesület-címet. „Farkatlan Szarka”. Nem lenne jó? Vagy azt adjam regényeimnek?

Házad drága kis úrnőjének kezét csókolva

ölellek: Feri bátyád

NB. Ezt a hosszú levelet nem az ügyért írom, hanem teérted.-—;------;—| nem is mentünk el Bajára.

I így aztán I De máshová sem. A Ma---------------- gyár Tékát megcsináltuk a

m

agunk gyönge erejéből Szegeden. Igaz, elég gyorsan, két-három év alatt elvéreztünk vele. de okunk azért nem volt szégyenkezésre. Tízegynéhány szép könyvet adtunk ki, köztük Berczeli A. Károly, Bárdost Németh János, Tabéry Géza, Erdődi József, Bállá Sándor munkáit, és Fiatalok, még itt vagyok! címmel Juhász Gyula utolsó verseskötetét Kontuly Béla leheletfinom illusztrációival

Aztán persze a Magyar Tékát is eltemette a hagyományos közöny futóhomokja.

Magyar László

TV-ELOZETES

Opera, tv-dráma, új filmsorozat

Kubai cigaretták

Háromféle kubai cigarettát hoznak forgalomba mától a dohányboltok. A Kim cigaretta ára darabonként 20 fillér, a füstszűrös Regaliasé 21, az ugyancsak filteres Vizanté 23 fillér.

A 007-es ügynök

Izgalmas folytatásos krimitörténet szórakoztatja majd a nyári hetekben a magyar rádió közönségét: színre lép „A 007-es ügynök”. Zahov, a nagystílű krimifigura „származása szerint" bolgár: Andrej Guljaski hívta életre nagy sikerű regényében, Zahov a nyugati országok mozi- és tv-közönsége előtt jól ismert kém, James Bond ellenfigurája. A bolgár regény szerint a szocialista világ ellen dolgozó angol ügynököt Zahov teszi ártalmatlanná sok izgalmas kaland során.

Kerek tíz esztendeje, hogy a budapesti Terra kiadásában és Hadrovics László szakavatott szerkesztésében megjelent az a kisalakú, mintegy negyvenezer szót tartalmazó szerb- horvát—magyar szótár, amely a fordítás és nyelvtanulás első komolyabb segédeszköze volt. Már akkor felmerült a kívánság egy nagyobb és az egyre fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatoknak megfelelő szótár kiadása iránt, erre azonban tíz esztendeig várni kellett. (Az igazság az, hogy Novi Sadon készül a korszerű, nagy szótár, de előkészületei túlságosan nagyszabásúak ahhoz, hogy a közeljövőben számítani lehessen megjelenésére.)

Az új szótár, amely Levasics Elemér és Surányi Magda szerkesztésében most jelent meg a Terra gondozásában,

Május második felében több érdekes filmet, színházi közvetítést láthatunk a televízióban. Május 23-án a Pikk dáma című Csajkovszkij-operát közvetítik a szegedi Nemzeti Színházból. Két nappal később, május 25-én kerül sor Exton: Ez az én otthonom című tv-játékának bemutatójára. Az angol író művében éles drámai összecsapásnak lehetünk tanúi. Drámájának hőse egy öregedő, nyugdíjas gyári munkás, aki egyik gyermekénél sem szívesen látott családtag. Egy békésnek ígérkező vasárnap aztán végképp kirobban a családi háborúság. Az öreg munkást Páger Antal alakítja. A j darab főbb szereplői még: I Berek Katalin, Molnár Tibor, Velenczei István, Tábori Nóra. Rendezte: Horvai István.

Május 21-én új filmsorozat kezdődik. A Belle és Sebastian című, tizenhárom részes francia film egy kisfiú és egy hatalmas kutya bamintegy nyolcvanezer szót, szókapcsolatot és számos szólást, sőt közmondást is foglal magába. Komoly segítséget nyújt azoknak, akik a fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatokban fontos munkát végeznek, de azoknak is, akik csak turistaként látogatják déli szomszédainkat. A mindenre kiterjedő szótár előnye, hogy nemcsak a szerb-horvát szavakat, hanem a mai köznyelvben általánosan alkalmazott idegen, de teljesen honossá lett szavakat és kifejezéseket is tartalmazza. Külön értéke a szótárnak, hogy a kéziratot dr. Palich Emil, a két nyelv tudós szakértője is átnézte, ellenőrizte és kiegészítette. Mind a budapesti kiadót, mind a szerkesztőket elismerés illeti a gondos és gyakorlati szempontból is jelentős mű megjelentetéséért.

rátságával indul. Mind a ketten az Alpok egyik határmenti falujában élnek. Egy nap azonban Norbert, a kémszervezet tagja vetődik e békés tájra s egyszeriben felborítja a megszokott, nyugodt életet. A kisfiút és a kutyát arra akarja felhasználni, hogy a határ másik oldalára csempésszen titkos adatokat...

Május 27-én kerül bemutatásra az Üj emberek a Nílus mentén című dokumentumfilm, amelyet a magyar televízió stábja a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal felkér résére készített B. Megyeri Gabriella rendezésében.

Az idei könyvhétmegnyitő előtt a tv saját könyvsátrába invitálja nézőit május 28- án. A műsorban bemutatásra kerül Dobozi Imre mai paraszti témájú írásaiból készült kisfilm, megismerkedhetünk Fejes Endre Urai novellájának hősével, a Hazudóssal, láthatjuk Karinthy Frigyes ismert egyfelvonáso- sát, a mindig szórakoztató Visszakérem az iskolapénzt, hallhatjuk Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról című monológját, Benjámin László új versét, valamint Jevtusenko és Voz- nyeszinszkij egy-egy megzenésített versét. Zeneszerző: Vujicsics Tihamér.

675 grammos őzagancs

A MÁSODIK...

Csongrád megyében — a szőregi Egyetértés vadász- társaság területén A. During USA állampolgár olyan őzbakot ejtett el, amelyről 675 grammos hibátlan agancs került le. A hivatalos feljegyzések szerint ez a második legnagyobb őzagancs, amit Magyarországon nyilvántarta- * nak.

Egy rég várt szótár

A berlini Metropol Theater magyar sztárja:

Rafael Márta

esik szó, a felsorolásban Berlin-Ensemble, a Gorki Theater után rögtön a Met ropol következik: Talá:

azért, mert tipikusan bérli ni, sok sikert és vihart látót falai között. Egy régi san zon így emlékezik meg róla. Metropol Theater ist bekann in Bérli

Jd, so bekannt, wie die Dona in Wier

(A Metropol színház ismer Berlinben, Olyannyira, min Bécsben a Duna.)

Mindezt azért jegyeztem fel, mert Aípár Gitta óta először — ismét magyar énekesnő kapja a vas tapsokat. A neve: Marta Rafael, az operett címe: A szemérmetes Zsuzsanna, a komponistát Jean Gil- bertnek hívják.

Az új Linden szállóval szemben, a Linden Cor sóban beszéltük meg a randevút. Pesti atmoszférája van e helynek, itt jól kibeszélhetjük magunkat, — így szólt a meghívás.

— Hol is kezdjem? Éppen hét éve prózai szerepet játszottam a Friedrichstadt-Pa- ías-ban. Be kellett ugranom egy énekszámmal. Hát azóta tart az „ugrás”. Ügy érzem Berlin közönsége szívébe fogadott. A Metropol Theater- ban egy kis kanyar után kerültem, ugyanis Luzernban, Svájcban volt egyéves szerződésem. Aztán a Mein schöner Benjamino-val kezdtem és most néhány hónapja a Die keusche Susanna főszerepét játszom.

— De hogy a prózai szerepeimnek is eleget tegyek, illetve ez irányú vágyaimnak teret engedjek, — adva van egy testreszabott lehetőségem, a

berlini televízióban: Zur Gast — bei Marta Rafael. Ezeket a filmeket magam szerkesztem, részben én is írom. Általában mindenki mást csinál, mint elvárnák tőle. Például Egon Morbitzer professzor, a híres hegedűművész műsoromban — cigányzenét húz a fülembe. Azután Hans Pischner, Európa egyik legkiválóbb csemballistája úgy mellékesen a berlini Staatsoper intendánsa, mint zongorakísérő szerepel.

Amire, ha szabad így kifejeznem magamat, valóban büszke vagyok: nem egy magyar művészt hoztam már a kámerán keresztül az NDK nézői elé. Most legutóbb Bágya András volt egy 70 perces tv-film keretében a vendégem. Sok-sok pesti utcaképpel, Duna-parttal, a várral. Kóstolót adtunk — a magyar mindennapokról, s ez

mintegy természetes keretül szolgált Bágya közismert melódiáinak ..

Elutazásom előtt, ha csak rövid időre is, a Rafael—

Schnitzler művészházaspár otthonába látogattam. A szigorú főkommentátor, Kari Eduard von Schnitzler a „Te és annyi más bajtársad” c. film írója most éppen „Az emberi boldogság" (Von Glück des Mentschen) nagyszabású kiállítás anyagát rendezte. Hogy ez milyen világméretűnek ígérkezik, azt néhány adat jellemzi: eddig 80 ország fotóművésze 22 ezer képpel jelentkezett ...

A pincében berendezett „házi-bárban” (a képen) a májusi magyarországi hazalátogatásra iszunk...

G. Molnár Edit