Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-10 / 108. szám

Ő IS MAI FIATAL PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1987. MÁJUS 10., SZERDA Huszonötezer forint tiszta jövedelem Futóhomok helyén 230 hold kajszi barac kos A sokat szidott Csongrádi út gumikat szaggató felülete aszfaltossá változott. Az isko­la mellett balra kanyarodva telefonoszlopok mutatják az utat az állami gazdaságba. Nyárfaliget ' gyalogösvényén keresztül vergődve kitárul előttem a gazdaság központja. László, Debreceni József, Pa- tik László, Veszprémi Ist­ván. A többit ők majd elmond­ják. A baracktermés hetven százalékát minden eszten­dőben exportáljuk. — Jó pénz ez, különösen ha Czita Sándor, az állami azt veszem, hogy az eddig há- gazdaság hangácsi kerületé- rom mázsa rozsot alig hozó nek vezetőjét ott találom. Régi_______________________________ ismerősként üdvözöljük egy­mást. Szemmel láthatólag örül a látogatásnak, szívesen nyilatkozik. '— Régen jártak nálunk, pedig van mivel dicsekedni. Ez a terület kétezerötszáz hold. Ebből háromszázötven hold termőgyümölcsös, ugyan­ennyi a kenyérgabona. Aki is­meri e földet, az tudja, hogy ennek a területnek kétharmad­része a leggyengébb körösi futóhomok. Bizony sokat küsz­ködtünk míg négy év alatt annyira megjavítottuk, hogy megdupláztuk a holdankénti rozstermést. Ma már nyolc és fél mázsa az átlagunk. Négyszáz holdon kukori­cát termelünk és tavaly , már huszonnégy mázsát értünk el holdanként. — Ha egy kicsit korábban jön, gyönyörködhetett volna a kétszázharminc holdas virág­zó kajszibarackosban. No, nem baj, most még zöld a gyü­mölcs, de ha pirul, jöjjön ki ismét és nézze meg. De akkor azokkal is beszéljen, akik ül­tetésétől ott szorgoskodnak a fák között. Soroljam? Kerekes homok holdanként — 25 ezer forint jövedelmet ad. — A negyvenegy holdas szilvásunk holdanként tavaly száztíz mázsa gyümölcsöt adott, mégpedig kifogástalan árut. Nem volt fertőzött. Ez pedig Biacsi János, Bíró Amb­rus, Rapi Sándor és Medgyesi Ferenc í rd eme. (fehér) Költők, hősök brigádjai Arany és Petőfi, Kossuth és Széchenyi nevét viseli az a négy szocialista brigád, ame­lyek a vasútállomáson dol­goznak. Mind a négy olyan célokat tűzött maga elé, amellyel az idén elnyerheti a „szocialista szolgálati hely” és az élüzem címet. Verseny­szerződésük tizenöt pontból áll. Ezek között a leglényege­sebb, hogy csökkentsék az ál­lomáson a kocsik tartózkodási idejét, a szállítást pedig za­varmentesen oldják meg. Aíosí az első helyen az öt­szörösen kitüntetett Kossuth brigád áll Rostás Tibor veze­tésével. Mögötte a Petőfi bri­gád, ezt követi a harmadik helyen az Arany brigád, m^jd a sort a Széchenyi brigád zár­ja. Eddig a kocsik tartózkodási idejét pontos szervezéssel a tervezettnél is kisebbre csök­kentették, hasonlóan jól áll­nak a többi vállalással is, így remény van rá, hogy az év végén címet. elnyerik az élüzem A KÖRZETI ORVOSOK egy órával korábban kezdenek Május 15-től megváltozik a körzeti orvosok rendelési ide­je. Akik eddig 8 órakor kezd­ték a rendelést, azok május közepétől 7 órakor, akik 11 órakor, azok 10 órakor kezdik. A délutáni rendelések idő­pontja változatlan. Koszorúzás a győzelem napján Kedden a város vezetői, üzemek, hivatalok képviselői a győzelem nap megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A fiú szőke és nyugtalan, repkedő természete van. Ada­tokat diktál, és ugrik az aktá­kért A gyárban tizenkét éve van otthon, ott volt ipari ta­nuló, ott végezte el munka mellett a konzervipari techni­kumot és most onnan jár a szegedi Felsőfokú Élelmiszer- ipari Technikum levelező ta­gozatára. 1957 óta KISZ-tag, 1961-ben lett alapszervi szervező titkár, 1965 óta vb-tag és termelési felelős. Fiatalabbnak hittem, és ki­csit — kérdésemet jelezve — megingattam a fejem, amikor elmondta, hogy egy ideig a hatórások csoportvezetője is volt. Hogyan tarthat tekintélyt a nála alig pár éwel fiatalabb gyerelcek között? A tízéves KISZ-múlt tapasz- talatai elegendőek ahhoz, hogy alkalmából ej tudja fogadtatni magát ve­lük. Néhány napja átadta a gye­rekeket. A borsócséplő gépeket készíti elő a szezonra, amint megérkezik az első borsó, ott lesz műszakvezető. Eredetileg nem akart kon- zerves lenni. Ma már szereti. Miért? Mert sok mindent kell tudni ahhoz, hogy valaki jó konzerves legyen. Egy kicsit mikrobiológus, egy kicsit ve­gyész, és nagyon gyakorlati ember a jó konzerves. A há­rom kiegészíti egymást Ö azt mondja, itt az ember sohasem lehet elég okos, itt mindig lehet mit tanulni. Ott­hon kémiával, géptannal, me­chanikával foglalkozik, meg politikai gazdaságtannal, mert ezek a legnehezebb tárgyak, ötvenem indultak a techni­kumban, s most már csak ti- zenketten vannak, az első fél év után. Tanul, dolgozik, gyakran látni a könyvtárban és a KISZ-teremben is. ö is mai fiatal. Borbély Ist­vánnak hívják. Pista bácsi,a csontkovács tyallag már a vén diák + Szombaton nem­csak a gimnázium­ban, de a Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépis­kolában is ballag­tak a negyedike­sek. Az idén érett­ségiznek először az élemiszeripari szakközépiskolás diákok. A gimnázium­ban a búcsúzó negyedikesek ha­gyományosan át­adták a gimná­zium zászlaját a harmadikosok­nak. (első kép) Ballagnak a Tol- disok (második kép). Foto: Fleischmann ÉJFÉLI RANDEVÚ Május 29-én a művelődési ház színháztermében mutatja be a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház együttese Behár György és Szedő Lajos revü- operettjét, az „Éjféli rande- vú”-t. A főszerepeket Gyólay Vik­tória, Jásznoky Sándor, Sárosi Gábor, Balogh Rózsa, Csorba István és Szepes Péter alakít­ja. I. Majoréknál sokáig kell ko­pognom. Akit keresek, éppen fürdik, de néhány perc vára­kozás után fürgén jön elém. — Kérem, én azért jöttem, mert úgy hallottam, hogy ön is járt a gyógyító embernél. — Jaj, a Pista bácsinál? Igen, a múlt héten jártam ott. De nem egyedül — tizen vol­tunk. Szlovákiában, Komairnó környékén, Selicében, lakik egy kis zsúpfedeles házban, Nagyon egyszerű ember. Ten­ger nép van nála mindennap. Már hajnali háromkor fel­keltik és éjjel tizenegyig sem hagyja abba ... — Mit? — A gyógyítást. Rengeteg ember autókkal, autóbuszok­kal, a vonat több kocsijának utasai mind hozzá utaznak. — S ön? ön meggyógyult? Csillogó szemmel néz rárn. — Én igen. Kérem, én olyan KELJ FEL ÉS JÁRJ! beteg voltam, nekem annyira fájt a hátam, hogy a haris­nyámat és a cipőmet is a kis­lányom húzta fel, magam nem voltam rá képes. Egy volt munkatársnőm írta meg a címet. Gondoltam, megpró­bálom. Nem mondom, hogy nem féltem. A férjem is ve­lünk jött. Aztán velünk volt a Czeczon kislány, aki csípő­ficammal élt idáig, és Székely Éva, neki a gerince volt fer­de. Jöttek mások is, férfiak, például Szél Dénes, aki csak azért nem gyógyult meg, mert nem vitt magával normális cipőt és fáslit, s utána ismét az ortopédcipőbe bújt. — Milyen ember a Pista bácsi? — Egyszerű parasztember. Ott úgy mesélték — mert so­kan voltak, s amíg várni kel­lett, hát miről essék szó? — hogy a nagynénje bába volt. Tőle leste el a gyógyítás tu­Csiga a salátában A vasútállomáson az export­ra elkészített vagonok vizsgá­Utolsó mohikánok... A hetvenéves Bakonyi László, a Dózsa Termelőszö­vetkezet tagja, háztáji földjén kívül még hatszáz négyszögöl bérelt szőlőt is művel, sőt egy hold kukorica művelését is vállalta. Szabad idejében pe­dig a nád- és zsúptetők javí­tását végzi. — Nem szédül le a házak te­tejéről? — kérdem. — Negyvenhét kilómmal, könnyen mászkálok a magas­ban — mondja nevetve. — Hol tanulta ezt a mester­séget? — A 20-as években tanultuk meg ketten ezt a szakmát Bíró Lászlóval. Azóta is reperál- gatunk, ha van. Mostanában már csak négy-öt ilyen tető­javítás adódik. Régebben évente ötven ilyen ház te­tejét is megjavítottam, öreg mestereink régen a temető­ben nyugszanak, de Bállá And­rás és Sárosi „ Ambrus ne­vét nem felejtettük el. — Akárki nem tudja az ilyen tetőket megjavítani? — Ehhez is nagy jártasság kell. Nem is bízzák akárkire, mert esetleg a szalmatetőt el­viszi a szél. Messzire elmegy a hírünk, és eljönnek értünk, ha valahol a tanyavilágban rossz egy-egy zsúptető. — Tudásukat nem adták át másnak? — Nem, mert nem érdekel ez a munka ma már senkit. Azelőtt is csak olyan mellék- kereset volt. Az új, modern házakat már nem fedik nád­dal, szalmával. De azért nem búsulok, most is zsúptető­javításra megyek. A három­négy napi munkám bérébe be­kalkulálom a mindennapi csir­kepaprikást is. (0 laténál a salátában meztelen csigát találtak az exportőrök. A meztelen csiga a saláta le­velét összerágja, a saláta leve­lei között kel ki és az árut exporfiképtelenné teszi. Mi a védekezés módja? A területet száraz mészpor- ral vékonyan be kell szórni, de úgy, hogy a salátákra ne kerüljön belőle. Még most sem késő, de a jövő évi salátasze­zonban már előre kell a csiga­fertőzés ellen védekezni... dományát. Éveken át állato­kon próbálta ki, csak azután nyúlt az emberekhez. A nehéz mezei munkától görcsösek az ujjai. Végighúzta a gerince­men a kezét, megállapodott, ott, ahol mindig a legjobban fájt... és már rakta is hely­re a kiugrott csigolyákat. He­tet. Meg a bokámat is rendbe­hozta, és a csuklómat. Ingyen. Mert pénzt nem fogad el. — Azért mentem el, mert nekem már úgy is mindegy volt. Az orvosok megmondták, hogy rajtam nem lehet segí­teni. El vannak meszesedve a csigolyáim, hordom magam­mal a bajom, életem végéig. S lám, rendbejöttem. A Pista bácsi rendbehozott. Most olyan boldog vagyok! Mond­tam is neki, jöjjön el hoz­zánk, én odaadom az egyik szobát, gyógyítsa itt egy hóna­pig az embereket. Szerény ember — elhárította. De so­kunkat meggyógyított, ez tény. Most el fogok menni az orvoshoz, kíváncsi vagyok, mit mond rá? ★ S mit mondanak a többiek? őket is megkérdezzük, és megkérdezzük az orvost is. Mert Pista bácsinak, a Cseh­szlovákiában élő csontkovács­nak híre sok embert lázba hozott, s ma is tízesével za­rándokolnak a ficamos, bicegő és hajlott hátú emberek hoz­zá. Sokan közülük — állítólag — meg is gyógyultak nála. A minap megint tizen in­dultak el. Számukra Pista bácsi a re­mény ... (b. h.) (Folytatjuk) mit Utunk ma a moziban? A Tenkes kapitánya I—II. Szélesvásznú, magyar kaland­film. Dupla helyárak. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Duna part­ján, Magyar Híradó. Előadás kezdete: fél 6 óra­kor. SPORT KÉZILABDA Nagykőrösi Kinizsi—Do­mony 27:12 (11:7) Nagykőrös: 200 néző, vezet­te: Palotás. Kinizsi a következő össze­állításban játszott: Szabó, Vil- csák, Kovács I., Fleischmann, Varsányi, Zubány, Kovács II. Csere: Bekő, Papp, Győrfi, Maczkó. Kezdés után rögtön gólt ért el a Kinizsi Kovács II. ré­vén. Ezután 5 percig szinte a két kilences között folyt a já­ték. 2:0 után szépítettek a vendégek. Nemsokára sike­rült, háromgólos előnyt sze­rezni, majd ez az előny a fél­idő befejezéséig négy gólra nőtt. A második félidőt újra góllal kezdte a hazai csapat De most már a többi gól sem váratott sokáig magára. Papp és Vilcsák volt ebben a játék­részben eredményes, Szabó pedig szinte minden védhetőt védett. A több gólos vezetés birtokában a csapat időkö­zönként igen jól és szelleme­sen játszott. A mérkőzés vé­gére sem tört meg a hazaiak lendülete és gyors támadá­sokkal sikerült az előnyt nö­velniük. Góljaikra a vendé­gek csak időközönként egy- egy kisebb védekezési hiba folytán válaszoltak. Az első félidőben ember- hátrányban is sikerült gólt elérni a Kinizsinek, pedig ekkor még csak két gól volt az előny. Ezt a fegyelmezett játéknak köszönhették. A csa­pat közepesnél jobb játékkal biztosan győzött a lelkes do- monyiak ellen. Góllövők: Papp 7, Vikar- tóczki 5, Kovács II. 4, Kovács 1. 2, Varsányi 3, Zubány 3, Maczkó 3. ★ Vasárnap a Kinizsi Péce- len vív igen nehéznek ígérke­ző mérkőzést. (f) Labdarúgás Ceglédi Építők—Nagykő­rösi Építők 2:1 (2:0) Cegléd, 400 néző. Nagykőrösi Építők: Soós — Torma, Gulyás II., Orsányi, r~ilcsák, Bata, Tolnai, Gulyás I., Barth, Fehér és Tóth. Cegléd kezdte a játékot. A mérkőzés elején a játékvezető lesgólt adott a hazaiaknak. Az igazságtalanul kapott gól le­törte a körösi csapatot, ami újabb gólt eredményezett. Szünet után egy „másik” körösi csapat kezdte a játé­kot. Rá sem lehetett ismerni a játékosokra. Lelkesedésükkel egymást múlták felül. Szebb­nél szebb támadásokat vezet­tek, de a befejezésekkel nem volt szerencséjük. Több biztos gólhelyzetet hagytak ki. Végül Tolnai lab­dára utat talált a kapuba. A gól uttin fokozódott az iram. A döntetlen jobban megfe­lelt volna a játék képe alap­ján. Jók: Soós, Torma, Gu­lyás 11., Vilcsák, Bata, Fehér. Ceglédi ifi—Nagykőrösi Építők ifi 0:0. Nagykőrösi Építők: Kovács — Horváth II., Tomona, Kris­tóf, Oláh, (Tömösközi) Erki, Tömösközi, (Pólyák), Horváth I. (Várkonyi) Gyulai, Schei­ben, Szeles. Kezdés után Gyulai nagy helyzetben hibázott. Kovács megsérült, de tovább védett. Szünet után nagy nyomás ne­hezedett a kapura, de a véde­lem minden esetben tisztáz­ni tudott. A lelkesen, időn­ként jól játszó ifik megérde­melten harcolták ki a dön­tetlent. Jók: Kovács, Horváth, To­mona, Kristóf, Erki, Tömös­közi, Széles. (P. T.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom