Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-10 / 108. szám
4 *yíiHflP 1967. MÁJUS 10., SZERDA SZOMBATHELY SAVARIA NEMZETKÖZI TÁNCVERSENY Lezárultak a jelentkezések a Savaria nemzetközi táncversenyre és az V. magyar táncbajnokságra. A Szombathelyen május 19., 20., 21-én sorra kerülő rendezvény az európai és hazai tánckultúra kiemelkedő eseményének ígérkezik. Kis Európa-bajnokságnak tekinthető, ugyanis a kontinens 13 országának legjobb táncosai vesznek részt rajta. A Művelődési és Sportpalota parkettjén Európa táncos sztárjai között láthatja a közönség a négyszeres világbajnok nyugatnémet dr. Jürgen Bernholdot és feleségét, Helga Bernholdot. A latin-amerikai táncokban különösen nagy verseny várható, mert részt vesz a versenyen a világbajnokság második helyezett párosa, a francia Josette és Barsi René, valamint a harmadik helyen végzett Theissle és Heinz Kern holland páros. Angliát egy új páros, a 18 éves Frances Spires és a 19 éves partnere, Reymond Root képviseli. Csehszlovákia színedben többek között az ötszörös országos bajnok Boum- házaspár lép fel. A 25 külföldi páron kívül 47 magyar pár versenyez a nemzetközi zsűri előtt. A B. kategóriában magyar bajnokot avatnak. A versenyt záró gálaestet május 21-én a televízió is közvetíti. Nők — részmunkaidőben Egy rövidesen megjelenő rendeletről PÁSZTÓ F őpohárnokmester borkóstolója A pásztói földművesszövetkezeti áruház alapozási munkái közben föld alatti épületmaradványokat és folyosót fedeztek fel az építők. Az Országos Műemlék Felügyelőség régészei megállapították, hogy azok'a XIV. század második feléből, Zsigmond uralkodása idejéből származnak. Az építészeti forma és a történeti adatok egyeztetése alapján kiderült, hogy a boltíves kapu és a lakótorony Zsigmond király főpohárnokmesterének, Tari Lőrincnek a tulajdona volt. Az épületmaradványokat védetté nyilvánították. A Pásztói Földművesszövetkezet tetőt építtet a romok fölé, a lakótornyot restauráltatja és a „főpohárnokmesteri hagyományokhoz” híven, mátraaljai borkóstolóvá rendezi be. Közismert az a törvényerejű rendelkezés, amely havi hatszáz forintos segélyt biztosít azoknak az anyáknak, akik keit évig saját maguk akarják nevelni gyermeküket, és ez alatt az idő alatt nem akarnak „nyolcórás” állást vállalni. Mivel a könnyűipar alkalmazza a legtöbb nődolgozót, ez az intézkedés leginkább a köny- nyűipar munkaerőtartalékait érinti. A Könnyűipari Minisztérium már most készül a várható új helyzetre, s a szakszervezetekkel együttműködve rövidesen kiadja ezzel kapcsolatos utasítását. — A bányászattal és nehézipari üzemekkel rendelkező vidékeken, továbbá ott, ahol kevés ipari üzem épült, még ezután is gondot okoz a nők munkába állítása — mondja Fehér Imréné, a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztályának vezetője —, de ott, ahol a könnyűipar és az élelmiszeripar üzemei doLgoznak, számítani lehet a nők fokozott munkába állítására. Éppen azért az a célunk, hogy minél több helyen létesüljenek olyan vállalatok, amelyek biztosítani tudják a nők foglalkoztatását. — Ebben segíteni kell a már működő vállalatoknak is azzal, hogy egyes munkahelyeket ne töltsenek be indokolatlanul férfimunkaerőkkel, hanem nőkkel, és a férfimunkavállalókat irányítsák olyan területekre, amelyek kimondottan férfimunkát kívánnak.. — A kisgyermekes, illetve a családos anyák számára lehetővé kell tenni, hogy bedolgozást vállalhassanak. A családos anyák szívesen és köny- nyebben dolgoznak „részmunkaidőben”, mert így közben foglalkozni tudnak gyermekükkel és családjukkal is. — A nőknek részmunkában való foglalkoztatása a vállalatoknak is előnyös, amit az is igazol, hogy a részmunkában dolgozók teljesítménye magasabb, mint a teljes munkaidőben dolgozóké. — Sajnos, eddig a helyiipar csak szórványosan élt a részmunka lehetőségeivel, mert a vállalatok nem ismerték fel előnyeit. Igaz, eddig nem is jelent meg olyan központi utasítás, amely a részmunkákban dolgozó nők egyes problémáit rendezte volna. — Ezt a hiányt pótolja most a Könnyűipari Minisztérium utasítástervezete, amely rövidesen rendelet formájában megjelenik, s a^jogi és munkavállalási kérdésekben megszünteti a bizonytalanságot. A tervezet egyértelműen rendezi a részmunkaidőkérdéseket, mint például az egyenlőtlen munkabeosztást, a túlóradíjazás, s a munkaidőn belüli idő- kedvezmények problémáját is. Meghatározza a természetbeni juttatás, a munkaruha és a nyereségrészesedés új rendjét, szóval mindazokat a problémákat, amelyek eddig gátolták és megnehezítették a nők részmunkában való elhelyezkedését. Zsolnai László Az ország legnagyobb mesterséges tava a Nyiget völgyében Az első magyar atomerőműről... Az első magyar atomerőműről tanácskozott az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület. Az erőmű energia- termelése igen gazdaságos lesz. Várható önköltsége a külföldről behozott villamosenergiáénál 20 százalékkal, a dunai vízierőművekénél mintegy 30 százalékkal, a hazai szénre alapozható hőerőművek önköltségénél pedig körülbelül 10 százalékkal lesz kisebb. Az erőmű kiszolgálásához hozzávetőleg 600 főnyi személyzet szükséges. Az erőmű első gépegységének üzemi próbáit 1975-re irányozták elő. SÁTORALJAÚJHELY XVI. századbeli lakoma Nem mindennapi ünnepi vacsorának voltak részvevői vasárnap este a sátoraljaújhelyi 'Kinizsi Étterem vendégei. A j,Vendégül .k .} Borsod”- . rende vénysorozatban korabeli recept* alapján eleven dett meg a X\ században élt P rényi Gábor, ha dani sárospata várur esküvői v csorája. Az eg; kori szemtai ekkéttpen jegyez fel W Petényi* szakácsának, Ai taí, mesternek ti dományát: „Én is láttam, az Perényi Gábor menyegzőjén, hogy Antal mester sütött vala egy ökröt, az, mely ökörbe csinált va- ,1^ egy kövér juhot, az' kövér juh- ba egy gyermekded borjút, az borjúba egy kövér kappant. Mikor immár az ökör megsült, az kappant kivőtte s meglátta, ha megsült, tehát az ökör is megsült.. Noha a mai ízlés szerint elkészített „esküvői vacsorán” nem volt vény sorozatba n korabeli receptek alapján elevenedett meg a XVI. században élt Perényi Gábor, hajdani sárospataki várúr esküvői vacsorája. Az egykori szemtanú ekk<tOjpen jegyezte fel W Petényiek szakácsának, Antal , mesternek tuökörsütés, a szakácsok hajdani elődjük receptje szerint készítették el a lakoma többi fogását, például a hajdúlevest. Szerepelt az étlapon pyáy-sonsült hús Antal mester módra, az ökörsütésnél használt kellékekből, valamint forgatott burgonya részeg kapucinus módra. Ez utóbbi készítésének „titka”, hogy olyan forró zsírban kell sütni a burgonyaszeleteket, hogy azok maguktól megforduljanak. mú munkásgárda. A völgyzárógát — a tervek szerint — még az idén elkészül. Határon túli turnén „A CSÁSZÁR ÁLARCÁBAN“ Határon túli turnéra indul májusban az sÁllami Déryné Színház utazó társulata: jugoszláv városokat keresnek fel Szenes—Vincze: A császár álarcában című repertoárdarabjukkal. DÍSZ-TEKNŐSÖK A Dráva menti mocsaras holtágakban rendkívül elszaporodtak az Európa-szerte kihalóban lévő teknősök. Kémes határában, kis területen, egyszerre negyvennél több sütkérező mocsári teknőst számoltak meg, s hasonló nagy telepeik vannak más Dráva menti falvak környékén is. A lakosság nem bántja őket, hiszen nem kártékonyak. Az állatok éppen ezért olyan biztonságban érzik magukat, hogy legtöbbször az ember közeledtére sem menekülnek el. Legfeltűnőbb a nagyságuk: átmérőjük eléri a 30 centimétert, a súlyuk pedig öt kilogrammot is. A vidék sok díszkútjának medencéjében helyeztek már el teknősöket, s hasonló célból az ország más részeiből is érdeklődnek a drávai teknősök iránt. KÖNYVESPOLC NYEKR1CS: ÍGY TÖRTÉNT... 194i. JUNIUS 22. HALVILAG EGY DECI BOR, KÉT DECI SZÓDA QZirtes kis vendéglőben várt Mártára. Sok- sok hónapja járt erre. Feri, az italos, mégis úgy üdvözölte, mintha tegnap írta volna fel megadásra a duplát, a kis konyakot, s hozzá a neki járó két decit, bort, tisztán. Barátságuk húsz esztendővel ezelőtt kezdődött. A tizenhat éves diák Szirtesnek egy Damjanich utcai cukrászda emeleti boxában akkor ígért örök hűséget Hédi. Hédi tizenöt esztendős volt. Bájosan tudott hallgatni. Szirtes „sarokházat”, a legdrágább habos süteménykülönlegességet rendelj nem számolt semmivel, elfelejtkezett arról, valójában mennyi, villamosutazásnál megtakarított" kisszakaszt gyűjtött erre a délutáni boldogságra. A kislánynak fél nyolcra haza kellett mennie. A számla, a nagy fogyasztás — láthatta a vizespohár alá helyezett blokkon — negyvennégy fillért tett ki. Szirtesnek csak harminchat fillérje volt. Előre engedte Hédit, s a pincér elé nyitott tenyérrel, könyörgő tekintettel tárta a hat tantuszt,a nyolc fillérrel kevesebb pénzt. a felszolgáló udvariasan köszönt: — Kezét csókolom, nagyságos asszony... Jó estét kívánok. Feri volt. Most mulattak a régi történeten. Hédire is emlékezett. — Málnaszörpöt szívott szalmaszálon ... Ráért. Beszélgettek. — Tudja, kit láttam a múltkor? — kérdezte Szirtes. — Jutkát! — Azt a csöndes, hamvas bőrű pénztároslányt? — felelte Feri. — Mint kiscica a friss tejet, úgy nyelvelte a csokoládélikőrt. Kávé helyett is habot akart.. . Csak egyszer sírt. Egyedül. A Pichmichiannál... Én vigasztaltam . . . — Kislánya van .. Mosolygó, pici baba ... Sorolták a neveket, emlegették a pajtásokat. — Hogyan, ön is angolna? — Kineveztek ... Mint maga a legfőbb § fiam nemrég ment ki, és máris halászlé lett belőle ... Kép szöveg nélkül (Kertész László karikatúrái) kezdték az ország legnagyobb mesterséges tavának építését. A tó a gyöngyösi hőerőműnek szolgáltat majd vizet. A Márkáz és Visonta község határában — Nyiget-patak völgyében — épülő hatalmas völgyzárógát talpszélessége 100 méter, hosszúsága pedig mintegy 300 méter lesz. Az új víztározó 8.5 millió köbméter víz befogadására készül és mintegy 300 holdnyi területet foglal el. Az idegenforgalmi — táji — szempontból is látványos víztükör hossza 2.5 kilométer lesz, a szélessége pedig meghaladja az 1000 métert. Feltöltését a környék csapadékvizeivel és hegyipatakjaival oldják meg. A tározó építésén éjjel-nappal dolgoznak a ; ami a Szovjetunió elleni ná( támadást megelőzte, s am végső soron, megkönnyített azt. A könyv címe szorosa , véve és tágabb értelemben i ^'kifejezője a tartalomnak: va Rióban, így történt. A ténye ^ ken nem lehet változtatni, d § összefoglalásuk, s a követkéz J tetősek levonása elkerülhe ^ tetien. Mint maga a legfőb' 5 kérdés: miért kellett így tör ^ ténnie? t Nyekrics az alapvető for ! rásanyagok áttekintése és fel ; használása mellett bátran te j rét ad saját következtetései- ! nek és véleményének, s az ob- ! jektív történeti munka ígj | nem veszti el a szubjektív va- ; rázst, nem nélkülözi a személyes kontaktust alkotó és olvasó között. A szerző telje: panorámáját adja a Szovjetunió megtámadását megelőző mintegy évnyi időszaknak Cordell Hull beszélgetése Umanszkij washingtoni szovjet nagykövettel éppúgy szerepel benne, mint Sorge és csoportja tevékenysége, Molotov elzárkózása Cripps angol nagykövet fogadása elől, s azok a végzetes következtetések, amelyeket Sztálin vont le a sokfelől érkező aggasztó jelekből. A könyv jelentős érdeme, hogy nem az álobjektivitás, hanem a realitás szemszögéből vizsgálja e hónapok eseményeit, a főszereplők, s különösen Sztálin egymásnak ellentmondó cselekedeteit, s a náci vezetők velejéig hazug, ám Sztálinra jó ideig sikerrel hatást gyakorló taktikázgatá- sát. A szerző jól útbaigazító történelmi kalauzt adott könyvével az olvasók kezébe: aki ismerni akarja 1941. június 22 előzményeinek bonyolultságát, s teljes képét, az bizalommal forgathatja Nyekrics művét. A , könyv a Népszerű történelem sorozatban jelent meg. (Kossuth Könyvkiadó) (m. o.) Vékonyka könyv ez, mégis sokatmondó: tömör, felesleg^ izószátyárkodástól mentes isszefoglalása mindannak, Szirtes Verát mondta. Feri értetlenül tekintett: — Ki is az... ? — A „legszebb” asszony Pesten. Magának elmagyarázta, milyen a pisztráng Brillnl Savarin módra, filézve, teljesen szálka nélkül. Telibe talált. — Vera a Cinzano! Most Feri következett: — Rum... — Csak ennyit mondott. — Rum? ... Várjon csak ... — faggatta Szirtes. — Milyen? Dock? Jamaica? Porto- Rico? — Mindegy, csak rum! — Akkor: Médi. Az ideges, s idegesítő lompos angyal. Szirtesnek eszébe jutott e félóra alatt a rengeteg hamis remény, hazug ígéret, beteljesült csalódás. Rádöbbent: az ember könnyen felejt, — az embert könnyen felejtik! J úlia neve hallatára Feri bosszúsan legyintett. A Munkácsy utcai Madonna — harmincéves, elvált asszony — félévi házasság után visszament ismét kislánynak a mamához. Júlia félórás késéssel, rohanva érkezett. Ót percre jött, „igazán csak öt percre”: Éjjel fél egykor is ott ült az étterem asztalánál. Nem ivott semmit. Még egy pohár szódát sem. — Nem engedte azt sem, hogy Szirtes úr magának rendeljen — mormolta Feri. — Emlékszem, egyszer egy adag rántott halat két zsemlébe tettem, s a felöltője zsebébe csempésztem. Nagyon éhes lehetett már ... — Képzelem, mennyit nevettek rajtam — szégyenkezett Szirtes. — No, nem ... Nem nagyon ... — hangzott a vigasz. — Inkább akkor, amikor azzal a világ csúfjával mutatkozott. Nem volt jó neki semmi. Mindig arról affektált, hol, mikor, milyen fogadáson, mit evett-ivott. Tőlünk a legdrágábbat parancsolta — a legolcsóbbat kapta. — Ilonka ... — vallotta Szirtes a vádra be- ismeröen. Megérkezett Márta. tj osszúlépést rendelt: egy deci bort, két ti deci szódával. — Hosszúlépés — vette tu- \ domásu\ Feri udvariasan, minden megjegyzés nélkül. — Igenis, nagyságos asszony. — Nem — mondta Szirtes a pincérnek — nem nagyságos asszony! A feleségem' László Miklós
