Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

Mit takar a fólia az abonyi József Attila Tsz-ben? Tapasztalatcsere a nagyüzemi palántanevelésről A Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi csoportja és a járási tanács mezőgazdasági osztálya közös rendezésében csütörtök délelőtt tapasztalat- cserére került sor Abonyban, a József Attila Tsz kertészeté­ben. A tapasztalatcserén — melynek célja volt a nagyüze­mi palántanevelés megszerve­zésének és a fólia alatti ter­mesztésének bemutatása — részt vettek a járás termelő­szövetkezeteinek kertészeti szakemberei. A tapasztalatcserét Marti- csek Béla, járási kertészeti fel­ügyelő vezette. Elmondotta, hogy a nagyüzemi palántane­velés a járásiban az abonyi József Attila Tsz-ben a leg­szervezettebb. A zöldségter­mesztés fejlesztési iránya a helyi viszonyoknak megfele­lően a korai szabadföldi ter­mesztés. Cél, hogy egységnyi területen minél olcsóbban, mi­nél nagyobb hozamot lehessen elérni. A járásban a fény- és hőviszonyok nem olyan jók, mint a déli megyékben, de a piacközelség és a szállítás gaz­daságossága azt ellensúlyozza. A palántanevelés az alapja a korai zöldségtermesztésnek. Most erőteljesen terjed a fólia alatti termesztés. Amíg a múlt évben 18 184 négyzetméter te­rületen termesztettek fólia alatt, 1967-ben ez 43 884 négy­zetméterre növekedett. Ez a módszer jól szervezett üzemet kíván, á fólia egyszeri kihasz­nálása nem kifizetődő. Néhány számadattal ismer­tette, hogy a járás termelő- szövetkezeteiben az idén pap­rikából, tökből, de főleg zöld­borsóból nőtt a bevetett terü­let, ezért célszerű idejében le­szerződni, nehogy a piac telí­tettsége az értékesítésben problémát okozzon. Szabó András, a tsz főker- tésze, a szakmai folyamatot ismertette. Külön hangsúlyoz­ta a földraiktár, a vetésidő, a hőmérséklet és növényvédő­szerek adagolásának fontos­ságát. A tapasztalatcsere részt­vevői a helyszínen tekintették meg a munkát, és azokat a „szakmai fogásokat”, amelyek- I hez ebben a tsz-ben oly pom- I pásan értenek. A kertészet négyholdas fő- I liatelepén virágzik a paradi- i csőm, a szabad földön p;ombo­lyod nek a karalábék. Mindez a termelőszövetkezet Tyeres- kova szocialista kertészeti bri­gádjának jó munkáját dicséri. <-gi) PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LEPI JÁRÁS ES C E Cáutep VÁROS R XI. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ' 1967. MÁJUS 3., SZüUDA ^ándorzásziót és oklevelet kaptak Termékeik 30 százalékét exportra gyárt iák Kiváló kisipari szövetkezet a Cégi édi Vasipari Ktsz Ünnepi összejövetelre ke­rült sor pénteken este a Kos- suih-étterem pálmakertjében. A Vasipari Ktsz tagjai tavalyi jó munkájuk jutalmát ünne­pelték ott. A megye kisipari szövetke­zetei között lezajlott verseny­ben eredményesen szerepel­tek, s munkájuk elismeréséül ez alkalommal kapták meg a „Kiváló kisipari szövetkezet” feliratú vándorzászlót és az oklevelet A házi ünnepségen megje­lent Boross Gyuláné, a KI- SZÖV megyei elnöke, Pásztor István, a városi pártbizottság osztályvezetője és a társszö­vetkezetek vezetői. Tokaji Já­nos, a ktsz elnöke mondott beszédet. Elmondotta, hogy adtak át a legjobb tagoknak. Közös vacsorával, szórakozás­sal ért véget a Vasipari Ktsz ünnepsége. (t) Kedvezményes utazás, belépőjegyek a nemzetközi vásárra Minden évben lelkes izga­lom és készülődés előzi meg a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt. Mindenki kíváncsi az újra, és az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy a BNV-nek nemcsak a hivata­los körökben van egyre fon­tosabb szerepe, hanem az emberek májusi programjá­ban is. Mint irfár szokás, a BNV igazgatósága és a MÁV már előre felkészült arra,. hogy az ország legtávolabb élő la­kóinak lehetőséget nyújtson a vásár megtekintésére. Az idén ismét 33 százalékos vas­úti kedvezménnyel utazhat­nak a vásár látogatói, és be­lépőjegyüket már előre meg­vehetik. Cegléden a városi tanács 1. számú szobájában lehet vásári belépőt szerezni, reg­gel 8 órától délután 5 óráig. Az érdeklődők bővebb in­formációt itt kaphatnak. A kiállítók vásárigazolványa má­jus 8—29-ig érvényes, a,«vá­sári belépők pedig május 18—29-ig bármikor felhasz­nálhatók. Budapesten találkozunk Ezrek haladtak el az emelvény előtt Színpompás, kedves ünnep volt DERŰS, NAPFÉNYES reg­gelre ébredt a zászlódíszbe öl­tözött város május elsején. Jóval a hivatalos gyülekező előtt fehér Inges, blúzos fia­talok, ünneplős felnőttek töl­tötték meg az utcákat. A fák­ra szerelt hangszórókból in­dulók zenéje pattogott, zász­lókat, színes szalagokat lo­bogtatott a szél. Virág került az ablakokba, májusi orgo­na, tulipán, nárciszból kö­tött csokor a lányok kezébe. Májusfát támasztott vállának egy-egy fiatalember. Mindenki időben elfoglalta a kijelölt fehér kockát a gyü­lekezőnél, és tíz órakor, a Himnusz hangjaival megkez­dődött az ünnepség. Szavalat hangzott el, majd Kovács Ferenc, a városi szakmaközi bizottság titkára lépett a mik­rofonhoz és mondott ünnepi beszedet. A Kossuth Művelődési Ház előtt felállított emelvényen foglaltak helyet a párt és ta­nács vezetői, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Jámbor Miklós, a város ven­dége, a vállalatok, intézmé­nyek vezetői, munkások és parasztok. Az ünnepi szónok beveze­tőként az egykori május el­sejékre emlékezett, majd a felszabadulás óta eltelt évek májusairól beszélt. Elítélte a vietnamiak elleni amerikai agressziót, majd a görögor­szági helyzetet ismertette, kö­vetelve Manolisz Glezosz és a többi bebörtönzött görög hazafi szabadon bocsátását. FANFAROK HANGJA hir­dette Kovács Ferenc beszéde után a hagyományos május elsejei felvonulás kezdetét. A sort az óvodások kis csoportja nyitotta meg. Közvetlenül utánuk lépdeltek a munkás- mozgalom legidősebbjei, a 19- es veteránok. Az öregek csa­patát az általános iskolások százai követték. Fegyelmezet­ten haladtak az egyenruhás út­törők, szinte minden diák kezében zászló vagy virág­csokor volt. A nagyobb iskolások mene­tét az iparitanuló-intézet nö­vendékei nyitották meg. Tor­nászaik ötágú csillagokat alakítottak az emelvény előtt gúlában a tornabotokból. Me­zőgazdasági technikumosok, gimnazisták, sportolók színes, tarka vonulása következett, percről percre változott a kép. JÖTTEK AZ ÜZEMEK munkásai. A KGV szocialista brigádjai, a műhelyek dolgo­zói. Utánuk termelőszövetke­zetiek haladtak, majd vasuta­sok meneteltek. Ruhagyá­riak, állami' gazdaságbeliek léptek az elvonulok helyére. Jött az ÉVIG, a DÁV, a taná­csok, téglagyáriak, építők csapata. Kereskedők, gazda­ságbeliek folytatták a sort, s nehéz lenne felsorolni mind­azokat, akik a nemzetiszínű, vörös és kék zászlók erdőnyi rengetegével elhaladtak, vé­gig az Árpád utcán. , Zetorok, teherautók dübö­rögtek, munkagépek jöttek, tenyészállatok, termények hir­dették a gazdaságok sikereit. Zászló és zászló, táblák, transz­parensek százai, vonuló ez­rek, felröppenő galambok csapatai — mint tarka ka­leidoszkóp kínálta látványos­ság tobzódtak a nézők előtt. AZ AMATÖR FILMESEK stábja külön emelvényről örökítette meg a felvonulás egy-egy mozzanatát. Egyszer aztán — két órányi vonulás után — vége szakadt a menet­nek. Az Internacionálé dalla­ma után végighömpölygött az emberáradat a főutakon, tucatjával állták körül egy- egy alkalmi árus standját frissítőért. Hordószámra fo­gyott a sör, mázsaszámra a fagylalt. Délután a sportpályákon vol­tak a szurkolók. Estére megtel­tek a szórakozóhelyek, s a . langyos tavaszi alkonyaiban kirakatokat néző korzózók tarka sokasága zárta a film­ként pergő derűs ünnepet. (tamasi) a szövetkezet helyi ipar- politikai tervét és az ex­porttervet egyaránt sike­rült teljesíteni. Jó volt a munkafegyelem és ügyeltek a társadalmi tulaj­donra, a balesetek számát azonban nem sikerültI csök­kenteni. A javító és szolgáltató ter­vet, amely 1,4 millió forintos bevételt jelentett, 103,7 száza­lékra, a lakosság építőipari tervét 102,3 százalékra, a 3,6 millió forintos exportítervet 102 százalékra teljesítették. A külföldre készülő tab- lettázó gépek gyártása ma már a ktsz egész évi ter- — inelésének 30 százalékát jelenti. A 12,6 millió forintos éves tervtelj esi léssel 105,1 százalé­kos eredményt értek el. A szakmai utánpótlásról gondoskodtak, harminchárom ipari tanulójuk ismerkedik a mesterségekkel, ők lépnek ínajd az öregek helyére. A „Szakma ifjú mestere” moz­galomban is jól megállták a helyüket. Ezt követően Boross Gyu­láné, a KIOSZ elnöke méltatta a ktsz munkáját és átadta a vándorzászlót a ktsz elnöké­nek. Pásztor István a városi pártbizott/ság és tanács nevé­ben üdvözölte a szövetkezetét, további jó munkát és sok si­kert kívánva. Befejezésül pénzjutalmakat és okleveleket A Szeszipari Vállalat termékei közül nem is egyet látha­tunk mindennap az élelmiszerboltok, az édességboltok ki­rakatában, vagy valamelyik vendéglátóipari bolt tükör­Ok a gazdaság tűzoltói... A Cifrakerti Állami Gaz­daság gépműhelyének mun­kásai már most felkészül­tek — az aratásra. Kombájn­jaik, erőgépeik akár most is munkához láthatnának. A gép­javítás és karbantartás mel­lett még egy fontos dolguk van: ők a gazdaság 'tűzol­tói. Targoncára málházott kis­motorfecskendőjükkel gyorsan eljuthatnak oda, ahol segít­ségükre szükség van. Oltó­vizet tartályos gépkocsival szállítanak, de könnyű fel­szerelésükkel a kutakat és más vízszerző helyeket is megközelíthetnek. Az esetle­ges tűzre felkészültek, biz­tonságérzettel várják a nya­rat, s ha kell, természete­sen, bárhol segítenek. A já­rási önkéntes tűzoltók ver­senyein rendszeresen részt vesznek és sohasem térnek haza díjak nélkül. Irta és fényképezte: Jakab Zoltán PIROS LÉGGÖMB A léggömbön nem volt semmi csodálni való. Nem nőttek rajta nyuszifülek, nem volt tojás alakú, sem tarka min­tás. Felirat sem. A lehető legegy­szerűbb piros lég­gömb volt — még­is sokan megnéz­ték. Sétálgató pár felett lebegett vi­dáman, hosszú madzagját két ösz- szefonódott kéz rögzítette, hogy meg ne szökjön. Töpörödött két kis öreg: anyóka és apóka sétáltak kéz a kézben a park forgatagá­ban. Anyán ün­neplő ruha, öreg, pántos cipő, fé­nyes selyem ken­dő, apón harmo- nikás szárú, zöld­be feketéllő öl­töny, s a kabát hajtókáján kes­keny piros szalag. Ez a ruha vala­mikor csak úgy feszülhetett rajta, ma akár ketten is beleférnének. Hiába, eljárt az idő a ruha felett is, gazdája felett is. Az egyik pádon még volt egy fa­latka hely. A' né­ni letelepedett, a bácsi pedig a kö­zeli sátor felé igyekezett. Két korsó sörrel a ke­zében tért vissza. Lassan itták a ke­sernyés, aranyló italt. — Vigyázz ve­le, te, mert meg­árt! Hideg ez a te kehes torkodnak! — AssZonybe- széd, fecsegés! Nekem a jégeső sem árt, tudod-e? — Azért kellett a télen annyit a patikába szaladni porokért meg mi­kért ...? —- Igyál, asz- szony, ünnep van! Beszélgettek. Zsörtölődve, tö­rődve egymással. A piros léggömb pedig ott lebegett a fejük felett, tán­coltatta a szellő, vagy az anyóka kezének remegése. — Most meg... mehetnénk haza ... igaz-e... — Mehetnénk. Megvolt ez a má­jus elseje is. — Meg. Luftbal- , Ion is van. Ahogy szokás. Mert te nem változol, Pé­ter, nem a'... — Hányódik volt? — Az ötvenket- tedik, Péter, az öt- ven kettedik luft­ballon, amit te vettél május else­jén. Minden év­ben egyet... Sokan viMka- fordultak utánuk. A hosszú madzag­ra kötött piros léggömb táncosán lebegett a fejük felett, és a mad­zagot két összefo­nódott kéz tartot­ta... (esk) üveges polcain. A dobozos üvegek mellett nagy kelete van a kerámiakancsóknak és a grafitszürke, pálinkával töltött butykosoknak is. Hamarosan a Budapesti Nemzetközi Vásár együk pavilonjának a polcain is találkozhatunk szép csomagolású, híres italaikkal. (Foto: Gábor) Biztos két pontot vesztettek Ceglédi Vasutas SE-Marlfű 0:1 (0:0) % Labdarúgó NB II ba]nokság A mérkőzés tudósítását ol­vasóink a Pest megyei Hírlap sportoldalán találhatják. Itt csak véleményünket írjuk meg az összecsapásról. A Vasutas SE négy tarta­lékkal is tudott volna győzni. Harcoltak, lelkesek voltak, egy-két ingadozást nem véve figyelembe, a két félidőben jobbak voltak a vendégeknél. Martfű nem keltette azt a látszatot, hogy idehaza nem tudtunk volna győzni. Vajon kit lehet, vagy kell okolni a. sorozatos kudarcokért? Az ed­zőt? A vezetőséget, vagy a játékosokat? ' Az edzőt semmi esetre sem. mert olyan kártyával játszik, amilyen a kezében van! Négy­tartalékos csapatból ennél többet más sem tudna kihoz­ni. Egyik pillanafról a má­sikra Csontos Csehet, Köíkényt és Liptait senki nem tudja ha­sonló képességű játékosokkal pótolni. A vezetőség sem okol­ható, hiszen egy tagból áll. Bírálatot kap, de azt a segít­séget, amit joggal elvárhatna a szurkolóktól, nem kapja meg. A csapatról szólva csak annyit, hogy ritkán volt ilyen balszerencséjük. Mert a lab- daiátékhoz szerencse is kell és nem is kevés. Bár az edző, az intéző és a csapat mindent megtesz, egyelőre csak ezt tud­ják nyújtani. Ha ez a csapat összeforr, °okkal jobb ered­ményeket várhatunk tőlük. (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom