Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

IO l-tsf NtOEl ^Míriap 1967. MÁJUS 7., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A fegyelmivel történt áthelyezésről... A zajról és a kémény füstről... A dolgozó jogairól... A fegyelmivel áthe- helyezett dolgozó visz- saahelyezhetö-e korábbi munkahelyére? S. V. domomyi olvasónkat múlt évben csoportvezetői be­osztásából leváltották, és ala­csonyabb munkakörbe helyez­tél: fegyelmi büntetésként. A fegyelmi határozat nem jelöl­te meg aiz áthelyezés időtar­tamát, és 1 év után olvasónk kérte, hogy helyezzék vissza korábbi állásába. Közben ugyanis többször kapott jutal­mat, sőt kitüntetésben is ré­szesült. Munkahelyén azt kö- . zölték vele, hogy nem helyez­hető vissza eredeti állásába, mivel a Munka Törvényköny­ve nem teszi ezt lehetővé. Olvasónk most hozzánk for­dul, és kérdezi: mi az ezzel kapcsolatos rendelkezés? Tévesein tájékoztatták olva­sónkat, mert a módosított Munka Törvénykönyve nem zárja ki, hogy a fegyelmi bün­tetésként leváltott dolgozót később visszahelyezzék erede­ti állásába. Lehetséges, hogy olvasónk is tévesen értelmez­te a vállalati közlést, mert megérdeklődtük munkaadójá­nál, ahol közölték, hogy le­váltása óta komoly változás állott elő magatartásában, de . nem telt el a mentesítéshez 1 szükséges idő. A jogszabály szerint két év múlva követ­kezik be az alacsonyabb mun­kakörbe történt fegyelmi át­helyezés esetén a mentesülés. Az Mt. V. 182. §. (2). bekez­dése azonban azt is kimondja, < hogy a dolgozót a fegyelmi büntetés hátrányos következ­ményei alól a vállalat a szak­szervezeti bizottsággal egyet­értésben az előbb említett idő eltelte előtt is mentesítheti, ha kiemelkedő munkája és pél­damutató magatartása alap­ján arra érdemes. Azt taná­csoljuk, ne sürgesse a vissza­helyezést, mert arra úgy is sor kerül, ha a vállalat veze­tője és az szb azt jónak látja. Lehet-e a kéményfüst miatt pereskedni? E. L.-né olvasónk írja, hogy szomszédságában van egy tej­üzem, és annak üzemben tar­tásával kora hajnalban olyan nagy zajt csapnak, hogy kép­telenség aludni. A kazánok fűtése sem szabályos, és olva­sónk megítélése szerint a ké­mények is alacsonyak és gyakran alig látnak, akikora a füst Olvasóink többek nevé­ben írta levelét és kérdezi: tehetne-e valamit ebben az ügyben? Olvasónkat és a szomszédjait a lakásuk békés , birtoklásában zavarja az üzem ^ működése, amely megítélésük ^ szerint szabályellenes. Ha va- ^ lóban nem megfelelően mű- ^ ködtetik az üzemet, birtokvé- 5 delem illeti meg a szomszédo- 5; kát, és kérhetik a zavarás ^ megszüntetését. S s Véleményünk szerint előbb $ békés úton próbálják a dolgot $ rendezni, és forduljanak a ta- ^ nács illetékes osztályához. Ha % nem történik változás, akkor $ más nem marad hátra, mint $ a bírósági eljárás. Az ítélke- $ zési gyakorlat egységes ab- $ ban. hogy a zavartalan bír- ^ tokiás biztosítása érdekében a ^ birtokháborítót pozitív maga- ^ tartásra is lehet kötelezni, ^ így lehetséges, hogy a kémény ^ megemelésére fogják felszólí- i tani a tejüzemet, természete­sen akikor, ha ez az oka a füstnek. A kora reggeli zajjal kapcsolatban szintén a válla­latnál kell a békés rendezést megkísérelni. A dolgozó által tör­tént felmondás vissza- ‘ vonható-e? Különös kérdéssel fordult hozzánk S. T. tápiószelei la­kos. Állását meggondolatla­nul felmondta, de később a felmondást visszavonta. A visszavonást azonban munka­helyén nem fogadták el. Olva­sónk megírta a felmondás előzményeit, hogy főnöke be­hívta és közölte vele, jobb lesz, ha felmondja állásét, mert a vállalati felmondás esetéin nem á legjobb véle­ményt adják majd róla. Mindenesetre furcsának tartjuk, hogy munkahelyi ve­zetője arra vette rá, hoigy ál­lását felmondja. Még érthe­tetlenebb azonban olvasónk magatartása, mert levélében azt állítja, hogy a vele szem­ben felhozott kifogások nem helytállóak. A vállalatnak a felmondást indokolni kell. Véleményünk szerint helyesebb lett volna kivárni, amíg a vállalati in­tézkedés bekövetkezik, mert jogosult lett volna a felmon­dás éden. a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz for­dulni. Jogszabályok tiltják a joggal való visszaélést, és rendelkezése ink nem hasz­nálhatók fel a dolgozók jogai­nak csorbítására. Így azonban olvasónk elütötte magát a törvényes lehetőségektől Nem is szólva arról,, hogy elmulasz­totta a munkaviszony meg­szüntetése kérdésében a pa­nasz benyújtására nyitva ál­ló 15 napos határidő betartá­sát is. Bár kétséges lett vol­na akkor is az eredmény, mert olvasónknak kell bizo­nyítani, hogy főnöke kény­szerhelyzet elé állította, ami elől másképp nem tudott ká­témi csak azzal, hogy fel­mondta állását. Ha ez úgy történt, ahogy olvasónk írta, akkor az az olvasónk jogai­nak sérelmét jelentette, és kellő időben előterjesztett pa­nasza a munkaügyi döntőbi­zottságnál orvoslást talált volna. Dr. M. J. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Boldog édesanya Megismertem egy boldog édesanyát és általa egy bol­dog családot. Az édesanyát, Elsik. Gábor- nét, Szentendrén, a kocsigyár nagy műhelycsarnokában ta­láltam, tisztán mosott, fakult­kék munkásruhában, hegesztő­pisztollyal a kezében. Ott dol­gozik harminckilenc férfi mellett, ö a negyvenedik he­gesztő. Férfimunkát végez, azt mondják hibátlanul. Régen, még 25 éve, motorbaleset ér­te. Kilenc helyen tört el a lába, összezúzta a térdét is. Azóta tízszer operálták és most is naponta jár Pestre ke­zelésre. Nem könnyű hát az élete. Az üzemben azonban körülötte a sok férfi, a maga módján, darabos-érdesen, tö­rődik vele. Skopál István, a csoportvezető megy hozzá reggel hatkor, amikor a mű­szak kezd és mutatja: — Ezt csinálja Margit néni. Helyébe hozzák még a könnyebb darabokat is, ne kelljen emelgetnie, meséli, amikor ballagunk ízbégen, föl az úton hozzájuk, hazafe­lé. — Tudja, szeretek benn. Most is, amikor betegállo­mányban voltam, hiányzott a műhely. A férje a másik üzemrész­ben marós. Szeretnek itt dol­gozni. Sokszor jönnek hozzá munkatársai tanácsért, nála keresnek megértést. — Margit néni, bajban va­gyok az asszonnyal, nem egye­zünk. Széjjel menjünk? Mi lesz a gyerekkel? — panasz­kodott múltkor is az egyik. S ő mondta neki, felejtse el a hirtelen rossz szavakat, le­gyen türelmesebb, engedé­kenyebb. — örültem, amikor néhány hét múlva megint jött, és új­ságolta, hogy rendbe jöttek. Így van a gyárban. Ha be­tegeskedik,' mennek föl hőzzá még négyen iá egyszerre. És nem felejtik el az anyák nap­ját sem: minden évben kö­szöntik csokoládéval, virág­gal. Porverő zápor után, nap­fényben fürdött a szép izbégi táj, amikor benyitottunk a kis­kapun. Futott hozzá Zsuzsa, a kisebbik lánya. Magas, kar­csú, szép arcú gyerek. Lépkedne velünk be, de az édesanyja kint marasztalja. — Maradj az udvaron, míg beszélgetünk a bácsival. Tessékel a szobába, de ott Ilonka alszik, a nagylánya. Éj­szakás, reggel jött haza Po­rnóéról, a posztógyárban dol­gozik. Leülünk hát a tiszta kony­hában. Nemsokára álmosan megjelenik Ilonka, és már itt ül közöttünk a kisebbik is. S ők hárman, egymás szavát váltva, sorban elbeszélik, ho­gyan élnek, milyen szépen. Az apáról mondják, ritka jó ember. Mindenhez ért: ma­rós, gyalús, esztergályos és la­katos, még cipész is, ha kell, — büszkén cseng Ilonka hangja. — Ha teheti itthon van ve­lünk, nem vágyódik el. Így vannak mindannyian. Esténként nézik a tv-t, vagy kártyázgatnak. Ilonka néha bemegy a városba, a moziba, de siet haza. Tizenkilenc éves. Komoly lány, talán túlságosan is. Operába, hangversenyre, színházba szívesen menne, de nem nagyon talál hozzá társa­kat — Hívtam már a lányokat a gyárban. Azt mondták, őket ez nem érdekli. Egyedül pedig nem jó, mesz- sze van ízbég. Tizenegykor jön föl ide az utolsó busz, ha nem éri el, gyalogolhat. Inkább itt­hon van. Vagy elmegy az út­törőkkel a Pilisbe kirándulni. A Mazsola-őrssel, amelyiknek a húga a vezetője. — Bált rendez az osztályunk, meghívjuk rá a fiúkat is —, újságolja a kicsi. Igen, a kis Zsuzsa, 6 is sok örömet szerez az édesanyjának. Mindig négyes-ötös a bizonyít­ványa. Pedig nem tanul köny- nyen, csak erős akarattal. Kü­lön jár németre, oroszra. Most hatodikos és már a középisko­lára gondol, meg arra, hogy divattervező lesz, ebből nem enged. Ügyesen, szépen rajzol. Megint az édesapára fordul a szó, arra, hogy itthon is mennyi sok dolga van. Ö mű­veli a kertet, ezerkétszáz négy­szögöl. A nagyapáé a telek, szintúgy a ház is, aminek a hátsó szoba-konyhájában ők laknak. Az öreg már 76 éves, nyugdíjas erdész. Igaz, hogy önmagát ellátja, a mosnivalót a Patyolatba viszi és főz magá­ra, de olyan finomakat, hogy sok asszony tanulhatna tőle. Ahogyan beszámolnak min­denről, igazán érezni kedves, tisztaszívű, boldog emberek. — Anya nemrég elvolt, három hétig Harkány-fürdőn a szanatóriumban. Nagyon hiányzott, alig vártuk, hogy hazajöjjön. Pedig hát nem a gondosko­dó munkáját nélkülözték, mert mindig kímélik őt. Zsuzsa is kimossa már a saját holmiját. Ilonka pedig mindent elvégez a ház körül. De hiába, ha ő nincs itthon... Kimentek a kislányok a ház mögé a kertbe, hogy csokorra való illatos orgonát vágjanak nekem útravalóul. Édesanyjuk közben előkereste Zsuzsa leve­lét, amit neki írt Harkány- fürdőre. Néhány sorát lejegyeztem: „Drága Anyukám!... Én is ér­zem, hogy fogjuk egymás ke­zét ... Le sem tudom írni, ho­gyan örülök a húsvéti ajándé­kodnak ... Ennél jobb, drá­gább, szebb nem is kell. Na­gyon jól sikerült kép. Most mindig velem vagy, ha csak képen is. Szép vagy”. Ezüstös hajjal övezett arcát, a szeretetet a szemében, én is szépnek láttam. Hetesi Ferenc Pál 20 országból 600 alkotás Nemzetközi gyermekrajz­kiállítás Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész közvetlen sza­vai vezették be a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak Belgrád rakparti klub- helyiségében rendezett nem­zetközi gyermekraj z-kiállítás szombati megnyitóját. A tava­szi békehónap programjában rendezett nagyszabású tárla­ton húsz országból 5—16 éves korú gyermekektől be­érkezett 600 legsikerültebb rajz, festmény várja az ér­deklődőket. GYERMEKNEVELES tr // Rossz szokások — jó tanácsok Elég sokat panaszkodnak a szülők, hogy gyermeküknél kialakult „rossz szokást” sem szép szóval, sem fenyegetéssel nem tudják megszüntetni. A „rossz szokás” gyűjtő fo­galom, amelybe különböző gyermeki magatartást szok­tak besorolni. Most csak né­hányat emelnék ki, azokat, amelyek valóban összetartoz­nak és a legsűrűbben sze­repelnek a panaszlistán. Az ujjszopás amikor kiala­kul — az 5. hónap körül — természetes viselkedési for­mát jelent. Később, amikor már a kezére szüksége van — mert tevékenykedik a já­tékszerekkel — ritkábban for­dul elő, csak ha fáradt, ál­mos, vagy valami baja van. Ez hosszú ideig fennmarad, sokszor még az iskolás kor­ra is. Nincs jelentősége és nem is.. minősíthető ideges tünetnek,” "ha” a gyerek alvás előtt, vagy bánatában az ujj- szopásban keres vigaszt. Fi­gyelni kell azonban erre a jelenségre, ha túl gyakran fordul ehhez a menedékhez, ha játék helyett vagy más kellemes időtöltés helyett is ujját szopva félrevonul. A körömrágással inkább nagyobb gyermekeknél ta­lálkozunk. 5—6 éves korban kezdik el és sokszor serdülő vagy felnőtt korban is hó­dolnak ennek a szenvedély­nek. A körömrágás az ujj­szopás egyik változata. Ha ez időnként fordul elő, nincs jelentősége. Az életben adód­nak olyan nagy feszültségű izgalmak, amikor az ember így keresi a feszültség fel­oldását. A szokássá vált kö­römrágás azonban arra utal, hogy a gyerek állandó iz­galomban él, tele van szo­rongással, félelemmel. Lélektani szempontból ugyan­ebbe a tünetcsoportba tarto­zik a száj rágcsálása, a haj tépdesése stb. Azonos tünet­nek különböző megnyilvá­nulási formája. Ezek a gye­rekek többnyire magányo­sak, elhagyatottnak érzik magukat és nem mond el­lent ennek az sem, hogy a gyermek látszólag jól beil­leszkedik a gyerektársaságba, hangadó és erőszakos. A ma­gány, a szorongás feloldódá­sát keresik a „rossz szokásaik­ban”. A közhittel ellentétben egyik tevékenység sem ká­ros önmagában, de káros az a feszültség, szorongás, magá­nyosságérzet, amely ezeket a tüneteket kiváltja. Ha való­ban segíteni akarunk a gyer­meken, meg kell szüntetni az okokat, amelyek kiváltják és megerősítik a „rossz szokáso­kat". Az általában használt fenye­getések „Levágom tövig a körmödet”, „Bekenem az uj­jad olyannal, hogy nem lesz kedved szopogatni!”, vagy megszégyenítéssel; „Ilyen nagy gyerek, nézzétek és úgy vi­selkedik, mint egy csecsemő!” nem érünk el eredményt, sőt fokozzuk a gyerek szorongá­sát. Országos Söripari Vállalat FELVÉTELRE KERES fvrfi ht*taasiá&it VS S Ttjait Sit ffí J7 Fuí.S i állandó munkára. Munkásszállás van. Jelentkezés: Budapest X., Maglódi út 17. Munkaerögazdálkodás Gyertyaöntők Mi vezet célra? Először is az önvizsgálat. Nem túl fenyegető-e a maga­tartásunk? Nem lépünk-e fel túl gyakran nagy szigorúság­gal minden vétséggel szem­ben? Foglalkozunk-e a gyerek problémáival a leckén túl is? Meghallgatjuk-e véleményét kívánságát? Adunk-e a gyereknek lehe­tőséget arra, hogy félelem nélkül beszámolhasson a vele történ­tekről. Sokszor a minket kelle­metlenül érintő dolgokról is, mint aínilyen egy rosszul si­került iskolai felelet vagy ku­darc a teljesítményben? Ne csak fegyelmezzünk, ok­tassunk, foglalkozzunk is a gyerekkel. Iskoláskorú gyermekeknél gyakori,-hogy a faladat elvég­zésénél, a számonkérésnél lép­nek fel a szorongásra, feszült­ségre utaló tünetei:. A gyerek ilyenkor eleve fél a kudarctól, fél attól, hogy teljesítményét kifogásolják. Vajon mi nem állítunk túl nagy követelményt a gyerek elé? Figyelembe vesszük-e a gyerek teljesítő- képességének határait? Nyúj­tunk-e elég segítséget a gye­reknek a tanuláshoz? Ha ezekre a kérdésekre őszinte választ adunk magunk­nak meg is találjuk azt a ki­váltó okot amely a gyerek „rossz szokásainak” hátteré­ben húzódik meg. Ezután az ok megszüntetése az igazi feladatunk, ami — bár nem egyszerű — megoldható. Türelmes, megér­tő magatartásra és időre van szükségünk. Természetes az, hogy a már kialakult „rossz szolcás” nem szüntethető meg egyik napról a másikra. Mi felnőttek sem tudjuk könnyen abbahagyni a dohányzást, ha már egyszer szokásunkká vált A szorongó feszültséggel te­li gyereket kíméljük meg a felesleges izgalmaktól. Ebbe beletartozik a tv krimisoroza­ta, a háborús filmek éppen úgy, mint az otthoni veszeke­dés feszült légköre. Mivel a szorongó gyerek ál­talában érzékeny idegrendsze­rű, fáradékony, sok alvásra - van szüksége. Tartsuk be pon­tosan az alvási időt és gondos­kodjunk arról, hogy se fény se zaj ne zavarja az aludni ké­szülő gyereket. A tanulás miatt kialakult szorongás legbiztosabb ellen­szere az, ha a gyerek felkészül az órákra. Ne azt kívánjuk tőle, hogy szóról szóra tudja a feladott anyagot, hogy erején felül teljesítsen, hanem azt, hogy mindennap elvégezze fel- r.datait. A „rossz szokás” tünetére is felhívjuk a figyelmét, de nem szidva vagy csúfolva, hanem őszinte segítőszándékkal. A gyerek ha úgy érzi, hogy mel­lette állunk; akar velünk együttműködni és akarati erő­feszítést tesz annak érdekében, hogy leszokjék a „rossz szoká­sokról.” (Dr. H. A.) + LASSAN OLYAN MESTER­SÉG LESZ, MINT VALAMI­KOR A TEKINTÉLYES IIA- RANGÖNTÖ IPAROSÉ. OKA KÖZISMERT: A GYERTYA- KULTUSZ EGYRE NA­GYOBB. A NÖVÉNYOLAJ­IPARI VÄLLALAT ÜZEMÉ­BEN 10—12 TONNÁNYI KÜ­LÖNBÖZŐ FORMÁJÚ, SZÍ­NŰ ÉS VÁLTOZATÚ DlSZ- GYERTYÄT ÖNTENEK. A LEGÚJABB ÉS LEGKERE­SETTEBB A MÁRVANYOS EREZETŰ. VISZI A PÄLMÄT A GÜLA ALAKÚ ÉS KÉT­SZÍNŰ DÍSZGYERTYA IS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom