Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

»6T MÁJUS 7, YASARJCAF ‘“&Ch1ap 5 Káposztája | Lovastúra |o Dunakanyarba Rövid múltja ellenére nagy népszerűségre tett szert a ha­zánkba látogató külföldi tu­risták körében a tatai lovasis­kola. Illetékesek máris to­vábbfejlesztésén fáradoznak, aminek eredményeképpen rö­videsen átadják rendeltetésé­nek az új fedett lovardát. Az iskola az idén már nemcsak Tihanyba, hanem a Dunaka­nyarba is szervez lovastúrá­kat Dolgoznak, isznak, szabad ég alatt hálnak Lehet-e segíteni rajtuk? I>r. Berzsenyi Jánosi« László, a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola főmunkatársa gondos szelekcióval és keresz­tezéssel jól termő takarmány kelkáposztát nemesített, amelynek holdanként! hozama meghaladja a 600 mázsát, és fehérjetartalma kétszerese az ugyanilyen mennyiségű silókukoricának. A növény két méter magasra is megnő, nagy leveleket hoz. s egy-egy káposzta súlya a használ­ható torzsájával 4—5 kilogramm. Az új fajta növény elő­nye, hogy az ország hűvösebb vidékein is jól termeszt­hető. Jásdi kapuszárnydarab Régi falusi ház építése so­rán előkerült a XII. század­ban épült jásdi bencés-kolos­tor faragott kapuszámyának egy darabja. Az értékes le- Let a Balaton-vidék építészeti múltját bemutató tihanyi kőtárba került, ahol a különle­ges szépségű kapuszárny már korábban megtalált darab­jaihoz illesztették. A szak­emberek arra számítanak, hogy az újonnan kezdődött építkezések a hajdani kolostor más maradványait is felszínre hozzák, s így teljesebb képet sikerül majd alkotnunk a XII. századi magyar építőmű­vésze trőL Elismerés a lakosság szolgálatáért Építőanyag mellékforrásból 100 millióért lakáshozvaló — Hogy mérik a brikettet? Asztal mellett ülünk, va­csora után. Fehérasztalnál, né­hány pohár ital mellett ünne­pelte kitüntetését a hét végén e Buda pestkörnyéki TÜZEP. A most már „kiváló vállalat” igazgatója, Ipacs László, a «- k$r ,ij.^ait bogpzgatja.. It :— A legfontosabbnak azt tartom, hogy rengeteg építke­zési anyagtöbblettel segítet­tünk az építkezőknek. A ren­delkezésre álló központi készleten kívül százmilliós értékű külön­böző cikket szereztünk be ez elmúlt esztendőben. Ennek eredménye, hogy ötezer köb­méter fűrészáruval, 120 négy­zetméter mozaiklappal. 500 ezér beton szőlőkaróval, 10 ezer kútgyűrűvel és 15 ezer köbméter sóderrel több került forgalomba. kettből, sem a berentei szén­ből nem áll rendelkezésre ele­gendő. Az igen füstös levegőjű főváros kap az eddiginél na­gyobb mennyiséget ezekből a kevesebb szennyező anyagot tartalmazó ^tffeeHJkből. Ez' "Hír ányzik a Pest-megyei készlet­ből is. Hogy a szétosztás még­se legyen igazságtalan és ne csak az első sorban állók kap­ják meg a keresett fajtákat, ezért a német brikettet és a be­rentei szenet csak másféle tüzelőanyaggal együtt ad­ják. A helyzet ez idén nem is vál­tozik. Próbaképpen ugyan fel­függesztették az árufélék egy­máshoz kötését, de ez azzal a veszéllyel járt, hogy sokan egyáltalán nem jutnak hozzá. Másféle tüzelőből nagy tételek állnak rendelkezésre az egyes telepeken. — t. gy. — wsssssssssssssssssssssssssxsrsssssssssssssss^ öreg| — Honnan teremtették elő? — Kátéeszeket, mezőgazda- sági szövetkezeteket, földmű- ] vesszövetkezeteket kerestünk j fel. s szereztünk tőlük olyan 1 cikkeket, amelyekre a lakos- i ságnak nagy szüksége volt. Tulajdonképpen a sokat emlegetett és várt új mechanizmus jegyében tettük már mindezt. Nem hiszem, hogy túl sok vállalat lenne az országban, amelyik ilyen úton százmilliós árutöbbletet teremtett volna elő. Ezért ünnepelhetünk mi most a Gundel Étteremben. Ünneplés közben sem ma­radhatott el a kérdés: milyen a tüzelőellátás napjainkban? Több panasz érkezett, melyek lényege, hogy bizonyos szén­fajtákat csak árukapcsolással adnak. A hivatalos válasz er­re ez. Sajnos, sem a német bri­eserélik a két lakást... Vagy egy másik példa: B. 1. lakást épített magának. Tavaly au­gusztusban az új lakásába költözött, de ugyanakkor régi lakásáról lemondott a felesé­ge javára, azzal, hogy úgyis elválnak. Ez eddig szabályos ügy lenne. Csakhogy rendsze­rint ilyenkor a régi lakásba albérlő költözik, aztán egy idő múlva a férj kibékül felesé­gével, az asszony az új lakás­ba költözik s marad az al­bérlő a régi lakásban. Aki eb­ben az esetben jelentkezett is nálam azzal a kérdéssel, hogy megkapja-e ő ezt a lakást, amelyért természetesen fize­tett is. Mutatta is róla a kö­telezvényt. Csak annyit taná­csolhattam neki, hogy sürgő­sen szerezze vissza a pénzét, ha nem akar búcsút mondani neki... — Véleménye szerint hogyan lehetne megoldani a váci la­kásigények az eddiginél gyor­sabb kielégítését? — Már javasoltuk és a IX. pártkongresszus a mi javasla­tunk helyességét erősítette meg: a vállalatok és intézmé­nyek részére juttatott lakáso­kat is a lakásügyi hatóság el­bírálása után kaphassák meg a kijelölt igényjogosultak. Va­gyis ahogy Kádár elvtárs mondja: „a tanácsok fő sze­rephez jussana k.. A következő állomás a VCM. Itt Laky László sze­mélyzeti osztályvezetővel be­szélgetünk a DCM lakáshely- tetéről. — Igaz, hogy négyszáz- hyolcvannégy lakás épült. En- tek á tíz százalékát is meg­kapta a tanács. Az új lakóte­lep jelenleg még a mi kezelé­sünkben van ... — Csak jelenlegi — Bár a lakások szolgálat! jellegűek, mégis azt tervezzük, hogy lemondunk róluk a ta­nács javára. — Az oka? — Több oka van. Űj lakás már nem épül, vagyis ami kezdetben vonzerőt jelentett, hogy lakást is "tudunk biztosí­tani az itt dolgozók részére, erre már nincs lehetőség, pe­dig legalább száz igénylőnk van jelenleg is. A másik ok: ma már csak gond számunkra ez a lakótelep. Többek között azért, mert ma már legalább harmincöt olyan család lakik ezekben a szolgálati lakások­ban. akik már nem dolgoznak a DCM-ben. Ám hiába a szol­gálati jelleg, cserelakást biz­tosítani nem tudunk számuk­ra ... — Ezek a lakások eleserélhe- tök? — Csak a mi hozzájárulá­sunkkal. Volt például egy ese­tünk: lakást adtunk egyik dol­gozónknak, aki a szüleivel la­kott addig együtt. Miután ő elfoglalta az új lakást, nem sokkal később a szülők kiad­ták a ház egy részét albérlet­be. A dolgozó közben kilépett tőlünk, majd egy nap jelent­Gondok és problémák. Nei vitása Vácott is társadalmi ü előbbre? Csak úgy. ha a IX. k< lemében végzik a jövőben azt < feladatot, amit az igazságos la kezett, hogy vállalná szülei eltartását, de ehhez az kellene, hogy az albérlőjükkel ? elcserélhessék a szolgálati la- ^ kast... Mondanom sem kell, § hogy nem járultunk hozzá...$ A harmadik, váci lakás-^ ügyekben illetékes személy ^ Kányik János, az igazgatási ^ állandó bizottság elnöke. — Nagyon nehezen hala-^ dunk előre. A száz legsürgő- ^ sebb ügyből is csak alig hét- ^ vénét tudtunk kielégíteni kő- ^ zel négy esztendő alatt. Pedig § azóta csak szaporodott a gond. ^ Szó van arról, hogy felülvizs- ^ gáljuk a százas-listán” sze- § replő, lakást még nem kapott ^ igénylőket, mert azóta még az ^ övéknél is sürgősebb igények ^ merültek fel. s — Milyen változtatásokat tar- 5$ tana szükségesnek és célszerű- n-ek? § — Ha itt helyben dönthet- ^ nénk a Vácott épülő vala- $ mennyi állami lakás sorsa ^ felől. Ügy bizonyosan hem for- ^ dúlhatnának elő olyan esetek. ^ amelyek megtörténtek, hogy ^ például a Rádi úti lakótelepen ^ lakáshoz jutottak olyanok is, ^ akik nem váci lakásigénylők. ^ viszont a jelenlegi rendelke-! zések szerint a részükre tör- ^ tént lakásjuttatást a városi ta- ^ nács megakadályozni nem ^ tudta. $ i is kicsik. A lakáshelyzet ja- ^ ;y. Hogy miként léphetnek ^ ngresszuson elhangzottak szel- ^ nagyon fontos, sokakat érintő ^ :áselosztás jelent. S $ Prukner Pál — Tekereg itt nálunk Alsó- némedin minden tavasztól 50 —60 idegenből jött ember. Vállalnak kapálást, szedik az újburgonyát, később az ubor­kát, a karfiolt késő őszig, az­tán eltűnnek. Dolgoznak két- három napot egy-egy gazdá­nál. utána meg. amíg a pén­zük tart, bentragadnak a kocs­mában, leisszák magukat. Ak­kor másik gazdánál munkába állnak. Némelyik évek óta vissza-visszatér és vannak, akik öt-hat esztendeje itt ra­gadtak, ki sem mozdulnak a faluból. Másik vélemény róluk: — Mihaszna tolvajok, körö­zött bűnözők, vannak köztük, de a többi is csupa toprongyos faluszégyene. Azért azt meg kell hagyni, ha dolgoznak, jól megfogják a munkát Itt megy különben az egyik. Nyáron istállóban, télen kazalban Sötétszürke felöltője jó szö­vetből készült, de régen és ak­kor sem neki. Piszkos inge gombolaüan. Hétköznap van, alkonyodik. — Ez a munkaruhája? — Meg az ünneplőm. A raj- tamlévőn kívül nincs egyebem. Ha lenne, akárcsak még egy ingem is, ugyan, hol tarta­nám? Nincs otthonom. Borostás az arca. egész kül­seje gondozatlan. Beülünk a kocsmába. Kérdem, meginna-e veiem egy pohár bort, vagy sört. Köszöni, nem. Később ugyan hozat egy korsó vilá­gost, de előbb kiköti, hogy nem én fizetem. Szóra bírni nehéz, beszédessé válik azon­ban, amint megígérem, hogy családi nevét elhallgatom. Az adott szó szent, ezért Szlovák Ferencnek nevezem. Sőt, kí­vánságára társait sem valódi nevükön, —• Most tizenöten élü-ak te­kergők NémeőaÖérL A gazda, amelyiknél tavasztól őszig ép­pen dolgozunk, arra az egv-kéí éjszakára szállást ad az istál­lójában, (végignéz magán): Ilyen szutykos alakot ki is engedne be a házába? Télen, amikor a gazdáknál nincs munka? Belopódzunk valami szellös fészerbe, vagy beássuk magunkat a szalmakazalba. Nem, sose vagyunk betegek, megedződtünk. Mióta itt va­gyok. négy éve, egyikünk sem szorult orvosra, azaz a Faragó Lajos, amikor két éve az ócsai állomáson korai burgonyara- kodás közben leesett a vagon­ról és a lábát törte. Az orvos jáiógipszet adott neki, rendbe jött. Most Szigetszentmiklóson dolgozik. Ott is jól lehet keres­ni, meg még Lajosmizsén. Az asszony az oka — Azt mondják, hogy két­száz forintos napszámot ka­punk. Nem igaz. Száz-száz­negyven forintot adnak a gaz­dák. meg kosztot. A pénzt el­isszuk, nem tagadom. Este el­felejtem a múltat, reggel me­gint rámtömek az emlékek. Mindennek az asszony az oka, miatta süllyedtem ilyen mély­re. És a többi is. — Látja ott azt az embert? — mutat egy nála még kopot- tabban öltözött, álldogálva iszogató férfira, — hé. Jani, gyere ide! Mond el, mi voltál odahaza Somogybán. És Nagy János mondja, hogy bognármester. Háza volt, földje és felesége. Az asszony megcsalta, világgá ment a szé­gyen és a bánat miatt, ötöd­éve él már Némediben. — Amaz meg ott Szabolcs­ból került ide. Kivétel. Van hű felesége, két gyereke, azt mondja, szereti is őket. Állító- lag a télen két hétre haza­ment látogatóba. Józsi, gyere ide. És Kovács József volt 8 hol­das, kétlovas gazda engedel­mesen asztalunkhoz lép. El­utasítás ül a szemében, tőlem, az idegentől tart. — Kérem, én néha küldök haza pénzt, engem nem perel­tek tartásért, nem csuktak le mint Péter Mártont. Az most azért ül. Szlovák Ferenc mondja: — Igen. már másodszor ítél­ték el, előbb egy, most másfél esztendőre, mert a gyermek­tartást nem fizeti. — És ha kiszabadul, riss za­jon ide? — Világos! Hová mehetne máshová ?! Saját búját-baját Is elbe­széli. Tizenegy és fél évig élt házasságban. Központi fútóses főbérleti lakása, paplanos ágya volt Pesten. Jól keresett, raktári tisztviselő volt. A fele­sége megcsalta. Elment Száz­halombattára, ott havonta 2200 forintot keresett, megta­karított pénze volt a bankban. Az asszony tudomást szerzett jó soráról, utánament, tússza- édesgette magához és elszedte az utolsó fi tying jót is. Aztán megint faképnél hagyta. Ak­kor kezdett részegeskedni, mi­re elbocsátották. Lehet, hogy szépíti a dolgát, meg kellene hallgatni a fele­ségét is. Mindegy, most haj­léktalan csavargó, szánandó állapotban él. „Nem vagyunk munkakerülők" — Ha körözött egyén buk­kan fel közöttünk, a mi rend­őrünk, az aisónémedi, néhány nap múlva rájön, kiemeli. A A tolvajokat meg mi közösít­jük ki, gondoskodunk róla, j hogy eltűnjenek a faluból, í Ügy is van elég bajunk a rend- j őrséggel. Nincs bejelentett la- ! káisunk. Nem is lehet. Mit ír­junk a bejelentőlapra, hogy j ebben vagy abban a szérűben 1 a hatodik szalmakazalban la- !kunk? | — Csavargásért és közrve­, szélyes munkakerülésért csuk­ták már le? — Igen. De kérdezem, mun- I kakerüiők vagyunk? Hiszen a | legnehezebb munkát vállal- \ juk és elvégezzük tisztesség ­Aki községbelivel vagy a t tanácsnál beszélek, . mindenki azt: imortöja; róluk, ha dolgioz- 'riak jó "munkásók, csak az a baj, hogy elisszák a keresetü­ket. Nem kötekednek ugyan és nem is garázdák. Talán az al­koholelvonókúra segítene? — Ugyan! — nevet keserűen Szlovák Ferenc. — Mutasson valakit, akin segített már a kúra! Rajtunk ugyan egyikün­kön sem. Pedig volt, aki re­ménykedve önként, volt aki kényszerből átesett egyszer- kétszer rajta, csak hiábavaló kint okozott. — Azt mondja nem válogat a munkában. Pesten nem ta­lálna valamit? — Dehogynem, csakhát hol lakjam? Munkásszállásra nincs igényem, mert pesti il­letőségű vagyok. Az albérletet pedig előre kell fizetni. A többiek? Tudja, ez itt mégis szabadabb élet, akkor iszik az ember, amikor akar és akkor dolgozik, ha a kedve tartja. Legtöbbször nekem is ez tet­szik ebben az életmódban. — Maga már 50 éves, ml lesz, ha elgyöngül a karja? Nem gondol a jövőre? — Csak néha. Még tervez­getek is. A kivitelezéshez már nincs erőm. Gyenge nekünk a jellemünk. Talán valami erős kéz, ha irányítana ... De a szabálysértési eljárás semmit sem ér, nem javít meg min­ket. Útbaigazítást senki term ed. Megoldás? Hallgat, maga elé mered Könyörgő hangon íordul hoz­zám: — Adjon tanácsot, mit te­gyek? Nem tudok tanácsot adni, de amióta az aisónémedi ital­bolt asztalától felálltam, foly­ton azon gondolkozom, ho­gyan lehetne segíteni ezeken az embereken. Munkájukra szükség van. annyi kétségtelen. Különbé» nem fizetnének nekik egy munkában töltött napért 100— 140 forintot. Igaz, közvetlenül a tszcs-tagoknak hajt hasznot a munkájuk, de közvetve a tszcs-nék is. Hogy egyebet ne Is említsek, nélkülük kevesebb lenne a közösen értékesíthető termény. A két aisónémedi tszcs tehát magára vállalhat­ná, hogy munkadíjukat tag­jaitól, helyettük felveszi és ab­ból levonja a részükre biztosí­tandó éves szállás nem nagyon magasan megszabott díját, meg az egyéb költségeket. A szappanért, a mosatásért pél­dául. Csak a fennmaradó ösz- szeget fizetnék ki kezükhöz, azzal aztán tegyenek azt, am­iéi esik. nekiji. Olyasféle jog: helyzetbe kerülnének, mtötiia gyámság alatt állnának. Tulaj­donképpen az is kellene ne­kik. Hogyha elgondolásom beve zetnék, megszöknének ezek az emberek Alsónémediről ? Le­het. Sokan talán felvetik, hogy tucatnyinál talán alig több ré­szeges, reménytelen emberre minek ennyi szót fecsérelni? Válaszom és véleményem: tes­ti és lelki nyomorúságban sínylődő, elesett egyetlen em­ber felemeléséért is meg kell próbálni, amit csak lehet. Kü­lönösen, ha a munkája hasz­nos. Szokoly Endre Két héttel korábban érik Bőségesebb termést ad az új paradicsom fajta Mogyoród, Csömör, X'ecsés t és Nagykörös környékén — j megyénk legjelentősebb para­dicsomtermesztő vidékein — j már régebben kialakultak a környék adottságainak legin­kább megfelelő, tájjellegű, faj­ták. Ennek ellenére a terme­lők állandóan kutatják, kere­sik az úi igényeket méginkább i kielégítő, nagyobb hozamú, bő- j vebben termő változatokat, j Bizonyára örömmel fogadják I a hírt, miszerint a Keszthelyi ' Agrártudományi Főiskola munkatársa, dr. Kovács János, olyan fajtát állított elő. amely az eddig termesztett hazai és külföldi fajtáknál 15—20 szá­zalékkal nagyobb termést ad. Ráadásul: az eddig ismertek­nél két héttel korábban érik. A Keszthelyi hajtatott nevű, új paradicsomfajtát, a nemesí­tő csaknem egy évtizedes gon­dos munkával, négyszáz kü­lönböző hibrid közül választot­ta ki. A JOLAPOETSAG JO KÖZEMIZET! KERESSE FEL Jól FELSZERELT fodrász és kozmetikai részlegeinkét A monori járás egész területén. Monori Járási Szolgáltató ÜTSZ Gyömrő

Next

/
Oldalképek
Tartalom