Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
»6T MÁJUS 7, YASARJCAF ‘“&Ch1ap 5 Káposztája | Lovastúra |o Dunakanyarba Rövid múltja ellenére nagy népszerűségre tett szert a hazánkba látogató külföldi turisták körében a tatai lovasiskola. Illetékesek máris továbbfejlesztésén fáradoznak, aminek eredményeképpen rövidesen átadják rendeltetésének az új fedett lovardát. Az iskola az idén már nemcsak Tihanyba, hanem a Dunakanyarba is szervez lovastúrákat Dolgoznak, isznak, szabad ég alatt hálnak Lehet-e segíteni rajtuk? I>r. Berzsenyi Jánosi« László, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola főmunkatársa gondos szelekcióval és keresztezéssel jól termő takarmány kelkáposztát nemesített, amelynek holdanként! hozama meghaladja a 600 mázsát, és fehérjetartalma kétszerese az ugyanilyen mennyiségű silókukoricának. A növény két méter magasra is megnő, nagy leveleket hoz. s egy-egy káposzta súlya a használható torzsájával 4—5 kilogramm. Az új fajta növény előnye, hogy az ország hűvösebb vidékein is jól termeszthető. Jásdi kapuszárnydarab Régi falusi ház építése során előkerült a XII. században épült jásdi bencés-kolostor faragott kapuszámyának egy darabja. Az értékes le- Let a Balaton-vidék építészeti múltját bemutató tihanyi kőtárba került, ahol a különleges szépségű kapuszárny már korábban megtalált darabjaihoz illesztették. A szakemberek arra számítanak, hogy az újonnan kezdődött építkezések a hajdani kolostor más maradványait is felszínre hozzák, s így teljesebb képet sikerül majd alkotnunk a XII. századi magyar építőművésze trőL Elismerés a lakosság szolgálatáért Építőanyag mellékforrásból 100 millióért lakáshozvaló — Hogy mérik a brikettet? Asztal mellett ülünk, vacsora után. Fehérasztalnál, néhány pohár ital mellett ünnepelte kitüntetését a hét végén e Buda pestkörnyéki TÜZEP. A most már „kiváló vállalat” igazgatója, Ipacs László, a «- k$r ,ij.^ait bogpzgatja.. It :— A legfontosabbnak azt tartom, hogy rengeteg építkezési anyagtöbblettel segítettünk az építkezőknek. A rendelkezésre álló központi készleten kívül százmilliós értékű különböző cikket szereztünk be ez elmúlt esztendőben. Ennek eredménye, hogy ötezer köbméter fűrészáruval, 120 négyzetméter mozaiklappal. 500 ezér beton szőlőkaróval, 10 ezer kútgyűrűvel és 15 ezer köbméter sóderrel több került forgalomba. kettből, sem a berentei szénből nem áll rendelkezésre elegendő. Az igen füstös levegőjű főváros kap az eddiginél nagyobb mennyiséget ezekből a kevesebb szennyező anyagot tartalmazó ^tffeeHJkből. Ez' "Hír ányzik a Pest-megyei készletből is. Hogy a szétosztás mégse legyen igazságtalan és ne csak az első sorban állók kapják meg a keresett fajtákat, ezért a német brikettet és a berentei szenet csak másféle tüzelőanyaggal együtt adják. A helyzet ez idén nem is változik. Próbaképpen ugyan felfüggesztették az árufélék egymáshoz kötését, de ez azzal a veszéllyel járt, hogy sokan egyáltalán nem jutnak hozzá. Másféle tüzelőből nagy tételek állnak rendelkezésre az egyes telepeken. — t. gy. — wsssssssssssssssssssssssssxsrsssssssssssssss^ öreg| — Honnan teremtették elő? — Kátéeszeket, mezőgazda- sági szövetkezeteket, földmű- ] vesszövetkezeteket kerestünk j fel. s szereztünk tőlük olyan 1 cikkeket, amelyekre a lakos- i ságnak nagy szüksége volt. Tulajdonképpen a sokat emlegetett és várt új mechanizmus jegyében tettük már mindezt. Nem hiszem, hogy túl sok vállalat lenne az országban, amelyik ilyen úton százmilliós árutöbbletet teremtett volna elő. Ezért ünnepelhetünk mi most a Gundel Étteremben. Ünneplés közben sem maradhatott el a kérdés: milyen a tüzelőellátás napjainkban? Több panasz érkezett, melyek lényege, hogy bizonyos szénfajtákat csak árukapcsolással adnak. A hivatalos válasz erre ez. Sajnos, sem a német brieserélik a két lakást... Vagy egy másik példa: B. 1. lakást épített magának. Tavaly augusztusban az új lakásába költözött, de ugyanakkor régi lakásáról lemondott a felesége javára, azzal, hogy úgyis elválnak. Ez eddig szabályos ügy lenne. Csakhogy rendszerint ilyenkor a régi lakásba albérlő költözik, aztán egy idő múlva a férj kibékül feleségével, az asszony az új lakásba költözik s marad az albérlő a régi lakásban. Aki ebben az esetben jelentkezett is nálam azzal a kérdéssel, hogy megkapja-e ő ezt a lakást, amelyért természetesen fizetett is. Mutatta is róla a kötelezvényt. Csak annyit tanácsolhattam neki, hogy sürgősen szerezze vissza a pénzét, ha nem akar búcsút mondani neki... — Véleménye szerint hogyan lehetne megoldani a váci lakásigények az eddiginél gyorsabb kielégítését? — Már javasoltuk és a IX. pártkongresszus a mi javaslatunk helyességét erősítette meg: a vállalatok és intézmények részére juttatott lakásokat is a lakásügyi hatóság elbírálása után kaphassák meg a kijelölt igényjogosultak. Vagyis ahogy Kádár elvtárs mondja: „a tanácsok fő szerephez jussana k.. A következő állomás a VCM. Itt Laky László személyzeti osztályvezetővel beszélgetünk a DCM lakáshely- tetéről. — Igaz, hogy négyszáz- hyolcvannégy lakás épült. En- tek á tíz százalékát is megkapta a tanács. Az új lakótelep jelenleg még a mi kezelésünkben van ... — Csak jelenlegi — Bár a lakások szolgálat! jellegűek, mégis azt tervezzük, hogy lemondunk róluk a tanács javára. — Az oka? — Több oka van. Űj lakás már nem épül, vagyis ami kezdetben vonzerőt jelentett, hogy lakást is "tudunk biztosítani az itt dolgozók részére, erre már nincs lehetőség, pedig legalább száz igénylőnk van jelenleg is. A másik ok: ma már csak gond számunkra ez a lakótelep. Többek között azért, mert ma már legalább harmincöt olyan család lakik ezekben a szolgálati lakásokban. akik már nem dolgoznak a DCM-ben. Ám hiába a szolgálati jelleg, cserelakást biztosítani nem tudunk számukra ... — Ezek a lakások eleserélhe- tök? — Csak a mi hozzájárulásunkkal. Volt például egy esetünk: lakást adtunk egyik dolgozónknak, aki a szüleivel lakott addig együtt. Miután ő elfoglalta az új lakást, nem sokkal később a szülők kiadták a ház egy részét albérletbe. A dolgozó közben kilépett tőlünk, majd egy nap jelentGondok és problémák. Nei vitása Vácott is társadalmi ü előbbre? Csak úgy. ha a IX. k< lemében végzik a jövőben azt < feladatot, amit az igazságos la kezett, hogy vállalná szülei eltartását, de ehhez az kellene, hogy az albérlőjükkel ? elcserélhessék a szolgálati la- ^ kast... Mondanom sem kell, § hogy nem járultunk hozzá...$ A harmadik, váci lakás-^ ügyekben illetékes személy ^ Kányik János, az igazgatási ^ állandó bizottság elnöke. — Nagyon nehezen hala-^ dunk előre. A száz legsürgő- ^ sebb ügyből is csak alig hét- ^ vénét tudtunk kielégíteni kő- ^ zel négy esztendő alatt. Pedig § azóta csak szaporodott a gond. ^ Szó van arról, hogy felülvizs- ^ gáljuk a százas-listán” sze- § replő, lakást még nem kapott ^ igénylőket, mert azóta még az ^ övéknél is sürgősebb igények ^ merültek fel. s — Milyen változtatásokat tar- 5$ tana szükségesnek és célszerű- n-ek? § — Ha itt helyben dönthet- ^ nénk a Vácott épülő vala- $ mennyi állami lakás sorsa ^ felől. Ügy bizonyosan hem for- ^ dúlhatnának elő olyan esetek. ^ amelyek megtörténtek, hogy ^ például a Rádi úti lakótelepen ^ lakáshoz jutottak olyanok is, ^ akik nem váci lakásigénylők. ^ viszont a jelenlegi rendelke-! zések szerint a részükre tör- ^ tént lakásjuttatást a városi ta- ^ nács megakadályozni nem ^ tudta. $ i is kicsik. A lakáshelyzet ja- ^ ;y. Hogy miként léphetnek ^ ngresszuson elhangzottak szel- ^ nagyon fontos, sokakat érintő ^ :áselosztás jelent. S $ Prukner Pál — Tekereg itt nálunk Alsó- némedin minden tavasztól 50 —60 idegenből jött ember. Vállalnak kapálást, szedik az újburgonyát, később az uborkát, a karfiolt késő őszig, aztán eltűnnek. Dolgoznak két- három napot egy-egy gazdánál. utána meg. amíg a pénzük tart, bentragadnak a kocsmában, leisszák magukat. Akkor másik gazdánál munkába állnak. Némelyik évek óta vissza-visszatér és vannak, akik öt-hat esztendeje itt ragadtak, ki sem mozdulnak a faluból. Másik vélemény róluk: — Mihaszna tolvajok, körözött bűnözők, vannak köztük, de a többi is csupa toprongyos faluszégyene. Azért azt meg kell hagyni, ha dolgoznak, jól megfogják a munkát Itt megy különben az egyik. Nyáron istállóban, télen kazalban Sötétszürke felöltője jó szövetből készült, de régen és akkor sem neki. Piszkos inge gombolaüan. Hétköznap van, alkonyodik. — Ez a munkaruhája? — Meg az ünneplőm. A raj- tamlévőn kívül nincs egyebem. Ha lenne, akárcsak még egy ingem is, ugyan, hol tartanám? Nincs otthonom. Borostás az arca. egész külseje gondozatlan. Beülünk a kocsmába. Kérdem, meginna-e veiem egy pohár bort, vagy sört. Köszöni, nem. Később ugyan hozat egy korsó világost, de előbb kiköti, hogy nem én fizetem. Szóra bírni nehéz, beszédessé válik azonban, amint megígérem, hogy családi nevét elhallgatom. Az adott szó szent, ezért Szlovák Ferencnek nevezem. Sőt, kívánságára társait sem valódi nevükön, —• Most tizenöten élü-ak tekergők NémeőaÖérL A gazda, amelyiknél tavasztól őszig éppen dolgozunk, arra az egv-kéí éjszakára szállást ad az istállójában, (végignéz magán): Ilyen szutykos alakot ki is engedne be a házába? Télen, amikor a gazdáknál nincs munka? Belopódzunk valami szellös fészerbe, vagy beássuk magunkat a szalmakazalba. Nem, sose vagyunk betegek, megedződtünk. Mióta itt vagyok. négy éve, egyikünk sem szorult orvosra, azaz a Faragó Lajos, amikor két éve az ócsai állomáson korai burgonyara- kodás közben leesett a vagonról és a lábát törte. Az orvos jáiógipszet adott neki, rendbe jött. Most Szigetszentmiklóson dolgozik. Ott is jól lehet keresni, meg még Lajosmizsén. Az asszony az oka — Azt mondják, hogy kétszáz forintos napszámot kapunk. Nem igaz. Száz-száznegyven forintot adnak a gazdák. meg kosztot. A pénzt elisszuk, nem tagadom. Este elfelejtem a múltat, reggel megint rámtömek az emlékek. Mindennek az asszony az oka, miatta süllyedtem ilyen mélyre. És a többi is. — Látja ott azt az embert? — mutat egy nála még kopot- tabban öltözött, álldogálva iszogató férfira, — hé. Jani, gyere ide! Mond el, mi voltál odahaza Somogybán. És Nagy János mondja, hogy bognármester. Háza volt, földje és felesége. Az asszony megcsalta, világgá ment a szégyen és a bánat miatt, ötödéve él már Némediben. — Amaz meg ott Szabolcsból került ide. Kivétel. Van hű felesége, két gyereke, azt mondja, szereti is őket. Állító- lag a télen két hétre hazament látogatóba. Józsi, gyere ide. És Kovács József volt 8 holdas, kétlovas gazda engedelmesen asztalunkhoz lép. Elutasítás ül a szemében, tőlem, az idegentől tart. — Kérem, én néha küldök haza pénzt, engem nem pereltek tartásért, nem csuktak le mint Péter Mártont. Az most azért ül. Szlovák Ferenc mondja: — Igen. már másodszor ítélték el, előbb egy, most másfél esztendőre, mert a gyermektartást nem fizeti. — És ha kiszabadul, riss zajon ide? — Világos! Hová mehetne máshová ?! Saját búját-baját Is elbeszéli. Tizenegy és fél évig élt házasságban. Központi fútóses főbérleti lakása, paplanos ágya volt Pesten. Jól keresett, raktári tisztviselő volt. A felesége megcsalta. Elment Százhalombattára, ott havonta 2200 forintot keresett, megtakarított pénze volt a bankban. Az asszony tudomást szerzett jó soráról, utánament, tússza- édesgette magához és elszedte az utolsó fi tying jót is. Aztán megint faképnél hagyta. Akkor kezdett részegeskedni, mire elbocsátották. Lehet, hogy szépíti a dolgát, meg kellene hallgatni a feleségét is. Mindegy, most hajléktalan csavargó, szánandó állapotban él. „Nem vagyunk munkakerülők" — Ha körözött egyén bukkan fel közöttünk, a mi rendőrünk, az aisónémedi, néhány nap múlva rájön, kiemeli. A A tolvajokat meg mi közösítjük ki, gondoskodunk róla, j hogy eltűnjenek a faluból, í Ügy is van elég bajunk a rend- j őrséggel. Nincs bejelentett la- ! káisunk. Nem is lehet. Mit írjunk a bejelentőlapra, hogy j ebben vagy abban a szérűben 1 a hatodik szalmakazalban la- !kunk? | — Csavargásért és közrve, szélyes munkakerülésért csukták már le? — Igen. De kérdezem, mun- I kakerüiők vagyunk? Hiszen a | legnehezebb munkát vállal- \ juk és elvégezzük tisztesség Aki községbelivel vagy a t tanácsnál beszélek, . mindenki azt: imortöja; róluk, ha dolgioz- 'riak jó "munkásók, csak az a baj, hogy elisszák a keresetüket. Nem kötekednek ugyan és nem is garázdák. Talán az alkoholelvonókúra segítene? — Ugyan! — nevet keserűen Szlovák Ferenc. — Mutasson valakit, akin segített már a kúra! Rajtunk ugyan egyikünkön sem. Pedig volt, aki reménykedve önként, volt aki kényszerből átesett egyszer- kétszer rajta, csak hiábavaló kint okozott. — Azt mondja nem válogat a munkában. Pesten nem találna valamit? — Dehogynem, csakhát hol lakjam? Munkásszállásra nincs igényem, mert pesti illetőségű vagyok. Az albérletet pedig előre kell fizetni. A többiek? Tudja, ez itt mégis szabadabb élet, akkor iszik az ember, amikor akar és akkor dolgozik, ha a kedve tartja. Legtöbbször nekem is ez tetszik ebben az életmódban. — Maga már 50 éves, ml lesz, ha elgyöngül a karja? Nem gondol a jövőre? — Csak néha. Még tervezgetek is. A kivitelezéshez már nincs erőm. Gyenge nekünk a jellemünk. Talán valami erős kéz, ha irányítana ... De a szabálysértési eljárás semmit sem ér, nem javít meg minket. Útbaigazítást senki term ed. Megoldás? Hallgat, maga elé mered Könyörgő hangon íordul hozzám: — Adjon tanácsot, mit tegyek? Nem tudok tanácsot adni, de amióta az aisónémedi italbolt asztalától felálltam, folyton azon gondolkozom, hogyan lehetne segíteni ezeken az embereken. Munkájukra szükség van. annyi kétségtelen. Különbé» nem fizetnének nekik egy munkában töltött napért 100— 140 forintot. Igaz, közvetlenül a tszcs-tagoknak hajt hasznot a munkájuk, de közvetve a tszcs-nék is. Hogy egyebet ne Is említsek, nélkülük kevesebb lenne a közösen értékesíthető termény. A két aisónémedi tszcs tehát magára vállalhatná, hogy munkadíjukat tagjaitól, helyettük felveszi és abból levonja a részükre biztosítandó éves szállás nem nagyon magasan megszabott díját, meg az egyéb költségeket. A szappanért, a mosatásért például. Csak a fennmaradó ösz- szeget fizetnék ki kezükhöz, azzal aztán tegyenek azt, amiéi esik. nekiji. Olyasféle jog: helyzetbe kerülnének, mtötiia gyámság alatt állnának. Tulajdonképpen az is kellene nekik. Hogyha elgondolásom beve zetnék, megszöknének ezek az emberek Alsónémediről ? Lehet. Sokan talán felvetik, hogy tucatnyinál talán alig több részeges, reménytelen emberre minek ennyi szót fecsérelni? Válaszom és véleményem: testi és lelki nyomorúságban sínylődő, elesett egyetlen ember felemeléséért is meg kell próbálni, amit csak lehet. Különösen, ha a munkája hasznos. Szokoly Endre Két héttel korábban érik Bőségesebb termést ad az új paradicsom fajta Mogyoród, Csömör, X'ecsés t és Nagykörös környékén — j megyénk legjelentősebb paradicsomtermesztő vidékein — j már régebben kialakultak a környék adottságainak leginkább megfelelő, tájjellegű, fajták. Ennek ellenére a termelők állandóan kutatják, keresik az úi igényeket méginkább i kielégítő, nagyobb hozamú, bő- j vebben termő változatokat, j Bizonyára örömmel fogadják I a hírt, miszerint a Keszthelyi ' Agrártudományi Főiskola munkatársa, dr. Kovács János, olyan fajtát állított elő. amely az eddig termesztett hazai és külföldi fajtáknál 15—20 százalékkal nagyobb termést ad. Ráadásul: az eddig ismerteknél két héttel korábban érik. A Keszthelyi hajtatott nevű, új paradicsomfajtát, a nemesítő csaknem egy évtizedes gondos munkával, négyszáz különböző hibrid közül választotta ki. A JOLAPOETSAG JO KÖZEMIZET! KERESSE FEL Jól FELSZERELT fodrász és kozmetikai részlegeinkét A monori járás egész területén. Monori Járási Szolgáltató ÜTSZ Gyömrő
