Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-06 / 105. szám

^MirBap 1967. MÄJUS 6., SZOMBAT Ceruza az ágyúcsövön Mit kíván a korszerű honvédelem Két kilométerre innen hang­talan fényjáték: a szétfröes- csenő energia deszkadarabo­kat, földet repít szép sugár­ban. Amikor már minden visszahullott, amikor a füst is elszállt és egy ártatlan madár téblából a szétlőtt objektu­mon, akkor ér ide a dörrenés, olyan, hogy belesajdul a dob­hártyánk. Valahol messze mögöttünk állnak a célpon­tokra tüzelő páncélosok. Köz­vetlen mellettünk is áll há­rom harckocsi. Feladatuk elég szokatlan. Az egyik ágyú­cső végére ceruzát erősítettek. Az irányzó céloz, s a cső moz­gását egy papírlapra rajzolja a ceruza. A másik ágyúcsőre ap­ró elektromos szerkezetet erő­sítettek. Az irányzó megkere­si az ágyúcsővel a távoli cél­pontot és tüzel. Lövedék he­lyett apró szög csapódik az ágyúcső végén előre, ha ta­lálkozik a cső előtt elhelyezett másik fémgombbal, pontos volt a célzás, lámpa jelzi. fi harcászait gyakorlat nem gyerekjáték. Végrehajtá­sához gyakorlott kezekre, ala­pos szakértelemre van szük­ség. Az újonc, aki bekerül a harkocsi ún. „négyesfogatába”, a kezelők közé, először töltő- kezelő, ez a legegyszerűbb fel­adat: tölteni, üríteni. Ez idő alatt az elméleti órákon meg­tanulja?; az irányzó szakmát. Aztán Tátveszi a harckocsiban az irányzó helyét, s ezzel pár­huzamosan tanulja a parancs­nok teendőit. Amikor ismét jönnek az újoncok, ő már pa­rancsnok a harckocsiban. Adott esetben bármelyik posz­ton helyt tud állni. Ám a korszerű háborúban a harci feladatok számtalan irányba ágaznak. A hadsereg­ben egyre inkább specializá­lódnak a katonák, ma az ideá­lis katona nem erejéről, ha­nem eszközeinek mesteri ke­zeléséről, hozzáértéséről híres. A legkülönbözőbb harci kö­rülményekkel, a legnehezebb útviszonyokkal találja magát Szemközt a harckocsi vezetője a gyakorlópályán. A fotocellás indítóállomásról meghatáro­zott időközönként indul el egy-egy harckocsi. Keskeny, a járműnél mindössze 60 centiméterrel széleáebb át­járón kell érintés nélkül át­jutnia. Lépcsős emelkedőkön, nyompályás lépcsőn, harcko­csiárkon át vezet az út. Mi­nél gyorsabban, pontosabban tenni meg a kijelölt utat: ez a cél. A tanteremben a fal melletti polcokon rá­diók sorakoznak: szükség esetén állandó összeköttetés­ben állhatnak a tanteremben tartózkodók a szabadban folyó gyakorlat vezetőjével, s a harckocsik parancsnokaival. Hallhatják, milyen parancso­kat kap a harckocsik sze­mélyzete. A tanteremben az előadások és a katonák fele­leteinek rögzítésére magne­tofon szolgál. Köröskörül szemléltető eszközök, táblá­zatok. Technika, technika, minden technika. Az igénybevételi tanterem valóságos kis múzeum, hajda­ni balfogások, tudatlanságból, könnyelműségből eredő hibák dokumentumait őrzik itt. El­görbült tengelyeket, törött, megviselt alkatrészeket. Ezen szemléltetik a gondatlan ke­zelés következményéit, Vagy a nehéz terepviszonyok között előforduló hibákat. Itt tanít­ják a hibák megelőzésének lehetőségeit is. Külön tante­rem szolgál a harckocsik fegyverzetének oktatására. Egy harckocsi szinte meg­számlálhatatlanul sok kisebb- nagyobb szerkezetből áll. Szétszedve meghökkentő so­kaság, szinte hihetetlen mi mindent kell itt tudni. Ismét másik teremben oktatják a harckocsi elektromos szerke­zetének működését A harc­kocsivezetőket is külön tan­teremben képezik ki. A fa­lak mellett a harckocsi szer­kezetének minden fontos részletét megtalálni. Nyolc- hónapos kemény munka ez, alapos jól elsajátított szakma a harckocsivezetőé. A hon­védségnél ugyancsak kemé­nyen helyt kell állni min­denféle járművezetőnek. A térképekre húzott útvonalak nem betonozott sztrádákon ve­zetnek. Bátorságra, magabiz­tosságra, talpraesettségre van szükség. Az „uszodában” jó meleg van. Katonai külsőségeiktől megfosztva, fürdőruhában áll­nak a medence szélén a kato­nák. Hogy mégsem egyszerű strandolásról van szó, kiderül, amikor légzőkészüléket erősí­tenek a fejükre. Leszállnak a vaslépcsőn a medence vizébe, fehérpettyes labda úszik a víz színén, zsinórral az övükhöz erősítve. Hosszú kötélen veze­ti őket egy másik katona a medence széléről. Több percen át tart a víz alatti gyakorlat. A víz alatti feladatok megoldására hosszú gyakor­lással készítik fel a harcoso­kat. ügy kezdődik ez, hogy a katona, fején a légzőkészülék­kel, nyakig beleül a vízbe, s ott üldögél, szokik a sajátos körülményekhez. Akadt már olyan, aki öt perc üldögélés után hisztérikus kétségbeesés­sel elrohant. S azután? Az­után megszokta. Ha a harckocsi nekivág a fo- lyónak, megeshet, hogy belső tere vízzel telítődik. Még lég­zőkészülékben is nyomasztó érzés, amint a víz felkúszik a testen, kiszorít a kamrából minden levegőt. Nem könnyű nyugodtan elviselni ezeket a perceket. A medence alatt el­helyezkedő harckocsimakett­ben szoknak hozzá a katonák. Fönn a gyakorlatvezető meg­nyom egy gombot, asztalán kis ablak világít: „Milyen a köz­érzete?” Másik ablak mögött gyullad a villany: „Jó” „El­árasztáshoz készüljenek fel!” Felkészültünk. „Harckocsi el­hagyását megkezdeni.” Buboréközön száll fel a víz alól, kinyílik a makett páncél­ajtaja, egymásután bukkan elő a harckocsi személyzete. Föl­sorakoznak a medence szélén, ruhájukból csurog a víz. (Fel­ső kép) Leemelik a légzőké­szülékeket és jelentik: felada­tukat végrehajtották, közérze­tük normális. így megy ez nap mint nap. Bizony évről évre magasabbak a követelmények. Csak a sza­bad idő eltöltése marad a régi, a munka utáni sport, pihenés, szórakozás. Dozvalfl János Honnan származnak a palócok? Széles körű palóckutatás megindításáról tanácskoztak Egerben öt megye képviselői Érdekes tanácskozás színhe­lye volt csütörtökön Eger, ahol öt megye képviselői, népműve­lési vezetői a palóckutatás megindításával kapcsolatos feladatokról tanácskoztak. A művelődési ház klubter­mében rendezett megbeszélé­sen ott voltak Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok me­gye művelődési osztályvezetői, valamint a területileg illetékes múzeumok vezetői is. Bakó Ferenc, a Heves megyei mú­zeumi szervezet igazgatója programtervet terjesztett elő megvitatásra. Szólt arról, hogy a nemze­tet a társadalmi rétegeződésen kívül sajátos néprajzi tagolt­ság is jellemzi. Az egyik legnépesebb ma­gyar néprajzi csoport a palócság. A területi elhelyezkedése nagy kiterjedésű. A palócföld Nógrád megye egész területé­re, Heves és Pest megye, vala­mint Borsod megye északi, illetőleg északnyugati részére, továbbá Szolnok megye jelen­tős területére kiterjed. A pa­lóc néprajzi csoport történeté­ről, ősi kultúrájáról mégis ke­veset tudunk, mert nincs tel­jes értékű irodalma. Biztos azonban, hogy a palócság nyelvi és törté­nelmi egyneműségre, kö­zös eredetre és hagyomá­nyokra tekint vissza. Ennek tudományos vizsgálatá­ra, dokumentálására van szük­ség. A munka csak együttes erővel — a területileg illeté­kes szervek, valamint az or­szágos hatóságok támogatásá­val valósítható meg. Honnan származnak a palócok, hol vannak telepedési helyeik, hogyan őrizte meg ősi kultú­ráját ez a népcsoport? Ezek­nek a kérdéseknek a megvá­laszolására kell megindítani a széles körű kutatómunkát. A tanácskozás részvevői egy­értelműen helyesléssel fogad­ták a polóckutatásra Egerben elindított kedvezményezést. Az egyes megyék jelentős pénzösszeget ajánlottak fel a kutatómunka költsé­geinek fedezésére, pályá­zatok kiírására. Az öt megye képviselői meg­állapodást kötöttek, hogy a pa­lóckutatást adottságaiknak megfelelően mindenben a leg- messzebbmenően támogatják. Helyeselték azt is, hogy az egyetemek, főiskolák, illetékes fakultásain a hallgatók szak- dolgozatokat, disszertációkat írjanak a palóckutatás elő­mozdítására. Elhatározták, hogy a kutatásban legilletéke­sebb tudományos szakem­berek egy hónap múlva tanácskozásra ülnek össze és az elfogadott program alap­ján megvitatják a kutatómun­ka részleteit. A tanácskozás részvevői dél­után megtekintették a palóc­föld népművészeti tárgyaiból összeállított egri kiállítást. 21832 bizonyítvány - 4 év alatt Az elmúlt négy év alatt Pest megyében a különböző típusú esti- és levelező tan­folyamokon 21 832 dolgozó ta­nult. Közülük 6808-an általá­nos iskolai, 12 556-an gimná­ziumi, illetve technikumi és 2463-an egyetemi és főiskolai végzettséget szereztek. Tapasztalat szerint az utób­bi években csökkent az álta­lános iskolát végző felnőttek száma, különösen az állami r dóságokban. Ennek oka az, hogy a gazdaságvezetők nem szorgalmazzák az általános is’-olai végzettség megszerzé­sét. A szakszervezeti bizottsá­gok, illetve az oktatási és is­meretterjesztési tanácsok így nem tudnak megfelelő hatást elérni a tanulás érdekében. — Visszaesés észlelhető a gim­náziumi továbbtanulásban is, mert a felnőttek elsősorban a szakmai képeisítést nyújtó technikumok iránt érdeklőd­nek. — Az írástudatlanság felszámolása érdekében a Vá­ci Építőipari Vállalatnál, a százhalombattai építkezésen és a Nagykőrösi Állami Gaz­daságban küzdöttek a leg­eredményesebben. A félmillió éves ősember nyomában A Magyar Nemzeti Múzeum régészei újból megkezdték Vértesszöllősőn az ásatást A félmillió éves ősember te­lepéről világhíressé vált Vér- tesszöllősön kedden ismét meg­jelentek a régészek és újabb nagyarányú ásatás előkészüle­teit kezdték meg. Dr. Vértes Lászlónak, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum mun­katársának veeztésével a telep úgynevezett 3. számú lelőhe­lyének feltárása szerepel az idei ásatási programban. A szakemberek már az előzetes kutatások alkal­mával megállapították, hogy a most feltárásra ke­rülő lelőhely öt kultúr- szintet foglal magában. A legelső kultúrréteg a régé­szek és a geológusok megálla­pítása szerint egyidős azzal a szinttel, ahonnan a tavalyelőt­ti ásatásoknál a világszenzá­ciót keltő félmillió éves „Sá­muel” koponyacsont maradvá­nya, az úgynevezett előember primitíven megmunkált kő­eszközei, tűzhelyének nyomai kerültek elő. Vértes László már a múlt évi próbaásatá­soknál megállapította, hogy ez a jégkor elejéről származó ré­teg számos felbecsülhetetlen értékű leletet foglal magában. Az Európában legrégeb­ben megtelepült ősember tanyahelye bőven tartal­maz pörkölt, összetört csontokat, durván meg­munkált kavicseszközöket. A most megkezdődő és két hónapig tartó ásatások máris felkeltették a nemzetközi köz­vélemény, a tudományos világ érdeklődését. Pillantás a jövőbe Az amerikai tudósok szerint 2000-ben a nők izmosabbak és fizikailag erősebbek lesznek a férfiaknál, ráadásul a világ 5.4 milliárd lakosa közül 3 milliárd lesz a nő 2300-ban a nők magassága meghaladja a 2 métert, átlagos életkoruk pe­dig 110—120 év lesz. A szegedi szabadtéri játékok .menetrendje Temetés //■ Pénteken délelőtt a Magyar Sajtó Székházában Tari Já­nos, a szegedi szabadtéri já­tékok igazgatója tájékoztatta az újságírókat a nagy nyári kulturális eseménysorozat idei programjáról. Az idei nyáron 17 előadást terveznek a szegedi szabadté­X5—20 FOKOS LEJTŐN HELYEZIK EL AZ AKADÁLYOKAT. Hortobágyi lovak- amerikai cirkuszban Idomításr-a alkalmas lovaka — nyolc darab telivért é nyolc nóniuszt — vásárolt i Hortobágyi Állami Gazdaság tói a floridai Ringling Cir kusz. Ez az első alkalom, hog; hortobágyi lovak az USA-b kerülnek. kácsolón, fültépőn sikítottak a csendbe. Megfizették őket... A három vén varjú károgá- sára betódult a család. Mene­külni szeretett volna, de útját állta a fekete ruhák, fekete ar­cok sorfala ... A pap az udvaron búcsúz­tatta a halottat. Ismeretlenek­től is. akik most nagy igyeke­zette] nyomkodták vörösre szemüket. Az illem kedvéért. Nehogy megszólja őket a falu. Csak állt, úgy érezte, hogy semmi köze ehhez a hangos jajveszékeléshez, ehhez a vá­sárinak tűnő komédiához ... A síkos úton meg-megbot- lottak a fekete bóbitás lovak. A koporsó kísértetiesen ingott. A két öreg, összefagyott sír­ásó akkor rakta le a pálinkás üveget, amikor a gyászolók a gödörhöz értek. Fagyos, ke­mény göröngyök hullottak a sírba ... ^ szobában pálinka- és pipabűz keringett. A család székeken, ládán kuporgott. Sírtak és osztozkod­tak. Marakodtak a koncon. A leghangosabb az a fiú, aki né­hány perccel előbb vigasztal­hatatlan volt... Az övzegy fekete ruhás, ma­gas alakja hol itt, hol ott tűnt fel, szeme riadtan pislogott egyikről-másikra. Megalázónak és undorítónak tartotta a porcíózást. Felállt. Már senki sem törődött vele, hova megy. A kapun túl, a kocsinyomokban fagyott vizen gyerekek csúszkáltak. Hango­san sikoltoztak, taszigálták egymást. Egy ideig állt, aztán elindult feléjük... B. K. n játékokon. A megnyitón, jú­lius 22-én Erkel: Hunyad László című operája kerü színre és ezt a művet láthatja majd a közönség augusztus 2-án és 5-én is. Július 23, 26 és 29-ér Shakespeare: Hamlet je szere­pel a műsoron. J. Strauss nagyoperettjét, a Cigánybárót, augusztus 6-án 12- én, 15-én és 19-én mutatják be. A karmester a bécsi Willi Boskovsky lesz. Parádés külföldi szereposz­tásban kerül színre augusztus 13- án, 16-án és 20-án Verdi: Don Carlos című operája. Július 25-én, 27-én, 28-án és 50-án a 120 tagú világhírű Mojszejev-együttes szerepel a Dóm téri színnadon 0 vonat zötyögésére egy- egy méregzöld levél hullott a nyakába. A kupéban, ahol apja, anyja és bátyja feszesen, néma csend­ben ült, máris temetői volt a hangulat. Vissza kellett fog­nia magát, az újságot a kezé­ben, amely szemérmetlenül belezörgött az áhitatos csend­be. Idegesítette a koszorú hul­lása; szeretett volna hangosan beszélni — de nem mert. Még mindig nem hitte, hogy temetésre mennek. Nem tud­ta elhinni, hogy nagypapa meghalt. Pedig mondták. Táv­irat is jött. Tizenhat éves volt. Távolinak tűnt a halál... 0 kis, párás ablakú szobá­ban a rokonok beszél­gettek. Sok ismeretlen arcot is látott. Az ajtón túl ravatalon feküdt a halott. A nagyapa. Apja intett, a roko­nok előbbi mosolya, hangos szava megfagyott, lábujjhe­gyen igyekeztek a másik szo­bába. Ű csak állt, nem moz­dult. Egyedül akart lenni a halot­tal. A tisztaszoba gyertya- és nyirkosság szagú volt. A tü­kör feketén bámult a falról. A szoba közepén, asztalon állt a koporsó. Könnytelen szem­mel nézte a jól ismert vonáso­kat, az ezerránc arcot. Olyan nyugodt, olyan békés volt, mint aki szépet álmodik. Három fekete kendős, ráncos, fogatlan asszony csoszogása za­varta meg. Halottsiratók. Ri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom