Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

I .tfsel v/ííWnp 1967. MÁJUS 3., SZERDA A Duna zenéje — a Fellegvárban Nemzetiségi találkozó Pomázon Leányfalui Nyár SZAZHALOMBAITAI TALÁIKOZÁSOK A Dunakanyar nyári kulturális programjából A Dunakanyar idegenfor­galmi idényének kulturális programjáról tájékoztatta a sajtó képviselőit a Dunaka­nyar Intéző Bizottság. A kulturális program ta­vaszi évadnyitóját május 7-én, Visegrádon rende­zik, színes, térzenével kezdődő és tűzijátékkal végződő, egész napos programmal. A műsor­ból kiemelkedik a délelőtti solymász-íjászverseny, s az Országos Filharmónia délutáni műsora a Fellegvár szabadtéri színpadán, A Duna zenéje — Fekete-erdőtől a Fekete-tenge­rig címmel. A szentendrei járás III. nemzetiségi találkozójára május 20—21-én, Pomázon kerül sor. A nemzetiségi, néprajzi és bé­lyegkiállítás, a Magyarországi Nemzetiségi Központi Mű­vészegyüttes bemutatója, s a 21-én este megrendezésre ke­rülő nemzetiségi bál bizo­nyára sok látogatót vonz majd Pomázra. Két és fél hónapig tartó eseménysorozat lesz a Le­ányfalui Nyár. Megnyitójára — június 4-re — főként fiatalokat várnak a rendezők, hiszen az új étte­remben tartandó könnyűze­nei műsorban a műfaj olyan ismert művelői is fellépnek, mint Németh József, Koncz Zsuzsa és az Atlantis-együttes. júliusban operett-estet, augusztusban Ilona-bált ígér Pedagógusok — diákok — egyebek között — a prog­ram. Hosszú volna felsorolni mindazt a meglepetést, amivel | az illetékesek idén nyáron kedveskedni kívánnak a Du­nakanyar látogatóinak. Csak mutatóba említjük a duna- bogdányi svábbücsút, a Pest megyei tánczenekarok kis­oroszi találkozóját, s a nyári program augusztus 13-ra ter­vezett visegrádi záró műso­rát. ny. é. Római út Másfél ezer évvel ezelőtt a római légiók meneteitek azon az útvonalon, amelynek du­nántúli szakasza annak ide­jén Alsó- és Felső-Pannóniát kötötte össze. Az ország dél­nyugati határvidékét, a ro­mantikus őrségi és hetési tájat átszelő római utat, fel­újítva, vasárnap és hétfőn a közép-európai országok kép­viselőinek jelenlétében ün­nepélyesen nyitották meg a nemzetközi idegenforgalom­nak. A „Barátság útja” százki­lométeres magyar szakasza Kőszegnél kezdődik és Rá­diósnál éri el Jugoszlávia ál­lamhatárát, majd tovább ha­lad, s az Adriai-tenger part­ján Koper városkáig húzó­dik. Hossza^ 460 kilométer. Az út mentén egyezményes je­leket helyeztek el az autós turisták tájékoztatására. Hogyan élnek Százhalombat­tán a legfiatalabbak? Az újtelepi óvodát ötven gyerekre méretezlek, de a lét­számot nemsokára 75-re bőví­tik! — A.munkánk is megnövek­szik, s bizony egy-egy gyerek­kel is keveseooet tudunk majd törődni. Mit csináljunk? Nemcsak azokra kell gondol­ni, akik már bejutottak — mondja az óvoda kedves veze­tője. Egy kis statisztika. Egy óvo­dásra napi ötven forintos költ­ség jut (fejszámolás: havi 1250). De ebbe bizonyára bele­számítják, hosszú távra el­osztva, az épület árát is, vagy például azt a 8000 forintos kvarclámpát is ott a sarokban. A gyerekek éppen aludtak. Kék derengést vetett rájuk a függönyökön átszűrődő fény. Egészségesek, ápoltak, jól öl­tözöttek. — Nyáron téssék jönni! Van egy fürdőmedencénk a kert­ben; májustól szeptemberig strandolnak. Olyan barnák, mint a csokoládé; a lakótelep legjobb reklámjának számíta­nak. Egy csoda-játékmozdonyt fe­deztem fel a polcon, Made in West Germany. — Elhozhatják otthonról a játékaikat, de kikötjük, hogy nincs enyém-tied. Akkor a já­ték mindenkié. Mondtuk ezt a mozdonytulajdonos kisfiú pa- pájánák is, azt felelte, nem baj. kig a falusi óvodában dolgo­zott. A különbségről kérdez­tem. — Az üzemben dolgozó szü­lők kevesebbet foglalkoznak ! gyermekeikkel, mégis több do­logról hallanak otthon. A tv is nagyobb szerepet játszik éle­tükben. Ha szaknyelven akar­nám . magam kifejezni, azt mondanám, hozzászoktak, hogy rövid idő alatt sok információt vegyenek fel. S ettől valahogy a természetük is élénkebb. A pedagógustól nagyobb figyel­met kívánnak; például, ha rossz hangulatban jövünk be, hiába igyekszünk leplezni, má­sodpercek alatt észreveszik és luzzogni kezdenek ők is. Mégis, itt az új munkahe­lyen dolgozik szívesebben, ahol nem az elemi dolgokkal kell törődnie, hanem ráér a pe­dagógiánál foglalkozni. Még megnézem a gyerekek munkáit; mindegyiknek van egy külön borítéka, és abban gyűjtik össze rajzaikat. iskolákból jönnek, s a legtöb­ben: csodálkoznak, hogy nincs egy szakkör, hogy milyen zsú­foltak a politechnikai műhe­lyek, hogy a napközit az ebéd­lőben rendeztük be. Villanófény © © Később azzal az óvónővel beszélgettem, aki előzőleg éve­Tranzisztoros rókavadászat Meteorraj közvetíti az üzeneteket Akik a világűrben töltik szabad idejüket Látogatás az MHS Központi RádiókSubjóban sjío ,fcS' Olyan emberek vesznek kö­rül, akik a világűrben töltik szabad idejüket. Mindjárt ta­núi is lehetünk egy utazásnak; kis kapcsolók állítása után apró lámpák villannak, s máris közlik, hogy az éterben járunk — rádióhullámok „há­tán”. HA S DG = Varga Pál A falon óriási világtérkép, rajta azonban az országok, he­gyek, folyók, városok neve he­lyett a rádióamatőrök „hívó­számait” jelzik a betűk és a számok. Telefonkönyvhöz ha­sonló „callbook”-ok tartalmaz­zák ezeket a jelzéseket. Így például a HA 5 DG Varga Pál állomását jelzi. Kovács Zoltán neve mellett pedig ezt olvashatjuk: HA 5 FE. Egymillió-kétszázezer ama­tőrt tartanak nyilván a vilá­gon, de közöttük is jó hírnév­nek örvend a veteránnak szá­mító HA 5 DG és a HA 5 FE. — Nemrégiben egy ausztrá­liai amatőrrel sikerült beszél­nem — mondja Varga Pál. Egy, ilyen nagy távolságot áthidaló összeköttetés óriási teljesítménynek számít, hi­szen az adóberendezés telje­sítménye mindössze 50 watt, tehát nem fogyaszt többet, mint egy kisméretű izzólám­pa. Sok kedvező körülmény egybeesése szükséges a nagy távolságú beszélgetések lebo­nyolításához. A „ki korán kel...” kezdetű közmondás első jelét például a rádió­sok így folytatják, hogy az „nagy távolságú összekötte­tésre lel”, ugyanis a légköri viszonyok ehhez a hajnali órákban a legkedvezőbbek. dekes, éppen annyi, mint | szerű rádiós-versenyág, Találkozás az éterben — Nekem Costa-Rica-val volt egy furcsa beszélgetésem — veszi át a szót Kovács Zol­tán. — Egy ottani amatőr fel­tette a szokásos kérdést: ma­guknál hány óra? Miután megmondtam, felkiáltott: ér­Bécsben. És csodálkozva vet te tudomásul, hogy Magyar- ország európai állam. Néha a magyarok is csodál­koznak, amikor váratlanul „bejön” egy nagyon távoli ál­lomás is: de ez a meglepetés csak akkor éri őket, ha vonu­ló meteorrajokra irányítják a hullámokat, mert így azok óriási távolságokat tudnak át­hidalni. A száguldó meteorraj ugyanis ionizálja környezetét s ez a réteg alkalmas a hul­lámok visszatükrözésére. Az amatőrök minden egyes beszélgetés után levélváltással nyugtázzák az „éteri találko­zásokat”. Az így kapott doku­mentumokat minden amatőr gyűjti, s hogy az MHS klub­jának tagjai sikeresen működ­nek, azt megszámlálhatatlanul sok igazoló lap is bizonyítja. — Magyarországon azelőtt csak nagyon kevés amatőr működött — jegyezte meg Kőcze Pál, a klub vezetője. Ez érthető, hiszen nem olcsó mu­latság egy adó-vevő elkészíté­se Az MHS klubjai viszont az ország minden részében meg­találhatók, s így aki meg­kedveli ezt a sportot, az saját falujában, városában beléphet az éter vándorainak táborába. tranzisztoros rókavadászat” meghonosítására. Ennek az a lényege, hogy elrejtenek vala­hol egy automatikusan műkö­dő adót, s azt kell megtalál­niuk a versenyzőknek. A ró­káknak nevezett adókat és a hozzájuk tartozó kereső-ké­szülékeket a központi klub tervezte. Jelenleg 2500 ilyen berendezés összeszereléséhez elegendő alkatrész van a rak­tárban, így a helyi klubok mindenütt felkészülhetnek a versenyeikre. Benedek B. István Az új iskola igazgatóját is arról kérdeztem, hogyan diffe­renciálódtak a gyerekek a két­fajta életformában, az iparo­sodott újtelepiben és a ha­gyományos falusiban? — Az újtelepied valamivel jobb tanulók: jobb lakásban élnek, és jó iskolából jöttek. Nagyobb a szókincsük is, töb­bet politizálnak. A történelem- órákon vitatkozni lehet velük. De érdekes, hogy az igények­ben alig van különbség az új­telepiek és falusiak között. To­vábbtanulási törekvéseik egy­formán korszerűek, a techni­kumot, a szakközépiskolát, az iparitanuló-intézeteket része­sítik előnyben. Mosolyogva megjegyzi még: — Egyformák abban is, már a hetedikesek, nyolcadikosok, hogy a világ minden kincséért sem hordanának egyenkö- penyt, s ha engednénk, akkor a iupirozott és hosszúra nö­vesztett fiúfrizurák lennének többségben. — Mit tettek ellene? — Behívattuk a fiúkat, és azt mondtuk nekik, hogy men­jenek borbélyhoz, különben mi nyírjuk le. — Nem hiszek abban, hogy az olló korszerű pedagógiai eszköz. — Én is tudom, hogy a mo­dern nevelés nem nyes, hanem jó mederbe terel és kibonta­koztat ... De hol csináljuk? 12 vagy 16 tantermes legyen-e az iskola? Közben barokkok­ban tanítottunk. Végül a 16 tanterem mellett döntöttek. Az épület egyik szárnyában még mindig építkeznek. A 16 tan­teremre különben 12 felső, és i6 alsó tagozatú osztály jut. Naponta új diákok érkeznek — tegnap ötöt vettem fel! Városi Más témáról kérdeztem. — A tanácselnöktől hallot­tam, hogy több kolléganőjét csak úgy alkalmazták az isko­lában, hogy tovább képzik ma­gukat és szakosodnak, amire azért van szükség, mert túl sok az alsó, de kevés a felső tagozatos pedagógus ... Ezt az illetők megígérték, de nem tel­jesítették. — Férjeik jól keresnek az üzemekben. Szép lakásban él­nek. Sokan kocsit vásároltak. Mindenük megvan. Azt kér­dezték: megéri a 80 forintos fizetéstöbblet, hogy tovább ta­nuljanak? Ügy vélik, kelleme­sebb módon is el tudják tölte­ni szabad idejüket. Később elmondta, hogy a ba­rátságokat a tantestületben olykor a férjek beosztása ha­tározza meg. De szerinte nem­csak a pedagógusok között terjedt el a rangkórság. Sok­féle formájával találkozni. Nemrég állást hirdettek nők számára. Nyolc általánost vég­zett nők megsértődtek, ami­kor hallották, hogy takarítás­ról lenne szó. © A magábafordulást választó önzőbb szemlélet felszíni je­gyei ezek, amelyekről az igaz­gató utóbb beszélt? Igen. S az épülő Százhalombatta nyilván egyre több teret ad ennek az összkomfortba húzódó életnek Tegnap is késő lenne Építkezésekről, pontosabban szólva azok előkészületeiről beszélgetünk a megyei állami építőipari vállalat előkészítési csoportjának vezetőjével. Nem panaszkodik, csupán ténymeg­állapításként mondja, hogy az építtetők, beruházók nagy többsége valahogy úgy szeret­né nyelbeütni megállapodását a vállalattal, hogy ha már teg­nap kész lett volna a létesít­mény, akkor is késő lenne. Hónapokig, évekig húzódik egy-egy beruházási program kialakítása, s amikor végre jó­váhagyják azt, a késedelmet az építőipari vállalaton szeret­nék visszanyerni, s ilyenkor kezdődik a győzködés, a „fül­rágás”, hogy miért nem vál­lalnak rövidebb határidőt, miért kell erre félév & így to­vább. Van azonban más gond is, ahogy a csoportvezető elmond­ja: az építkezések megkezdése kellő műszaki előkészítettséget kíván, tehát — a többi között — olyan terveket, amelyeket már egyeztettek, s nem utó­lag derül ki, az építkezés kel­lős közepén, hogy a csatorna- rendszer nem csatlakozik se­hová . . . Jóváhagyatások kel­lenek, s ezt a beruházónak kell intéznie. Sokszor megtör­ténik, hogy ezek hiánya elle­nére az építő vállalatot sürge­tik, miért nem kezdi már a munkát, holott számukra tör­vény tiltja ilyenkor a munka megkezdését. Sorolhatnék to­vább az elgondolkoztató esete­ket, azokat, amelyek arról ta­núskodnak, hogy vállalataink, intézményeink egy részénél ilyesfajta látszat-naivitással vélnek előnyt szerezni. A lát- szat-naivitásná} — hiszen min­denütt ismerik a törvényeket és előírásokat — sokkal többét ér, ha valóban előkészítik 5 beruházást, ha alapos és egyez­tetett terveket adnak át az épí­tő vállalatnak, ha biztosítják a kellő műszaki feltételeket. Ezt azonban úgy látszik, nehezen akarják megérteni az építtetők, holott megértése a kölcsönös „fülrágás” helyébe a gyümöl­csöző együttműködést léptetné. (m. o.) Ennek is. De nemcsak ennek. Itt most valósul meg valami: egy kulturált életforma kere­teit adható modem iparváros. Még nincs kész: most csinál­ják. „Ez benne az izgalmas” — mondta egy fiatal szakmunkás az erőműben. S az általános teremtődés, felnövés kibonta­kozni engedi azokat az embe­reket — milyen sokan van­nak! —, akik egész személyisé­gükkel belevetik magukat az új dolgok kialakításába. Padányi Anna írók a mikrofon előtt Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Szabó Lőrincz, Ileltax Jenő és Nagy Endre hangját megörökítő lemezeket készít elő májusi kiadásra a Hangle­mezgyártó Vállalat. Az „írók a mikrofon előtt” című sorozat keretében a Magyar Rádió hangdokumentum-anyagának felhasználásával szólalnak meg irodalmunk már klasszi­kussá vált alakjai, akik saját szerzeményeiket adják elő. 1 Kiállítás — ötezer diák munkájáról Rádiós léggömb Az MHS Központi Rádió- klubjának elsőrendű feladata a rádiózás széles körű meg- ked vei tetőse. A helyi klubo­kat tervrajzokkal, alkatré­szekkel látják el, s az amatő­rök szakmai továbbképzéséről is gondoskodnak. Tervezik például, hogy egy-két éven belül nagyméretű léggömböt bocsátanak fel, mintegy negy­ven kilométer magasságba, ez ugyanúgy „segíti” a rádióhul­lámokat, mint a meteorrajok. A fiatalság megnyerését szol­gálják az úttörőházakban léte­sített, úgynevezett ifjúsági ál­lomások, s most megterem­tették a technikai lehetőséget egy világszerte nagyon nép­Kis teljesítményű adó-vevő készülék a központi rádió­klubban. Az amatőrök maguk készítik a berendezéseket. A IV. nemzetközi politech­nikai szeminárium keretében hétfőn délben nagyszabású politechnikai kiállítás nyílt Vácott a Géza király téri új középiskola épületében. A gimnázium diákjai napok alatt rendbehozták a teret és piros nyakkendős úttörők sorfala fogadta a megnyitásra érkező, nagyszámú közönsé­get. A kiállításon munkálkodó pedagógusok ezzel kapcsolód­tak be a dolgozók nemzetközi ünnepének eseménysorozatá­ba. Megyénkben jelenleg öt­venezer diák részesül poli­technikai oktatásban. Az ő munkájukat tükrözik a bemu­tatott tárgyak. Órák kellenek, a színes, gazdag anyag megte­kintéséhez. Olyan — orszá­gos visszhangot keltő — esz­közökkel találkozhatunk, mint a túrái Fekete Lajos elektro­mos ének-zene játéka; vagy a pomáziak sátorfelszerelése. Sokan gratuláltak ’Csizmadia György felügyelő-főrendező­nek a sikeres kiállításért. i Papp Rezső Megmentették Közép-Európa legnagyobb sirálytelepét Néhány év alatt 800 négy­szögölről 500 négyszögölre csökkent a fehértói rezervá­tumban a dankasirályok ta­nyája. A víztől körülvett kis szá­razföldet a hullámverés, a magas vízállás állandóan rom­bolta, s tartani lehetett attól, hogy hamarosan végképpen megsemmisül. A szegedi Erdészeti Tech­nikum madártani szakköre indított végül is akciót a mint­egy 3000 dankasirálypár fész­két őrző kis sziget megmenté­sére. A már tavaly megkezdett munkát ezekben a napokban fejezték be. A sziget északi oldalát nád- fonattal vették körül,-'a má­sik részén pedig gátat építet­tek, hogy elejét vegyék a víz rombolásának. Ezzel az értékes társadalmi i munkával a diákok Közép- Európa legnagyobb sirály tele- ] pét mentették meg a pusztu­lástól. AtomerőművekJ Mint ismeretes, megkezd tek az első magyar aton mű létrehozásának előkészíti munkálatai. Jelenleg a vilá gon hatvan-hetven atomé művet tartanak üzemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom