Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

EGY ÖTLET ELTŰNT A VIZ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xi. ÉVFOLYAM, 10:;. SZÁM 1961. MÁJUS 5., PENTEK Az IBUSZ akarja a fizetővendég szolgálatot Apróhirdetés: Átutazó vendégeknek bútorozott lakást keres az IBUSZ. Érdeklődni a helyi meg­bízottnál, Központi Szálloda. Délutáni csend a szállodá­ban. Ilyenkor a vezető is rá­ér a beszélgetésre. Az apró- hirdetés hozott ide. Legfőkép­pen a kérdés, hogy miért akarják a városban a fizető­vendég szolgálatot megszer­vezni? — Az IBUSZ egyik alkal­mazottja keresett fel a közel­múltban — tájékoztat a veze­tő — és arra kért, szerezzek számukra tiszta és jófekvésű lakásokban egy-egy szobát a nyárra, átutazó vendégek szá­mára. — A szálloda nem tudja el­helyezni a vendégeket,? — Előfordul, hogy nem. Különösen, nyáron gyakran van telt házunk. Ilyenkor va­lóban jó lenne, ha magánhá­zaknál helyezhetnénk el azo­kat a vendégeket, akiknek már nem jut hely a szállodá­ban. — Jelentkeztek már a hir­detésre ? — Már volt egy jelentkező. Magam is kimentem néhány házhoz, ahol tudtam, hogy nagy a lakás. De az emberek, amint arra kerül sor, hogy AUTOMATA A kis palackok frissítő nedűt, körösi narancsitalt tartal­maznak. Az automata csak figyelő szemet kíván, a záró- kupakot segítség nélkül, maga nyomja rá az üvegre. Foto: Gábor valamit alá is kell írni, gya­nakodni, bizonytalankodni kezdenek. Talán azt, hiszik, hogy az IBUSZ állandóan, hosszabb időre kívánja albér­letbe venni a szobát. — De hát a „fizetővendég szolgálat” neve világosan meghatározza a szolgáltatás jellegét. — Valóbarf. Ez nem is rossz üzlet. Ha a városi lakások többségét másodosztályba le­het sorolni. Szép lakás, de fürdőszoba és folyóvíz nélkül. Ilyen helyen egyágyas szo­báért naponta 25—30 forintot, kétágyasért ötven, három­ágyasért hatvanöt forintot fi­zet a vendég. Ennek tíz száza­léka az IBUSZ-é, és szemé­lyenként egy forint ötven fil­lér az adó. Tizennyolc forintot kap tehát naponta és szemé­lyenként a főbérlő. Hol van olyan albérlő — még ha mos­nak is rá, aki ennyit tud fi­zetni? — A fizetővendég szolgálat természetesen szezonjellegű. Az IBUSZ nem minden napra garantálja a vendéget. Ott vi­szont, ahol nagy a lakás, és nem akarnak bele állandó al­bérlőt, érdemes gondolkodni ezen a lehetőségen. Nyáron a kecskeméti hírős napok, ősszel a lovas napok sok vendéget visznek Bács- Kiskun megye központjába. Az Arany Homok befogadó képessége is korlátozott. A vendégek egy. része feltételez­hetően a környéken keres szállást. Talán éppen ná­lunk . .. A törzsgárdajelvény GYÉMÁNT FOKOZATA" Kocsis Lajos, a konzervgyár gépüzemének vezetője negy­ven éve dolgozik a gyárban egyfolytában. Ezért a minap megkapta a törzsgárdajelvény gyémánt fokozatát. A két ötmillió értékű, nagy épület a csirkegyár és tojóház vizes területen épült. Veszély­ben voltak és a bennük élő baromfiállomány is. Évek óta meddő maradt mindenféle pró­bálkozás a víz elvezetésére. Petőfi Sándor, a Dózsa Ter­melőszövetkezet elnöke oldotta meg a nehézséget. A két épület közötti téren egy víztárolót építtetett. (5000 köbméteres ko- poja-rendszer) — mondja Bognár György telepvezető. Ez a víztároló ötezer méteres kör­zetben, illetve körzetből magá­ba szívja a vizet. A víztároló­ban jelenleg is öt méter magas a víz. Erős drótkerítéssel vet­ték körül, hogy bele ne essen valaki. A víztárolóból csator­nán folyik el a víz a libaúsz­tató öt kis tavacskájába. Azo­kat is állandóan frissen tartja. Ha mégis nagyon megszaporo­dik a víz a tárolóban, egy szivattyúval könnyítenek raj­ta. A talajvíz szintje egy méter­rel lejjebb szállt, így a tojóház és a csibenevelő környékéről eltűnt a talajvíz. (f) \resaélyhen a fcjessaltkta Minden salátatermelőnek nagy bosszúságot és tetemes kárt okoz a fejessaláta tavaszi pusztulása. A földmű vesszö- vetkezet végére járt a termés- kiesést előidéző okoknak, mert Nyári szálláson a csirkegyár népe A tojóház légtisztító berendezést kap Nyolc nap alatt r • • I •• a, svájci korút Az IBUSZ júniusban és jú­liusban Zürich—Luzern—In­terlaken—Bern—Genf és Montreaux útvonalon indít társasutazást. A résztvevők egész napos körutat tesznek a Jungfrau Jochra alpesi vas­úttal és a Rhone gleccserek­hez. Ellátogatnak a rajnai víz­esésekhez is. A repülőút díja 8 ezer 100 forint és 76 svájci frank a költőpénz. Jelentkezni lehet a műve­lődési házban Patay Károly­nál. A Dózsa Termelőszövetkezet csirkegyárában mindig talá­lunk valami újat. A csibegyár és a tojásgyár fiatal vezetője, Bognár György most azt újságolta, hogy a csi­begyárban tízezer csibe neve­lődik. Eredetileg tízenhétezer volt benne, de hétezret már értékesítették. Az év végéig még tizenhárom vagon húst termelnek, ugyanis nyolcezer pulykát is hizlalnak. El kell érniük a négy és fél kilós át- iagsúlyt. — Mi újság a tojásgyárban? — Nagy újság van. Az ott lé­vő hatezer tojótyúkot kitettük a szabad akácosba, a nyári szállásra. Az elnök ötlete volt. A tojásgyár belső levegőjét nem tudtuk megfelelően kiala­kítani, emiatt a tyúkok tolla hullani kezdett, a tojáshozam I pedig'megcsappant. A szabad | levegőn a tyúkállomány szem- j mel láthatóan javul, és a tojás­hozam napról napra emelke- dik. — Ezt a tojóállományt augusztusban kicseréljük, he­lyette a G—33 „szülőpárok” ke­rülnek a tojóházba. A tojáso­kat magunk keltetjük ki. A keltetőgépeket már megrendel­tük. Ezek a kikelt csibék lesz­nek a fehér hibridek. 1969-ben válnak tojókká, és kakas nél­kül jó étkezési tojást adnak. Szaporításra azonban nem al­kalmasak. Most, amíg üres a tojóház, beszereljük a levegő­tisztító berendezést, amely a télen biztosítani fogja a friss levegőt. (fehér) Válóok a magnótekercsen Az angol Francis Ford há­zasságának felbontását kérel­mezte a bíróságtól. Válókere­setéhez bizonyítékot mellé­kelt „lelki gyötrelmeiről” — egy magnetofontekercset. Amikor a bírák feltették a magnetofonra a szalagot, mindjárt felharsant Ford asz- szonyság dühös hangja, és ..... másfél órán keresztül be­szélt anélkül, hogy férje akár egyetlen szóval is menteni, védeni tudta volna magát. Az elhangzott monológ oly nagy hatást gyakorolt a bíróságra, hogy azonnal kimondták a vá­lást. mint felvásárló szervnek érde­ke, hogy minél több jó minő­ségű saláta kerüljön exportra és belföldi fogyasztásra. Kide­rült, hogy a kisárgult, össze­zsugorodott növényt a fejessa­láta mozaikbetegsége (Marmor lactucae) támadja meg. A be­tegséget a vetőmag, a saláta tejnedve és a fekete levéltetű terjeszti. Mivel permetezés a betegséget nem gyógyítja, csak megelőző védekezéssel lehet elhárítani. Salátavetőmagot csak egész­séges, nem sárga, nem fodros, nem zsugorodott magsalátárol lehet szedni. De nem szabad olyan tövön sem vetőmagot hagyni, amelyen nyáron levél­tetű fertőzés volt. A palántá­zásnál és kapálásnál arra kell vigyázni, hogy a saláták meg ne sérüljenek, mert a betegség a saláta fehér tej nedvével is átterjed az egészséges tövekre. Különösen vigyázni kell a Levéltetű fertőzésre, mert amely magsalátán megjelenik, azt már befertőzte a vírussal, magját tehát meghagyni nem lehet. A nyár folyamán figyel­ni kell a magnak való salátát, hogy melyiken van levéltetű; Ajánlatos a levéltetű megjele­nése előtt Wofatox vagy Fosz- fotionos (0,2 százalék) perme­tezéssel védekezni, és azt ti­zennégy naponként ismételni, amíg a salátamag be nem érik. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a sa­láta- pusztulásnak elejét ve- !gyü'k. A vírusfertőzött salátá­kat permetezéssel gyógyítani nem lehet. Hosszú, türelmes munkára van szükség, hogy a vírus továbbterjedését meg­akadályozzuk. Szabari István HANGVERSENY Bachtól — Bartókig Hétfőn este fél nyolckor a művelődési ház klubtermé­ben Geszner Jenő ad hang­versenyt. Műsorát a zeneiro­dalom legszebb zongoramű­veiből állította össze Bach­tól—Bartókig. Bach b-moll- és Cisz-dúr prelúdiumát és fu­gáját játssza a „Wohltempe­riertes Klavier”-ből, előadja Haydn: Esz-dúr szonátáját és Beethoven d-moll szonátáját. Szünet után Chopin: Asz- dúr balladáját, Liszt: Dante- szonátáját, Debussy: Berga- masque szvitjét és Bartók: Allegró barbaróját adja elő. NYUGDÍJASTALÁLKOZO Holnap a konzervgyár mű­szaki klubjában az üzem po­litikai és gazdasági vezetői vendégül látják a gyár nyug­díjasait. A programban film­vetítés, rövid műsor és uzson­na szerepel. SPORT KÉZILABDA Gvózelem a rangadón ii. A TORONY SISAKJÁN is jel van, aranyozott gömbön álló kőrisfa finoman leegy­szerűsített ábrázolása. Az épület homlokzatán, a kö­zéprészen levő párkányon, két ízléses kő virágtartó áll virággal. Az elmondottakat összegezve megállapítható, hogy sok művészettel és for- piaérzékkel alkották meg ezt az épületet, annak ellenére, hogy építészetileg nem több, inint egy alföldi kisnemesi kúria. Az ajtó fölötti díszítésként alkalmazott ábrázolásnak mondanivalója van. Miért nem írták fel jelmondatban? Azért, mert amikor a városi tanácsház készült, a lakosság nagy része még nem tudott olvasni, a jeleket azonban sokan ismerték és jelentését értették. A város levéltárában elő­kerültek a számadási iratok közül a tanácsház építésére vonatkozó feljegyzések. 1816 —17. évi bevételi és kiadási jegyzőkönyvben az „Elegyes költségek” cím alatt a város­ház építésével kapcsolatban több mindenféle kiadást tar­talmazó bejegyzés olvasható. 1816. május 28-án ezt je­gyezték fel: „A város részére bizonyos Egri lakosoktól 3 forint 15 krajcárjával vett 32 véka oltatlan mészért fizet­tem 104 forintot.” A feljegy­zés érdekessége, hogy a me- szet vékával mérték, nem súlyra. Július 16. „Az újonnan épülő Városházához, neveze­tesen a Torony Gangjának Pesten készített jaragott kö­vekért fizettem négyszáz fo­rintot, Tóth Sándor kőmű­ves pedig, ki azon kövekért Pesten oda volt, költött tíz forintot, 37 krajcárt, azt őneki megadtam.” Július 21. „A Város részére Tiszavárkonyban vett 27 szál 10 öles és 24 szál 7 öles fe­nyőért és ezen fenyőknek a vízből való kivontatásáért fi­zettem összesen 570 forint és 38 krajcárokat.” SZEPTEMBER 23. „Ba- rantsik János és Haincz Fe­renc katonáknak, mint kő­műveseknek a most épülő városházán 102 1/2 napot dolgozván, mint hogy velük úgy volt az alku, hogy 2 fo­rint 30 krajcár. Napi fizeté­sekből a kőműves mesternek naponként tartoznak 15 krajcárokat adni, tehát Tóth Sándor kőművesnek fizet­tem a kitett napokra 15 kraj­cárjával 25 forint 27 1[2 kraj­cárt, a nevezett két katoná­nak pedig 230 forint 37 1/2 krajcárt. Ezen kívül Hauser Mátyás nevű kőműves le­génynek is 9 napi munká­jáért 2 forintjával 18 forintot, így összesen kétszázhetven- egy forint tizenöt krajcárt.” Szeptember 22-én. „A Vá­ros Háza Tornyán levő Gomb megaranyozásáért fizettem ötven forintot.” Október 15. „A Város Házán levő Torony fala fölrakását elvégzésekor azon Toronyra Czimerül kifüggesztett öt kendőkért, melyek a kőmű­vesekét lettek, fizettem Hét forintokat, Harminc kraj­cárt.” November 17. „Ugró József Ats Mesternek a Város részé­re tett Ats Munkája fejében adtam négyezer forintot.” Ugyanaznap: „Tóth Sándor Kőművesnek az általat és le­gényei által a közelebb el­múlt katonai egész esztendő­ben a Város most épülő Há­zán tett mindennemű mun­kájáért fizettem edgyezer négyszáz Tizenöt forintot, Harminczkét és fél krajcárt.” Az idézett helyek nyilván­valóan bizonyítják, a tor­nyos épületrész 1816—1817- ben készült. ' % : ^ Nagykőrösi Kinizsi—Üllő 14:13 (7:4) | Üllő: Vezette: Hegedűs, i A Kinizsi a következő ösz- ' 8 szeállításban játszott vasárnap $ rangadó jellegű mérkőzésen: § Bekő — Kovács 11, Flesch- ^ mann, Kovács 1, Papp, § György, Danes. Csere: Szabó, ^ Hugyák, Szőke, Vikartóczki. ^ A hazaiak támadásával ^ kezdődött a játék, de ezt sike- | rült a Kinizsinek hárítani, és § az ellentámadásból Kovács I §okos gólt dobott. A gól meg- § nyugtatta a vendégeket és fe- § gyelmezett játékkal sikerült § háromgólos vezetést szerez- ^ niük. A hazaiak már ebben | a játékrészben is igen durván 8 játszottak és kíméletlen mód- § szerekkel igyekeztek megtör- ^ ni a vendégek lendületét. Ez ^ a játékvezető segítségével ^ többé-kevésbé sikerült is. Az ^ első félidőt azonban így is ^ sikerült három gólos előnnyel 8 zárni. A második félidőt a | Kinizsi kezdte — rögtön gól- §lal. Ettől kezdve a mérkőzés § teljesen eldurvult a hazaiak ^ jóvoltából. A lendületes kőrö- ^si támadásokat a legkemé- 8 nyebb belemenésekkel akasz- 8 tották meg. Támadásaiknál a $ játékvezető a közönség be- § kiabálására több jogosulatlan § hetest ítélt. Az utolsó öt perc- ^ben a játékvezető erélytelen- fcsége oda vezetett, hogy a ma­mit Utunk ma a moziban? Az utolsó vérbosszú. Hevszur ballada. Szovjet film, széles­vásznú. Korhatár nélkül meg­tekinthető. Kísérőműsor: Töredék. Előadás kezdete: fél 6 é 8 órakor. gáról megfeledkezett közön­ség és hazai játékosok bántal­mazták Dancsot, aki az öltö­zőbe menekült. Ilyen körül­mények között a hazaiak ki­egyenlítettek és ezután Bekő egy nagy lövést bravúrral ütött ki. A kipattant labda gyors indítás után Vikartócz­ki hoz került, aki tíz másod­perccel a befejezés előtt be­dobta a győztes gólt. Az újra­kezdésre már nem volt idő. Ezen a rangadón a Kinizsi elsősorban azért nyert, mert az utolsó pillanatig szívvel- lélekkel küzdött és így kellő pillanatban tudott erősíteni. Mindenki a tudása legjavát nyújtotta és ragyogóan küz­dött. Góllövők: Kovács 1 2, Ko­vács 11 4, Papp 3, Vikartóczki 2, Szőke 1, Danes 1, Győrfi 1. Előreláthatólag vasárnap délután a csapat hazai pályán Domony ellen játszik bajnoki mérkőzést. _ <F. J.) A FELJEGYZÉSEKBŐL megállapítható, kik dolgoztak az épületen, mennyi ■munka­bért kaptak. Az építkezéshez 61 ezer téglát használtak fel. Molnár Mihály asztalos készítette a székeket keményfából, 15 pá­rat, 12 forintjával. Ezenkívül még 21 széket, amelyeket a szatlerekkel meg is böröztet- tek. A szokások régiségéről ta­núskodik, hogy a felrakott épületfára kendőket tűztek ki címerül. Még ma is él az a szokás. A helyi iparnak fáért és megmunkált kövekért Pestre kellett kocsizni, txisért és festékért Kecskemétre. 150 ÉVE KÉSZÜLT el a városháza. Ez alatt a másfél évszázad alatt, lezajlott az 1848—49-es szabadságharc.: 1861-ben a katonai sortűz-: zel letört dohány lázadás, \ 1868-ban pedig Szabó János; halálfeje5 fekete zászló alatt j vezette fel a puszták felosz- ] tását követelő parasztokat, j Elmúlt az első és a második ! világháború számtalan ese-i ményével. 1919-ben a Magyar ; Tanácsköztársaság bukása j után, Mészáros János mártír-; halálának is tanúja volt az! öreg épület. : Dr. Ba l any i Béla | (Folytatjuk) A 150 éves tanácsháza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom