Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

a nagykätai járás részére 1967. MÁJUS 28., VASÁRNAP IV. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Életmentő emberek / 1054 önkéntes véradó a járásban Május elején befejeződtek járásunkban az első félévi té­rítés nélküli véradások. Az öt hónap alatt a járás tíz köz­ségében ezerötvennégy véradó összesen 351 liter vért adott. Közülük 400-an az idén ad­tak először vért. Az idei eredmény a múlt év hasonló időszakához képest emelkedett másfél százalék­kal, s ez jelentősnek mondha­tó. Egyedül Tóalmás volt pasz- szív. A község sem érte el a többi szintjét. a termelőszövetkezetekből pedig egyetlen egy ember sem jelent meg a véradó- állomáson. A tápiószőllősi Űj Barázda Tsz és az Űjszilvási Állami Gazdaság ezzel szemben a községek véradó bázisa volt. Ezenkívül itt, e két község­ben még a pedagógusok, a vö­röskeresztesek, a párt- és ta­nácsi dolgozók tettek ki külö­nösen magukért. A véradó ügyért végzett ön­Egészségügyi kérdésekről tárgyait a járási tanács végrehajtó bizottsága Pénteken ülést tartott a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága. Farkas László, járási fő­gyógyszerész azokat az intéz­kedéseket ismertette, amelyek­kel megelőzni igyekeznek a vegyszerekkel dolgozók egész­ségügyi ártalmait. Ezután dr. László Pál főor­vos, a járási tbc gondozóinté­zet igazgatója ismertette az in­tézet munkáját. Szecsői Qobeiinesek Százharminc, száznegyven asszony, lány foglalkozik Tá- piószecsőn rendszeresen gobe­linhímzéssel. Százezer forintos első negyedévi tervüket ezer- háromszáz forint híján teljesí­tették. Ez a nem nagy össze­gű lemaradás a korai tavasz terhére írható: a földekre mentek ki inkább dolgozni a nők. A második negyedévi tervük nyolcvanegyezer forint, s ebből már áprilisban huszonhatezer forintot teljesítettek. Ezek a komoly eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a budapesti központ a szecsői gobelinipar további fejleszté­sére gondol. Jelenleg egy házat keresnek megvételre — üzemi célra. Közúti szabadegyetem A tavasz folyamán első íz­ben rendezte meg a Közúti Baleset-elhárítási Tanács Nagykátán a tíz előadásból ál­ló „közúti szabadegyetemet”, örvendetes, hogy a vártnál jó­val nagyobb érdeklődés nyil­vánult meg iránta, úgyszólván minden szombaton kicsinek bizonyult a gimnázium torna­terme. A megjelent járműve­zetők számát százakban lehe­tett csak mérni. A járási művelődési ház közli, hogy azoknak, akik leg­alább nyolc előadáson ott vol­tak, igazolást ad ki az egyetem elvégzéséről. Kéri ezeket a ve­zetőket, hogy látogatási lap­jukkal a művelődési házban jelenjenek meg az igazolás át­vételére. feláldozó, lelkiismeretes mun­kájáért a szol lös i Veres József brigádvezetőt hivatalos köszönetben, elismerésben részesítette a járási Vö­röskereszt. Járásunkban sokan vannak, akik tulajdonosai a véradó arany-, ezüst- és bronzjelvé­nyeknek. Közöttük is messze kimagaslik Varró Sándor györgyei tanácsclnökhelyettcs, mint negyvenszeres véradó. Inoka Sándor, a nagykátai mentőállomás alkalmazottja pedig ezen a tavaszon ünne­pelte a huszonötszörös jubi­leumot. Az sem különlegesség ma már a mi járásunkban, ha olyan családról esik szó, ahol mindenki véradó. Egy példát ez alkalomból is említsünk: a bicskei Kocsisék. Néhány községben a vér- adónapot kis műsoros teaest­tel kapcsolták össze a ven­déglátók, mint Szentmáríon- ban, Újszilváson, Tápiószőllő- sön. A második félévi véradások a rövid nyári szünet után szeptemberben indulnak be,. elsőnek Tápiószelén. (urbán) ro — hortobágyi vímzínpadon A hortobágyi lóvasnapok alkalmából kulturális esemé­nyekre is sor kerül. A Horto­bágy folyóra épített víziszín­padon június 11-én a debre­ceni Csokonai Színház előadja Strauss: „Cigánybáró” című operettjét. A víziszínpad ter­mészetes hátterét a reflekto­rokkal kivilágított kilenclyu- kú híd adja. Fésű, olló+tehetség Vizsgáztak a föd rá sztoriul ók A nagykátai KlOSZ-nál nagy a sürgés-forgás. Sza’oad- ságos katonák, ráérő diákok, szülők, felnőttek kíváncsiskod­nak a nagyteremben. Az elsős, másodikos és harmadikos fod­rász szakmunkás tanulók vizs­gáznak, illetve mérik össze tu­dásukat a fésű, olló — no meg a tehetség fegyvereivel — s ez nem mindennapi látvány! A sok szép frizura, s tegyem hozzá: a sok csinos lány között azt sem tudom, merre nézzek. Losonczy Józsefjei, a KIOSZ járási titkárával, és Héjjá András ipari tanuló iskolai igazgatóval beszélgetek. — Nagy hagyományok birto­kában a KIOSZ és az iskola közös rendezésében évente megtartjuk itt ezeket a repre­zentatív időszaki vizsgákat — mondják. — A fodrásztanulók a legújabb módszerekkel na­gyon szép frizurákat készíte­nek, vállalkozó „alanyok” fe­jein mutatják meg, mit tud­nak. Közben Matkovics György, — A zsűri a ktez és a mun­kaadó kisiparosokból tevődik össze. Gvertl Zoltán az elnöke s, ő egyben a kisiparosok párt­titkára is. Aztán itt van Ko- ródy Sándorné, Darázs Péter- né, Fekete Balázs, Szabó Már­ton, Homonnai József, s szigo­rú „zsűri” a több száz néző is... — Sok olyan fodrásztanulót láthat itt — mondja az igaz­gató — aki már nem egy or­szágos versenyen is részt vett, s díjat hozott el. Ott van pél­dául a szentmártonkátai Pin- tácsi Margit. A klubszobában a zsűri el­nöke, tapasztalataikról beszél: — Kezdünk felzárkózni a fővárosi színvonalhoz. Ez ma már életkérdés. A félévi vizs­gán öt tanuló ért el kiváló eredményt... S ezen az évvégi vizsgán? — Erre a kérdésre nagyrészt pontos adatok birtokában már, a „jegyző”, Gyenes Anna vá­laszol. — Vári Mária, Lantos Jó­zsef, Bata Erzsébet, Berzsényi Katalin, Szikra Tóth Ilona, Tóth István, Illés Eszter és Molnár Mária — a legjobbak. A vizsga után is folyik még a nem hivatalos értékelés. A szakemberek a közönségtől na­gyobb önfegyelmet kérnek a jövőben. Nyüzsgésükkel, za­jongásukkal zavarták a ver­senyzőket. S hogy nyilatkozik a közön­ség a látottakról? Az utcán a kiskatona így: „Klassz volt!” Egy másik kis­katona: „Főleg az a szőke”. A diáknak is az a véleménye: „Csinos frizurák és csinos lá­nyok voltak”. Egy öreg, kopasz úr a fejét vakarja á haja he­lyén: „Fene világ ez, micso­da divatok, nem érti az em­ber.” A vizsgaalanyok is jönnek kifelé. Aztán sürgősen mene­déket keresnek, mert bő má­jusi zuhany zúdul alá a fel­hőkből. Valóban, kár lenne azokért a szép frizurákért! Molnár Bertalan MAI JEGYZET Az új vasúti menetrendről Ma éjféltől új menetrend lépett életbe a MÁV-nál és a MÁVAUT-nál. Ezt az év­ről évre megismétlődő ese­ményt mindig nagy figye­lemmel kíséri az ország közvéleménye, s különösen azok, akik naponta arra kényszerülnek, hogy kora reggel vonatra, autóbuszra üljenek, hogy elérhessék munkahelyüket,. este pedig hazatérjenek. Járásunk lakóit elsősor­ban a rákos—újszászi vas­útvonal menetrendje érdek­li. Ezen a vonalon töltik a „bejárók” szabad idejük je­lentős részét. Már előre ta­lálgatták, vajon milyen változást jelent számukra az, hogy a vonatok már Mendétöl dupla vágányon járnak. Van változás e tekintet­ben, azonban ez még ko­rántsem elégíti ki az igé­nyeket. A vonatok menet­ideje csak pár percet csök­kent, s Mende és Nagykáta között még mindig egy vá­gányon haladnak a szerel­vények. Ezenkívül pedig szaporodott a gyorsvonatok és az átmenő nemzetközi tehervonatok száma is. A naponta vonaton mun­kába járók többségének az a véleménye, hogy az utób­bi két évben többé-kevésbé elfogadható a vasúti közle­kedés. E megállapítás fi­gyelembevételével nézzük meg az új menetrend né­hány jellemzőjét. — A reg­geli szolnoki, Nagykátáról 5 óra 18 perckor induló vo­nat Tápiószecsőről változat­lanul nem áll meg Rákosig. Az eddig 11 óra 23 perckor Nagykátáról induló gyorsí­tott vonat az új menetrend­ben 12 óra 03 perckor in­dul, s Nagykátától Rákosig nem áll meg. Az új menetrend szerint télen-nyáron egyaránt szombaton közlekedik egy vonat, amely 12 óra 50 perckor indul Nagykátáról és 14 óra 07 perckor érke­zik a Keletibe. Ez Gyomrá­tól Köbánya-felsőig nem áll meg. Ezenkívül még van egy szombati vónát, amely Békéscsabáról jön, és reggel 6 óra 50 perckor indul Nagykátáról. Ez Kőbánya­felsőig szalad és 7 óra 48 perckor érkezik a Keletibe. Az ötvenöt kilométeres utat tehát mindössze 58 perc alatt teszi meg. A többi vo­nat érkezése, indulása egy­két perc eltéréssel azonos maradt. Úgy tűnik, hogy a bejá­rók számára nem éppen kedvező, hogy a Keletiből 20 óra 43 perckor induló békéscsabai gyorsvonat nem áll meg Nagykátán — az új menetrend szerint Ennek azonban komoly oka van: ha egy vonatnak „gyorsvonat” az elnevezése, akkor valóban legyen is az, s ne álljon meg ötven kilo­méterenként. Ez egyrészt lejáratná a gyorsvonatok jellegét, másrészt gazda­ságtalan is lenne a vonatok rövid távon való megállítá­sa. Nem utolsósorban pedig csökkentené a magyar vas­utak nemzetközi tekintélyét is, hiszen ez a gyorsvonat már nem „belföldi”, ha­nem Párizs—Bukarest Orient-expressz. Kaposi István A TÍZ FOXI MAXI-«sr Aranyérem Egerből Egerben tartották meg a kö­zelmúltban a Gárdonyi Géza középiskolai napokat. Járá­sunkat a nagykátai Damjanich gimnázium növendéke, Kár­mán Éva III/C osztályos ta­nuló képviselte. Egerben is be­bizonyította kiváló szavaló­képességét, több mint ötven induló közül első lett, arany­érmet kapott. A tápiószőllősi úttörők egyik legjobb őrse a Foxi Maxi őrs. Nemrégiben sikeresen letették az egészségügyi pró­bát, legutóbb pedig az újszilvási erdőbe kirándultak. Itt a szakácspróba zárult sikerrel és — sok finom étellel. Juhász felv. Szép kis házaspár Mindenki tudja Tápiógyör- gyén Adám Pálról és feleségé­ről: mértéktelenül szeretik az italt. Aztán, ha isznak — ami gyakran megesik —, minden­kibe belekötnek, mindenkit sértegetnek. Ez év januárjában Ádámné Gulyás Bélánéval tűzött ösz- sze. A vitába beavatkozott Ádám is, késsel kergette be lakásába Gulyásáét. S ez még nem volt elég. Tovább sérte­gették az asszonyt, s az ajtót, ablakot feszgették egyesült erővel. Ádámné másnap az utcán folytatta az előző napi bot­rányt, ismét becsmérelte Gu- lyásnét. Három nappal ké­sőbb a büfében randalírozott Adám, belekötött az ott tar­tózkodókba. Erőszakkal lehe­tett csak kitenni az utcára. A garázda Ádám már volt büntetve, most 9 hónapi szi­gorított börtönt kapott. Fele­ségét magánlaksértés miatt 3 hónapi felfüggesztett börtön­re ítélték. Ádám Pálné ellen az ítélet jogerős, Ádám fellebbezett. Tapasztalatcsere - A Tápió mente fóruma Itatásos borjúnevelés - Laktinnal TERMELÖSZÖVETKEZE- úgy, hogy minden liter tejhez TÜNK, a farmosi Új Élet, a három dekagramm Laktint közelmúltban tért át a mester­séges borjúnevelésre. Ám ez a rövid időszak is elegendő arra, hogy különbséget tud­junk tenni a hagyományos, szoptatásos módszer és a Laktinnal való nevelés kö­zött. Ez a különbség megmutat­kozik mind anyagi, mind egészségügyi vonalon. A Lak­iin bevezetése óta a borjaknál megszűntek a gyomor- és bél- bántalmak, ezzel egyidejűleg ismeretlen fogalom lett a has­menés. A borjakat teljesen hi­giénikusan tudjuk kezelni, így nem fordulhat elő, hogy az újszülött állat megfertőződjék baktériumokkal a tőgy szopá­sa közben. Mint ismeretes, a Laktin a 95-ös sterilizált neutrális zsír­alapanyagon kívül vitamino­kat és betegséget megelőző ha­tóanyagokat is tartalmaz. Ezek az anyagok az immunitáson túl hatással vanak az egészsé­ges fejlődésre is. A tápszer antibotikumokat és kemte- rápiás szereket tartalmaz. Például, a benne szereplő le- citin, a zsíremésztés javítása mellett, élénkíti a borjak anyagcseréjét. HOGYAN TÖRTÉNIK SZÖ­VETKEZETÜNKNÉL AZ ITA­TÁSOS BORJÜNEVELÉS? A kifejt tejet fölözzük, majd ez átkerül a borjúnevelőbe. Itt a tejet előmelegítjük, 60—70 fokra, majd ebből a mennyi­ségből húsz litert mosógépbe teszünk. Itt készül a torzsoldat a gyerekek az ipart mű- | igénnyel gyakorolják. XT _: 1 _ '______ _ •____ _ ó a járási tanács ipari főelőadó­ja is bekapcsolódik a beszél- \?WSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSfSWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSfSSSSSSSSSJVSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj getésbe. ^ — Szebbnél-szebbek ezek a ^ hajköltemények — mondja. — § Ezek a vészi — Nyilvános a vizsga mondja Losonczy József — a § nyilvánosság még nagyobb kö- ^ vetelményt jelent, s egyúttal $ önbizalmat igényel... ^ Belépünk a terembe. Jelleg- ^ zetes kozmetikai illatok, Héjjá ^ András súgja: S TAj Pataki Tibor rajza adunk. Ezt tíz percig kever- tetjük a mosógéppel, ez az időszak elegendő ahhoz, hogy az úgynevezett zsíremulzió- képződés megfelelő legyen. A fölözött tejet lehűtjük mintegy 40 fokra, majd be­keverjük a törzsoldatot, s máris megkaptuk az egalizált tejet. Ezután kerül sor a szop­tatásra. Arra vigyázunk, hogy a borjak tögymelegen kapják a tejet, azaz 37—38 fok kö­rül. A LAKTINNAL DÚSÍTOTT TEJ itatása nemcsak biológiai előnyökkel jár, hanem — mint említettem — anyagiakkal is. Ugyanis, eddig egy borjú le­választásáig 720 liter teljes tejet használtunk fel, ami pénzben megfelel körülbelül 2400 forintnak. Az új mód­szer segítségével ugyanak­kor felhasználunk 70 liter föccstejet, aminek az értéke 231 forint, ezenkívül 400 liter fölözött tejet, ennek az értéke 280 forint, és 12 kilogramm Laktint — 240 forint érték­ben. Ez összeseá 751 forint. A számok, azt hiszem jól bi­zonyítják az új tápszer anyagi előnyét. Mindezeken kívül hozzá kell még tenni azt is, hogy a napi súlygyarapodás emelkedett: 700—900 grammról 900—1050 grammra. AZ ÚJ MÖDSZER bevezeté­séhez s így eredményeink ja­vulásához komoly szakmai segítséget kaptunk a járási mezőgazdasági osztálytól. Szö- vetkezetünk szakemberei, ál- ^ latgondozói a járási főállatte- ^ nyésztő vezetésével olyan ter- ^ melőszövetkezetbe látogattak ^ el, ahol Laktinnal már régeb- ^ ben nevelnek borjakat. Na­5 gyón hasznos volt ez a ta- ^ pasztalatcsere. A borjúnevelő $ üzembe helyezése pedig nem- ^ csak a mi szövetkezetünkben $ okozott örömet, hanem a já­6 rás szakemberei körében is. Csák István főállattenyésztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom