Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-27 / 123. szám

A díjszabás rejtelmei PEST MEGYEI HÍR1 KÜLÖNKIADÁSA xjK Évfolyam, 122. szám IP6-J. MÁJUS 27.. ,ZOMl)AT Amilyen a százados — olyan a százada Érvek és tények összecsapása a Petőfi Termelőszövetkezet közgyűlésén Ma: I. Susán János elnök kért szót. — Az a vád ellenem — kezdte —, hogy nem fejlődött a termelőszövetkezet. Való igaz, az utóbbi három évben nem fejlődött, de vajon ennek csak én voltam az oka? — Száj- és körömfájás súj­totta a termelőszövetkezetet, évek óta küszködünk a belvíz­zel. Húsz vagon gabonánk kipusztult. Csőként a paprika­termés is, tízezer forinttal kevesebb volt a bevétel hol­danként. A bruttó jövedelem nem nőtt, de közben azt mondják, a költségek meg emelkedtek. Ránk erőszakol­ták a gyümölcs- és szőlőtelepí­tést. Ez is pénzbe került. (Min­denki tudja, hogy a telepítési hitelt elengedte az állam, jó­formán ingyen kapta a terme­lőszövetkezet a több száz holdas gyümölcsöst, szőlőt. — A szerk.) — Mondtam én, nem kell ti­zenháromszor permetezni, elég lett volna, ha ötször csi­náljuk, úgyis hozam nélküli a telepítés. — Kaptunk-e valami támo­gatást? Mi alig, bezzeg a vá­ros más termelőszövetkezete igen. Istállót kértünk, he­lyette — csomagolószint kel­lett építeni. Lehetetlenné te­szik helyzetem (?!), hogy kifi­zethessem a tagoknak a járan­dóságát. Azt róják fel bűnö­mül a brigádvizsgálatban, hógy az állami dotációból ki­fizettem a tagokat. Ne is pró­bálkozzanak itt tartani. Meg­tettem, amit akartam önö­kért —, ezért kell most ne­kem távoznom, — szólt és le­ült. — Már engedje meg, hogy megkérdezzem az elnök elv­társat — kezdte hozzászólá­sát— Valkai László —, hogy van az: mi becsülettel dol­goztunk, de pénzt, azt ritkán láttunk, az alkalmazottak pe­dig mindig megkapták a bé­rüket, mi meg nem. Hát kié a szövetkezet, kérdem tiszte­lettel, az alkalmazottaké vagy a miénk, a tagoké? (Az alkalmazottaknak kifi­zetett bér 1960-ban ötszázöt­venezer forint volt, aztán fo­kozatosan növekedett, 1966- ban már kétmillió-kilencszáz- ezerre rúgott. A tagok jöve­delme pedig 1965-ben négy és fél millió forint volt, azóta fokozatosan csökkent, tavaly már csak hárommillió-kettő­százezer forint volt. A szerk.) — Amikor a Petőfi Terme­lőszövetkezet földje az átszer­vezésnél megnövekedett 1960- ban, és átadtam az elnöki posztot Susán Jánosnak — kezdte felszólalását Bojtos Jó­zsef — azt mondtam, jobban vidd a dolgokat, mint én vit­TANACSULES tem. Azt mondta, nem kell en­gem kioktatni, tudom a dol­gom. Akkor nem sokat törőd­tem e mondással. Később sok­szor összekoccantunk. Kizá­ratott a vezetőségből mond­ván, nem tudunk mi egy zsol­tárból énekefni. — A körösi ember tud dől- j gozni, szeret is, a mi tagságunk j sem rosszabb a többi termelő- i szövetkezet tagságánál. Ott is volt elerm csapás, mégis el­jutottak az ötről a hatra. — Tudják, hol kezdődött az első baj? 1963-ban, mikor alá­írtuk a munkavállalásokat. Aztán a termelőszövetkezet vezetősége egy hónapra rá felrúgta a megállapodást. —takács— (Folytatjuk.) Ma reggel kilenc órakor a művelődési ház emeleti ta­nácstermében tartja ülését a városi tanács. Nos, ki találja ki, hogy a negyven miért hetven? Nem jönnek rá? A konzervgyár szakszervezeti bizottságá­nak munkatársai sem jöttek rá, és azok a munkások sem, akik hosszas töprengés után hozójuk fordultak. A munkások panasza az, hogy akik az Alszegről járnak a gyárba dolgozni (a Veikéi­től), azok havi autóbuszbér­letükért a konzervgyár 1 te­lepéig negyven forintot fizet­nek, a II. telepig pedig het­venet. Ennél csak az furcsább, hogy a városi tanács közlése szerint a II. telep és a Velkei közötti útszakasz hossza há- romezerhétszázhetven méter, az I. telepig viszont három- ezerkilencszázhetven méter, tehát kétszáz méterrel hosz- szabb, mint az előző. Az arány így fordított. Az út hosz- szában csak kétszáz méter a különbség, de ez havonta a II. telepen dolgozóknak harminc forintot jelent, aminek ők egy­általán nem örülnek. Mint ahogy nem váltott ki megelé­gedést a MAVAUT illetékesei­nek válasza sem. Úgy szól, hogy a város belterületén a bérlet csak egy vonalra ér­vényes, de ha az utat menet­közben megszakítják, ha át­szállnak. akkor netvenforintos bérletet kell venniük. A bérletesek nem értik, hogy miért egy vonal az I. telep Velkei, és miért két vo­nal a II. telep Velkei útsza­kasz. Annál is inkább, mert ha például a törteii au: »busz­ra szállanak fel, akkor nem is kell átszállniuk. A konzervgyár szakszer­vezeti bizottsága most a MÁVAUT-asok szakszerveze­tének segítségét kéri a mate­matikai ’ feladvány megoldásá­hoz. Awrö.vi its niír Sin n in tus n Segíteni a gondokon Egy viüsnyszerelő keservei Zsikla József, a Szabadság Termelőszövetkezet villanysze­relője mindennel megelégedett. Az ezernyolcszáz forint fize­tésével is, amit télen-nyáron megkap, csak azon kesereg, hogy a szövetkezet nagy terü­letét biciklivel kell össze járnia nap mint nap. Ez sokszor har­minc-negyven kilométernél is több. De menni kell, mert a villanyvezetékek, gépek és a hálózat karbantartása megkö­veteli. Tüdeje hörög, szíve ka­limpál a megerőltetéstől, plá­ne mikor széllel szembe men­ne — ha bírna. Fájó szívvel nézi, amint a három kertészeti brigádvezető már a termelőszövetkezettől kapott kis motoron száguldo­zik a határban. Egy ilyen kis­motor neki is megkönnyítené a fontos és halaszthatatlan villanyszerelési munkákat. Mindenhová hamar elérne. Az . idő is pénz, még a termelőszö- | 0 vetkezetnek is. (fehér) j\ Dóssá Tss terve Az állomás túlsó oldalán az előrerakodónál tizenkét hízott marhát kötöttek a korláthoz. Gyönyörű látványt nyújtanak a gömbölyűre hízott álla­tok. Szőrükön sehol egy por- szemnyi piszok. Mintha ün­neplőbe öltöztették volna a jószágokat. Talán külföldi útra indul­nak. Mit tud a dinnyés? A tv is megveszi faragványait Barkóczy Zoltán csányi dinnyés esztendők óta kora tavasztól késő őszig Nagykő­rösön dolgozik a családjával együtt a Szabadság Termelő- szövetkezetben. Az idén is a Zsíros végén vállalt tizenkét hold dinnyeföldet, nyolc hold görögöt és négy hold sárgát. — Hogy indul az idén a dinnyetermelés? — Elég jól. A megfelelően előkészített talajba kiraktuk a melegágyból a dinnyetöve­ket. Most már csak legyen jó idő, akkor július közepére lesz érett sárgadinnyénk. Egyéb­ként termésünk nagy részét exportra kötöttük le. A sárga­dinnyéből az ananász, zentai és turkesztán fajtákat, a gö­rögből a Sugár-bébyt, meg a régi, jó Zardeczky dinnyét ter­meljük. Az asztalon művészi farag- ványokról készült fényképek sorakoznak. — Hát ezek mit ábrázolnak? — kérdezem. — Tetszik tudni, március elejétől szeptember közepéig dolgozunk a dinnyével, azután elmegyünk haza. Akkor egy kicsit „művészkedem”. Egy- egy érdekesebb középület ki­csinyített mását fahulladékból ki faragom 'ényképről. Leg­utóbb a pécsi postahivatal hű mását készítettem el, jövő­re valamelyik nagykőrösi köz­épületet faragom ki. Munkám­hoz nem kell semmiféle szer­szám, csak egy éles bicska. — Egyik kastélyfaragványo- mat megnézték a televízió munkatársai is, és azt mond­ták, hogy műtermi felvételek céljára megvásárolják. (kopa) ■— Ki hozta ezeket a szép marhákat? — kérdem Simon Istvánt, az állatforgalmi át­vevőt. — A Dózsa Termelőszövet­kezet. Különben a többit el­mondja Kakuk János főagro- nómus, aki kikísérte az állato­kat. — Ilyen szép marhából mennyi az évi tervük? — Százötven darab. Ez a szállítmány még csak huszon­kettővel törleszti a tervkötele­zettséget. A többit is szeret­nénk ebben az évben leadni. Csak az a baj, hogy még csak hetvennyolc van odahaza alapanyagnak. A hiányzó öt- venet az átlagosnál nagyobb súlyúra akarjuk meghízlalni — mondotta Kakuk János. (f.) Már eltelt jó néhány hét azóta, hogy a pedaeógr, szak- szervezetben új ve^iőséget választottak. Tóth Tibortól, az új szakszervezeti titkártól érdeklődtem, hogy mik a so­ron következő feladatok. Az iskolai- év vége nemcsak a pe­dagógus munkáját sokszoroz­za meg, hanem a szakszerve­zeti titkárét is. Nem sokkal „hivatalba lé­pésük” után nagy feladat vár rájuk, még pedig az év végi taggyűlések lebonyolítása. Ezeken a gyűléseken a peda­gógus-szakszervezet nyolcadik kongresszusának vitaanyagát beszélik meg a tagok. Közben a szakszervezet részt vesz az új fizetési besorolások elké­szítésében is. Korábban ti­zenkét korcsoportba osztották a tanárokat, tanítókat. Év vé­gétől már csak tíz lesz, tehát ismét be kell sorolni az alap­fizetés és a plafon közé. A művelődési osz­tály végzi a szakszervezettel együtt, az iskolaigazgatók ja­vaslata alapján. Közben most osztják, az alapszervezeteknek az üdülé­si beutalókat. Ez csak l$j lag'könnyű feladat, mert pott a szakszervezet olyan be­utalót is, amely nem a szün­idő idejére szól. A közelmúlt­ban Pécsett járt a pedagógu­sok egy csoportja jól sikerült kiránduláson. Most Sopronba készülnek, de mégy nagykő­rösi tanár Dániába is, pedagó­guscsoporttal. Az év végi előkészületek közben már messzebb is gon­dolnak. Egyik legfontosabb feladatuknak a nyugdíjasok megsegítését tartják. A másik feladat; segítség a szakszer­vezet tagjai apróbb-nagyobb gondjainak megoldásához. Igaz, hogy nincsen sok pén­zük, de az Eötvös alapból és a rendkívüli segélyekből mégis juttathatnak a rászoru­lóknak. A szakszervezeti titkár tag­ja annak a bizottságnak, amely arról dönt, hogy me­lyik pedagógus kap a peda­gógusnapon jutalmat. (b.) GÓDREKERESZTUR Kivágják az ország fenyvesét A mecseki hegyháton — Gödrekeresztúr község hatá­rában — megkezdték az or­szág egyik legszebb, legöre­gebb fenyvesének kivágását. Az erdő kereken 105 éves az idén, vagyis hazai viszonylat­Hét vége sportműsora Asztalitenisz: A Kinizsi férfi és női csa­pata vasárnap délelőtt tíz órakor a Sződligeti KSK csa­pataival mérkőzik. Birkózás: A Kinizsi ifjúsági verseny­zői szombaton és vasárnap Budapesten lépnek szőnyegre j az Országos KISZ-kupa egyé­ni bajnokságban. Kosárlabda: A Kinizsi NB Il-es női csa­pata vasárnap délelőtt tíz óra­Aranyéremmel tértek haza az egri diáknapokról Egerben a „Gárdonyi Géza diáknapok”-on a nagykőrösi Élelmiszeripari Szakközépis­kola és tanulóiskola ifjúságát ötven tagú csoport képviselte, szép sikerrel. A Gárdonyi Géza Színház­ban bonyolították le a zene­karok és énekkarok bemuta­tóját. Az iskola dobzenekara igen nagy sikert aratott, mű­sorukat vastaps jutalmazta. A zenekar teljesítményét a zsű­ri is nagyra értékelte és a-anyéremmel díjazta. A díj átadásánál a zsűri elnöke a zenekar újszerűségét, pontos, dinamikus játékát emelte ki, sok sikert kívánt a zenekar­nak és lelkes vezetőjének, dr. Vecseri Zsigmond zeneiskolai tanárnak. A kamarakórusok verse­nyére a szakszervezeti szín­házban került sor. A jól fel­készült, komoly műsorral sze­replő kamarakórusok között az iskola kamarakórusa nagy­szerűen megállta helyét és m zsűri ezüstérmé‘ érdemelte ki. Az értékelésnél a zsűri elnö­ke hangsúlyozta, hogy a kó­rus elég nehéz körülményei ellenére a rendelkezésre álló rövid idő alatt (1966. szeptem­berben alakult), nagyon szép eredményt ért el, és remény van arra, hogy Bálint Ferenc vezetésével a jövőben újabb sikereket atat A szavalók vetélkedésében az iskolát Szendrei József képviselte. A magas színvo­nalú versenyben az ötvenöt- tagú mezőny második felében végzett. A kulturális rendezvények­kel párhuzamosan a KISZ- szervezetek vezetői tanácsko­zásokon vettek részt. Az is­kola KISZ-tagjai közül Hor­váth Etelka, Dobi László, Polczer Jolán, Seres Erzsébet és Szendrei József kapcsoló­dott be a tanácskozások mun­kájába. Beszámoltak az isko­la KISZ-szervezetének mun­kájáról és sok hasznos tapasz­talatot gyűjtöttek. A hivatalos programon kí­vül a csoport megismerkedett Eger nevezetességeivel és el­látogatott a Szalajka völgyé­be. A kulturális rendezvénye­ken és a KlSZ-tanácskozáso- kon az iskola tanulói dereka­san megállták helyüket. Csípő András Foto: Papp kor a budapesti Spartacus női csapatával játszik. Kézilabda: A Kinizsi kézilabda-csapata vasárnap délelőtt tíz órakor a Szigetújfalui Tsz csapatával mérkőzik. Labdarúgás: A Kinizsi felnőtt és ifjúsági csapatai vasárnap délután Törökbálinton a Törökbálinti KSK csapataival mérik össze tudásukat. A Kinizsi Il-ik csapata va­sárnap délelőtt tizenegy óra­kor az albertirsai VSE Il-ik csapatával játszik. A Nagykőrösi Építők fel­nőtt és ifjúsági csapatai va­sárnap délután tizenöt és ti­zenhat óra harminc perckor az Ujhartyáni KSK csapatai­val játszanak. ban Matuzsálem korú fákból áll. Csodálatosan szép szál­fenyők sorakoznak a hegylej­tőkön, Átlagos magasságuk 30 —35 méter, vagyis akkorák, mint egy-egy falusi templom- torony. Az erdő két legszebb fáját a hegyhátiak évtizedek óta számon tartották és a fenyők „királyának” nevezték őket. A favágók a „királyi fát” is le- döntötték. Mindkettő hossza elérte a 38 métert. Feltűnően szép erezetük miatt asztalos- ipari munkákhoz használják majd fel. Az erdőben meg kö­rülbelül 15 olyan szálfenyő van, amelyeket magasságuk miatt a „királyi családhoz” számítottak a környékbeliek. A fenyves teljes kitermelése 1970-ben fejeződik be és akkor újból erdei fenyőt telepítenek a gödrekeresztúri lejtőkre. mit Utunk ma a moziban? A pártfogolt. Siker és ku­darc. Jugoszláv film. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: az idő rostá­jában. Előadás kezdete: fél 6 és S órakor. FRICSKÁK Nem tudom, hogy a söntés- be milyen mennyiségű sört szállítanak. Azt azonban igen, hogy ha van is, nem mindig árusítják ki. Vagy csak rész­ben. (Vonatkozik a palackozott sörre is.) Azután: egy korsó sört adnak, fél litert, három forint ötven fillérért, vagy há­rom deciliter sört -f- másfél­két deciliter habot?... ★ Szabályos, hitelesített-e az utcai fagylaltárus adagoló ka­nala? Jó lenne tisztázni, ugyanis olyan feltűnően pará­nyi adag hűsítő fagylaltot kap kézbe az utcai vásárló, hogy elmegy a kedve a fagylaltozás­tól. (A minőség már javul!) Tehát: hogy hiteles-e a kanál, ezt tudom. Lehet, hogy... nem a kanállal van baj? Az SZTK-ban elvárjuk, hogy rend legyen. Betegeket kezel­nék itt. Kötelező a tisztaság. Megértem azt a takarítónőt, aki ráripakodik a földre ha­muzó egyénre. Azt már azon­ban nem tudom, hogy hová szórjam a hamut, ha nincs ha­mutálca. Hozzon talán a dohá­nyos hazulról... ★ Szép, mutatós a borotvával vágott haj. De kérdezem, kö­telező-e minden vendégre a borotvahajvágás ? Úgy hiszem, nem. Bár lehet mégis, hogy igen, mert hiszen egy-egy „si­ma” hajvágásra betérő vendég nem talál túl szíves fogadta­tásra a fodrászüzletben ... Apropo: borotvahaj vágás. Tulajdonképpen mennyi is a hivatalos, kiszabott ára? Ti­zenöt — tizenhét — húsz fo­rint? Volt már ugyanis szeren­csém mind a három árhoz. (mitru) Ezúton mondunk köszönetéi mindazoknak — elvtársahiknak és barátainknak — akik felejt­hetetlen halottunk Sasi György temetésén megjelentek és rész­vétüket nyilvánítottéit. Gyászolj család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom