Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-27 / 123. szám

4 1967. MÁJUS 27., SZOMEAT A MODERN I AS I ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 67 Magyar szépirodalom: Életmű-válogatás, Körkép, 67 - No vei Iá skötetek Mulattató olvasmányok ÜJ KÖNTÖSBEN AZ OLCSÓ KÖNYVTÁR Iasi, a moldovai tartomány székhelye, a Román Népköztársasig egyik legnagyobb vá­rosa. Egyetemét 1860-ban alapították, főiskolák, tudományos intézetek a város magas színvonalú kulturális életéről tanúskodnak. A város fontos szerepet tölt be iparában is. Itt van az ország legnagyobb gyógyszergyára, nagy vegyi, fémfeldolgozó fa-, textil- és élelmiszeripari üzemei vannak. Képünk Iasi egyik korszerű iparnegyedét ábrázolja. ^ A könyvhét magyar szépiro- ^ dalmi választéka érdekes is, § gazdag is: az érdeklődők szü­rkébb körére és a nagyközön- r ségre egyaránt gondoltak a r kiadók. Mindenekelőtt a re- r gény és a kisregény műfajára ^érvényes ez a megállapítás. ^ Darxxis József életműsoroza- $ tának új kötetében két re- $ gényt kap az olvasó. A török- ^verő Hunyadi Jánosnak állít r emléket az egyikben, míg a r Haragos kút a múlt század r hatvanas éveinek paraszti tár- r salaimét ábrázolja. Szabó Magda, a nemzedéki problé- ^ mát választotta új regénye ^ tárgyául. „Mózes egy, huszon- | kettő" című kötete arra a kér- v désre keresi a választ: milyen feltételek között lehetséges a mai húsz- és negyvenévesek „egymás mellett élése?” Dobozy Imre új kötetében válogatott novelláit és kisre­gényeit olvashatjuk. Kahána Mózes kötete, a Földön, föld alatt. A hosszú távoliét után hazatért, hetven­éves író, az erdélyi és moldo­vai falvak krónikása, a mun­kásmozgalom veteránja, tfege- dús Géza ismét a mondavilág­ból választott témát. A Labda- hidák tragédia-sorozatát be­széli el, mitológiai kalandre­gény formájában. Kolozsvári Grandpierre Emil Változatok hegedűre című regénye mulat­tató olvasmány. Berkesi And­rás Pisztrángok és nagyhalak című regénye ismét a mai fia­talság problémáira, a nemze­dékek konfliktusának nem könnyű kérdéseire keres vá- ia8*fe --~ -í r A novel láakötetek élén Déry Tibor Theokritosz Újpesten cí­mű kétkötetes gyűjteménye áll. Harmincöt év novellatermését tartalmazza. Örkény Istmn Nászutasok a légypapíron című kötete a hozzá talán legközelebb álló műfaj remekléseit adja az ol­vasónak. Apró írásokat, lírai- groteszk miniatűröket. Hagyo­mánnyá vált már egy-egy év legjobb hazai novelláinak ösz- szegyűjtése és megjelentetése, a Körkép, 67 című novella-an­tológia az elmúlt év magyar prózájából ad sikerült ízelí­tőt. A verstermés is gazdag. Benjámin László Tengerek fogságában című kötetének verseit ismét a közéleti felelős-' ségvállalás és a magánélet szó­lamainak hol összecsendülő, hol vitázó kórusa teszi ese­ménnyé. Zelk Zoltánnak ti­zennegyedik kötete jelent meg. Vészi Endre A varázsló kalap­jában című verskötetével je­lentkezik. Két költő is jelent­kezik prózakötettel. De mind­két könyvnek köze van a vers­hez, a költészet ars poeticájá­hoz, hivatástudatához. Vas Ist­ván Félbeszakadt nyomozás című kötete önéletrajzának, a Nehéz szerelemnek a folytatá­sa, illetve a második része. Juhász Ferenc, új kötetének — „Mit tehet a költő?” — írá­sait versprózáknak nevezi. Voltaképpen tanulmányok; tűnődések, vallomások ezek. Két fontos tanulmánykötet is tanúskodik a szocialista kri­tika és művészetelmélet ha­gyományainak gazdagságáról. Bölöni György Képek között című kötete a szerző művésze­ti kritikáit, képzőművészeti cikkeit gyűjtötte össze. Illés Béla Pipafüst mellett című könyve kritikákat, művész­portrékat, publicisztikai íráso­kat és tárcákat tartalmaz. Az Olcsó Könyvtár sorozata ezután új köntösben jelenik meg. A szebb kivitelű és zseb­könyv alakú sorozat első két köteteként Arany János Tol- di-ja, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje került a könyvheti választékba. Bemutatók Best megyében Önálló kiállítók — Szakmai rendezvényé Vásárlási lehetőség os telei mesógatsdastígi kiállításon A Magyar Állami Operaház vendégjátéka - Becsben A Magyar Állami Operaház a bécsi ünnepi hetek alkal­mából júniusban vendégszere­pei a Theater an der Wien színpadán. A nagylétszámú társulat június 7-én indul el Budapestről és érkezik meg aznap az osztrák fővárosba. Megkezdődtek az előkészü­letek a mezőgazdasági vásár­városban. A szervezőbizottság már javában dolgozik, hogy a nyár végén megnyíló idei Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár az eddigieknél is érdekesebb, látványosabb le­gyen. Az eredmény-bemuta­tókra — Pest megyéből is — az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek több mint ezer szántó­földi és kertészeti cikkel jelentkeztek. A legutóbbi kiállításhoz ké­pest szélesebb körű lesz a zöldség-termesztési és a gyü­mölcstermesztési bemutatók programja. A mezőgazdaság­gal kapcsolatban álló külön­böző intézmények, szakválla­latok önálló bemutatókat tar­tanak. A szakmai napok kere­tében többek között a Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola so­roksári tangazdaságába láto­gatnak majd. Az állattenyész­tő szakemberek a MoíioritAlr. lami Gazdaság üzemi befnutar tóján vesznek részt. A gépesí­tési és gépjavítása bemutató a tápiószentmártoni Kossuth Tsz-ben és a Budapesti Gép­javító Állomáson zajlik le. A kerti magtermesztők a Cegléd —Kecskéscsárdai Állami Gaz­daságba látogatnak. A hazai kiállítókon kívül jónéhány baráti és nyuga­ti ország is jelezte már a részvételét. Külön érdekessége lesz az idei kiállításnak, hogy több állami gazdaság és termelőszövetke­zet kiállított termékeit a láto­gatók a helyszínen megvásá­rolhatják. Könyvtáravatás Veresegyházon Veresegyházon május 1-én adták át a lakosságnak a rég­óta várt művelődési házat. Jú­nius 2-án további eseményre kerül sor: az ünnepi könyv­hét alkalmából író—olvasó találkozón megnyitják a mű­velődési otthon most létesí­tett könyvtárát. Ez alkalomból Fehér Klára írónő és Lado- merszky Margit előadóművész lesz a vendégünk. Június 2-án Gödöllőn a vá­rosi és járási könyvtárba lá­togat Fábián Zoltán, író—ol­vasó találkozóra. A kis mű­sor keretében közreműködik Bánffy György. Juhtenyésztési kiállítás Évente kereken 400 000 pe­csenyebárányt szállítunk kül­földre. Ebben része van annak, hogy az utóbbi években a juh­tenyésztés nagyot fejlődött. A magyar juhtenyésztés múltjáról és jelenéről ad képet a Mezőgazdasági Múzeum ki­állításának az az újonnan meg­szervezett részlege, amelyet ma nyitnak meg a nagyközönség számára a Vajdahunyad vár­ban, s amely a továbbiakban szerves ré­sze lesz a múzeum állandó kiállításának. A legrégibb kiállított tárgy egy 1255-ből származó okmány fénymásolata. Ebben a dekré­tumban rendelte el IV. Béla, hogy a Buda várában vásárolt, vagy eladott minden falka juh 1 is. után egy dénár vámot kell fi­zetni. Látható egy XIX. szá­zadi híres német juhászati szakértő könyve, amelyben a magyarországi gazdaságok juhállományának minősítését foglalta össze. Kiállították a régi magyar juhászok felszerelési tár­gyait — köztük a „kozmetikai” sze­rek megőrzésére szolgáló „tük­röst”, a „zsompót”, a fejőszék ősét, és a „tergenyét”, a régi csacsi-nyerget — de a juhte­nyésztés mai fejlett módszereit és eszközeit is, így a fejőket­recet, a korszerű juhistállót, stb. Külön vitrinekben bemu­tatják a juhok gyapjának, te­jének és húsának régebbi és jelenlegi feldolgozási módját Kétezer néző gyűlt össze a Monor—Vecsés rangadóra. Kétezer sportbarát szorongott a játéktér Körül. Most is be­bizonyosodott: kicsi, korszerűt­len a jelenlegi létesítmény, amely a több mint hat évtized alatt alaposan megöregedett. Szép kort élt meg, mint ahogy az egyesület is. 1901-ben alakult. Az ala­pító tagok közül csak Falu Tamás költő él. A kezdeti „alkalmi” pályán minden mérkőzés után össze­szedték a kapukat, s egy sportbarát házában tárolták. 1903-ban avatták az „igazi” pályát. A BEAC adott külön­böző kellékeket, felszerelést a monoriaknak. 1906-ban nagy­szabású atlétikai versenyt ren­deztek a községben — hisz ez a sportág is hódított. 1920-ban épült a lelátó, amely azonban a háborúban elpusztult. Ennyi a múlt, amelyhez hozzátartozik, hogy a községi tanács 1963-ban elhatározta: a strandfürdő szomszéd­ságában korszerű sport­kombinátot létesít. Elkészültek a tervek, megkez­dődött a földmunka, besze­rezték és a helyszínre szállí­tották a kerítés anyagát. A három év alatt többre nem futotta, vontatottan haladt a munka. A tanács 1963-tól évi 80 ezer forintot biztosított a beruházásra, mig 1969-re 400 ezer forintot irányzott elő! Azt tervezik, hogy az „első lépcső”, a labdarúgópálya 1968 őszére elkészül. A két kút S furasa, a gyeptéglázás a leg- 8 közelebbi feladat. A gyepvá- ^ gást társadalmi munkában ^ végzik el, akárcsak a gyep- $ téglák lerakását a Vasadi Me-1 zőgazdasági Szakiskola és a § gimnáziumi tanulók segítségé- vei. I A több mint három holdon elterülő, hatsávos futó-, vala- 5; mint röplabda-, kézilabda-, tenisz- és két labdarúgópá- § lyával, ugró- és dobóhellyel 5; ellátott kombinát végleges át- § adását 1970-re tervezik. & í öltöző nélkül 2,5 millióba kerül. Elismerés illeti az • / /S rs Q iá fr /-a M. fi ész sssssnrs L M.MJ t/Jtm Kedden határozták el, szerdán reg­gel a bajuszos Nullás összegyűjtötte a pénzt, százhatvanegy forint húsz fillért és Kelemennel elmentek megvenni a táskát. Nullás, kit teljes nevén Nullás Lajának hívtak, — barnát akart, sárga rézcsattal, de Kelemen váltig mondo­gatta: — Ez soklcal elegánsabb, hát nem lá­tod a kátéesz is mérnöknek teremtette. Nullás engedett és megadó sóhajjal hagyta, hogy a bögyös termetű, szigorú orrú lány becsomagolja és leszámlázza. Lapos, fekete aktatáska volt, oldalán keresztcsíkban egy rekesszel, tetején zippzárral. Kemény kartonra, gótikus formájú, szétterpesztett betűkkel ráír­ták: Billegi Bálintnak — évfolyamtár­sai. ★ Bálint rohant a városon át, hogy el­érje a térről induló helyi járatú buszt, de az még nem volt bent, helyét csak a várakozók batyuterhes tömege jelezte. Beállt a sorba egy svájci sapkás kerek­képű ember után. Az aktatáska lakkos fénnyel meg-megvillant Bálint kezében. Igazán nagyon rendes srácok — gon­dolta újra végig, s a visszaidézés bogár lassúsággal és alapossággal minden mozdulatra, szóra, arcfintorra kitért. ★ Kelemen elkérte Bálint jegyzeteit, valami ürüggyel s öt perc múlva azt takarosán berakva a táskába — vissza­adta. „Billegi Bálintnak — évfolyam- társai” forgatta Bálint vastag, kimun­kált ujjaiban a nevetségesen keskeny, fehér kartont. A meglepetéstől, s a meghatottságtól szólni sem tudott rá, J gazdaságot, az Űj Élet Tsz-t, ^ gépjavító állomást — hogy ^ csak a legjobbakat említsük | meg —, akik az anyagi segít- S ségnyújtás mellett erkölcsileg^ is támogatják a létesítmény $ elkészítését. A helyi KIOSZ $ 400 szakmunkásórával járul ^ hozzá az építkezéshez. A 16 ezer lakosú járási § székhely sok diákja, dolgozó- ^ ja az eddiginél lényegesen ^ magasabb szintű sportolási le- § hetőséget igényel. A helyi I az eddiginél szervezettebb % I a cél érdekében. Erre kötelez ^ az az úttörő szerep, amelyről ^ az egyik 1905-ös újság így fr: ^ „Már 42 vidéki labdarúgó- ^ csapat játszik; Makó, Monor^ és Mosonmagyaróvár a sport- ^ ág fellegvárai...” Reitter László § és alaposabb társadalmi munkát kell felhasználni zavarában többször ki-be húzogatta a zippzárat, majd kinyögte: köszönöm, nagyon köszönöm, de igazán nem kel­lett volna, de igazán... A fiúk veregették kélységl — mondták, gél! a vállát — cse- hordd egészség­A poros csatahajóra emlékeztető busz befordult a sarkon, majd kényel­mes zökkenővel és ringassál — mint a nagyon kövér asszonyok — megállt. A tömeg az ajtónak lódult, egymást nyomkodva, taszigálva. Bálint egy fe­kete kendös sokráncú asszony mellé került, vele szemben egy vasutas ült, ölében vigyázva egy kályhacsövet tart­va. Minden ülőhelyet elfoglaltak s o ré­seket a jó indulat határáig kitöltötték. A szeplősképű, nagyfenekű kalauzlány átpréselte magát a ködmönök között s az ajtónál, egy függöny-karnis közelé­ben, a korláthoz dőlve sivította: — Mindenkinek kezelve a jegye? Bálint hetijegyét nyújtotta, amit han­gos „tessék, mérnök úr”-ral adott visz- sza. Bálint belepirult, dühös lett ettől az előlegtől. Ismerte a lányt, nénjével lakik a felvégen. A busz lassan ment, mint egy szamár a kitaposott ösvényen, a zökkenőnél zsebrádiók recsegtek fül­sértőén, megbontva a motorzúgás har­móniáját: O-o-o, sole mió ... énekelte egy bariton, s a „mió” sokáig ott repde- sett a levegőtlen buszban. Késő dél­után már kora estébe hajlott, a nap a horizont széléhez vánszorgott, megse­bezték a szöllőkarók s a fény vörös fé­nye szétfolyt a mezőn, becsorgott az erdők hasadékaiba, a fák közé. A fe­nyők kékek lettek, s az árokpart fe­kete. Az aktatáska Bálint térdén volt, pu­céran kitéve a lapos és kíváncsi pillan­tásoknak. Városias táska! Tagadhatatlan! — ál­lapította meg. Egy okkal több, hogy azt mondják: urizál a Billegi fija. Szegény Mariska, a múltkor is összesúgták a háta mögött a boltban az asszonyok: káder a férje. Urizálok. Bálintnak kese­rű lett a szája íze. Ha már valaki tanul — az már urizál? Pityuból tudóst ne­velek, csak javítsa ki a fizika négyest. ★ Az öregasszony egy kicsit elhúzódott az ülés széle felé és sokatmondóan a vasutasra hunyorított, miközben meg­igazította álla alatt a kendő csomóját. A sarokban ülő fiatal nő öléből lemá­szott a kisfiú, s mutatóujjával végig­simította a táskát. — Megver a bácsi1 mordult rá az asszony. A gyerek ijed­ten elrántotta a kezét. Bálint szeretett volna beszédbe elegyedni a gyerekkel, de az nem viszonozta a barátkozó mo­solyt. Bálint megérezte a hirtelen tá­madt hidegséget, olyan volt ez, min: mikor a kemence melegét huzatos tor­nác váltja fel. Magában fohászkodott, hogy bárcsak a fia a megállóban lenne, bár már hazaérne. Az aktatáska súlyt jelentett, az út keresztre feszítést — védtelen volt a batyuk és demizsonok közt. ★ Az elágazásnál leszállt, megpillantot­ta a fiát egy sárga focival a kerítésnél Bódógék háza előtt, két kisebb fiúval. — Nézd, mit hoztam neked! — mu­tatott a táskára. — Villámzippzár— jegyezte meg a gyerek szakértőén, örökbe adod'1 Bálint bólintott. A jövő héten meg veszek neked egy logarlécet. — Milyen lécet? — Logarlécet. Számolni lehel vele. Osztani, szorozni, Bálint szakszerű ma­gyarázatba kezdett — beszélgető alak­jukat elnyelte a sötét utca. S. Polgár Angéla SPORTKQMBINÁT - MONOROft Jövő őszre elkészül az első „lépcső" Kéí új OTP-fiók Az elmúlt napokban két új takarékpénztári fiók kezdte meg működését Pest megyé­ben; az egyik Százhalombat­tán, a másik Dunaharasztin. Mindkét terület lakosságának régebbi kívánsága, igénye teljesült ezzel. A két új taka­rékpénztári egységgel 29-re emelkedett Pest megyében az OTP-fiókok száma. A taka­rékpénztári hálózat idén még tovább bővül; előreláthatólag év végéig megnyílik Buda­örsön a megye harmincadik OTP-fiókja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom