Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-26 / 122. szám

4 ^Mirigy 1967. MÁJUS 26.. PÉNTEK ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 67 Lenin: Állam és forradalom, díszkiadásban Arcképek a magyar szocialista irodalomból Bartók összegyűjtött írásai - Monográfia Aranyról és Kodályról - Új sorozat a Minerva-zsebkönyv Mint már az elmúlt eszten­dőben, az idei könyvhéten is elsősorban összegző igényű, szintetikus és monografikus alkotásokat láthatunk a tu­dományos és ismeretterjesztő kiadványok között. így min­denekelőtt a Helikon Kiadó vállalkozásáról kell számot adnunk: a kiadó díszkiadás­ban jelenteti meg Lenin Ál­lam és forradalom című alap­vető államelméleti művét, melyben a szocialista forrada­lom vezére a kapitalizmus megdöntéséért vívott harc so­rán elsőnek dolgozta ki a pro­letárforradalom és a proletár­diktatúra programját. Ideológiai gazdagodást je­lent a Kossuth Kiadónál megjelenő Arcképek a magyar szocialista irodalomból című tanulmánykötet is, amely egy sor egyéni íróportré felvázo­lásával XX. századi irodal­munk egyik legfontosabb vo­nulatáról ad részletes képet. A gyűjteményből a magyar szo­cialista irodalom áramlatának bemutatásán túl áttekintést nyerhetünk a XX. századi iro­dalmunk egész folyamatára, fejlődésének újabb jellegze­tességeire és problémáira is. A kötet a marxista irodalom- történeti kutatás legfrissebb eredményeit felhasználva, magas elvi színvonalon, ugyanakkor népszerű elő­adásban rajzol hiteles képet szocialista irodalmunk kima­gasló egyéniségeiről, illusztrációval, melléklettel. és színes kép­Világnézeti műveltségünk fontos időszerű problémakörét elemzik Mód Aladár Sors és felelősség címmel megjelenő tanulmányai, vitacikkei. A Magvető Kiadó Elvek es utak című sorozatában közreadott kötetben a szerző az osztály­harc és nemzeti összefogás dialektikáját, a szocialista nemzeti egység létrejöttének történelmi útját vizsgálja szé­les körű marxista analízis alapján. Régi adósságot törleszt a Zeneműkiadó Bartók Béla Összegyűjtött írásai I. köteté­nek majdnem ezeroldaias publikálásával. A Szöllősy András szerkesztésében meg­jelenő nagyszabású kiadvány Bartók összes zenetudományi, s ezen belül népzenével fog­lalkozó írását tartalmazza; benne számos olyan Bartók- eikk kerül közlésre, amely ed­dig magyarul nem jelent meg, sőt olyanok is napvilágot lát­nak, melyeknek eddig még idegen nyelvű szövegük sem volt idehaza ismeretes. A ta­nulmánygyűjteményt széles körű jegyzetanyag és biblio­gráfia egészíti ki, a Bartók- írások eddigi megjelenésének teljes adattárával. Zenei köz- műveltségünk fejlődéséhez szintén értékes hozzájárulás Eősze László Kodály Zoltánról írott kismonográfiája is. Az első magyar Kodály-életrajz és részletes pályakép a Gon­dolat Kis Zenei Könyvtár­sorozatában lát napvilágot. Űj kötettel gyarapszik a Bölö- ni György-életműsorozat: Ké­pek között címmel jelenik meg párizsi képzőművészeti írásainak és a hazai „Nyol­cak” törekvéseit támogató­propagáló cikkeinek gyűjtemé­nye. A tanulmánykötet fontos dokumentumanyagokat tesz hozzáférhetővé, mind a polgá­ri radikalizmus művészetel­méletéről, mind a születő szo­cialista képzőművészet eszté­tikai alapelveiről. Ugyancsak új kötettel egészül ki az Aka­démiai Kiadó Művészeti Lexi­kon című sorozata, melynek ezúttal harmadik kötete jele­nik meg Zádor Anna és Gen- thon István szerkesztésében, több ezer címszóval, számos Az irodalomesztétikai és irodalomtörténeti tanulmány- kötetek közül bizonyosan ér­deklődésre tarthat számot Ke- resztúry Dezső „S mi vagyok én ...” című monográfiája Arany Jánosról. Ez az első nagyszabású átfogó pályakép és műelemzés, mely a leg­újabb eredmények alapján rajzol hiteles és korszerű ké­pet a Toldi, és a balladák klasszikus szerzőjéről. Ugyan­csak nagyszabású vállalkozás Fitz Józsefnek A magyaror­szági nyomdászat, könyvki­adás és könyvkereskedelem története a reformáció korá­ban című könyve. Figyelmet érdemlők továb­bá a természettudományi kiadványok is. A Földgömb hősei címmel, Petur László tollából jelenik meg a Miner­va Könyvtár című új zseb- könyv-sorozat induló kötete, mely a nagy felfedezők tevé­kenységét eleveníti fel; a Technika 67 című kiadvány pedig az ipari-műszaki kuta­tás világszínvonalának legfris­sebb eredményeiről tájékoz­tatja az olvasót. A szépiroda­lom és a tudomány, a kaland­regény és az orvostörténeti dokumentum erényeit egyesí­ti magában Molnár Gábor új kötete, A dzsungel dokto­ra, mely Vitai Brazil, a kígyó-r- méreg ellenszérum felfedező­jének kalandos életét mutatja be sok érdekes, egzotikus színnel, fordulatokban gazda­gon. ★ Végül: még két könyvheti érdekesség.. Az egyik Máté György Ki lehet bírni című új szatírakötete, a másik a könyvhét sajátos érdekességé­nek ígérkezik a Kozmosz­sorozatban megjelenő Pokol­járás a világűrben, mely a tu­dományos-fantasztikus iroda­lom iránt idehaza is megnöve­kedett érdeklődést elégíti ki. A könyvsátrakban: 61 új mu A földművesszövetkezetek dús programot dolgoztak ki a könyvhét sikere érdeké­ben. Biztosították, hogy mind a 61, most megjelenő új mű kapható legyen. Könyvsátor lesz a legkisebb faluban is és a KISZ-esek, va­lamint az úttörők felajánlot­ták, házról- házra járva kínál­ják a könyveket eladásra. A megyében ez idő alatt 40 helyen rendezik meg a már hagyományos fró—olvasó ta­lálkozót. Irodalmi fejtörőket, vetélkedőket tartanak. A könyvhetet 20 községben feje­zik be „könyvbállal”. Kezdeményező a lejipar: Juhászat gépi fejéssel Bemutató a Kiskunsági Állami Gazdaságban öreg juhászok a megmond­hatói mekkora fáradsággal jár a birkák hagyományos, kézi fejése. A Kiskunsági Állami Gazdaságban — elsők között az országban — már ezt a mun­kát is gép végzi. Minthogy a juhtej előállításához .is fon­tos népgazdasági érdek fűző­dik, a Budapest és Vidéke Tej­ipari Vállalat felvásárlási jpsz- tálya tapasztalatcserét rende­zett tegnap a gazdaság juhász­földi kerületében Bács, Nóg- rád és Pest megye állatte­nyésztőinek. Vásárhelyi István a kiskunságiak törzsállatte­nyésztője mutatta be a nagy­teljesítményű svéd, és a kisebb kapacitású csehszlovák juh- fejőgépet, amelyek túljutva a kísérleteken, ma már kifo­gástalanul működnek és elő­segítik a jövedelmezőbb juh- tej-termelést. Mind a két be­rendezés előnye, hogy meg­könnyíti és gyorsítja a juhá­szok munkáját, higiénikusan dolgozik — s mivel szaksze­rűbben dolgozik — tíz száza­lékkal növeli a fejési átlago Korábban 600 birkát négy jt hász öt óra alatt fejt me ugyanezt a munkát a gép se gítségével 3 fő, 3 óra ala: könnyedén végzi. A gépi fejé bevezetése óta a gazdaságba csak első osztályú juhteje fejnek, s évente közel 100 eze forintra rúg az ebből szárma zó többletjövedelem. A cseh szlovák fejőgép, amely külc nősén a juhtenyésztő termelő szövetkezeteknek előnyös, ke rülbelül 80 ezer forintba ke rül. A jelenlévők elismeréssé nyilatkoztak az ötletes gép ről — de még túlságosan drá gának tartják. Tóth László t tejipari vállalat felvásárlás osztályvezetője hangoztatta: í kezdeményezést további be­mutatók, tapasztalatcserék kö vetik — a tejipar ezzel is ele akarja segíteni partnerei jobt munkáját, a jövedelmezőbb tejtermelést. — sp — Könyvbarátok - vendégségben Az ünnepi könyvhetek alkal­mával szokás megemlékezni a költőkről, írókról, akiknek művei megszépítik éle­tünket, az olva­sókról, • akiknek kedvéért az ünne­pi könyvhetet rendezik, de rit­kábban szokás megemlékezni azokról a névte­lenekről, akik sza­bad idejüket arra áldozzák, hogy szo­rosabb kapcsola­tot teremtsenek az írók és az olvasók, a mű és a közön­ség között. Ezt a hiányt, kívánta pó­tolni a Pest me­gyei Könyvbarát Bizottság, amikor baráti összejöve­telen látta vendé­gül a könyvbarát- mozgalom legoda- adóbb aktivistáit A budapest Kossuth klubban dr. Sántha Anna, a Hazafias Nép­front megyei tit­kára méltatta a mozgalom ered­ményeit. s megkö­szönte a könyvtá­raknak nyújtott segítséget, A falu gyermekei: A Bagin-árvák MAGAD URAM.. Kotroczó Mire az orvos odaért, már halott volt. ötvenkét éves ko­rában érte a vég, — váratla­nul. A diagnózis: szívtrombó­zis. A már évek óta betegeskedő feleség egyedül maradt három gyermekével, s három 80 év Csak a másodszori kopogtatásra tmelte fel a fejét. Ki lehet az? — Szabad! Irma lépett be az ajtón. Kissé beállí­tott, merev mosollyal az arcán; reb­benő pillantással nézett körül a szobá­ban. Becsukta az ajtót és még fogta a kilincset, amikor köszönt; — Szervusz. — Szervusz — válaszolta a férfi és nem érzett semmi rendellenességet magában. A szive nem kezdett gyor­sabban dobogni; nem rohanták meg egy pillanat alatt a régi emlékek, mint puhakötésű szerelmes regények őszülő halántékú hősszerelmeseit; nem saj- dultak meg a lelkében régi, már-már begyógyult Courts-Mahleres sebek. Mert azzal, hogy Irma belépett, semmi különösebb nem történt, csupán az kö­vetkezett be, amit három és fél éve ta­lán mindennap várt: Irma kopogtat és belép az ajtón és minden úgy folytató­dik, mintha nem évek, csupán órák • múltak volna el legutóbbi találkozásuk és az akkori holnapig szóló ígéretes el- búcsúzásuk óta. — Foglalj helyet. így, itt. — Föléha- jolt és megcsókolta a lány szélborzolta haját és közelről nézte a fiatal arcot. Semmit sem változott ez az arc, hajó nak-börének illata ugyanaz és a szeme, ez a csodálkozni, nevetni és sírni tudó nagy szem is úgy néz, olyan ártatlanul és mégis a beavatott mindenttudók lá­tásával néz, mint akkor nézett, amikor másnapig elbúcsúztak ... („Mikor lát­lak?” — „Holnap, szivem. Majd hív­lak ...”). És mennyi év múlt el a búcsú­tól eddig a holnapig ...? A lány megmozdult a széken, hajá­hoz nyúlt, hátrasimította és így maradt, karját felemelve. — Nem lepődtél meg .,. — Nem. Vártalak. Megcsókolta a lányt. Irma megreb­— A főiskolán valaki ellopta a nap­lómat, féltem, hogy minden kiderül ró­lunk ... Szerelmes voltam egy fiúba, megkérte a kezemet. Azután megkerült a naplóm, azonnal eltüzeltem, tudod, mennyi minden volt benne ... Jaj, ösz- szevissza fecsegek... A vőlegényemmel szakítottam, azután elvette feleségül a húgomat... Amikor bajbakerültem, rád gondoltam, hogy te biztosan segít­hetnél, de szégyelltem magam . Az­után jött valaki más, akitől féltem is, de szerettem is. A szüleim utálták, de nekem azt mondta: feleségül vesz. Meg­vettük a gyűrűket, büszke voltam és szerelmes. Azután egyszer közölte ve­lem, hogy vége ... Sírtam a fájdalom­tól, sírtam letört büszkeségemben, si­rattam őt és magamat... — Miért mondod el? — Lásd, milyen bolond vagyok ... — Nem akarom, hogy elmondd. — De akarjad. Tudj rólam mindent. Tudnod kell mindent. — Szeretsz? — Szeretlek. — En is szeretlek. És ez a legfonto­sabb. Ezüstszegélyű bárányfelhők az égen. Füzesek és nyárfák titokzatos suttogása az esti folyóparton. Hajnali madár­fütty a főút százados fáinak lombjai között. Fehér testű hajó úszik lefelé a folyón. A vonat zakatolása. A Balaton távoli-közeli ragyogása. Egy csokor me­zei virág tarkán ringatózik a hullámo­kon. Az erdő csendje, s a szitakötők zizegő szárnyú násza a lehullt száraz levélen __S mindez, ez mind-mind ö römös-giccses asszociációkban olvad össze, nincs kezdet és vég, boldogság van és áldott ragyogás, az emberek jók, szeretik egymást. És azokat, akiket a legnagyobb hatalom: a szerelem emelt fel Vénusz, vagy Aphrodite trón­jának magasságába — különösen szere­tik az emberek, hiszen ők, a szerelme­sek, hiszik és tudják a legjobban, su­gározzák ki magukból, hogy milyen szép, mennyire örökké gyönyörű a vi­lág és az élet. — Szeress örökké! — örökké szeretlek. — Vigyázz rám. Ne engedj el. — Félsz? — Veled nem. Melletted nem. — Mellettem vagy. Velem vagy. — ölelj át. Fázom. Jön a tél. — Azután újra tavasz lesz. — Emlékszel, tél volt akkor is. — Amikor elmentél... Igen. — Félek. A tél gonosz. Megdermeszt. A szivemet melegítsd! körüli rokonnal. Ám alig múlt el tíz szomorú nap — gyász a gyászra — az édesanya is le­hunyta szemét. Két éve történt. Az eset megrendítette a falut, de nem­csak néhány napra... Az édesapa a Pomázi Faipari Ktsz-ben dolgozott. A vállalat elnökhelyettese, Lukács István a gyermekek gyámja. Vagy ahogy az árvák emlege- „A mérhetetlen jóságú Pista bácsi." Az első nehéz napokban is a dolgozói segítették. Meg­mozdult értük a falu, de sor­érkeztek és érkeznek ma is segítő küldemények a megye minden részéből. Két esztendő alatt családi épült a Bogin árváknak. Nagy szavak, hangzatos beszé­dek nélkül, hónapról hónapra leteszi az asztalra az erre szánt pénzt a szövetkezet valameny- í nyi munkása. A takarékbetét- § ben már 68 ezer forint gyűlt § össze — a KISZÖV segítségé- § vei. ^ S hogy élnek a szülő nélkül ^ maradt gyerekek? ^ A két kisebbik múlt nyáron ^ Vecsésen nyaralt vendégség- S ben. A legidősebb lány érett- $ ségi előtt áll, jó tanuló, lelki- ^ ismeretes ember, szemében § szomorúság, s komolyság is ^ tükröződik egyszerre. Ha meg- \ Icapja az érettségi bizonyít- ^ ványt, a maga embere lesz: ^ augusztusban talán férjhez ^ megy. A ktsz hozománya 18 ^ ezer forintos bútor. ^ A középső gyerek mestersé- \ get tanul, a legkisebb nem ^ nagy híve az iskolának, de két § keze aranyat ér. Jó iparos le- ^ hét belőle is. Egyben közösek ^ valamennyien: korukat meg- % hazudtolóan komolyak, nem % annyira, gyermekek, mint $ ilyenkor még várható lenne. \ Egyúttal ez az oka annak, hogy ^ értékelni és becsülni tudják ^ azt, amit a falutól, az embe- i rektől kapnak. ^ Megható, párját ritkító eset- § tel állunk szemben. Szervezet- ^ ten, mégis szerényen ad jelt § magáról az oly sokat koptatott, ^ most mégis olyan újnak, fé- ^ nyesnek tűnő fogalom: huma- ^ nizmus. Úgy tűnik, embernek S lenni nem is olyan nehéz. § Hlaváfs Gabriella & Milyen gyorsan múlik el a nyár és az ősz... A boldog ember tér és idő nélkül él. A boldog szerelem — egyetlen nagy va­rázslat: nincs gyönyörűbb az életnél, a nappal és az éjszaka váltakozása meg­szűnik a lelkekben és eggyéolvadnak mintha az Északi Fény ívelné körül a szerelmesek vállait. Kezébe vette a fényképét: Irma né­zett rá a képről, meleget tartó, magas prémgallér fedte a nyakát, a vállát, hosszú szőrű rókakucsmája nem takarta el a homlokát. Nézte Irma szemét: pa­rányi szomorúságot rögzített a kamera a szép szemekben. Az órájára nézett, azután lassan le­fordította a fényképet az íróasztal lap­jára és tenyerével eltakarta. A telefon néma ridegséggel lapult az asztal sarkán, és az ajtó előtt sem kop- pantak az ismerős léptek. Kint az utcákon és a tereken esett a hó és az ablakokra jégvirágot mintá­zott a tél. Dér Ferenc benve ölelte át a nyakát és beletúrt a hajába. — Szeretsz még? — Szeretlek. — Visszajöttem hozzád, mert...-* Te el sem mentél. Mindig itt vol­tál velem. — Már régen jönni akartam. — Itt voltál. — Akarod, hogy ... — Mindent akarok. Gyere. Elme­gyünk innen. Örökké

Next

/
Oldalképek
Tartalom