Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-25 / 121. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1967. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK Ezüstgombos fekete dolmány Számadónak gomb, bojtárnak pity ke Tanyán át, erdőn át.. Ilyen kalap van, ezzel köszönünk Az akácnak a délutáni melegben olyan sűrű az illata, hogy frissen pergetett méznek sem csiklandóbb. Az állami gazdaság dzsipje merész betűket ír a homokba. — A homokba? Hol itt a homok? —- kérdezi Jóska, a sofőr. — Ez itt föld. Igazán homokban szeretek járni ezzel a kocsival. Közben egy tanya mellett fordulunk el, majd jobbról egy barackos szalad mellettünk. Az első uticél a hangácsi nyárfatelepítés. Utitársam ' és vezetőm Szegedi Gyula, az állami gazdaság főerdésze. — Látja itt ezeket ‘ a lehántolt szálfákat? — a telepen halomra rakva halvány fehérségű nyár. A háncsot ügyes gép szedi le róluk. Itt kell megtisztítani, mert a gyárak — a Csepeli Papírgyárba megy — csak a Szombaton: tanácsülés Szombaton délelőtt kilenc órakor a művelődési ház emeleti tanácstermében a városi tanács ülést tart. Napirenden szerepel a pénzügyi osztály jelentése az idei költségvetésről, és a községfejlesztési alap múlt évi gazdálkodásáról szóló jelentés. Szó lesz ezenkívül a tanácsülésen a körzeti orvosok, a rendelőintézet és a városi kórház munltájáról is. BAL A kereskedelmi KlSZ-alap- pzervezet 27-én, szombaton este nyolcórai kezdettel bált rendez a Szabadság Termelőszövetkezet alszegi klubjában. Alagút vízzel, víz nélkül Az új alagút a vasút alatt — amelyet a gyalogosok részére építettek — május elseje óta „üzemel”. Ami fontos — nincs benne víz. A kerékpárosok, motorosok „ki- űzettek” az új alagútból, amint azt egy tábla is hirdeti. Tekintettel arra, hogy a régi alag- útban hullámzik a víz, kivételesen elnézik, ha motorját vagy kerékpárját valaki áttolja rajta, de kerékpározni, motorozni szigorúan tilos. Kék harisnya Tüske frizurája van. Modern szemüveget hord. Ruhái a legújabb párizsi Diort utánozzák. Feszesen jár az utcán, se jobbra, se balra nem néz. Minden ismerősnek köszön. Táskája elmaradhatatlan. Mintagyerek. Mindent tud, mindig jelentkezik, ha szólítják, ha nem. Klubdélutánon nem táncol, megjelenik, ne mondják, hogy nem közösségi ember. Szaval és értekezik. Csöngetés előtt két perccel már a padban ül, utolsónak megy ki az osztályból. Nevetni, kacagni nem tud. Ki hinné, hogy tizenhat éves ? kéreg nélküli papírnyárfát veszik át. — A gépet az Egri Erdőgazdaságtól vettük — tájékoztat Szegedi Gyula — ők konstruálták. Ez a háncsverőgép szabadalom. A gazdaság szabadalmi díjat fizet érte. Több, mint kétezer hold nyárfása van a gazdaságnak. Olyan homokföldbe telepítették, ahol korábban csak két- három mázsa rossz rozs termett. Most nyárfa zizeg. Hol magasabb, hol csenevészebb, amilyent a föld kisegít. De fa van ott is, ahol a szik hófehéren virágzik. A hangácsi területen — ahol robogott velünk a dzsip — tizennégy hold négyéves nyár húzódik. A kitermelt fából négy-hat köbmétert hámoz meg két munkás egy műszakban. Nyáron — különösen eső után — lazább a kéreg, ilyenkor a gép sebesen forgó kereke, amelyen három-négy erős gumilap függ a végén fémkúppal, könnyebben veri le a háncsot. A gép mellett hosszú gúlát raknak az emberek. A jövő télre készül már a siló, zöldtakarmányból. Elhagyjuk a telepet és új telepítésbe lépünk. Még mindig a Hangácson vagyunk. Nehéz tájékozódni. A fák eltakarják az útmutató templom- tornyot. A földet itt nyolcvan centi mélyen forgatták meg, mielőtt a nyárfát és az akácot elültették. Félig-feketén. Azóta sem kapnak akác telepítésére pénzt. Pedig a szakemberek szerint a nyár közé telepített akác segíti a nyár fejlődését, felfelé törekvését, miközben maga is megerősödik. Az út kanyarodik, három hold hároméves nyárerdőt látunk. No természetesen ma még az „erdő” nem egészen fedi a valóságot, de ha így fejlődik tovább, egy-két év múlva valóban jól gondozott, szépen ápolt erdőben járhat a vándor. — Ez a fa? Ez kétméieres volt tavaly — a kérgét mutatja a főerdész, ahol a kétméteres magasságnál érdes gyűrű, alatta itt-ott már a fa kamaszkorát jelző repedések. A gyűrű felett sima a kéreg, és vagy két és fél méter magasba nyúlik. — Ezt a két és fél métert egy év alatt szedte fel. Talajmaróval és kultivátor- ral ápolják a fák között a talajt, a fa sorát pedig kézi kapások tartják rendiben. Különösen fiatalkorban fontos ez, hogy a gyom ne szívja el a nedvességet. — A nyár fény-, tápanyag- és nedvességigényes. — A főerdész olyan lelkesen, ízesen magyarázza a nyártelepítés fortélyait, az erdőteremtés és nevelés minden csinját-binját, hogy az érdeklődőkből szurkoló lesz: sikerüljön nekik. — Nézze, ilyen kalap van, evvel köszönünk. — ezt a tömör kijelentő mondatot egy problémáról beszélgetve, záró pontként mondotta Szegedi Gyula. Ügy érzem ezzel a kalappal — jól köszönnek. (b. h.) (Folytatjuk.) KIOSZ vezetőségválasztó taggyűlés Hétfőn (május 29-én) este fél hét órakor vezetőségválasztó közgyűlést tart a KIOSZ helyi csoportja. Megvitatják a napi bel- és külpolitikai eseményeken kívül a kisiparosok feladatait az új gazdasági mechanizmusban. Aztán vezetőség-, illetve küldöttválasztásra kerül sor. A körülöttem álló juhászok közül egyedül Pető Imrének, a Rákóczi Termelőszövetkezet juhászának van ezüstgombos fekete dolmánya. — Hol szerezte ezt a műemléknek is beillő ruhadarabot? — Nagyapámtól örököltem. Mikor látta, hogy juhász lesz belőlem, nekem ajándékozta. Akkor már ő nem juhászko- dott. — Még most is jó állapotban van. —Igen, mert erre a ruhadarabra minden juhász büszke. Éz rangot és tekintélyt ad a viselőjének, és drága is volt mindig. Ilyen ezüstgombos mellényt vagy ujjast csak számadó juhász viselhetett. Az pedig nagy úr volt valamikor. A bojtár-legénynek csak aprópitykés mellény járt. — Hol juhászkodott a nagyapja? — A Cegléd-környéki pusztákon. Én is ott lakom. — Sok a baj a juhokkal? — Nincs. Régen ha megbetegedett az állat, a juhászok maguk gyógyították. Ma már minden évben vegyszeres fürdetésen esnek át a juhok. Nincs rühesség, se kullancs. Már csak véletlenül fordul elő. Az állatorvos már mindenütt ott van, a mételyt terjesztő fekete vizi csigának is hadat üzent a tudomány. — Nem unalmas egyedül kószálni az állatokkal? — Szép a juhászélet! Szabad és egészséges élet. Szép botokat faragunk. Furulyát készítünk és furulyázunk. Csak mindig kevesebb lesz a birkalegelő és fogy a birka. Már csak talán a hegyvidékeken élik régi életüket a birkák és a juhászok. (fehér) MASZEK BEEr^L-Asj Szabó msster. n 36 8Á2BÓI. VAI6 TANÚ LÓT mvrszEK — Látod, ha a HKI megjavította volna a házunkat, most eljöhetnél ide tanulónak. (Pásztor Péter karikatúrája) Egy perc telefon Csak a jövő évben lesz kész az új állomás Bem apó rpfípeptyűi Fegyverkovácsoroszlánok a tanári katedrán Érdekes levelet kapott a minap az Arany János Emlékmúzeum igazgatója Kiss Endre nyugalmazott gimnáziumi tanártól, Jászapátiból. A tanár úr haditechnikai kutatásokkal foglalkozik, és időnként az irodalom síkjaira is átrándul. Az Arany-napok idején valamelyik lapban olvasta, hogy Arany idejében Kőrösön tanított Menthovich Ferenc is. Erről neki is volt tudomása, csak éppen ekkor ötlött fel benne, hátha itt bővebb irodalmi anyagot talál, amelyben utalásokat lelhet a régi tanári kar néhány tagjának munkájára, kutatásaira vonatkozóan. Arannyal egy időben tanított Kőrösön Menthovich Ferenc és Jánosi Ferenc. Menthovich, akit „ateista” néven emlegettek a nagyváradi és az erdély- országi hadi műhelyekben, lőpor- és gyutacsgyárakban, Jánosival együtt ajánlotta be a matematika tanítására Salamon Ferencet, aki korábban orvosnak készült, a szabadságharcos seregekben tüzér hadnagy volt, 1848 végén egy ágyú kereke átment a lábán. A szabadságharc után bujdosnia kellett, aztán egy évig Nagykőrösön tanított matematikát. Itt élt együtt tehát a három fegyverkovács, a délvidéki fegyvergyártó műhelyekben tekintélynek örvendő hadi- technikai szakemberek, amikor a nagy harc már bukásra ítéltetett. Kiss Endre szerint Jánosi volt az, aki Bem, a két Bolyai, Martin Lajos, Irányi, Menthovich és Jánosi ötleteit összefoglalta, rendszerezte, összeötvözte. A nagy ötlet, a rakéta, vagy ahogy akkor hívták: a röppentyű, a rajka volt. Kivitelezője Ziegler (bécsi gyáros), Ganz (svájci vasöntő) és Lukács Dénes volt. Nagyon kevés készült, csak a bécsi légió tagjai kaptak belőle. Ez a rakéta (szárnyakon siklott) védte Bem apót és a „ .. ,bécsi légió isteni legényei...” (Kossuth), valamint néhány székely tiszt — amikor Szászsebesről Temesvárra utazott. A hintója tetejére szerelték a vetőállványt, amelyből a röppentyűt kilőhettek. Az amatőr kutató munkája során olyan adatokkal is találkozott, amelyek alapján feltételezi, hogy 1917-ben egy Obert Hermann nevű medgyesi szász tanár ezt a rakéta-röppentyű ötletet ajánlotta fel a közös hadseregnek — de ötletét nem fogadták el. Ennyit ír levelében Kiss Endre a „fegyverkovács- oroszlánokról” ... akik költők, fegyverkovácsok, kémikusok és — harminc évesek voltak...” Mennyi ebben a tény és mennyi az adatokon alapuló, de még bizonyításra váró föl- tételezés, nem tudni. Arra mindenesetre figyelmeztet Kiss Endre levele, hogy elődeink életének sok titka — még titok, türelem kell, meg vállalkozó kedvű fiatalok, akik kikutatják, hogyan is volt azokkal a fegyverkovács-oroszlánokkal. (b. h.) Bizonyítvány: A KRESZ-akadémián A közelmúltban fejeződött be a ceglédi közlekedési rendőrség és a művelődési ház által közösen rendezett KRESZ- akadémia előadássorozata. Aki az előadásokon részt vett, bizonyítványt kap, amely mentesíti minden egyéb KRESZ-tanfolyam alól. A művelődési házban érdeklődésünkre elmondták, hogy aki a látogatási jegyét bemutatja a művelődési ház irodájában, minden további nélkül átveheti bizonyítványát. A Zalán utca a Kossuth Lajos utcából ágazik ki a tejüzem előtt, és több mint egy kilométer hosszan nyúlik el az Örkényi útig. A jobb oldali járdája még földes, kevés a ház azon az oldalon A bal oldalt azonban társadalmi munkával kikövezték a háztulajdonosok. Itt már összefüggő házsor alkotja az utcát' az Örkényi útig. A város a szükséges anyagot rendelkezésre bocsátóttá és a helyszínre szállíttatta. A járda túlnyomó része el is készült, csupán néhány ház- tulajdonos késlekedik még. Nagyon jó és szép munkát végeztek az itt lakók, dicséret illeti őket. Csak ötven-haivan fiatal libát kellene rendre tanítani. A házak előtt gondosan, ápolt kis virágos kerteket lelegelik és hálából töméntelen névjegyet hagynak a járdán. (—fehér—) SPORT LABDARÚGÁS Területi labdarugó-bajnokság Dv.bas—Nagykőrösi Építők 4:0 (2:0). Gyón: 300 néző, vezette: Jó- zsa, Hörömpő. Építők: Lévai — Kristóf, Vilcsák, Orsányi, Botocska, Bata, Tolnai, Gulyás L, Pal- lagi, Szántai és Fehér. A hazai csapat csapkodó játékmodorának nem találták meg az ellenszerét a techni- kásabb Építők játékosai. A csapatból csak Kristóf és Vilcsák teljesítménye dicsérhető. Építők ifi—Dabas ifi 3:3 (2:2). Építők: Maráczi — Horváth II., Tomona, Tömösközi, Oláh, Erki, Pólyák, Horváth I„ Gyulai, Scheibert, Tóth (Balogh) A körösi csapat már 2:0-ra, majd 3:2-re vezetett. A hazaiak az utolsó percben egyenlítettek. Góllövők: Gyulai (2), Scheibert. Jók: Oláh, Erki, Gyulait Horváth. P. T. KOSÁRLABDA Dr. Friedrich Gyula napi vizitjét tartja. (Foto: Fehér) Megyei női: Nagykőrösi Kinizsi—Nagy- kátai Vörös Meteor 45:58 (19:27). Nagykőrös, vezette: Molnár I. Károly. Az ismét egyetlen egy cserével sem rendelkező hazai csapat mindent megtett a győzelem, az eredményes játék érdekében, ám nem sikerült. A második félidő nyolcadik percétől négy emberrel küzdő Kinizsi így is tisztes eredményt ért el. A csapatot lelkes játékért, küzdőszellemért, dicséret illeti. Nem dicsérendő azonban a szakosztályvezetőség, hogy a megyei, a II. csapat állandóan öt emberrel lép pályára. Ez fárasztó, és kedvszegő így. A vasárnapi mérkőzés után hallottunk olyan megjegyzéseket, amelyek méltatlanok a nagymúltú sportkör, valamint a szakosztály hírnevéhez. A mérkőzés pontszerzői: Mester 22, Hercegh 11, Kopa 10, Csapó 2. A vendégcsapat pontszerzői: Kántor 23, Pilisi 15. (—m—) t Hálás libák r\ I 1 i nn t V, T* r, 4- *—* i.t n án n ^ t .— f — — — * — Halló, MÁV? — Fodor József építésvezető vagyok. — Miért halad az állomás, építkezése ilyen lassan? — Nincs elég munkásunk.; Aki volt, azok közül is sokát; sürgősebb munkára Bajára; vezényeltek és csak a nyár fo-1 lyamán kapjuk őket vissza, j Aztán az építkezéshez szüksé-: ges, hattonnás emelődaru is: csak a napokban érkezett meg. i De más egyéb, nem rajtunk: múló körülmény is késleltette! az építkezés ütemét. Az állomás végleges átadására sajnos csak 1968 első felében kerül sor. Az év végére csak a forgalmi irodát és a lakásokat tudjuk elkészíteni. A személypénzfárak és az mit Utunk ma a moziban? A Pártfogolt. Siker és kudarc. Jugoszláv film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Az idő rostájában. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. ideiglenes várótermek az állomás teljes elkészültéig ott maradnak, ahol most vannak. NAPI VIZIT Az állami gazdaság Ságvári kerületében a tehenészet „atyja”, dr. Friedrich Gyula állatorvos. A hipermodern tehenészetben 108 állatot nevelnek.
