Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-24 / 120. szám
Szentendre XI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM — 1967. MÁJUS 24., SZERDA k. pest Megyei LAP KÜLÖNKIADÁSA JóS sikerült a nemzetiségek szénpompás járási találkozója Szerb dalok, szlovák táncok, német fúvósok a színpadon / A járás nemzetiségi találkozóját ebben az évben Pomázon rendezték meg. A nagyszabású találkozó, amely a járás területén élő nemzetiségek, magyarok, délszlávok, szlovákok és németek kulturális seregszemléje volt, már szombaton megkezdődött. Délután a tanácsiházán megnyitották a járási nemzetiségi kiállítást. A magyar, szerb és szlovák „szobák” az itt élő népek színpompás népviseletéből, a népi iparművészek legszebb termékeiből, régi használati tárgyakból, történelmi ritkaságokból adtak ízelítőt. A szabadtéri színpadon a Magyarországi Nemzetiségi Központi Táncegyüttese adott műsort, majd pedig a Messe- lia-hegyen rendezett tábortűz és tűzijáték fejezte be a szombati programot. A vasárnapi egész napos műsor kezdetét zenés ébresztő jelezte. Ezután a nemzetiségek képviselőinek színpompás öltözetű felvonulása következett a község főutcáján. A szabadtéri színpadon ifjúsági nagygyűlésen találkozott az ünneplő közönség. Simon János, a járási KISZ titkára ünnepi beszédében méltatta a találkozó jelentőségét. A délutáni program fénypontját az ugyancsak a szabadtéri színpadon a nemzetiségi együttesek bemutatója jelentette. A községi tanács részéről Boros István tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd pedig Nagy Imre, a járási pártbizottság első titkára tartott megnyitó beszédet. Ezután a Nemzetiségi Szövetségek adták át a maguk üdvözletét. Majd sor került a bemutatóra. Népdalok, táncok, fúvószenekari számok váltogatták egymást, Minden nemzetiségi kul- túrcsoport népének legjellegzetesebb s legszebb táncait, dalait mutatta be a lelkes közönségnek. A szeroek dal- és tánccsokrát a pomázi művelődési otthon tánckara és Boros Kató, a szlovákokét, a pilisszentke- reszti KISZ-szervezet ének- és tánckara, a pilisszántói ónekés táncegyüttes, a piliszszent- lászlói énekkar Dombai Pál harmonikakíséretével, a németekét a dunabogdányi fúvószenekar és schramlizene- kar, míg a magyarokét a tahi- tótfalui KISZ tánccsoport és a p ilisvörösvári táncegyüttes mutatta be. A kétnapos gazdag program végén a művelődési otthon udvarán jól sikerült nemzetiségi bál kezdődött. Bclycgkiállítás Pomázon A nagyszabású nemzetiségi találkozó kapcsán a pomázi tanácsháza emeleti nagytermében ünnepi bélyegkiállítást rendezett a helybeli bélyeg- gyűjtő kör. A szép elrendezésű, gazdag anyagból is kitűnt az első díjat nyert Kocsondi Antal (aki különben a pomázi bélyeg- gyűjtő kör titkára) „népviseleti és első napi bélyegzők” gyűjteménye, valamint az ugyancsak I. díjjal jutalmazott Buresch Károly motívumgyűjteménye. Az Ifjúsági gyűjtők közül a VII. osztályos Sik Péter Biológiai motívumgyűjteménye érdemel említést. Az érdeklődők nemcsak a kiállítást tekinthették meg, hanem vásárolhattak a legújabb kiadású magyar bélyegekből is és ünnepi bélyegzőt is kaphattak rájuk. Meghívó * hangversenyre Ma este a József Attila Művelődési otthonban a Zene- művészeti Főiskola növendékei hangversenyt rendeznek. A hangverseny este 8 órakor kezdődik. Közreműködik: Csengeri Adrienne — ének, Bikfalvi Árpád — zongora, Máthé Barna — fuvola, zongorán kísér Acs József. Belépődíj: 4 forint. Az izbégiek szeretik a saját pátriájukat Sikerrel indult az új népművelési forma Sokan és sokszor emlegették már, hogy városunk olyan jelentős kültelepülése, mint Iz- bég, mostohagyermekként kezelt terület. A városi tanács művelődés- ügyi csoportja segíteni kíván az izbégieken. Ez év április elseje óta számukra külön népművelési ügyvezetőt alkalmaz dr. Medveczky Imre személyében. A tanácsot ebben az az indok vezette, hogy az izbégiek ugyan nehezen jönnek be a városba, ha rendezvényről van szó, de szívesen összejönnek a saját pátriájukban. Az ügyvezetőség működési területe az egész külterületet magában foglalja. Központja a Lenin úti általános iskola. Az első lépéseket az ismeretterjesztő munka megindításával tették. A siker nem inaradt el. Íme néhány előadás címe az eddigiekből: Az izbégiek dr. Buga László előadásában a „Füstbement tervről”, a dohányzás ártalmáról hallhattak előadást, majd Tiqser Istvántól a kert hasznosításáról. Néhány nappal ezelőtt hangzott el dr. Kovács Lajos „Csak nőknek” című rendkívül nagy érdeklődéssel várt előadása. Nem csalódtak a hallgatók. Legutóbb pedig Kovács Lajos megyei szakfelügyelő ismertette a „magyar történelmet a zene tükrében”. Május 26-án „Mi történik a nagyvilágban” címmel Balogh János, a városi pártbizottság titkára tart előadást. Az ünnepi könyvhéten az ügyvezetőség és az izbégi könyvtár közösen rendez Molnár Gáborral író—olvasó találkozót. Ennek keretében tartják meg a Lenin úti általános iskola szavalóversenyének döntőjét is. A nyári program sem unalmas. Egy-egy hangverseny az iskola udvarán, a Dömörkapu- nál, a Ságvári turistaháznál nyilván sok érdeklődőt vonz majd. Jászai Béla Kis lak áll a nagy Duna mentében... Amint a Duna-parti sétányon a „sóhajok hídját” elhagyjuk, a Vízművek területén áll a Móricz Zsigmond Gimnázium csónakháza. Néhány éve épült, áldozatos és lelkes munkával. A szülői munkaközösség szedte össze a filléreket és a forintokat, a KISZ- isták pedig felépítették. Csónakokat is szereztek. Azóta azonban semmit nem hallani erről a „vízi lakról”. Miért? Fiataljaink tanácskoztak : Megválasztották a KISZ új városi vezetőségét A város szervezett fiatalságának legmagasabb fóruma, a városi KISZ-isták küldött- értekezlete tanácskozott szombaton reggeltől késő délutánig a tanácsháza nagytermében. Hetvenhét fiú és leány, megannyi választott küldött. Rudolf Ferenc városi titkár számolt be két és fél év munkájáról, a ma már fcí- lencszáznegyven fős szervezet erőfeszítéseiről, sikereiről, küzdelmeiről. Célkitűzéseik között szerepel egy szeszmentes, városi ifjúsági klub megteremtése, a sikeres lakásépítési akciók erőteljes folytatása. Elismeréssel szólt gyáraink negyven újító fiataljáról, az esztergályos versenyről, melyben tizenkét szentendrei KISZ-ista vett részt, de szomorúan állapította meg, hogy a Szakma ifjú mestere mozgalmat eddig nem sikerült megfelelően népszerűsíteniök. A megbeszélésen tizennyolcán szólaltak fel. A kéziszerszámgyárból elmondták, hogy két év alatt öt KISZ- titkáruk volt. Rétéi Lajos úttörő csapat- vezető tanár hosszan beszélt az úttörőkkel való kapcsolatról. Ö is hiányolta a városi ifjúsági klubot, de különösen az úttörőotthont! Az állami gimnázium nagyon szép KISZ-munkájáról, kulturális és sporttevékenységéről, tíz szakkörükről, énekkari eredményeikről Székely Lajos kisdiák beszélt. A városi pártbizottság titkára, Balogh János is felszólalt. Hangsúlyozta: eredményesnek látja eddigi munkájukat, s további segítséget ígért az ifjúsági mozgalom fejlesztéséhez! Szólt a garázda és társadalmi vagyont, parkokat, városdíszeket rongáló fiatalokról is. A KISZ-isták aktív segítségét kérte minden vonalon városunk fejlesztéséhez. Ezek után a küldöttek megválasztották a huszonhéttagú vezetőséget. H. L. Csoda-e, ha baj van a HÉV-állomás tisztaságával? Az olvasó szemünkre vethe- mást takarítják. Tehát az iro- ti tán, hogy hetek óta unos- dákat, a mellékhelyiségeket, untalan, újra és újra visszaté-' magát az állomás peronját; az rünk a köztisztaság ügyére. Sajnos, kénytelenek vagyunk vele. S mindaddig kénytelenek is leszünk, amíg legalább a legkirívóbb tisztasági és higiéniai j anomáliákat el nem tüntetjük. Ezúttal a HÉV-állomásról és a turistaházakról emelnénk szót, ahol — enyhén szólva — bajok vannak. A HÉV-állomás — finoman mondva — nem túl tiszta. Mi az oka? Rimay István állomásfőnök e kérdésre úgy válaszol, hogy a rendkívül forgalmas állomásnak mindössze három takarítónője van. ök hárman, váltott műszakban — vagyis éjjel-nappal — az egész álloBEVÁLIK A KALAKA: Hetenként egy házat építenek fel AZ EMBEREK java részének a hét vége egy hét nehéz munkája utáni pihenést, felüdülést jelent, ennek a negyven fiatalembernek és családtagjaiknak már közel fél éve éppen az ellenkezőjét. Számukra a vasárnap a leghosszabb és a „legerősebb” munkanap. Mégsem panaszkodnak, mert amin fáradoznak, az nagyon is megéri. Dédelgetett vágyálmaik megvalósulásán dolgoznak: leendő otthonukat, családi házukát építik ők, a KISZ 2. számú építőközösségének tagjai. EGY „MUNKÁS VASÁRNAP” kora délutánján, látogattuk meg őket. Valóban „égett” kezük alatt a munka. Kramer János és brigádja éppen meszet oltott, Szvobo- da László „vasszerelő-bri- gádja” pedig a vasbeton- elemekhez zsükséges vas-szálakat egyenesítgette, kalapálta, formálta. Soltész Zoltán és társai: — de sok az ismerős, kedves arc közöttük — Tóth Zoltáné, Fiala Károlyé, Pop- rádi Béláé a kölcsönkapott betonkeverő gépet etették. Közöttük serénykedett az építő- közösség „mindenese”, Mervó Sándor is. Pecsenyevörösre sült felsőtestéről patakzott a víz. — Az utolsó lábazatot húzzuk éppen fel — mondta, amikor rövid beszélgetésünkre lekászálódott az egyik épületről. — A panel tíz épületen már fenn van, most koszo- rúzzuk... Sietünk a munkával, mert szeretnénk még . a tél beállta előtt mind a húsz házat tető alá hozni. Ha a ktsz néhány kőművessel hozzásegít, meg is leszünk vele. — Anyagellátásunkban — ezt lekopogom — nincs fennakadás. A falazó blokk és a panel folyamatosan jön. Csak a panelíelrakással kell sokat bajlódnunk, mert alig van daruskocsi. Eddig a Cementgyár segített ki. Minden vasárnapra kölcsönadta daruskocsiját. Köszönet érte ... Örömmel hallottuk, hogy nemcsak a Cementgyár, hanem a többi szentendrei üzem is készségesen segít a fiataloknak: Papírgyár, a Kocsigyár ... MAR VAN SAJÄT vízvezetékük, két csapos kúttal. Ezért viszont a szomszéd telek tulajdonosának hálásak. A villanyvilágítás is kielégítő. A városi KISZ-bizottság jelentős összeggel segítette őket a víz- és csatornahálózat és az utak megépítésében. A Vízvezeték és Csatornázási Vállalat viszont a fölösleges föld elszállításától kíméli meg az építőközösséget. — Építőközösségünk tagjai — folytatta Mervó Sándor — eddig átlagban 450—500 órát dolgoztak építkezésünkön. Van olyan, aki már 750 órán kora hajnaltól késő estig. Aki kivonja magát a közös munkából, az nem ússza meg „szárazon”, büntetést kell fizessen. Hiszen ha már belépett egy közösségbe, akkor magára nézve is kötelezőnek is túl jár, van viszont olyan, aki még a 350-et sem érte el. Végzett munkájukat a teljesített órák alapján a brigádvezetők a brigádnaplókban vezetik. A tagság munkára való beosztása is e bejegyzések alapján történik. Ugyanis hétközben mindig hat tag végzi a segédmunkás teendőket a ktsz kőművesei mellett. Mindig az kerül beosztásba, aki a munkaórák terén elmaradásban van ... Vasárnap viszont mindenkinek itt kell lennie a „gáton”, kell tartania a közösség határozatait ... EGY-EGY EMELET felhúzása, mintegy két napig tart. Ha minden jól megy, hetenként egy házat tudnak felépíteni. Húsz hét alatt, októberre, novemberre így el is készülnének ... Beszélgetésünk végén a „főnök” még végigkalauzolt az építkezésen. Már most jól látható, hogy a 2. számú KISZ-építőközösség házai korszerűek, szépek lesznek. Jó lesz bennük lakni! Ilorányi Sándor állomás hatalmas parkját, a Tejcsárdától a járda végéig. De ez rnég semmi. Takaríta- niok kell á tíz—húsz percenként befutó és induló szerelvényeket is. Mi az eredmény? Az utasok zaklatása, bosszantása, miközben a vagonok mégsem elég tiszták. Az az egy takarítónő azt sem tudja néha, hová kapjon. Hol kezdje, hol folytassa? S így azután a vonat tisztasága is, az állomás tisztasága is kifogásolható marad. Pedig Szentendrén még ró-, zsás a helyzet. Pomázon sokkal rosszabb. Mi lenne hát a megoldás? Véleményünk szerint a tíz évvel ezelőtt megállapított takarítónő-létszám emelése. Igaz, az utasokat fel lehet hív-: ni, hogy vigyázzanak a tisztaságra, ne szórják el a szemetet sem a vonatban, sem az állomáson. (Ehhez adaléknak, zárójelben, hadd jegyezzük meg: csodálatos, új HÉV-szerel vényeinkben egyetlenegy szemét- gyűjtő gyűszű sincs.) Ám ezek a propagandamódszerek csak másodlagosak lehetnek. Az alapos és ma már nélkülözhetetlen, halogathatatlan megoldás kétségkívül bizonyos anyagi áldozattal jár. De ne feledje a HÉV: Szentendre a Dunakanyar gyöngye és 1967- et írunk. Eg} „öngyilkos“ fácán okozta a rövidzárlatot Meglehetősen ritka balesetnek lehettek szem- és fültanúi azok, akik néhány nappal ezelőtt a kora esti órákban az Ady Endre úton sétálgattak. Egy jól fejlett fácán irányt- tévesztve, a villanyvezetékbe ütközött. A keletkezett zárlat pillanatában nagy dörrenés kíséretében, hatalmas szikráit repültek az ég felé, akárcsak valami kisebbfajta tűzijáték alkalmával. A szerencsétlen madár csaknem teljesen elégett, de pusztulását mintegy 10—15 percig a környék lakói is megszenvedték. Ugyanis nemcsak a közvilágítás, hanem a lakások világítása is megszakadt erre az időre. Az Elektromos Művek dicséretére legyen mondva, hogy viszonylag rövid idő alatt helyrehozták a hibát.
