Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-05 / 104. szám
meergt 1967. MÁJUS 5., PÉNTEK Folytatta munkáját a magyar szaksz (Folytatás az 1. oldalról) ja a testvérpártaknak az az álláspontja, hogy ha a NATO- szerződést 1969-ben nem újítják meg, készek vagyunk a szocialista országok katonai tömörülésének egyidejű felszámolására. a Varsói Szerződés katonai szervezetének hatályon kívül helyezésére. Miközben Karlovy Vary ban az európai testvérpártok a biztonságról tanácskoztak, a reakció puccsot hajtott végre ^Görögországban. Helyeseljük, hogy a kongresszus — a magyar szervezett munkások forradalmi, internacionalista tradícióihoz méltóan — elítéli ezt. Az USA és a görög reakció texasi módszereket akar meghonosítani Európában. Ez azonban nem fog sikerülni, mert az összes haladó és demokratikus erők még nagyobb ellenállását és összefogott harcát váltják ki Európában és az egész világon. A népek előtt lelepleződnek a „demokráciáról” és az „igazi szabadságról” hangoztatott szólamaik. Népünk és kormányunk mindent megtesz, hogy az immár ötödször börtönbe vetett, nagy antifasiszta harcost: Manolisz Glezoszt és a többi görög hazafit — a haladó erőkkel összefogva — megmentse a puccsisták bosszújától. A magyar szakszervezeti mozgalom erőpróbája Biszku Béla ezután belső ■helyzetünkről, társadalmi fejlődésünk irányáról beszélt. Ismeretes, hogy társadalmi rendszerünk politikailag, gazdaságilag szilárd, a munkások, a parasztok, értelmiségiek nagy többsége következetesen támogatja a pártot, követi útmutatásait, tanácsait — mondta egyebek közt. A Központi Bizottság nevében ismételten kijelenthetem: a jövőben még határozottabban, céltudatosabban képviseljük a dolgozók érdekeit, s a párt vezető szerepéhez híven dolgozunk a munkásosztály érdekeit kifejező politikánk végrehajtásán, állandó megújításán. Köztudott — és erről már a ■kongresszuson is szó esett — hogy a szocializmust építő társadalmunk jelenleg nagy, meghatározó jellegű feladatok előtt áll, ^melyek csakis a szervezett •munkásság aktív részvételével valósíthatók meg. A szakszervezetek munkáját és teendőit ezzel összefüggésben kell vizsgálnunk. Meggyőződéssel állíthatom, hogy a pártunk IX. kongresszusán meghatározott nagyjelentőségű célok megvalósítása egyúttal a magyar szakszervezeti mozgalom nagy erőpróbája is lesz. A szakszervezetek hatékony munkája nélkül nem növekedhet a munkásosztály hatalma és vezető szerepe, nem erősödhet a néptömegek társadalmi aktivitása a szocializmus építésében. Ügy gondolom: a párt joggal támasztja azt az jgényt a szakszervezetekben dolgozó kommunistákkal szemben, hogy — a számában állandóan növeli vő munkásosztály tudatosságának fokát a valóságnak megfelelően értékelve — szüntelenül dolgozzalak a szakszervezetekbe tömörült munkások eszmei, politikai nevelésén. A pártnak, hogy érdemben vezetni tudjon, az egész munkásosztály támogatására szüksége van, ez azonban nem valósulhat meg a szakszervezetek hatékony munkája nélkül. Közismert, hogy a proletár- diktatúra időszakában — s így jelenleg nálunk is — a munkásosztály nemcsak a hatalom birtokosa és a termelőeszközök tulajdonosa, hanem egyben munkavállaló is. Ennek megfelelően a szocializmus építésének időszakában különféle ^részkérdésekben lehetségesek ellentétek a munkásosztály egyes csoportjai, valamint egyes állami, gazdasági szervek, intézmények között. A párt vezetésével a proletárha- talom helyesen képviseli a munkásosztály egyetemes érdekeit. Ezért az egész társadalom szintjén nem vezet semmiféle ellentmondáshoz, hogy a munkásosztály a termelőeszközök tulajdonosa és egyben munkavállaló. Ellenkezőleg — ez a fejlődés biztosítéka. Ha mégis keletkeznének nézeteltérések a munkásosztály egyes rétegei, vagy egyes állami, gazdasági szervek és intézmények között, a szakszervezeteknek e kettősséget jól kell érteniük és helyesen kell felfogniuk. Az egész osztály érdekeit kell képviselniük és védeniük. Ugyanakkor feladatuk, hogy lépjenek fel mindenféle bürokratizmus ellen, s bírálják az egyes gazdasági szervek esetleges hibás intézkedéseit. Találkozni olyan jelenséggel is, hogy helyenként egyoldalúan értelmezik és leszűkítik az érdekképviselet fogalmát, a szociális vagy bérügyi intézkedéseket tekintenek csupán érdekvédelemnek. Természetesen nem helyes lebecsülni a szociális juttatások jelentőségét, de látni kell: a munkásosztály igazi érdeke nemcsak a szociális és bérügyi intézkedésekkel azonos. A munkásosztálynak össztársadalmi, állami, politikai, gazdasági, sőt nemzetközi vonatkozású érdekei is vannak és mindezeket összefüggéseiben, kölcsönhatásában kell képviselni. Munka — a reform szellemében A szakszervezetek növekvő feladatai között szót kívánok ejteni a szervezett munkásságnak a gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatos felelősségéről. A reíorjm gazdaságpolitikánk szerves íjésze, és a szocialista termelési) viszonyok további erősítésére irányul. A magyar népgazdaságban a szocialista termelési viszonyok alapján megvannak a gyorsabb fejlődés lehetőségei. A reform szellemében a munka szerinti elosztás elvének jobb érvényesítésére törekszünk. Az előkészületek jó irányban és ütemben haladnak, a párt különböző vezető szerveiben nagy gonddal vizsgálják a szükséges • intézkedéseket. Az a tervünk, hogy a kormányzati szervek az év harmadik negyedében a vállalatok rendelkezésére bocsátják a gazdálkodás új feltételeit. Az üzemekben addig is folyik a felkészülés az új mechanizmusra. A párt nagy munkát végez a reform politikai előkészítése érdekében. A reformot — alapjaiban — 1968-ban bevezetjük. Az új rendszer teljes kibontakozása azonban természetesen több éves folyamat. De már az elején azt várjuk, hogy a reform íjévén meggyorsul gazdasági fejlődésünk, s fontos tényező lesz a harmadik ötéves terv gazdaságfejlesztési és életszínvonal növelési céljainak megvalósításában. Mint minden nagy társadalmi (kérdés, a reform, a kidolgozott javaslatok bevezetése is nagy erőfeszítéseket kíván. valamennyi vezetőitől, s csak a dolgozók széles rétegeinek támogatásával, tudása hasznosításával vezethet eredményre. Szélsőséges nézetek Mint minden új jelenség születésénél, itt is találkozni szélsőséges nézetekkel. A szakszervezetek jövőbeli szerepére vonatkozóan két ilyen véleményről szeretnénk említést tenni. Az egyik így fogalmazható meg: a vállalati önállóság. az igazgatók, a gazdasági vezetők nagyobb hatásköre az új mechanizmusban lényegében formálissá teszi a szakszervezetek szerepét. Ez a nézet a szakszervezeti, s általában a dolgozók közötti politikai és szervező munka lebecsülését mutatja. A másik azt tartja, hogy a gazdaságirányítás reformjának végrehajtása során a szakszervezetek egyedüli kötelessége az esetleges negatív hatások elleni védekezés. Ez sem helyes. A reform a szó igazi értelmében a munkásosztály legközvetlenebb osztályérdexe, az egész társadalom érdekében. A pártnak, a szakszervezeteknek, az állami, a gazdasági szerveknek együttesen azon kell dolgozniuk, hogy a reform elérje célját: növekedjen a nemzeti jövedelem, javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei. A szak- szervezetek kötelessége és feladata, hogy az üzem előtt álló céi'ok megvalósítására mozgósítsák a dolgozókat és őrködjenek az ötéves tervben célul kitűzött életszínvonalemelési program megvalósításán a dolgozók munka- és életkörülményeinek állandó javításán. Növekvő felelősség Már szóltam arról; hogy az üzemek és vállalatok hatásköre a jövőben növekedni fog. Elvileg és gyakorlatilag ugyanez vonatkozik a párt- £s szakszervezeti szervekre is. Amilyen mértékben nő a vállalatok hatásköre és felelőssége, ugyanúgy — és hasonló mértékben — kell önállóbban és nagyobb felelősséggel dolgozniuk a párt-, a szakszervezeti és más társadalmi szerveknek is. Az üzemi demokrácia fejlesztésével lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók érdemben részt vegyenek a különböző tervek és javaslatok kidolgozásában, a bérezési rendszer fejlesztésében, a jövedelem egyes részeinek helyi fel- használásában. Természetesen szó sincs árról, hogy az üzemekben minden kérdést „népgyűlésen”, vagy szavazás útján döntsünk el. De nélkülözhetetlen a reform végrehajtásában azoknak részvétele és meghallgatása a döntésre érett kérdésekben, akik ismerik a munkások többségének véleményét, s képesek a dolgozók nézeteinek helyes tolmácsolására. A szakszervezetekkel kapcsolatban. eszmei, politikai jellegű a párt irányítása. A pártirányítás azt jelenti, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vállalnak a párt politikájának végrehajtásából és tapasztalataikkal segítik a párt politikájának kialakítását. Most és a jövőben különösen fontos, hogy a szakszervezetekben továbbra is erőteljesen érvényesüljön a párt vezető szerepe. Sok tekintetben ; kozás megerősíti a szakszervezetek tevékenységének eddig követett eredményes irányvonalát, növeli a munka hatékonyságát, s hozzájárul a szakszervezeti mozgalom forradalmi vonásainak erősítéséhez. A szakszervezetek előtt bonyolult, de nagyszerű, lelkesítő feladatok állnak. Erőt meríthetnek abból a tudatból, hogy a kongresszus céljai a magyar szervezett dolgozók hárommilliós seregének teljes egyetértésével találkoznak. A Központi Bizottság nevében kívánom, hogy a szak- szervezetek, XXI. kongresszusa eredményes, hasznos munkát végezzen, segítse pártunk IX. kongresszusa határozatainak végrehajtását, a .szocializmus felépítését, a munkásosztály, az egész dolgozó maa kommunistákon, a pártszervezeteken múlik ez. Nekik is harcolniuk kell azért, hogy mindenütt helyesen értsék a szakszervezetek növekvő ’szerepét. A gazdasági vezetők bátran támaszkodjanak a szakszervezetekre, mind nagyobb és több feladat megoldásához kérjék segítségüket. Természetesen az is fontos, hogy a szakszervezetek munkája ne váljon külön a párt vezette többi társadalmi szervezet tevékenységétől. Azért is fontos á pártvezetés, hogy összekapcsolja, helyes irányba terelje a gazdasági kérdésekben jelentkező különböző Irányzatokat és tendenciákat, hogy az összes rendelkezésre álló erők — egymást kiegészítve — az üzem és az iparág, az ország gazdasági fejlődésének hajtóerejévé váljanak. Bízom abban, hogy a tanácsmális célnak a megvalósításához is szükség van, azonban a vállalat hatáskörén túlterjedő intézkedésekre. A gépkocsivezetői szakma veszélyessége, a szállítási munkák megerőltető volta, s az ezekből adódó létszám- és bérproh- lémák indokolják, hogy az illetékes szervek kiemelten foglalkozzanak a probléma megoldásával. Ehhez kérjük a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal és a SZOT Elnöksége segítségét Is. Vígh János ezután néhány olyan problémával foglalkozott, amely — mint mondotta — már néhány évvel ezelőtt a szakma szakszervezeti kongresszusán is felmerült, de azóta is megoldatlan. Az egyik ilyen probléma a szállító- és jezte be a részvevők viharos tapsa közben felszólalását Biszku Béla. A csütörtöki vita felszólalói Csütörtökön az első három napirendi pont feletti vitával folytatta munkáját a szak- szervezetek XXI. kongresz- szusa. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A vitában felszólalt Beckl Sándor, a SZOT titkára, Kur- lik Imréné, a Konzervipari Tröszt szakszervezeti tanácsának titkára, Rebika Bou- alem, az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének titkára és az össz-afrikai Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Nemeslaki Tivadar, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Bartha Arpádné, a Szakszervezetek Hajdú megyei Tanácsának vezető titkára, Mari Sándor- né, a Szegedi Ruhagyár szb- titkára, Octavio Gonzales Becerra, a Chilei Dolgozók Egységes Szakszervezeti KözVígh János hozzászólása Bevezetőben elmondotta: Vállalatuk 19S2. január 1-én alakult, nyolc vállalat összevonásából; feladata a fővárosban és Pest megyében a közhasznú autóközlekedés, a teherautó-fuvarozás és az ezekkel összefüggő egyéb szolgáltatások ellátása. A nagyvállalat létrehozásával elsősorban a gazdálkodás hatékonyságát akarták fokozni, s ez sikerült is. Ezt bizonyítja, hogy mindössze 7.2 százalékos létszám- növekedés mellett a különböző termelési mutatók 36—38 százalékkal javultak, illetve növekedtek. Tavalyi munkájával a vállalat kiérdemelte — fennállása óta először — as élüzem címet. A javuló gazdálkodási eredmények s a kongresszusi munkaverseny sikere révén az elmúlt évben, nagyrészt saját erőből, jelentős bérpolitikai intézkedéseket is megvalósítottak, többek között azzal, hogy a vállalati bérszabályzatban módosították az alacsony kereseti kategóriák alsó határát. Nyereségrészesedés, céljutalom és egyéb pénzjutalmak formájában tavály 10.5 millió forintot fizettek ki, s csaknem egymillió forintot fordítottak különböző jóléti célokra. — A kongresszusi munka- verseny új lendületet adott a szocialista brigádmozgalomnak is — folytatta. — Tavaly több mint 1800 dolgozót tömörítő 115 brigádunk nyerte el a szocialista címet A vállalat dolgozói most részt vesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított jubileumi munkaversenyben. egyebek között azzal a céllal, hogy az idén ismét kiérdemeljék az élüzem címet. Vigh János a továbbiakban elmondotta: gazdasági eredményeik jelentőségét növeli az a tény, hogy ezeket az átlagosnál rosszabb szociális és munkakörülmények között érték el. Az utóbbi másfél évtizedben ugyanis gépkocsiállományuk csaknem meghatszorozódott. épületeik és más létesítményeik hálózata azonban ez idő alatt alig növekedett. Az elmaradás felszámolásában a döntő fordulat tavaly kezdődött, amikor néhány kisebb jelentőségű gazdasági és szociális létesítmény megvalósítása mellett hét helyen, összesen 150 millió forint értékben kezdtek nagyobb méretű beruházásokat. Vállalati saját erőből további 15 beruházáson dolgoznak és megkezdték újabbak előkészítését is. Bár az utóbbialt egy részének megvalósítására csak a negyedik ötéves tervben kerül sor, már az új építkezések megkezdése, illetve tervbe iktatása is kedvezően befolyásolja a dolgozók hangulatát, munkakedvét. Szakszervezeti bizottságunk megbízásából — folytatta — azzal a kéréssel fordulok az építőipari vállalatoknak — elsősorban a 21-es és 23-as számúnak — a kongresszuson részt vevő küldötteihez: segítsék, hogy megkezdett beruházásaink legalább a tervezett ütem szerint, de ha lehet, annál is gyorsabban készüljenek el. Vállalatunk dolgozóival, főként gépkocsivezetőivel, szállító- és rakodómunkásaival az ország lakossága a szó szoros értelmében úton-útfélen találkozik. Éppen ezért engedjék meg, hogy megpróbáljak néhány szóval helyreigazítani egy meglehetősen széles körben elterjedt téves nézetet. A szakmánktól távol esők közül sokan úgy tartják, hogy a gépkocsivezetők és a szállítómunkások viszonylag sokat keresnek, s hogy emellett a gépkocsivezetők nem is használják ki kellőképpen munkaidejüket. A mi véleményünk szerint azonban az ilyen nézeteknek ma már nemigen van alapjuk. Az ország általános fejlődésével együtt fejlődtek a gépkocsivezetők, a szállító- munkások is és fejlődött a bérezési rendszer is. A gépkocsi- vezetők nagy többsége ma már teljesítménybérben dolgozik, és a megfelelő teljesítmény eléréséhez nagyon is jól ki kell használniok a munkaidőt. Igaz, hogy keresetük bruttó végösszege valamivel több, mint sok más szakmákban dolgozóké, de figyelembe kell venni, hogy ezt a magagyar nép Jjpldogulását — fe- J rakodó munkások kiküldetési dijának rendezése. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy azonos szállítási feladat leoo- nyolítása során a szállítómunkás kisebb összegű élelmezési költségtérítést kap. mint a gépjárművezető, s ezt a hátrányos megkülönböztetést indokolatlannak tartják. Másik orvoslásra váró probléma a nyerges gépjárművek vezetőinek bérezése. A közúti forgalomban ugyanis ilyen járművekkel sokkal nehezebb közlekedni, mint az egyéb típusú gépkocsikkal; ez a különbség azonban a bérezésben nem jut kifejezésre. A felszólaló befejezésül a gazdaságirányítás reformjával. kapcsolatos szakszervezeti feladatoktól beszélt. — Az 1-es számú Autóközlekedési Vállalat szakszervezeti tanácsa egyetért azzal, hogy a szakszervezetek szerepének és hatáskörének növekedésével együtt növekedni fog társadalmi felelősségük is. Tudatában vagyunk, hogy ennek a nagyobb felelősségnek az alapján elsősorban választóink előtt kell számot adnunk munkánkról. A vállalati és a népgazdasági érdekeket úgy igyekszünk összehangolni, hogy ez választóink egyetértésével -találkozzék, s Ugyanezt - kérjük — egyebek között az ár- és bérintézkedéseket illetően — felettes szerveinktől is. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének vállalati előkészítésére komplex intézkedési tervet dolgoztunk ki. Már ennek során is gondot fordítottunk az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére: az intézkedési terv ösz- szeállításónál a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatokon kívül 450 élenjáró dolgozó írásban benyújtott véleményét is figyelembe vettük. Bizonyosak vagyunk benne, hogy vállalatunk a helyi gazdasági, párt- és szakszervezeti vezető szervek összehangolt s a dolgozók aktivitására támaszkodó munkájával meg tudja valósítani azokat a feladatokat, amelyeket az új gazdaságirányítási a népgazdaság pontja titkárságának tagja, Michalakis Michaelides. az Össz-Ciprusi Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese, Oscar Molina Picado, a Costa- Ricai Általános Munkásszövetség titkára, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Dónáth Béla. a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője, Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, Brun Ignác Xavier, a Daho- mey-i Dolgozók Általános Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja. Jakó András, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára, Mohamed Abdel Salam Ali, az EAK Szakszervezeti Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja és Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. Ezután emelkedett szólásra Vígh János, az 1-es számú AKÖV szakszervezeti bizottságának titkára: sabb keresetet havi 210—300, nem egy esetben havi 320 órás, s a növekvő közúti forgalom miatt különösen nehéz munkával érik el. Hasonló a helyzet a szállítómunkásoknál is, akik ugyancsak az átlagos munkaidőnél többet dolgoznak, mégpedig többnyire az időjárás viszontagságainak kitéve, nagy fizikai erőkifejtéssel. — Éppen ezért vállalatunk dolgozói különös örömmel fogadták az MSZMP IX. kongresszusának a munkaidő csökkentésére vonatkozó határozatát. Ezt a magunk területén különböző szervezési intézkedésekkel, ösztönzőbb bérezési rendszerek kialakításával részben saját erőnkből is meg tudjuk oldani, bár nálunk rendszerben még nem 44 órás a munkahét, elénk állít. hanem a havi 210 órás munkaidőnek legalábbis a megközelítése a cél. Ennek a miniA kongresszus pénteken 8.30-kor folytatja munkáját. Külföldi események sorokban SIKERTELEN MERÉNYLETET kíséreltek meg Mexikó fővárosában a kubai nagykövet ellen. HETVENEGY MUNKÁSPÁRTI KÉPVISELŐ közös- piac-ellenes nyilatkozatot hozott nyilvánosságra Londonban. AZ EAK nem tanulmányozza jelenleg az NSZK-val való diplomáciai kapcsolat helyre- állításának lehetőségét. MEGKEZDŐDTEK Kairóban az NDK és az EAK külügyminisztereinek hivatalos tárgyalásai. BERTRAND RUSSELL TÁRSADALMI BÍRÓSÁGA folytatta Stockholmban az USA Vietnamban elkövetett háborús bűneinek kivizsgálását. ORSZÁGOS SZTRÁJKRA készülnek a francia szakszervezetek. A SVÉDORSZÁGI TUMBA városának magánbankját kifosztották: 1600 ezer dollárértéket tulajdonítottak el. A SURVEYOR 3 amerikai holdrakéta a holdéjszaka tartamára, május 27-ig „nyugovóra tért”. ÜJABB NÉGYÉVES IDŐSZAKRA Pák Csöng Hi-t választották meg ismét Dél-Korea elnökévé. NEPÁLBAN 12 ÉVI BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTEK két embert, mert megöltek egy tehenet. A tehén Nepálban szent és sérthetetlen. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS rendkívüli ülésszakának szerdai ülésén felszólalt Csator- day Károly nagykövet, hazánk állandó LNSZ-képviselő- je is. ^ SIQUEIROS mexikói festőművész Észak-Vietnam népének ajánlotta fel a Lenin- díjjal járó 25 ezer rubelt. AZ EUFRATESZ folyó 38 szíriai községet öntött el idáig. Ez a legsúlyosabb árvíz emberemlékezet óta Észak-Szí- riában.
