Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-24 / 120. szám

1967. MÁJUS 24., SZERDA Mar Mscrai K^Ctrlap 3 Kölcsönző — vidéken Varrógép: van - Gyerekkocsi Nyelvlecke: nincs - Jon a frizsider! A 100 éves posta jövője A második műszak meg­könnyítésében nélkülözhetet­len segítőtársaink a gépen, az ötletes háztartási és munka­eszközök. Ám nem rfcindenki tudja még megvásárolni eze­ket. Az ilyen gondok orvos­lására, no meg az idényjellegű igények kielégítésére született a gyorsan népszerűvé vált kezdeményezés: a kölcsönző­szolgálat. Ennek eredményei­ről, s a fejlesztési tervekről kértünk felvilágosítást a ME- SZÖV-ben Kerecsényi Sándor főosztályvezetőtől és Onody Walter főelőadótól. — Eléggé kiterjedt: 27 ön­álló kölcsönző boltunkon kí­vül 51 fmsz-szaküzletben, 87 vegyesboltban, 13 szolgáltató­boltban, 13 vendéglátóipari egységben, négy strandon, il­letve üdülőhelyen és 132 egyéb helyen állunk a lakos­ság rendelkezésére. — Milyen cikkek kölcsönöz­hetők? — Válasszuk külön állandó jellegű és szezonális cikkekre. Az állandó jellegű Kölcsön­zésben a háztartási gépek — mosógépek, centrifugák, pad- lókefélők, porszívók — vezet­nek. Rendkívül nagy a ke­reslet a gyermekkocsik, s a gyermekmérlegek iránt is, ak­kora, hogy olykor nem is tud­juk kielégíteni. A sport- és kultúrcikkekről előre kell bo­csátanunk, hogy még nincs annyi, mint szeretnénk. Van ugyan magnetofonunk — tánc­zenei szalagokkal —, táskará­diónk, fényképezőgépünk, to­vábbá gumimatrac, úszóöv, eampingsátor, s ezek az év egy részében elegendőnek Is bizonyulnak. De a strandsze­zon idején tízszer annyi táska­rádió vagy gumimatrac is gazdára találna! — Vannak-e olyan különle­ges igények, amiket még nem tudnak kielégíteni? — Ilyen is akadt. Ide sorol­nánk például azt a kedves fa­lusi ügyfelünket, aki angol nyelvlecke-tekercseket kére a magnetofonhoz. Ezt bizony, nem áll módunkban beszerez­ni, hiszen nem valószínű, hogy abban az fmsz-körzetben más­nak is szüksége lenne ilyesmi­re. — Magyarán: nem volna ki­fizetődő. Es a többi cikkek köl­csönzése kifizetődik? — Őszinték leszünk: általá­ban nem. Hiszen egy magno kölcsönzési díja egy hétre 80 forint; egy varrógépé — eb­ből is akad néhány a megyé­ben — egy hónapra 72 forint... Mi mégis folytatjuk, sőt, fej­leszteni kívánjuk ezt a ak­ciót, a lakosság, elsősorban a dolgozó nők terheinek köny- nyítése érdekében! — Az idei tervek? — Bővíteni akarjuk a kul­túr- és sportcikkek választé­kát, elsősorban a Dunakanyar­ban és a Duna-menti közsé­gekben. Megyeszerte növelni kívánjuk a fényképezőgépek és a táskarádiók készletét és választékát. Végül, szó van arról, hogy a belkereskedelmi kölcsönző boltokhoz hasonlóan, mi is bevezetjük a hűtőgépek kölcsönzését ny. é. Foszforeszkáló bélyegek Interurbán központ nélkül Második műsor a tv b — Pontosan 100 évvel ezelőtt a kiegyezés évében vette át a kormány a magyarországi pos­ta igazgatását. Háromnegyed évszázad munkája kellett ah­hoz, hogy európai színvonalra fejlődjék a postahálózat. A posta jelenét ismerjük, de va­jon mit .hoz számára a jövő? Hogyan fejlesztik tovább a postaszolgálatot. Ezekre a kér­désekre kértünk választ dr. Búza Mártonná postavezér- igazgató-helyettestől. — A legtöbb gondot a levél- forgalom szüntelen növekedése okozza — mondotta a vezér- igazgatóhelyettes. — Jelenleg évente félmil­liárd levelet továbbít a posta. Felhasználva a külföldi ta­pasztalatokat, előbb-utóbb ná­lunk is át kell térni a levelek gépi válogatására, „irányításá­ra”. A gépesítésre gondoltunk akkor is, amikor arra kértük a feladókat, hogy nevüket és címüket a boríték bal alsó sarkába írják. A bélyegzőgé­pek ugyanis a boríték felső részét teljes hosszában végig nyomtatják, ezáltal az ide ír szöveg legtöbbször olvashatat­lanná válik. A gépesítéssé megnövekszik a bélyegek sze­repe is, mert míg eddig csal a bérmentesítés jelzésére szol­gáltak, ezután majd a levél­rendező- és irányítógépek zökkenőmentes működését ii Több, mint jelszó NÉHÁNY év ALATT ritka karriert futott be szép hazánk­ban ez a szó, hogy: világszín­vonal. Használata viharosan elterjedt, s divatja egyre ma- kacsabbul tartja magát ma is. mElmaradtunk a világszínvo­naltól! Ismerjük meg, érjük utol, szárnyaljuk túl a világ- színvonalat!” — hangoztattuk szóban és írásban már szám­talanszor. Míg jelszónak te­kinthettük, minden világosnak látszott, a lelkesedés és az egyetértés egyöntetű volt. Amikor azonban higgadtabban utána kellett gondolnunk, misztikusain sűrűvé vált a köd, s odalett a lelkes egyetértés is. Úgy hiszem, nincs a történ­tekben semmi szokatlan. Mint már annyi új fogalom, a vi­lágszínvonal fogalma is a többféle értelmezés sorsára ju­tott. A véleményeltéréseknél ez árnyalatok csakúgy meglel- hetók, mint a szélsőségek. Ter­mészetesen az utóbbiak mu­tatják a skála szélességét. Az egyik póluson levő álláspont szerint a világszínvonal az a szuperfejlettség, ami még meg sem született. Az ettől legtávo­labb eső magyarázat pedig azt a terméket tekinti a világszín­vonal hordozójának, ami gaz­daságosan értékesíthető. Amíg a vállalatpknak, kuta­tóintézeteknek majdnem mindegy volt, hogy termékeik­kel hol állnak a világszínvo­nalhoz mérten, anyagilag és erkölcsileg nem érintette őket érzékenyen a fogalom sokszínű értelmezése. De most, amikor már a hónapokat is számol­gathatjuk, az új gazdaságirá­nyítás rendjének életbelépé­SEGÉDMUNKÁSOKAT betonáru üzeműnkbe magas kereseti lehetőséggel AZONNALRA FELVESZÜNK. Vidékieknek étkezést és munkásszállást biztosítunk. Vác és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Vác, Beloiannisz utca 3. séig, kezd a dolog kockázato­sán komollyá válni. Röviden: arról van szó, hogy a világ- színvonal különböző felfogása — az önálló gazdálkodás felté­teleinek gyarapodása követ­keztében — különböző válla­lati politika kialakítását ered­ményezheti, amelyet, ha a né­zetek eltérésével arányos szél­sőségek jellemeznének, több mint veszedelmes lenne. NEM KELL TÚL MERÉ­SZEN szárnyalni a fantáziá­nak, hogy milyen vállalati politika mellett kardoskodna például az az igazgató, főmér­nök vagy vezető közgazdász, akiknek a világszínvonalat a világpiacon található ultrakor­szerű termék testesíti meg. Ebben az esetben a világszín­vonalnak, mint elérendő cél­nak programba vétele egyet jelentene a futógyártmányok, a vállalat jövedelmének több­ségét eredményező termékek elhanyagolásával, s mondjuk ki kereken: reálisnak aligha nevezhető ábrándok kergeté- sével. Talán szükségtelen is ecsetelni, hogy a józan valóság előbb vagy utóbb felébreszte­né az ábrándozókat, de ennek anyagi és erkölcsi konzekven­ciáit legtöbb vállalat nehezen viselné el. Következményeiben csak­nem bizonyos, hogy hasonló sorsra jutna az a vállalat is, amelynek vezetői a világszín­vonalról az ellenkező nézetet vallják. Ha azt fogadják el vi­lágszínvonalnak, ami még úgy ahogy haszonnal értékesíthe­tő, akkor ezzel akaratlanul is a vegetálás, az egy helyben topogás perspektíváját állít­ják üzletpolitikájuk közén- pontjába. Persze egy ideig el­képzelhető így is az élet, hi­szen egy termék —, ha csak az idő végképp ítéletet nem mondott már felette — vala­hol valahogyan mindig elad­ható szolid nyereséggel Nem kell ezért mást tenni, mint szüntelen felderítést végezni, minden elképzelhető értékesí­tési alkalmat felkutatni, időn­ként egy-egy kicsit csökkente­ni a termelés és forgalmazás költségeit, no meg féken tar­tani a kollektíva magasabb jövedelem iránti igényeit. A csendes létezés ezzel biztosí­tottnak látszik. Szép is, ké­nyelmes is lenne ez, ha nem vonná maga után elkerülhe­tetlenül a piacnak Való teljes kiszolgáltatottságot, az elvi­selhető, kockázatosabb vélet­lenek felülkerekedését. LEGSZIMPATIKUSABB- NAK TŰNIK az a felfogás, amely azt a terméket tartja Világszínvonalon állónak, amelynek legfontosabb mű­szaki, gazdasági és társadalmi jellemzői — szakszerűen szól­va paraméterei — megegyez­nek, vagy közelállnak az ipari országokban alkalmazott, for­galomba hozott, hasonló ren­deltetésű termékek nagy többségével. Gyakorlati tapasztalat is van már arról, hogy ehhez a felfogáshoz egy olyan válla­lati politika tartozik, amely a fejlesztési erőket azokra a ter- mékekse összpontosítja, ame­lyeknél az említett kritériu­mok elérhetők, és amelyek ál­talában a vállalat bevételei­nek hosszabb távon a zömét adják. Ezzel nem ellentétes az a törekvés, amely a futógyárt­mányok összetételében növel­ni akarja azok arányát, me­lyek meghaladják a világszín­vonalat s az átlagosnál na­gyobb nyereséggel értékesít­hetők. Eközben mindig szá­mol azzal, hogy ezek a szu­per-korszerű termékek külön­böző okok miatt (nem ismerik még eléggé, vagy magasnak tartják az árát stb.) ritkán ad­hatók el korlátlan mennyiség­ben. Meg különben is: az új­donságokkal együttjáró koc- i kázatot csak a napi termelés­nek, mint a fejlesztés hátvéd- ] jének erősítésével lehet na- ] gyobb megrázkódtatások nél­kül elviselni. Minél erősebben i áll a műszakilag és kereske- i delmileg „belőtt” gyártmány! a piacon, annál merészebbek i lehetnek a fejlesztési célkitű- i zések is. TALÁN MÉG ANNYIT:; bármiféle értelmezést is | adunk a világszínvonal fogai- j mának, egyet semmiképpen j nem nélkülözhetünk; a pon-: tos, gyors és megbízható in- j formációt. Csák ennek birto- : kában tud mihez igazodni a i vállalat jövőjén munkálkodó i gazdasági • és műszaki vezér- ! kar, s tudja önmaga előtt is i tisztázni, hogy mit akar. Gyertyános Zoltán a foszforeszkáló festékkel pre­parált bélyegek teszik lehető­vé. A gép csak akkor tud hi­bátlanul dolgozni, ha a bélye­get a borítéknak mindig ugyanazon a helyén „találja meg”, ezért kértük a feladó­kat, hogy a bélyeget a boríték jobb felső részére ragasszák. — A gépi levélfeldolgozás szükségessé teszi még az irá­nyítószámok bevezetését Min­den váro6 és község megkapja a valószínűleg négy jegyből ál­ló irányítószámát, amelyet a feladó ír fel a borítókra, a rendeltetési hely neve mellé. Természetesen gondoskodunk majd telefonkönyvszerű kód­könyv kiadásáról, amelyből a címzett lakóhelyéhez tartozó irányítószám megállapítható. — 1980-ig kétszer annyi tele­fonelőfizetőnk lesz, mint most. Közben, Budapest és a megye- székhelyek, továbbá a megye­székhelyek és a járási székhe­lyek között bevezetjük a „táv- választást”, ami annyit jelent, hogy ott interurbán központ működése nélkül egyszerű tárcsázással hívhatják akár az ország túlsó szélén lévő állo­mást is. Ezt a rendszert 1985-ig az egész országban elterjeszt­jük, tehát addigra teljesen automati­záljuk a telefonhálózatot. — Telexhálózatunk már most is teljes egészében automati­zált, azaz a telexelőfizetők — központok beiktatása nélkül — hívhatják egymást. További tennivalónk az állomások szá­mának növelése. 1980-ig elő­reláthatóan összesen nyolcezer előfizetővel számolhatunk. — A rádió és a tv-hálózat is fejlődik. Tekintettel kell len­nünk arra, hogy a közönség birtokában lévő készülékek túlnyomó része csak közép- hullámú vételre alkalmas, ezért az ország egész területét megfelelő minőségben közép­hullámon fogjuk besugározni a korszerűsített Kossuth és Petőfi adókkal. A harmadik ötéves terv­ben helyezzük üzembe a 2x150 kW-os lakihegyi adót. Ezután a Petőfi műsort a szol­hoki és a balatanszabadi adók sugározzák majd. 1970-ben megkezdjük a harmadik orszá­gos főműsor sugározására szol­gáló URH adóhálózat kiépíté­sét. — A harmadik ötéves terv­ben a tv-műsoradás jelenlegi heti 60 órás ideje 70 órára nö­vekszik, és megkezdődik a második tv-műsor sugárzása is — heti 40 órás műsoridővel. Ez a műsor vezeti be a színes tv-ad ást is, de olyan rendszerben, hogy a ] közönség birtokában lévő ed­digi készülékekkel a színes műsor fekete-fehér képernyőn is élvezhető lesz. Halhatatlan ütitársak Nyilvános sorsolás: Nagykátán A KISZ Pest megyei Bizott­sága és a Pest megyei Könyv­tár közösen meghirdetett. Halhatatlan útitársak című irodalmi pályázatára több száz pályamű érkezett. Teg­nap délután a KISZ megyei bizottságán megtörtént a pá­lyamunkák értékelése. A bí­rálóbizottság a beküldött mű­vek közül 41-et talált helyes­nek. E 41 pályázó között sor­solják ki majd a három fődí­jat azon a nyilvános sorsolá­son, amelyet az ünnepi könyv­hét Pest megyei megnyitóján,, május 26-án Nagykátán ren­deznek. Szedik a paradicsomot Újdonság: a „csokros" paprika Vizsgázik az új fajta jelölt Ráckevén Mintha csak a nyár kellős közepén járnánk — ilyen ér­zés fogja el a látogatót a rác­kevei Árpád Tsz kertészeté­ben. Szedik az asszonyok a paprikát, érik a termés a hol­land ágyakból kinőtt paradi­csom növényeken — s Gyön­gyösi Gábor kertész-főagronó- musnak némi fejtörést okoz mar, hogy kiszámítsa: mikor küldték piacra az első saláta­szállítmányt Lassan három hónapja, hogy a szedést meg­kezdték, s akkor darabonként három forintot kaptak érte. A paprika március-0-én nyi­totta a primőrsort 6 forintos átlagáron. Május elejére a pa­radicsom is érni kezdett. Sum­ma summárum, azóta a pár­ját ritkító primőrárukért meg a más gazdaságoknak eladott palántákért a gazdaság 600 ezer forint bevételre tett szert. Ez az-összeg pedig a. kertészet-, bői tervezett egész esztendei pénz 30 százaléka! Nagy szó ez a szezon elején — Gyöngyösi Gábor azonban mégsem a jó üzletet tartja szenzációnak, hanem az úgynevezett bokros paprikával folytatott kísérle­teit S már mutatja is, az üvegházi meg a szabadföldi parcellákat, amelyekben a „jövő” paprikáját érlelik a napsugarak. Uj faj te jelöltről van szó, amely Angeli Lam­bert tudományos kutató nevé­hez fűződik, s amelyet az el­múlt három esztendő alatt a ráckevei kertészetben a főag- ronómus irányításával tovább­fejlesztettek. Húsz törzsből 12 változatot állított elő — szelektált — Gyöngyösi Gábor, a csüngő, csokros magas, alacsony, stb. növekedésű változatokat Egy­ben valamennyi megegyezik: korai érésű, magas C-vitamin-r tartalmú, bőhozamú, jó ízű, gépi szedésre, nagyüzemi ter­mesztésre alkalmas. Tavaly már Erfurtban a nemzetközi kertészeti kiállításról értékes díjat szerzett. Előnye, hogy egy-egy tőről több főszál ala­kul ki — innét a bokros név. Már 60 holland ágyba ültették ki s a héten szedik a termését. Június első napjaiban neves szakemberek látogatnak ki Ráckevére, s ankét keretében a tudományos közvélemény előtt is bemutatkozik a csok­ros paprika. — sp — Javítják a Dunakanyar péksütemény-ellátását Korszerűen gépesített új sütödét nyitottak Esztergom­ban. Az új üzemben kizárólag péksütemény készül, naponta mintegy 70 000. Kisebb része Esztergomban, nagyobb része pedig a Dunakanyar legláto­gatottabb helyein kerül for­galomba. Ha a kereslet úgy kívánja, a sütöde termelését napi 20 000 péksüteménnyel megnövelhetik. Óriás bányavágat A komlói Zobák-aknán a hazai bányászatban egyedül­álló óriás szelvényű bányavá­gat építésének előkészítéséhez kezdtek. Az új vágat tágasabb lesz, mint az épülő budapesti földalatti vasút folyosója. An­nak 5200 milliméter az átmé­rője. ezé pedig 6000 milliméter körül lesz. ******************************************* JÓL JÖVEDELMEZ A nagykőrösi Szabadság Tsz-ből már hetek óta szállít- ; ják a korai zöldséget a nyugati országokba. A 600 holdas ; kertészetben 510 fóliaalagutat építettek. A sátor alól eddig; 155 000 fej korai salátát szedtek. Százezer fej karalábé ■ növekszik a kertészetben. A gyenge karalábéból naponta j több ezernyit indítanak útnak. A kertészetnek csupán a j saláta eladásából terven felül 100 ezer forint jövedelme volt. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom