Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

M'f G V C I AP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1967. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Karalábészüret a Szabadságban Állattenyésztők között a Dózsa Tsz-ben A (pet Dózsa Termelőszövetke- rajnai tojólibatelepének jelenleg 2677 lakója van. Köz- Itük 600 a gúnár. A libák egy jrégebbl tyúktenyésztelepen fkaptak helyet, drótkerítés imögött, az árnyas akácerdő­iben. A fürdőztetésükre a te- | Jepen 5 kisebb tavacska ké­szült. A libatelepről egy Mbato­I jással megrakott autó fordul ki. A kapun kívüli erős ka­nyarban pillanatra megáll. — Mennyi tojást visznek? kérdem a vezető mellett (ülő Füle János tojásátvevő­itől. — Nyolc-kilenc hét óta he­genként átlag háromezeröt- száz-négyezer tojást vittünk el a ceglédi keltető állomás­nak. Most valamivel keve­sebb van a kocsin, 2790. ★ A libatelepen két libaápo­lót találtunk, Kovács Mi­hályt és Széli Istvánnét. Ép­pen takarmányrépát dobáltak egy kocsiról a libák közé. A libák nem kérették magu­kat, mohón elcsipegették a csem'egét. — Még két asszony tarto­zik a libanevelő különítmény­hez, Papp Dénesné és Szőke József né — mondja Kovács Mihály. — Két műszakban dolgozunk. A libák eddig mintegy 36 ezer tojást ter­meltek, ami huszas átlagnak felel meg. — Mikor „termelnek" a li­bák? — Rendszerint csak éjjel, amikor is a szálláshelyükön, a falak mellett elterített szal­mán marad a tojás. Délelőtt kiengedjük a libákat a kis itató tavacskákra. Amelyik éjjel adós maradt a tojással, az a vízből sietve totyog vissza a szalmára. A liba a szabadban nem hullatja el a tojásait. pókban választották el anyjuk­tól a tizennyolc kilós bárányo­kat. Kétszáz megy Görögor­szágba, ötszáz marad tovább tenyésztésre. Ezzel a birkafe- jés is megkezdődött. Eddig na­pi háromszázhetven liter tejet szállítottak a tejüzembe 5.10 forintos áron. Május 6-án megkezdődik a birkanyírás is. Birkánként mintegy négy kiló gyapjúra számítanak. Jó szándékkal a jó hírért A Dózsa Termelőszövetkezet baromfi- és tojótelepének ve­zetője huszonkét éves fiatal­ember: Bognár György. A körösi fiú a baromfitenyésztő technikum elvégzése után 1965-ben, a Dózsa Termelőszö­vetkezet baromfitelepére ke­rült, mint gyakornok. Azóta a baromfivtelep vezetőjévé „dol­gozta" fel magát. — Munkámban sok szépet találok — mondotta — és szí­vesen csinálom. A telep be­rendezése tetszik és minden tudásom latba vetem, hogy a Dózsa Termelőszövetkezet ba­romfitenyészetének nem ép­pen hízelgő hírét megváltoz­tassam. Napi 370 liter birkatej A Dózsa Termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezető­jétől, Eszenyi Lajostól kapott tájékoztató szerint a szövetke­zet hétszáz anyajuha hétszáz­nyolcvan bárányt ellett. A na­Dunakanyar Kétnapos autóbuszutat in­dít az IBUSZ a Dunakanyar­ba. Első nap Budapest—Szent­endre—Visegrád—Esztergom az útvonal. Visegrádon a túra résztvevői megnézik a királyi palota romjait és a Salamon- tornyot, Esztergomban vacso­ráznák és ott is éjszakáznak. Másnap délelőtt Esztergom műemlékeit, a bazilikát, a kincstárat és a képtárat láto­gatják meg. Ebéd után Do­bogókőre mennek, és rövid pihenő után Budapesten át érkeznek Kecskemétre. Részvételi díj: 227 forint. Jelentkezni lehet a művelő­dési házban, Patay Károly­nál. Hop a járda? í / helyén « yúscseretelep A gáztelep a Szolnoki útról kiköltözött a X. Kárász utcá­ba, ahol már megkezdte mű­ködését. Ez az újonnan épí­tett telep kellő mennyiségű gáz tárolására alkalmas. Már csak a telefon bevezetése van hátra, a házhozszállítást addig is a helyszínen rendelhetik meg az érdeklődők. Bár az új telep a városon kívül van, még sincs messze, és könnyen megközelíthető. A telep vezetőjének csupán egy gondja van: mi lesz, ha az eső tartóssá válik, mert sem az ut­cában, sem a telepen nincs szilárd útburkolat. A cseretelep egyébként reg­gel hét órától déli tizenkettő­ig, délután fél négytől hatig tart nyitva. BALATONFURED SZÍNHÁZI NAPOK Június 8-a és 25-e között színházi napokat rendeznek Balatonfüreden. A tervek sze­rint négy vidéki és négy fő­városi társulat lép majd a nyári seregszemle közönsége elé mai magyar írók műveivel, köztük a drámapályázaton dí­jat nyert alkotásokkal. Elkészül a város térképe A tanácsi végrehajtó bi­zottság mai ülésén a kör­zeti orvosok, a rendelőinté­zet, illetve a kórház munká­ját vitatják meg. Napirendre kerül a város új térképének elkészítése is, és a vb különböző bejelentése­ket és fellebbezéseket tárgyal le. A Szabadság Termelőszövet­kezet „fóliavárosában” nevelt primőr saláta kivágását a na­pokban befejezik. Eddig a ter­vet túlteljesítve 160 ezer fe­jet adtak el a MÉK útján, fő­leg külföldi piacokra, 1,30— 1,40 forintos átlagáron. A primőr saláta után a jövő hé­ten hozzáfognak a szabad föl­di saláta kivágásához is, amelyből a termelőszövetke­zet tagjai a múlt ősszel tíz holdat ültettek el. Az őszi sa­látát nagyon elcsigázta a tél és a sok talajvíz. Ezért csak 40—50 százalékos termésre számítanak. A héten megkezdték az ugyancsak fólia alatt nevelt több mint százezer tő pri­mőr karalábé szüretelését. Az első nagyob tételt belőle, 7500 fejet, camion autóval szerdán Csehszlovákiába szál­lították. Az öt centiméter át­mérőjű fehér karalábéért 2,30 forintot kapott a szövetke­zet. 0 A kertészetben egyébként háromszázhetvenöt hollandi és fóliaágyban szépen virág­zik a primőr paradicsom, az üvegházakban és közel ötven ágyban pedig a korai hegyes és az édes cecei paprika. A paprikatöveken már vannak kis paprikák. Az. áprilisi szeszélyes, fagyveszélyes időjárás sok munkát adott a kertészetnek. Minden este földdel gondo­san be kellett kapálni a fólia­ágyak szellőző nyílásait, így a korai termést ígérő paradi­csom- és paprikatöveket sike­rült a fagytól megvédeni. kopa Zörren a lesnes Hat asszonyi kéz, és okos gépek kellenek ahhoz, hogy a sima hengerekből dobozok legyenek. Ha felépül az új dobozüzem, ke­vesebb emberi kéa segítségével a gépek fogják „önteni” az apró és nagy dobozokat, ahogy a gyártás igénye megszabja. Foto: Gábor „Színes" szovjet képcsövek A moszkvai Elektrovakuum- készülék Gyár megkezdte az 59 centiméteres átmérőjű képcsö­vek gyártását, színes televízió­műsorok vételére, A képcsöve­ket a Rubin—401 típusú készü­lékekbe építik be. >• ! A DUNA—TISZA KÖZ vá­rosait járva, nem nehéz meg­állapítani, hogy Nagykőrös az egyedüli, ahol a városi tanács a XIX. század elején készült székházban műkö­dik. Legtöbb helyen lebon­tották a korábbi épületeket és helyettük később nagymé­retű palotát építettek. Elő­fordult, hogy az eredeti épü­letet is meghagyták, beleil­lesztve az új épületegyüttes­be. Uj palotát építettek a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeiben Kecskeméten, Cegléden, Kis­kunfélegyházán és Kiskun­halason. A legdíszesebb szék­házat Kecskemét építette 1893-ban, A nagykőrösi tanácsháza sem az eredeti állapotában maradt ránk. Újabb részek épültek hozzá, de mai for­májában is kellemesen hat a nézőre. Az idegen is figye­lemmel szemlélgeti. Kecske­mét felöl a Szabadság térre érkező utasembernek feltű­nik finom vonalú, zsindely- lyel fedett magyaros-barokk tornya. A körösi ember min­dig látja, sokszor átlévi kü­szöbét, de igazán, alaposab­ban talán sohasem nézi meg. fia jártas a hely történelem­ben, akkor úgy tudja, hogy 1811-ben épült, Pedig nem akkor. Aki azt vette papírra, tévedett, vagy nem nézte meg az épület tervrajzait, sem a város számadási ira­tait. ŐSEINK 151 éve hirdettek pályázatot a városháza épí­tésére. Többen pályáztak a szép munkára a'helyi és a szomszéd városok építőmes­terei közül. A pályázók kö­zött volt Fischer Ágoston kecskeméti építőmester is, ki a kor legkiválóbb építőmes­terei közé tartozott. Nagyvo­nalú és díszestornyú épüle­tet tervezett. Ha az épül fel, akkor olyan szép városháza nem lett volna másik a Duna —Tisza közön. Őseink azon­ban puritán emberek voltak, nem érezték volna jól magu­kat a szép és magas tornyú palotában. Nem Fischer Ágostonnak adták tehát a megbízást, hanem a helybeli Tóth Sándor kőművesnek, aki a munkát 1816-ban meg­kezdte. Az ácsmunkát, bele­értve a toronysisakot is. Ug­ró József ácsmester vállalta. Az asztalosmunkára Makai János asztalos kapott megbí­zást. A régi városháza épülete észak—kelet és dél—nyugat irányban húzódott. Ehhez épült később a nyugat—kelet irányú egyemeletes új épü­letrész. A zárt udvar felőli oldalán — a földszinten és az emeleten is — öt lábon álló kosárívvel áthidalt tor­nác volt, amelyet később el­falaztak, és kisméretű abla­kokat helyeztek el rajta. A homlokzat felől középrész látható, amelyen a torony áll. Két-két ablak helyezke­dik ej rajta, a felső kettő fél­kör-ívben záródik. A közép­résztől két oldalt, az emele­tet is beleszámítva, 6—6 tég­lalap alakú ablak látható. KÜLÖN FIGYELMET ér­demel a félköríves főbéjárati ajtó. Az ajtó feletti télkörív díszítőeleme a felkelő nap. Az elválasztó léctől jobbra, balra három-három sugár látható. A sugarak első har­madában szív van, a máso­dik harmadában buzogány­szerű motívum. A sugara­kon jobb és bal oldalról is egy-egy kígyó. A kígyó feje az osztóléc felől van. A nap­korong mindkét oldalán vias­kodó kis kígyók láthatók. Az osztólécen az építészetben gyémántoknak nevezett mér­tani formákból kialakított dísz látható. Az ajtónyílást taliaró, lizénaszerűen kikép­r ■ a A 150 éves tanácsháza zett takaróléc díszítése is fi-! gyelemre méltó. Liliomszir-! mokkái díszített oszlopfö, \ amely több, homyolássál dt-j szített lécben folytatódik. Aj vége csiszolással megmun- j kált ékkőre emlékeztei. Az \ ajtószárnyak tükörfelületét! ovális elrendezésű napsuga- \ rak díszítik. A nap korongja \ az ajtó szépen megmunkált 1 vashúzója. A húzó feje fél- \ gömb alakú. Az ajtó alsó \ harmadában a gyémánt dt-j szítésű elemek ismétlődnek. \ A KILINCS IS figyelmet \ érdemlő. KérdőjelszerűenI meghajlított, haluszonyra j emlékeztető, szárny szerű ki- j ■képzéssel készült. A nyomó-', felület félgömb alakú, szélé-; be köröket mélyített díszí-; tésként a lakatos. A kulcs- \ lyuk fedőrésze is díszített, j több lemezből állították ősz- j sze. A torony körüljárójának \ a kerítése egyszerű klasszi-\ cista vaskorlát. A homlok- \ zat felől betűk láthatók. „Sz.\ N. K. VA." A betűk értei- \ me „Szabados Nagy-Kőrös $ Városa”. A közhirdetések] közlésére szolgáló erkély rá-i csában, ovális mezőben, a § város címereleme, a kőrisfa. i Törzséből indul ki a „K” be- \ tű két szára. Kőrös várost \ jelenti a jel. Dr. Balanyi Béla ^ (Folytatjuk) S A gimnázium irodalmi színpadának sikere Tóth Tibor, a gimnázium irodalmi színpadának vezetője „Amerika fia vagy te is” cím­mel állított össze irodalmi mű­sort. A színpad tagjai március­ban mutatták be először — osztatlan sikerrel — diáktár­saiknak az összeállítást a KISZ-napok kulturális bemu­tatói során. Az Irodalmi Szín­pad bemutatója volt — ez a diákok általános véleménye — az egyik legszebb, legsikerül­tebb programpontja a kétna­pos találkozónak. Ezzel a műsorral vettek részt a színpad tagjai a megye középiskoláinak versenyén is, ahonnan arany oklevéllel tér­tek vissza, megszerezve a jo­got a részvételre az egri Gár­donyi Géza diák-napokon. Május 19-én, 20-án és 21-én ők képviselik az Arany János Gimnáziumot Egerben. Remél- sikerrel. « hetőleg Ballag már a vén diák.., Szombaton délután fél 4 órakor először ballagnak a Toldi Miklós Élelmiszer- szakközépiskolában a végzős diákok. Az idén kerül sor ugyanis először érettségire, mióta szakközépiskola lett a volt technikum. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Utolsó vérbosszú. Szovjet szélesvásznú film. Korhatár nélkül megtekinthető. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. SPORT Labdarúgás Váci Vasutas ifi—Nagykőrö­si Kinizsi ifi 0:0 Kinizsi ifi: Vilcsák II — Hupka, Balogh, Tóth — Hor­váth, Farkas — Szabó (Máté), Manger, Berta, Lengyel, Tol­nai. A tartalékos ifi némi sze­rencsével nyerhetett volna, mert több helyzete volt és jobban játszott, mint a ha­jók: Vilcsák II, Hupka, Ba­logh, Horváth. Meg kell említeni, hogy a Kinizsi II szervezési okok miatt nem mehetett el Cegléd­re, a járási bajnoki mérkőzés­re. Reméljük, hogy a szakosz­tály vezetősége helyrehozza a hibát. P. S. Területi labdarúgóbajnok­ság. Nagykőrösi Építők—Pilis KSK 1:1 (1:1) Nagykőrös, 200 néző. Vezet­te: Gróf, Tóth B. Építők: Lévai — Torma, Gu­lyás II, Orsányi, Vilcsák, Ba­ta, Tolnai, Pallagi, Bartha, Tóth. Az első félidőben az Építők irányította a játékot. Szebb- nél-szebb akciók követték egymást, ami meghozta az eredményt. Később ellaposo­dott a játék. A játékvezető sok hibával nagyon rosszul ve­zette a mérkőzést. A félicő végén a vendégeknek sikerült az egyenlítés. A második félidőben erősen lanyhult a játék irama és esett a színvonala. Ügy lát­szik, a játékvezető már nem bízott abban, hogy a Pilis győzni fog, mert kiállította Lévait, az Építők kapusát. Bata állt a helyére. Sikerült kiharcolni a döntetlent, ami a körülményekhez képest szép teljesítmény. Építők ifi—Pilis ifi 1:1 (0:0) Építők ifi: Maráczi — Hor­váth II, Tomona, Kristóf, Oláh, Erki, Tömösközi, Hor­váth I (Balogh, Várkonyi), Gyulai, Scheibert, Széles. A képzettebb pilisi csapat irányította a mérkőzést. Gyu­lai révén mégis a hazai csa­pat szerezte meg a vezetést. A vendégek csak öngóllal tudtak egyenlíteni. (P. T.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom