Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

Holnap; TANÁCS VB-ÜLÉS Holnap reggel kilenc órai kezdettel ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen két fontos napi­rendi pontot vitatnak meg, többek között: o Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezendő őszi ünnepségso­rozat tervét, és a város ke­reskedelmi hálózatának to­vábbi fejlesztési terveit. Abony ifjúságát képviselik A KISZ VII. kongresszusát megelőző eseménysorozat el­ső része már lezajlott. Követ­kező állomás a községi, majd a járási küldöttértekezlet lesz. Most szombaton Abonyban tart küldöttértekezletet a KISZ helyi szervezete. Meg­vitatják az eddig végzett mun­káról szóló jelentés., melyben részletesen szó esik a fiatal­ság politikai, társadalmi és mozgalmi tevékenységéről, megválasztják azokat a fiata­lokat, akiket a járási küldött- értekezletre javasolnak: ők képviselik majd az abonyi fiatalokat — jelenlétükkel, hozzászólásaikkal, javasla­taikkal segítik az értekezlet munkáját. PEST HEGYEI üiftLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEcLfcD VÁROS RESZ.ERIS XI. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1937. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Kis boltokban/ nagy forgalom ÁBC-áruház, több önkiszolgálóbolt kell a városnak Kisvendéglőket az italboltok helyett! Városunk — hasonlóan az ország többi városához — ál­landóan változik. Üj lakótele­pek emelkednek, növekednek az üzemek, s érthető, hogy lakói egyre ifibbet alcarnak: még városiasabb várost. Ez nemcsak a jobb közlekedésre, a szép parkokra és általában a külső hatásokra vonatkozik, hanem a lakosság ellátására is. A városi tanács kereske­delmi osztálya már elkészí­tette a hálózatfejlesztés ter­vét —, figyelembe véve a vá­rosrendezés távlati alakulá­sát, s jelenlegi helyzetét. Az épülő új lakótelepek mellett, a kereskedelmileg kevésbé ellátott lakónegyedekben nemcsak az új boltokra kell gondolniuk, hanem a mostaniak, korszerűsítésé­re, felújítására is, hiszen a megnövekedett for­galmat fezekben a szűk, kor­szerűtlen helyiségekben nehéz kielégíteni. Az elkövetkező öt évben a kiskereskedelem forgalmának emelkedése, várható akkor is, ha a lakosság létszáma nem növekedik Cegléden. 1965. óta 37 százaléknyit emelkedett boltok forgalma. Az élelmi­szerüzletek ellátottsága ked­vezőtlenebb, mint a megyei, vagy az országos vidéki átlag. A boltok kicsinyek, és nem egy köztük közegész­ségügyi szempontból is kifogásolható. Az egyik legfontosabb feladat tehát az élelmiszerüzletek fej­lesztése lesz. A ruházati bol­toknál kedvezőtlenebb a hely­zet. Vegyes iparcikkekből a megyei átlagnál jobb Cegléd ellátottsága, de új vasboltra Az exportban nincs szünet Kráterhangverseny Az idén is megrendezik a hagyományos kemenesaljai napokat. A május 14-től 21-i.g tartó eseménysorozat legki­emelkedőbb rendezvénye lesz a hangverseny, amelyet a Sághegy-kráter óriási szikla- termében tartanak. A monu­mentális, 30 méter magas sziklafalakkal övezett termé­szetes „hangversenyterem­ben” á Dunántúl fúvószeneka­rai mutatják be műsorukat. Arany Jánosra emlékesünk... Barátaitól búcsúzott a „vasszörnyeteg“-nél Egy gyűrű története — Aki a To tdit illusztrálta Rege a csodaszarvasról — németül A közelmúltban a stockholmi világbajnokságon szerepelt nemzeti kézilabda-válogatott Ceglédre látogat. Ez a mér­kőzés a válogatott idei első edzőmérkőzése lesz. Az utolsó két bajnoki talál­kozón gyengén játszott és ve­reséget szenvedett a Ceglédi Építők. Reméljük most, a na­gyobb tudású ellenfél elleni játékban magára talál, és a vasárnapi bájnokin már meg­szokott jó játékot láthat tőlük a közönség. A magyar válogatott—Ceg­lédi Építők mérkőzésre ma délután 5 órakor kerül sor. (gór) A Szeszipari Vállalat szárított termékei nemcsak az or­szágban, hanem külföldön is ismertek. A tetszetős csomago­lású készítmények nagy részét az európai országokba szál­lítják. Szárított hagymát és burgonyát legutóbb a nyugati ál­lamokba számították. Az exportban nincs szünet januártól decemberig — és ez így jó. Foto: Gábor Hét végi sporteredmények B irkóz᧠és bútorboltra szükséges van a városnak. A következő években, sok tennivaló szerepel a kereske­delem alakulásáról készített tervben. ABC-áruházat, több j önkiszolgáló élelmiszerboltot, hús- és hentesárúboltot ter­veznek. A vendéglátóipari egységek, a kisvendéglőik kor­szerűsítését, valamint új bisztró és étterem nyitását is elhatározták —, ezek a távlati tervben szerepelnek. i Kikaptak a kézilabdázók Csömörön i c Ma: a magyar válogatott városunkban játszik A tavalyi NB I-es csapat >tthonába, Csömörre látoga- ;ott az Építők együttese. Csömör—Ceglédi Építők 26:11 (9:7) Csömör, 500 néző. Cegléd: Szalisznyó — Jónás, Tukacs, Monori, Rossi, Hö- römpő, Godó. Csere: Bálint, Szabó. Góllövő: Jónás 5, Bá­lint 3, Hörömpő 2, Szabó 1. Az elmúlt hétéi) a csömö­riek otthonukban döntetlent értek el, s így az Építők el­len még nagyobb lelkesedéssel játszottak. Az első félidő­ben kiegyensúlyozott játék folyt a pályán, a ceglédi csa­pat méltó ellenfele volt a bajnokaspiránsnak. A szoros játékot és a nagy küzdelmet az első harminc perc ered­ménye is tükrözi. \ A második játékrészben fordult a kocka. Játékosaink nem találták helyüket a pá­lyán, s a vendéglátók gyors egymásutánban dobták gól­jaikat. A második félidőt te­kintve megérdemelt a csö­möriek nagy gólkülönbségű győzelme. ★ Vasárnap Monoron rendez­ték a megyei 14—15 éves ver­senyzők szabadfogású birkózó­bajnokságát. A versenyen nyolc sportkör 72 verseny­zője indult és az egyes súly­csoportokban színvonalas mérkőzések voltak. A Ceglédi Vasutas SE birkózói kö­zül Sápi Ferenc minden el­lenfelét tussal győzte le. Her- cendorfer az első győzelme után sérülése miatt kényte­len volt visszalépni. A Ceg­lédi Vasutas SE birkózóinak eredményei: 34 kg-ban: 1. Nagy Mihály. 2. Gulicska János. 38 kg-ban: 1. Sápi Ferenc. 41 kg-ban: 3. Nagy Miklós. 49 kg-ban: 1. Kezdi János. 68 kg-ban: 2. Vasvári László. Csapatver­senyben: 1. Ceglédi Vasutas SE 23 pont. 2. Abony TSZ SK 17 pont. 3. Csepel Autó 15 ponttal. Ugyanezen a napon a Buda­pesti Honvédnél szabad fo- gású I., II. osztályú birkózó­versenyen Öcsay Sándor har­madik lett Erdős és ölveti után. ★ A megyei Május 1 Kupa ser­dülő fiú atlétikai verseny ered­ménye: Rúdugrás: 1. Deli László Al- bertirsa (250 centiméter). 2. Barna Sándor Ceglédi VSE (240). 3. Farkas Béla Nagykő­rös (190 centiméter). 2000 mé­teres gyaloglás: 1. Kovács Bálint CVSE. 2. Kovács Ká­roly Albertirsa. 3. Demeter Dénes Nagykőrös. Gerelyhají­tás: 1. Duhaj László (33.39 méter) Albertirsa. 2. Petróczi Béla (30.97 méter). 3. Kása Ti­bor Abony. 4. Halassi Attila Nagykőrös. Súlylökés: 1. Kabec István Albertirsa (13.35 méter) 2, Szúnyogh László CVSE (12.58 méter). 3. Kása Tibor Abony, 4. Lesték Ferenc Nagykőrös. Távolugrás: 1. Cárák János Albertirsa (5.51 méter). 2. An­tal Dotnokos Nagykőrös (5.30 méter). 3. Egedi Sándor Abony (5.27 méter). Magasugrás: 1. Bata István Abony (150 centiméter). 2. Szűcs Zoltán CVSE (145 centi­méter). 3. Varga Tibor Nagy­kőrös (140 centiméter). Diszkoszvetés: 1. Virág László CVSE. 2. Viha Sán­dor Albertirsa. 3. Cibrán Já­nos Abony. 100 méteres gát: 1. Kabec István Albertirsa. 2. Szűcs Zoltán CVSE. 3. Mirkovics Fe­renc Abony. 1000 méteres síkfutás: 1. Cá­rák János Albertirsa. 2. Var- jasi Attila CVSE. 3. Antal Domokos Nagykőrös. 400 méteres síkfutás: 1. Mir- kovics Ferenc Abony. 2. Mé­száros Pál CVSE. 3. Lestük Ferenc Nagykőrös. 800 méteres síkfutás: 1. Sásdi Pál Albertirsa. 2. Rad­nóti Gábor CVSE. 3. Dankó Károly Abony. 2000 méteres síkfutás: 1. Petróczi Béla CVSE. 2. Kostya- lik Lajos Albertirsa. 3. Var­ga Tibor Nagykőrös. 4-szer 100 méteres váltó.: 1. Albertirsa. 2. Abony. 3. CVSE. Pontversenyben: 1. Albertirsa VSE 72 pont. 2. Ceglédi Vas­utas SE 69. 3. Abony TSZ SK 49. 4. Nagykőrösi Kinizsi 47 pont (sz) „BAALBEK“ Borsós Miklós, Csohány Kálmán, Szőnyi István, Gross Arnold rézkarcaival együtt Csontváry egyik leghíresebb festménye, a hatalmas méretű „Baalbek” Is szerepel azon a modern' Magyar Képtár című tárlaton, amelyet a legújabb szerzeményekből rendeztek Székesfehérvárod a Csók Ist­ván képtárban Szeptemberig lesz nyitva a kiállítás. Mózeskosár a Volgában A kecskeméti járattal érkeztek. A leszállás nem volt könnyű. Az asszony kezében nagy utazótáska, a férfi jobbjában hatalmas bőrönd, másikkal a „mó- zes”-kosár egyik fülét fogta, a fia­talasszony markol­ta a másikat. A kosárban nylon fodrok között ara­nyos, rózsaszínű pici baba aludt, öt nem zavarta anyuka, apuka erőlködése. A fér­fi taxi után kuta­tott. Nem talált. Majd a sietős em­berek izgalmával kérdezgette a kö­rülöttük állókat, vajon mikor in­dul a pesti vonat? Húsz percet mond­tak az indulásig. Az ember nem latol­gatta az eshetősé­get, hogy a busz­állomástól elérik-e ennyi idő alatt, hanem gyorsan megmarkolta a bőröndöt meg a kosárka fülét és szapora léptekkel húzta maga után az asszonyt, aki kipirosodva loholt a verejtékező férj után. Az SZTK előtt át akartak szalad­ni a másik oldal­ra, de a nagy lo- holásban nem vet­ték észre a köze­ledő Volgát. Csi­korgó fékezés — a család megtor­pant és kővé me­redten állt meg az út közepén. Pilla­natok alatt össze­verődött a nézőkö­zönség. Nagy cse­megének Ígérke­zzen az autós és gyalogos közti várható párbe­széd, némelyek­nek már előre vi- gyorra húzódott a <szája. Ugyan me­lyik bírja tovább? — hiszen bő szó­kincse lehet a ve­zetőnek, aki még ráadásul nem is fiatal, s nagy ta­pasztalat lehet a háta megett az autós—gyalogos incidensek törté­netében. A Volgás lete­kerte az ablakot, kihajolt és moso­lyogva kérdezte: — Hova, hova ilyen gyorsan? Az asszonyka találta meg elő­ször a hangját, és halk, bűntudatos szóval válaszolt: — Az állomásra. — No, akkor szánjanak be, el­viszem magukat — mondta a Vol­gás. A nézőközönség egy hang nélkül folytatta útját, egyik-másik azon­ban eltűnődve né­zett az AB-s autó után, ezen a nap­sugaras, derűs délutánon. (csat —) SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉV­FORDULÓJÁN, a napokban, Arany Jánosra emlékezett az ország. A szomszédos Nagykö­rös városában, ahol 1851-től kezdve kilenc éven át tanár- kodott, az irodalomtudomány kiválóságai ünnepi ülésen em­lékeztek a halhatatlan költő­re. Az Arany János emlékmú­zeumban kéziratokból, tárgyi 'emlékekből, kiadványokból szép kiállítást nyitottak. To­ros László körösi tanár egy élet szorgalmas munkájával gyűjtögette az Arany nagy­kőrösi életére vonatkozó ada­tokat. Életrajzírók említik, hogy körösi tartózkodása idején Arany többször is megfordult Cegléden, főként utazásai al­kalmával. Tudunk arról, hogy ‘ 1852. februárjában Tompa Mi- . hályt és Szász Károlyt Arany János Ceglédig kísérte Nagy-1 kőrösről. Leányát, Juliskát is magával hozta. A gyermek szeme bizony nagyra nőtt, amikor a vasutat meglátta. Először megijedt tőle, s nem akarta, hogy „Tompa bácsi” f-eliszálljon a csúnya vasször­nyetegre. Majdhogy sirva nem fakadt, de maga Arany János is. Különösen akkor, amikor . a két jóbaráttal már robogott a vonat. Később maga Arany jegyezte fel egyik levelében ezeket á Ceglédre utaló soro­kat: „Miért kell nekem min­dig elutazó barátokat kísér- getnem ...? (Halottaira gon­dolt.) — Szilágyi Istvánt, majd Petőfit. S hol van 6 már? Istenem, hogy múlik az idő... r £GY MÁSIK EMLÉK. 1855. évnek ugyancsak februárjá­ban történt, hogy a körösi gimnáziumiban egy vásott ta­nuló, ceglédi fiú, aki nagy kö­ves gyűrűt hordott ujján, úgy irányozta gyűrűjét, hogy a kö­ve által visszavert sugarak a szembetegségben szenvedő Arany professzor szemébe es­tek. S ezt többször is ismétel­gette. A feljegyzés szerint csak egyetlen szóval feddte meg: — Pimasz — mondotta csendesen és kiment a tante­remből. Nagy lett az osztály haragja, a fiút nem akarták társai maguk közt megtűrni. A nagykőrösi emlékmúzeum a mai napig is őrzi néhány olyan ceglédi diák füzetét, akik annak idején a szomszéd város gimnáziumába jártak. A füzetekben apró gyöngy-be­tűk, a költő javításai. t 1901-ben a „Czegléd” című helyi lap január 13-i száma Réthy Lajosról, az akkori ceg­lédi polgári iskolai tanárról és egyben jeles festőművész­ről közölt hosszabb cikket aból az alkalomból, hogy Arany János Toldijához ké­szített illusztrációi nagy sikert arattak. A cikk a fiatal mű­vész kiemelkedő alkotásairól több akkori szaktekintély' véleményét közli. Deák-Eb- ner Lajos ezt írta róla: „Ré­thy Lajos nemcsak kitűnő és lelkes tanár, de egyúttal ki­váló magyar illusztrátor is. Arany János Toldijához készí­tett rajzai, melyek közül né­hányat nemrég küldött föl Budapestre, a költő szellemé­hez való ritka alkalmazkodás ról, eredeti fölfogásról, min denek felett pedig igaz ma gyár lélekről tesznek tanúsé got. Leleményesség, erő, é ami legnagyobb érdem, ma gyáros karakter nyilatkozii meg ezekben a pompás ra; zokban”. A legnagyobb magyar il lusztrátor, aki Arany bállá dáihoz készített remek rajzc kát, Zichy Mihály is, szíve hangú levelet intézett Réthj hez. „Rajzaiban — írta - gyönyörködtem, főként, azér mert minden vonásaiban iga; magyar lelkesülést találtán mellyel beleélte magát a kö\ tő teremtésébe”. Az illusztrációkat 1940-be gyűjteményes kiállításoko mutatták be Cegléden. A he ború alatt a képek megsen misültek. Néhány darabjí egykori képeslapokból isméi jük. A ceglédi Kossuth gimní zium tanára volt Tittel Lajo Kevesen emlékeznek mi alakjára, hiszen 1922-ben nyi galomba vonult. Arany Jánc t'-íbb versét művészi tökélete séggel fordította német nyelj re. Ezek sorában is legisme tebb a „Rege a csodaszarva ról” című átültetése, mely ";mnózium 1929/30. évi é’ könyvében jelent meg. A NAGY KÖLTŐRE ES? ÉREZVE kevés ez az en^lé kevés a ceglédi vonatkozá De mégis valami. A másft 'vszázados évfordulón eml< kezésünk virágait helyezzt szobra tagozatára. Szomorú István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom