Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
Holnap; TANÁCS VB-ÜLÉS Holnap reggel kilenc órai kezdettel ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen két fontos napirendi pontot vitatnak meg, többek között: o Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezendő őszi ünnepségsorozat tervét, és a város kereskedelmi hálózatának további fejlesztési terveit. Abony ifjúságát képviselik A KISZ VII. kongresszusát megelőző eseménysorozat első része már lezajlott. Következő állomás a községi, majd a járási küldöttértekezlet lesz. Most szombaton Abonyban tart küldöttértekezletet a KISZ helyi szervezete. Megvitatják az eddig végzett munkáról szóló jelentés., melyben részletesen szó esik a fiatalság politikai, társadalmi és mozgalmi tevékenységéről, megválasztják azokat a fiatalokat, akiket a járási küldött- értekezletre javasolnak: ők képviselik majd az abonyi fiatalokat — jelenlétükkel, hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítik az értekezlet munkáját. PEST HEGYEI üiftLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEcLfcD VÁROS RESZ.ERIS XI. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1937. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Kis boltokban/ nagy forgalom ÁBC-áruház, több önkiszolgálóbolt kell a városnak Kisvendéglőket az italboltok helyett! Városunk — hasonlóan az ország többi városához — állandóan változik. Üj lakótelepek emelkednek, növekednek az üzemek, s érthető, hogy lakói egyre ifibbet alcarnak: még városiasabb várost. Ez nemcsak a jobb közlekedésre, a szép parkokra és általában a külső hatásokra vonatkozik, hanem a lakosság ellátására is. A városi tanács kereskedelmi osztálya már elkészítette a hálózatfejlesztés tervét —, figyelembe véve a városrendezés távlati alakulását, s jelenlegi helyzetét. Az épülő új lakótelepek mellett, a kereskedelmileg kevésbé ellátott lakónegyedekben nemcsak az új boltokra kell gondolniuk, hanem a mostaniak, korszerűsítésére, felújítására is, hiszen a megnövekedett forgalmat fezekben a szűk, korszerűtlen helyiségekben nehéz kielégíteni. Az elkövetkező öt évben a kiskereskedelem forgalmának emelkedése, várható akkor is, ha a lakosság létszáma nem növekedik Cegléden. 1965. óta 37 százaléknyit emelkedett boltok forgalma. Az élelmiszerüzletek ellátottsága kedvezőtlenebb, mint a megyei, vagy az országos vidéki átlag. A boltok kicsinyek, és nem egy köztük közegészségügyi szempontból is kifogásolható. Az egyik legfontosabb feladat tehát az élelmiszerüzletek fejlesztése lesz. A ruházati boltoknál kedvezőtlenebb a helyzet. Vegyes iparcikkekből a megyei átlagnál jobb Cegléd ellátottsága, de új vasboltra Az exportban nincs szünet Kráterhangverseny Az idén is megrendezik a hagyományos kemenesaljai napokat. A május 14-től 21-i.g tartó eseménysorozat legkiemelkedőbb rendezvénye lesz a hangverseny, amelyet a Sághegy-kráter óriási szikla- termében tartanak. A monumentális, 30 méter magas sziklafalakkal övezett természetes „hangversenyteremben” á Dunántúl fúvószenekarai mutatják be műsorukat. Arany Jánosra emlékesünk... Barátaitól búcsúzott a „vasszörnyeteg“-nél Egy gyűrű története — Aki a To tdit illusztrálta Rege a csodaszarvasról — németül A közelmúltban a stockholmi világbajnokságon szerepelt nemzeti kézilabda-válogatott Ceglédre látogat. Ez a mérkőzés a válogatott idei első edzőmérkőzése lesz. Az utolsó két bajnoki találkozón gyengén játszott és vereséget szenvedett a Ceglédi Építők. Reméljük most, a nagyobb tudású ellenfél elleni játékban magára talál, és a vasárnapi bájnokin már megszokott jó játékot láthat tőlük a közönség. A magyar válogatott—Ceglédi Építők mérkőzésre ma délután 5 órakor kerül sor. (gór) A Szeszipari Vállalat szárított termékei nemcsak az országban, hanem külföldön is ismertek. A tetszetős csomagolású készítmények nagy részét az európai országokba szállítják. Szárított hagymát és burgonyát legutóbb a nyugati államokba számították. Az exportban nincs szünet januártól decemberig — és ez így jó. Foto: Gábor Hét végi sporteredmények B irkóz᧠és bútorboltra szükséges van a városnak. A következő években, sok tennivaló szerepel a kereskedelem alakulásáról készített tervben. ABC-áruházat, több j önkiszolgáló élelmiszerboltot, hús- és hentesárúboltot terveznek. A vendéglátóipari egységek, a kisvendéglőik korszerűsítését, valamint új bisztró és étterem nyitását is elhatározták —, ezek a távlati tervben szerepelnek. i Kikaptak a kézilabdázók Csömörön i c Ma: a magyar válogatott városunkban játszik A tavalyi NB I-es csapat >tthonába, Csömörre látoga- ;ott az Építők együttese. Csömör—Ceglédi Építők 26:11 (9:7) Csömör, 500 néző. Cegléd: Szalisznyó — Jónás, Tukacs, Monori, Rossi, Hö- römpő, Godó. Csere: Bálint, Szabó. Góllövő: Jónás 5, Bálint 3, Hörömpő 2, Szabó 1. Az elmúlt hétéi) a csömöriek otthonukban döntetlent értek el, s így az Építők ellen még nagyobb lelkesedéssel játszottak. Az első félidőben kiegyensúlyozott játék folyt a pályán, a ceglédi csapat méltó ellenfele volt a bajnokaspiránsnak. A szoros játékot és a nagy küzdelmet az első harminc perc eredménye is tükrözi. \ A második játékrészben fordult a kocka. Játékosaink nem találták helyüket a pályán, s a vendéglátók gyors egymásutánban dobták góljaikat. A második félidőt tekintve megérdemelt a csömöriek nagy gólkülönbségű győzelme. ★ Vasárnap Monoron rendezték a megyei 14—15 éves versenyzők szabadfogású birkózóbajnokságát. A versenyen nyolc sportkör 72 versenyzője indult és az egyes súlycsoportokban színvonalas mérkőzések voltak. A Ceglédi Vasutas SE birkózói közül Sápi Ferenc minden ellenfelét tussal győzte le. Her- cendorfer az első győzelme után sérülése miatt kénytelen volt visszalépni. A Ceglédi Vasutas SE birkózóinak eredményei: 34 kg-ban: 1. Nagy Mihály. 2. Gulicska János. 38 kg-ban: 1. Sápi Ferenc. 41 kg-ban: 3. Nagy Miklós. 49 kg-ban: 1. Kezdi János. 68 kg-ban: 2. Vasvári László. Csapatversenyben: 1. Ceglédi Vasutas SE 23 pont. 2. Abony TSZ SK 17 pont. 3. Csepel Autó 15 ponttal. Ugyanezen a napon a Budapesti Honvédnél szabad fo- gású I., II. osztályú birkózóversenyen Öcsay Sándor harmadik lett Erdős és ölveti után. ★ A megyei Május 1 Kupa serdülő fiú atlétikai verseny eredménye: Rúdugrás: 1. Deli László Al- bertirsa (250 centiméter). 2. Barna Sándor Ceglédi VSE (240). 3. Farkas Béla Nagykőrös (190 centiméter). 2000 méteres gyaloglás: 1. Kovács Bálint CVSE. 2. Kovács Károly Albertirsa. 3. Demeter Dénes Nagykőrös. Gerelyhajítás: 1. Duhaj László (33.39 méter) Albertirsa. 2. Petróczi Béla (30.97 méter). 3. Kása Tibor Abony. 4. Halassi Attila Nagykőrös. Súlylökés: 1. Kabec István Albertirsa (13.35 méter) 2, Szúnyogh László CVSE (12.58 méter). 3. Kása Tibor Abony, 4. Lesték Ferenc Nagykőrös. Távolugrás: 1. Cárák János Albertirsa (5.51 méter). 2. Antal Dotnokos Nagykőrös (5.30 méter). 3. Egedi Sándor Abony (5.27 méter). Magasugrás: 1. Bata István Abony (150 centiméter). 2. Szűcs Zoltán CVSE (145 centiméter). 3. Varga Tibor Nagykőrös (140 centiméter). Diszkoszvetés: 1. Virág László CVSE. 2. Viha Sándor Albertirsa. 3. Cibrán János Abony. 100 méteres gát: 1. Kabec István Albertirsa. 2. Szűcs Zoltán CVSE. 3. Mirkovics Ferenc Abony. 1000 méteres síkfutás: 1. Cárák János Albertirsa. 2. Var- jasi Attila CVSE. 3. Antal Domokos Nagykőrös. 400 méteres síkfutás: 1. Mir- kovics Ferenc Abony. 2. Mészáros Pál CVSE. 3. Lestük Ferenc Nagykőrös. 800 méteres síkfutás: 1. Sásdi Pál Albertirsa. 2. Radnóti Gábor CVSE. 3. Dankó Károly Abony. 2000 méteres síkfutás: 1. Petróczi Béla CVSE. 2. Kostya- lik Lajos Albertirsa. 3. Varga Tibor Nagykőrös. 4-szer 100 méteres váltó.: 1. Albertirsa. 2. Abony. 3. CVSE. Pontversenyben: 1. Albertirsa VSE 72 pont. 2. Ceglédi Vasutas SE 69. 3. Abony TSZ SK 49. 4. Nagykőrösi Kinizsi 47 pont (sz) „BAALBEK“ Borsós Miklós, Csohány Kálmán, Szőnyi István, Gross Arnold rézkarcaival együtt Csontváry egyik leghíresebb festménye, a hatalmas méretű „Baalbek” Is szerepel azon a modern' Magyar Képtár című tárlaton, amelyet a legújabb szerzeményekből rendeztek Székesfehérvárod a Csók István képtárban Szeptemberig lesz nyitva a kiállítás. Mózeskosár a Volgában A kecskeméti járattal érkeztek. A leszállás nem volt könnyű. Az asszony kezében nagy utazótáska, a férfi jobbjában hatalmas bőrönd, másikkal a „mó- zes”-kosár egyik fülét fogta, a fiatalasszony markolta a másikat. A kosárban nylon fodrok között aranyos, rózsaszínű pici baba aludt, öt nem zavarta anyuka, apuka erőlködése. A férfi taxi után kutatott. Nem talált. Majd a sietős emberek izgalmával kérdezgette a körülöttük állókat, vajon mikor indul a pesti vonat? Húsz percet mondtak az indulásig. Az ember nem latolgatta az eshetőséget, hogy a buszállomástól elérik-e ennyi idő alatt, hanem gyorsan megmarkolta a bőröndöt meg a kosárka fülét és szapora léptekkel húzta maga után az asszonyt, aki kipirosodva loholt a verejtékező férj után. Az SZTK előtt át akartak szaladni a másik oldalra, de a nagy lo- holásban nem vették észre a közeledő Volgát. Csikorgó fékezés — a család megtorpant és kővé meredten állt meg az út közepén. Pillanatok alatt összeverődött a nézőközönség. Nagy csemegének Ígérkezzen az autós és gyalogos közti várható párbeszéd, némelyeknek már előre vi- gyorra húzódott a <szája. Ugyan melyik bírja tovább? — hiszen bő szókincse lehet a vezetőnek, aki még ráadásul nem is fiatal, s nagy tapasztalat lehet a háta megett az autós—gyalogos incidensek történetében. A Volgás letekerte az ablakot, kihajolt és mosolyogva kérdezte: — Hova, hova ilyen gyorsan? Az asszonyka találta meg először a hangját, és halk, bűntudatos szóval válaszolt: — Az állomásra. — No, akkor szánjanak be, elviszem magukat — mondta a Volgás. A nézőközönség egy hang nélkül folytatta útját, egyik-másik azonban eltűnődve nézett az AB-s autó után, ezen a napsugaras, derűs délutánon. (csat —) SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁN, a napokban, Arany Jánosra emlékezett az ország. A szomszédos Nagykörös városában, ahol 1851-től kezdve kilenc éven át tanár- kodott, az irodalomtudomány kiválóságai ünnepi ülésen emlékeztek a halhatatlan költőre. Az Arany János emlékmúzeumban kéziratokból, tárgyi 'emlékekből, kiadványokból szép kiállítást nyitottak. Toros László körösi tanár egy élet szorgalmas munkájával gyűjtögette az Arany nagykőrösi életére vonatkozó adatokat. Életrajzírók említik, hogy körösi tartózkodása idején Arany többször is megfordult Cegléden, főként utazásai alkalmával. Tudunk arról, hogy ‘ 1852. februárjában Tompa Mi- . hályt és Szász Károlyt Arany János Ceglédig kísérte Nagy-1 kőrösről. Leányát, Juliskát is magával hozta. A gyermek szeme bizony nagyra nőtt, amikor a vasutat meglátta. Először megijedt tőle, s nem akarta, hogy „Tompa bácsi” f-eliszálljon a csúnya vasszörnyetegre. Majdhogy sirva nem fakadt, de maga Arany János is. Különösen akkor, amikor . a két jóbaráttal már robogott a vonat. Később maga Arany jegyezte fel egyik levelében ezeket á Ceglédre utaló sorokat: „Miért kell nekem mindig elutazó barátokat kísér- getnem ...? (Halottaira gondolt.) — Szilágyi Istvánt, majd Petőfit. S hol van 6 már? Istenem, hogy múlik az idő... r £GY MÁSIK EMLÉK. 1855. évnek ugyancsak februárjában történt, hogy a körösi gimnáziumiban egy vásott tanuló, ceglédi fiú, aki nagy köves gyűrűt hordott ujján, úgy irányozta gyűrűjét, hogy a köve által visszavert sugarak a szembetegségben szenvedő Arany professzor szemébe estek. S ezt többször is ismételgette. A feljegyzés szerint csak egyetlen szóval feddte meg: — Pimasz — mondotta csendesen és kiment a tanteremből. Nagy lett az osztály haragja, a fiút nem akarták társai maguk közt megtűrni. A nagykőrösi emlékmúzeum a mai napig is őrzi néhány olyan ceglédi diák füzetét, akik annak idején a szomszéd város gimnáziumába jártak. A füzetekben apró gyöngy-betűk, a költő javításai. t 1901-ben a „Czegléd” című helyi lap január 13-i száma Réthy Lajosról, az akkori ceglédi polgári iskolai tanárról és egyben jeles festőművészről közölt hosszabb cikket aból az alkalomból, hogy Arany János Toldijához készített illusztrációi nagy sikert arattak. A cikk a fiatal művész kiemelkedő alkotásairól több akkori szaktekintély' véleményét közli. Deák-Eb- ner Lajos ezt írta róla: „Réthy Lajos nemcsak kitűnő és lelkes tanár, de egyúttal kiváló magyar illusztrátor is. Arany János Toldijához készített rajzai, melyek közül néhányat nemrég küldött föl Budapestre, a költő szelleméhez való ritka alkalmazkodás ról, eredeti fölfogásról, min denek felett pedig igaz ma gyár lélekről tesznek tanúsé got. Leleményesség, erő, é ami legnagyobb érdem, ma gyáros karakter nyilatkozii meg ezekben a pompás ra; zokban”. A legnagyobb magyar il lusztrátor, aki Arany bállá dáihoz készített remek rajzc kát, Zichy Mihály is, szíve hangú levelet intézett Réthj hez. „Rajzaiban — írta - gyönyörködtem, főként, azér mert minden vonásaiban iga; magyar lelkesülést találtán mellyel beleélte magát a kö\ tő teremtésébe”. Az illusztrációkat 1940-be gyűjteményes kiállításoko mutatták be Cegléden. A he ború alatt a képek megsen misültek. Néhány darabjí egykori képeslapokból isméi jük. A ceglédi Kossuth gimní zium tanára volt Tittel Lajo Kevesen emlékeznek mi alakjára, hiszen 1922-ben nyi galomba vonult. Arany Jánc t'-íbb versét művészi tökélete séggel fordította német nyelj re. Ezek sorában is legisme tebb a „Rege a csodaszarva ról” című átültetése, mely ";mnózium 1929/30. évi é’ könyvében jelent meg. A NAGY KÖLTŐRE ES? ÉREZVE kevés ez az en^lé kevés a ceglédi vonatkozá De mégis valami. A másft 'vszázados évfordulón eml< kezésünk virágait helyezzt szobra tagozatára. Szomorú István