Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-19 / 116. szám
1967. MÁJUS 19., PÉNTEK Akkor jön be, amikor „kimegy“? A budakalászi lenszövőgycr termékei meg a kereskedelem — Catchup nincs? — kérdeztem tegnap reménykedve az egyik Rákóczi úti önki- szolgáló bolt eladóját, hogy talán majd a raktárban ... Ez az angol nevű, jó ízű fűszeres paradicsomszósz néhány héttel ezelőtt jelent meg boltjainkban, mint új magyar termék. Csomagolása ízléses, s olcsó is, szóval, egész jó kis áru volt. — Nincs — válaszolta az eladó szomorúan. — Nem is lesz? — Lehet, hogy nem lesz. Van ez így gyakran, hogy megmutatnak valamit, aztán soha többé nem látjuk — tördelte, és mosta kezeit... ... átpasszolva a felelősség labdáját az ipar térfelére. Megszoktuk ezt már: az ipar a kereskedelmet okolja, a kereskedelem az ipart. Amikor a budakalászi lenszövőgyár bemutató termében a csak fogyasztókra jellemző sajátos balgasággal megkérdeztem, miért nem jut el az itthoni kirakatokba is az ott látható pompás választék, már előre hallottam a feleletet: 9 kereskedelem nem rendel. S az üzem igazgatója, tervezőosztályának vezetője, fődiszpécsere valóban egy emberként válaszolta ezt, noha nem is néztek egymásra. Ha azt mondták volna, hogy szűk a kapacitásuk, s ezért tudják csak exportra gyártani a ruhaanyagok, törülközők, bútorszövetek, térítők halk és halvány, vagy élénk és merész, de mindenkor meglepően újszerű változatait, megnyugodtam volna, megelégedve a büszke érzéssel, hogy lám, világszínvonalat is tudunk produkálni —, ha a külkereskedelmi meggondolások úgy kívánják. De így, megismerkedve a termékskálával, csak bosszúságot éreztem. Hátra volt még a dolgok szokott menete szerint, hogy a . kereskedelemtől ezt halljam: az ipar nem szállít belőle. Hát nem. Elhatároztam, hogy most nyomozok. A kereskedelem válaszával visszamegyek az iparhoz. Megint vissza a kereskedelemhez. És így tovább. Mindaddig, amíg ki nem derül, kin, mint múlik, miért küldünk a kapitalizmus dekadenciájába szívet derítőén élénk mintás, harapnivalóan gusztusos konyharuhát, míg nekem, aki a szocializmust építem, meg kell elégedni a puritán kék- fehér kockákkal. •: Tehát: — Miért nem lehet a budakalászi lenszövőüzem exportcikkeiből itthon is kapni ? — kérdeztem a minap a Bétex — Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat — ki...” „A hazai leniparnak még nagyon kell fejlődnie” (már nem ahhoz, hogy a Pica- dilly kirakataiban, hanem hogy 'a körúti boltokban is szerepeljen termékeivel) s végül: baj lehet ott a tervező- gárda * megválogatásával. (Nyolc iparművészeti főiskolát végzett tervezővel dolgoznak.) Nesze neked budakalászi Ieo- szövőgyár! Végül még megkérdeztem, miért nem rendelnek legalább kis szériákban ezekből az anyagokból? — Már ezer négyzetméter vásárlására is van ugyanis lehetőségük. A válasz: nem érné meg, hiszen az ő céljuk — bővíteni a választékot. Kiderült ugyanis, hogy a választék bővítése nem azt jelenti, amire a laikus gondol: sok kis szériát, amelyekből a vevő válogathat. Hanem nagy szériákat. Tehát: egy termékből sokat. Amiből nem nagyon választhatunk! A fő érv azonban továbbra is a hazai vásárlók konzervatív ízlése volt Konzervatív tömegigényekre hivatkozni és építeni mindig, mindenhol lehet. Kényelmes dolog ez a kereskedelemben is. (Bár nem biztos, hogy kifizetődő — erre utalnak a nagyarányú leértékelések.) Eszi, nem eszi alapon kereskedni is kényelmes dolog. Kényelmesebb, mint kockázatot vállalni, mint reklámot, propagandát indítani, mint modern formakultúra iránti igényt ébreszteni a fogyasztóban ... Aki, mellesleg például, nem buktatja meg a más iparágak nagyobb mozgékonyságáról tanúskodó, lila és halványkék meg rózsaszín harisnyákat I sem, ellenkezőleg, vígan hordja ezt a bolondos viseletét. (A legtöbb új divatirányzat bolond jelenségnek tűnik kezdetben.) Haj, de régi vita ez, ami a vevő, a kereskedelem, az ipar, na meg egy kicsit az újságírók között is folyik. Eszembe jut néhány kitűnő Ilf—Petrou írás. A szovjet újságíró szerzöpár mar a húszas évek végén modern bútorokat reklamált hazájában, mondván, úgy illik, hogy a legmodernebb társadalmat építő embernek modern termékeket gyártsanak, — helyette „hej, szlávok!" típusú, ásatag, nyomott hangulatú garnitúrákat kaptak . . . Szóval, régi vita ez, de . tán mégis eldől majd, a vásárlók győzelmével: hiszen az idei tavaszi kirakatokban is látni mindenféle furcsa, tarkabarka, merész, „vad dolgot”: Fehér ballont, színes harisnyát, szögletes orrú cipőt, op-art mintás napszemüveget. Tán behozzuk a divatot: már nem akkor jön be, amikor kimegy. De addig is, amíg végleg el nem dől ez a mérkőzés — bosszantsuk barátnőinket továbbra Olaszországból hozott ruhaanyaggal. Az sem baj, ha Budakalászon gyártották. Padányi Anna ALKOHOLIZMUS (Zsoldos Sándor karikatúrája) Aki mostanában Disznófő felé veszi útját — szorgos építőkkel találkozik. Talán valamelyik építőipari vállalat dolgozik itt? Nem! A brigád — a dunabogdányi Üttörő Tsz parképítő, illetve kőműves részlegéhez tartozik. Megígérték, hogy a terasz építését és a szökőkút körüli csinos virágágyakat most már hamarosan befejezik — valamennyi tavaszi kiránduló örömére. G. Molnár Edit Június 1-től 14-ig Hazánkban vendégszerepei a moszkvai Művész Színház Június 1-től 14-ig Budapesten vendégszerepei a moszkvai Művész Színház hetvenöt ■tagú társulata — jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján a Művelődésügyi Minisztériumiban Malonyai Dezső, a Színházi Főigazgatóság helyettes vezetője. ■ «»» A Művész Szííiház "társulata európai turnéján kérési fel Budapestet — Szófiából jönnek és Bécsbe utaznak tovább — ittlétük két hete alatt ■tíz alkalommal lépnek színpadra. Június 1-én és 2-án Pagogyin: „A Kreml toronyórája” című drámájával mutatkoznak be. Vendégszereplésük alkalmával a Nemzeti Színházban •első ízben használnak majd tranzisztoros rövidhullámú ■tolmácsfoerendezést: a hordozható „mini-tolmács” előadásonként négyszáz nézőnek fordítja a színpadon elhangzottakat. Amit lehet Kubában, nem lebet Hungáriában Rajtunk kívül számos laptársunk is számtalanszor kifogásolta füstszűrös cigaretta ink csomagolását. Már tudniillik, hogyha a csomagot kinyitja az ember, esetleg piszkos kézzel szopókájánál fogva kell kirángatnia a cigarettát, ami közegészségügyi szempontból felette káros. Panaszainkra a Magyar Dohányipar mindany- nyiszor azt felelte, legnagyobb sajnálatára nem segíthet a dolgon, a gépek az okai, így gyártották őket, ezen változtatni nem lehet és különben is a nyugati államokban szintén ez a füst^zűrőshelyzet. Eddig úgy tudtam, hogy Kuba tőlünk szintén napnyugta felé eső ország, most már azonban néhány napja, mióta trafikjainkban 24 óránál nem hosszabb ideig kétféle füstszűrös kubai cigaretta is kapható volt, kételkedem benne. Legnagyobb ámulatomra ugyanis a cigaretták szájba kerülő füstszűrös vége alul van a csomagban. Tehát így is lehet csomagolni, még pedig egy nálunk elmaradottabb országban. Mert Kuba az, de a kubaiak nem szégyellik, hiszen nem tehetnek róla. Rossz sorsuk, hazájuk hosszú gyarmati és félgyarmati állapotának a következménye. Am, hogy minél előbb elfeledhessék a szomorú múltat, mióta győzött forradalmuk, száz-, vagy talán ezerszám kémek és kapnak mindenféle szakembert a fejlettebb szocialista országokból. Még tőlünk is. Jó érzésű emberek lévén, kétségtelenül hálát éreznek irántunk a kubaiak a sok kölcsönadott magyar szakember segítségéért. így hát bizonyára, szívesen küldenének hozzánk valakit, aki megtanítaná dohányiparunkat, miként lehet fordítva csomagolni a Fecskét, vagy a Saváriát. Mi se restelkedjünk tisztelt Magyar Dohányipar, kérjünk sürgősen egy megfelelő kubai szakembert. Rendben? — y —e Az alapkövet a lakók tették le Jó 9 KISZ-lakás épül Szigetszentmiklóson Félmeztelenre, vetkőzött férfiakat találók nagy munkában Szigetszentmiklós—József Attila lakótelep beépítetlen parcelláin. Betonkeverő gépek forognak, futószalagok szállítják az anyagot, ütemesen megfeszülnek a karok; kézi döngölőkkel sűrítik a kiásott árkokha a betonalapot. Mindebben csak az a különös, hogy vasárnap délelőtt van, izzasztó nyári meleg. két illetékes előadójától. Mint említettem, azt vártam, az ipart fogják hibáztatni. De az sem lepett volna meg, ha számomra félhomályos árazási vagy egyéb szakmai érvekkel hozakodnak elő — akkor zavarba jöttem, és szégyenkezve elsompolyogtam volna, megbánva, hogyan is merészeltem ilyen bohóságot kérdezni: ezt vagy azt a hazai terméket miért nem lehet itthon kapni? Ám így is elbizonytalanodtam, annyira felkészületlenül ért a válasz. A két előadó enyhe undorral kézbe vett néhány mintát a budakalásziaktól felkínált választékból — viszontláttam az exportcikkeket — és röviden ennyit mondott: — Hogy miért nem? Mert csúnya! Tarka! Nincs miná- lunk igény az ilyesmire! így, ilyen egyszerűen, és fejedelmi többesben. Ami az angol, olasz, dán megrendelőknek nem csúnya, a Bétex- hek csúnya. S hogy jól hallottam, meg is erősítik, mondván: „a budakalásziak szép folgert keveset produkálnak” (csak éppen termékeik 45 százaléka megy nyugati exportra) \,túl vad mintákat találnak Bohumil Hrabalt, a film íróját a mai cseh prózát méltató ismertetések általában első helyen említik. Hrabal már erősen benne jár a középkorban, de neve csak néhány éve tűnt fel hazájában. Addig, bár diplomás ember, a legváltozatosabb foglalkozásokat űzte: volt díszletmunkás, ügynök, vasmunkás. Elbeszéléseiben általában az úgynevezett egyszerű emberekkel foglalkozik. Kevés egyszerűséget fedez fel bennük; hőseit furcsaságok tömegével rajzolja körül, így tárva fel személyiségük soha meg nem ismétlődő, egyszer volt, rejtett rugóit. Írói módszere a kisrealizmus, amely a mondanivaló, egy magasabb szférájú valóság érdekében olykor elrugaszkodik a hétköznapi valóságtól a szatirikusnak, vagy morbid- najc tetsző képtelenbe. Írói filozófiája egy mindent magába olvasztó szeretetfilozófia. ^ Hrabel az egyén (sőt: állat, & vagy tárgy) tiszteletén, az | egyéni igazság méltányolásán S keresztül akar eljutni a tár- í sadalmi igazságokig — és ez sikerül neki. $ ^ Hogy miért kezdtem a film S méltatását írójának bemutatá- fcsával? Először is: Bohumil í Hrabalról sokat fogunk még S hallani . .. Aztán, Hrabal § rendkívül filmszerű módon ír, S egymás mellé sűrített képei, tömény jelenetei belső asszociációs törvény szerint kapcsolódnak egymáshoz — úgy, ahogyan a vágó általában nem az időbeli sorrend, vagy térbeli egymásmellettiség szerint ragasztja egymás mellé a filmkockákat... A Szigorúan ellenőrzött vonatok filmes alkotógárdája szinte kész forgatókönyvhöz nyúlt s utóbbiak érezhetően nem is nagyon akartak változtatni a kisregényen. E film szerzője elsősorban az író, Bohumil Hrabal. Mondatai szinte szó szerint csendülnek vissza a színészek szájából. A vásznon pontosan azok a hősök mozognak, akiket a kisregényben ismertünk meg. Ezek az emberek, a cseh városka vasúti állomásának alkalmazottai, látszólag akkor sem tudnak kilépni szelíd polgár-önmagukból, amikor a front a küszöbükhöz érkezik. Ez az a tipikus cseh város, ahol ha egy repülőgép lezuhan, másnapra tyúkketrecek és nyúlketrecek lesznek belőle. A film bájos, félszeg, érzékeny kamasz főszereplőjének, Milos egyéniségének derűs egét elsötétítik szexuális problémái. Az állomásfőnök urat továbbra is előmenetele, a galambjai, és a közerkölcsök romlása kötik le. A forgalmista a fülét piszkálja, és a nőket hajkurássza A főnök úr neje beletemetkezik csúnya kis kézimunkáiba, vagy libát töm elrévedt szemekkel. A grófnő mindennap kilovagol. Aztán a film a végén mégis robban: hősei a levegőbe röpítenek egy német lőszerszállítmányt. Mert azért a maguk módján ezek a kisemberek is figyelemmel kísérik, és élesen követik a világeseményeket. Szép, költői párhuzam vonul végig a filmen: Milos csak addig félszeg egyéni életében, amíg a háború sem foglalkoztatja. Mire férfivá érik, mire megoldja a nemiség problémáit, egyúttal társadalmilag cselekvő emberré is válik. Mert egy szinten az egyéni igazság, és a szociológiai igazság mégis találkozik. Bár a figyelemmel kísért vonatok reprezentáns alkotás, valamivel mégis elmarad a regény mögött. Még a megváltoztatott címben is érzékelhető ez: kimaradt belőle a regényeimben is jelzett élessége — vagy mélységéből kapunk egy kicsivel kevesebbet. Mintha leginkább csak a kamera felé mutatkozó arcát látnánk a dolgoknak — pedig az író regényében úgy körüljárta a témát, mint rakéta a holdat: a rejtett oldalakról is tudósított. Itt van például a befejezés. A regényben, amikor kamaszhősünk felrobbantja a szerelvényt, és találat éri, ő is visz- szalő. A megsebesített német katonával együtt gurul az árokba. Egymás áldozatai, együtt haldokolnak. Milos utolsó gondolata a sajnálat a kínjában anyját szólító némel iránt, aki, miközben egy társadalmi igazság teljesedik b< rajta, mint egyén, szánalomé méltó. A film leegysZetűsít Milös az egyedüli áldozat. A film nagy erényei közi sorolható az egyéni, s mégi: oly jellemzően cseh, svejk hangvétel. Az erotikát például a mindennapi élet állandó- § an jelenlevő, természetes meg- ^ nyilvánulásai közé sorolja — ^ szokatlan jelenetei tán csak ^ azért tűnnek mégis meghök- ^ kentőnek és obszcénnek, mert ^ az éles fogalmazást, mint^ mondtuk, nem követi eléggé a $ mondanivaló „élessége”. | Kiváló, és elsősorban a for- ^ ma területén sok újat teremtő ^ rendezés a Jiri Menzelé. Kár, ^ hogy elsősorban fordítani ^ akart, hogy nem törekedett a ^ nagyobb önállóságra. Néhány ^ jelenetben, ahol ezt megteszi, § egészen újat ad. A film elején § például egy félreállított egész- ^ ségügyi kocsi közelében öt ^ ápolónőt látunk. Arra megy ^ öt fáradt, kiéhezett, visszavo- ^ nuló katona. Bemennek a Iá- ^ nyokkal a kocsiba. Milos rá- § juk nyit: a háború kellős kö-^ zepén tíz embernek egyéb ^ gondja sincs, mint hogy egy- ^ más hegyén-hátán szeretkez-^ zen. Életteli, és mégis döbbe- ^ netesen szomorú, michelange- i lói kép. A főszereplők közül öröm- ^ mel ismertük meg a Milost ^ alakító Vaclav Neckárt. § P. A. '' 169 lakás épül itt a Csepel Autógyár KlSZ-bizott- sága kezdeményezésére. A vasárnapi műszak vállalói maguk a leendő lakosok, a Pestvidéki Gépgyár, a Csepel Autógyár s a Csepel Vas- és Fémművek dolgozói. HÉV-vel érkeznek kora reggel március óta minden vasárnap. A tereprendezés még tavaly őszszel kezdődött, most alapoznak. A megállapodás szerint minden vállalkozó ledolgozhat a lakás költségéből ötezer forintot. Öt épületet emelnek másfél és kétszobás lakásokkal. Brigádokat alakítottak, egy- egy épület alapozását — a legkönnyebb munkát végzik. Bede Imre brigádja már befejezte az alapozást. A további munka az ÉM 25-ösre vár. — Az aggaszt bennünket csupán — mondják —, hogy a Ráckevei Járási Tanács addig nem hajlandó átírni a telkeket, amíg a szigetszentmiklósi tanács nem rendezi korábban elhanyagolt egyéb telekátírási kötelezettségeit. Mivel rövid az idő, az építőipari vállalat július elsején megkezdi a falak felhúzását — a megyei tanácstól ígéretet kaptak a telkek átírására. így már nem lesz akadálya, hogy az OTP-től megkapják a mintegy 16 milliós kölcsönt. „Bianco" A magyar Qttaliton-lemeze- ket forgalmazó Kultúra Külkereskedelmi Vállalat már jó- előre felhívta külföldi ügyfeleinek figyelmét az idén nyáron is megrendezésre kerülő budapesti táncdalfesztiválra. A fesztivál júliusban kezdődő három selejtezője után augusztus 20-án lesz a döntő. A tájékoztatás nyomán megnyilvánuló érdeklődés azt mutatja, hogy bíznak a zsűri döntésében, s „bianco” kötik le az 1., 2. és 3. díjas táncdalok lemezfelvételének exporttételeit. SZIGORÚAN ELLENŐRZŐIT VONATOK I
