Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-17 / 114. szám

MOHOMIDÍKI a pest WE.GY/i. hírlap különkiadása ÍVFOLYAM, 113. SZÁM 1967. MÁJUS 17., SZERDA „Tsz Versenybíródé' a gombai 9Jfj Életben Másutt is követhető, jó agitációs ötlet A járási versenybizottság tájékoztatója szerint a járás termelőszövetkezetei vala­mennyien megtették felaján­lásaikat a Nagy Októberi Szo­cialista Foradalom tiszteleté­re. A versenyfelajánlások a terv túlteljesítését tűzték ki célul. A feladatok megvalósítá­sa érdekében szükség van az eredmények állandó napirenden tartására és tudatosítására. A gombai Új Élet Tsz párt- szervezete és vezetősége már elkészítette „Tsz Versenyhír- adó”-ját, melyben rögzítették az eddig elért idei eredménye­ket. A járási versenybizottság eljuttatta a gombaiak híradó­ját a tsz-ekbe, hogy az ő pél­dájuk nyomán — helyi sajátosságaikkal bő­vítve, készítsék el saját híradójukat. Javasolja a tsz-eknek, hogy a híradót mindig olyan idő­pontban állítsák össze, amikor az adatok már rendelkezésük­re állnak — tehát egy-egy na­gyobb kampánymunka befeje­zése —, vagy negyedév, félév lezárása után. Használják fel továbbá a versenyhíradöt hírközlés­re, azaz; a közgyűlési vagy veze­tőségi határozat jelenjen meg benne, vagy a háztáji földek, a prémiumkifizetés problé­mái is. Foglalkozzanak úgy­szintén a szocialista brigádok munkájával, s az elért ered­ményeikkel, nevezzék meg személy szerint a jól dolgozókat, s a munkában elm aradiakat, akiktől többet vár a tag­ság. A versenybizottság a továb­biakban a szocialista címért küzdő brigádok elmúlt évi munkáját értékeli, ezért kéri a tsz-ek vezetőségét, pártszer­vezeteit, szocialista brigádve­zetőit, május 20-ig küldjék el a tsz értékelését. Mert „nincs a kocsin kalauz. Idő: május 15-e, délután öt óra tíz perc. Színhely: Vecsés, cukrászdái megálló. Hárman-négyen várakozunk a Monorra induló autóbuszra. A menetrend szerinti gyorsjá­rat pontosan áll be. Előttünk — a leszállók után — becsuk­ják az ajtót, mert „nincs a ko­csin kalauz”. — Ha nincs, hát nincs — nyugtázzuk és várunk. következő kocsit. Szaladunk hátra, de előttünk — a leszál­lók után — becsukják az aj­tót, mert „nincs a kocsin ka­lauz”. A második busz vezetője le­száll és tanakodik néhány egyenruhással. A várakozók közül egy idős hölgy bátorkodik megkérdezni az egyik mávautostól, hogy .4 honismereii vetélkedőn: a lokálpatriotizmusra építenek az idén Segitenek-e a vállalatok, o tsz-ek? A MEGYEI NÉPMŰVELÉSI TANÄCSADÖ ez év januárjá­ban adta közre — módszertani segédanyagként a honismereti vetélkedők rendezéséhez — a monori járás tapasztalatait. A kis füzet „Hogyan tovább” címmel jelent meg, s tartal­mazza többek között a mono­ri járási honismereti vetélke­dő teljes forgatókönyvét. Ez, mint jó, a gyakorlatban már kipróbált módszer — a többi járás népművelői számára út­mutatóul szolgál. A mi járásunkban évek óta kísérleteznek az ismeretter­jesztés korszerűsítésével. A honismereti mozgalom látszik a legcélszerűbbnek a legna­gyobb tömegek aktivizálására játékos formában — miközben tudatosan, vagy anélkül gya­rapítja a műveltséget, ráirá­nyítja a figyelmet a lakóhely értékeire, hagyományaira, s felkelti az érdeklődést a to­vábbi ismeretszerzésre. A JÁRÁS népművelőit már az idei — november 7-én sorra kerülő — második hon­ismereti vetélkedő foglalkoz­tatja. Hétfőn délután a monori járási könyvtárban megbeszé­lésre gyűltek össze mindazok, akik a tavalyi vetélkedőt szer­vezték, s akik munkájukkal a népművelést eddig is segítet­ték. A megbeszélésen a „Ho­gyan, tovább?” kérdését vitat­ták meg. Rétvári Gyula, a já­rási művelődési osztály veze­tője a célt, s az előkészületek­kel járó feladatokat ismertet­te. Elsősorban gondosabb fel­készülést javasolt minden község csapatának. Mint mon­dotta: szeptemberben el kell kezdeni községenként az ifjú­sági klubok, művelődési ottho­nok. helyi vetélkedőit. Azon­kívül az idén nagyobb hang­súlyt kap a falukrónika. Ta­valy csak két községből kér­ték be, az idén — tekintve, hogy a vetélkedő az 1945 óta végbement társadalmi, gazda­sági és kulturális változásokra is kiterjed — minden falu krónikájára szükség lesz. A MEGBESZÉLÉS CÉLJA: a „hogyan tovább?” tulajdon­képpen azt is jelenti — foly­tatta az osztályvezető —, hogy az ittlevő szakbizottság tagjai megvitassák, állást foglalja­nak a technikai lebonyolítás mikéntjében, s a témakörök nagy vonalakban történő ki­alakításában. Tehát — apró­pénzre váltva: megfelelő-e a tavalyi forma, a gyomról— monori körzetre való felbon­tás? Hogyan lehetne a legcél­szerűbben kiválasztani a köz­ségüket képviselő, legráter­mettebb embereket? A vetél­kedő községenként! értékelése tavaly elmaradt — hogyan le­hetne az idén ezt is beiktat­ni? A leggondosabban elkészí­tett falukrónikáért, s a vetél­kedőn való legjobb szereplé­sért jó lenne valamilyen ju­talmat adni. SZIJJARTÓ LAJOS, a járá­si tanács elnöke szerint a ta­valyi forma jó. A két „rivális körzet” közötti ■ versengés amúgy is megvan, s a vetélke­dő folyamán éppen erre a lo­kálpatriotizmusra lehet építe­ni. Ugyanakkor — hangsúlyoz­ta — nagyobb teret kell az idén biztosítani az alulról jövő kezdeményezésnek. Engedjék meg, hogy egy-egy község la­kossága maga válassza ki a vetélkedőn részt vevőket. A járási zsűriben viszont vegyen részt minden községből valaki. A díjazás érdekében — mondotta — érdeklődni fog a tsz-eknél, vállalatoknál, sike­rül-e anyagi hozzájárulást kapni tőlük a győztesek meg- jutalmazásához. F. O. Folytatjuk) i}öröskeresztes felhívás Mendéhez és Sáphoz: Legyeitek tagjai e nemes mozgalomnak. Szülők és gyermekek, öre­gek és fiatalok ezrei köszön­hetik gyógyulásukat, sokszor életüket — a vérátömlesztés­nek. Minden beteg ingyen juthat hozzá a drága gyógy­szerhez, a vérhez, amelynek egyetlen forrása az emberek önzetlensége, áldozatkészsége, együttérzése. KéKjük Mende és Tápiósáp lakosságát, hogy vállalják e legemberibb hivatást: segí­teni embertársaikon. Legye­nek tagjai ennek a mozga­lomnak, melyben az emberek vérükkel segítik egymást és gondoljanak arra, hogy mi­lyen nagy ajándék a vér azoknak, kiknek ez az egye­düli út az életbe való vissza­téréshez. A véradás teljesen ártalmat­lan orvosi beavatkozás és nem fájdalmas. Csak az orvosilag teljesen kivizsgáit, egészséges szervezetű 18—60 éves korú férfi vagy nő adhat vért. Bí­zunk abban, hogy a Magyar Vöröskereszt felhívása a térí­tésmentes véradásra Mendén és Tápiósápon is mégha U- gatásra talál, és a tavalyi je­lentkezőkön kívül sok új De a gyors járatnak jelae.t gg «SWgLgfc.1» **** Ikarus nem mozdul. Bevárja a Kocsin sincs kalauz. — Hát kérem, azzal mennek, amivel akarnak ...! — így a kék egyenruhás. A buszok elhajtanak, s még szerencse, hogy a „faros” ko­csiból egy hölgy udvariasan felvilágosított bennünket, hogy ne ijedjünk meg, mert öt perc múlva jön a „lassú” járat és az elvisz bennünket. így aztán lemaradtunk mi is... (fellegi) véradó segíti majd beteg em­bertársait. Amikor segítségre hívjuk fel a községek lakosságát, egyben, köszönetét mondunk Maglód és Ecser sok-sok vér­adójának, a véradás szervezői­nek fáradhatatlan munká­jukért, segítőkészségükért, vé­rükért. A Magyar Vöröskereszt járási elnöksége Jó hír háziasszonyoknak A Vecsési Fehémeműkészítö Ktsz-ben jelenleg nyolcvanan dolgoznak, valamennyien hely­béliek. A kül- és belföldre egy­aránt szállító szövetkezet, hogy a megrendeléseket időben szál­líthassa — a jövőben bedolgo­zókat foglalkoztat. Kezdetben kiszabott ingeket adnak ki ház­hoz; a kényesebb, nagyabb szakértelmet kívánó munkát, a gomblyukazást, a gombfel­varrást, a vasalást már a mű­helyben végzik el. A fehér nyelű ernyő Naponta utazom Monorról Pestre, s az egyik esős reggel barátnőm­mel beszélgettünk, vitatkoztunk. A vita hevében észre sem vettük, hogy már beértünk. Mi­közben leszállás­hoz készülődtünk, nem mulaszthat­tam el megdicsér­ni vadonatúj eser­nyőjét. A huzat — kellemesen össze­állított színek har­móniája — a nyél pedig divatosan hosszú, s fehér bőrrel bevonva — talán a jobb szín­hatás, vagy tán a kellemesebb fo­gás érdekében. Mikor fékezni kezdett a vonat, mi is a peronra siettünk. Barát­nőm harmadiknak szállt le, én utána igyekeztem. Sze­gény olyan szeren­csétlenül lépett, hogy tűsarka a lépcső rácsába szo­rult. Igyekezetéből — mely a csökö­nyös sarok kisza­badítására irá­nyult — csak any- nyit láthattunu, hogy az ernyő fe­hér nyele fürgén jobbra-balra ran­dái, a lány pedig változatlanul a lépcsőn áll. Hir­telen egy türel­metlen bariton harsant fel a há­tam mögött: — Miért nem segít neki, nem látja, hogy világ­talan? Nem szép dolog, de nevetnem kel­lett. Az idős férfi felháborodva né­zett rám, s. már éppen szólni akart, mikor a lépcső mellett megpillantotta ba­rátnőmet, diadal­mas mosollyal az arcán. Jobb kezé­ben ott tartotta a cipőjét, baljában makacsul szorítva ernyőjét. Ezt lát­va jószándékú utitársunk termé­szetesen hallgatott, aztán ennyit mon­dott: — Bocsánat. Mi pedig nevet­ve: — Semmiség, emberi Tévedni dolog ... S ez emberi dés volt... Vitéz Katalin válóban téve­Békenagy gyűlés Ecseren Hétfőn estére szervezte meg Ecseren a községi párt, tanács, a Hazafias Népfront és az fmsz a májusi békenagygyűlést, me­lyen mintegy 350-en vettek részt. Jedlicska József, a helyi népfrontbizottság titkára mon­dotta az ünnepi beszédét. A békenagygyűlést színvona­las irodalmi műsor követte, keretében fővárosi művészek léptek fel. Az ünnepi hangulat és jókedv jegyében végül a közönség a művészekkel együtt énekelte a legszebb ecseri nép­dalokat. (neumann) Nem kell már rettegniük a maglódiaknak Rács mögött a három hriganti Gimnazisták gyárakban A monori gimnázium diák­jai a háromnapos érettségi szünetben tanulmányi kirán- ] den vita duláson vettek részt. Az első­sök a Budapesti Vegyiművek­nél a kénsav és sósav gyártá­sát tanulmányozták, a másodi­kosok pedig ellátogattak az Almásfüzitői Timföldgyárba, s látták a tatabányai kohók működését is. A harmadikosok az Óbudai Gázgyár gázelőállí­tó eljárásaival ismerkedtek meg. Sötétedés után nem mertek kimenni a maglódiak az utcá­ra. Azt beszélték lépten-nyo- mon, hogy azt a három fic­kót, akik védtelen embereket támadnak meg, gyenge, ma­gatehetetlen öregeket gélnek — nem szabad felje­lenteni, mert bosszút állnak. Ha alkonyodik, a Faragó-test­vérpár és hűséges szövetsége­sük, Makai Ferenc — kegyetlen bosszút áll az „árulón”. Ifjabb Faragó János min- vagy szóváltás nél­kül, „kedvtelésből” pofonvá­gott egy idős bácsit. Egy má­sikat szódavízzel leöntött, majd őt is megverte. Makai és Faragó József a sötétben megtámadtak és megvertek mást is. Egy ízben Faragó János és Makai Ferenc j erősen ittas állapotban bandukoltak ha­zafelé, — de hogy ezt a napot se fecséreljék el, útközben elloptak egy lakásból egy hor­dó bort. Faragó József sem tétlenkedett. Egyik éjszaka ütle- megtámadott egy asszonyt, aki a vonatról szállt le, ki akarta tépni kezéből a táskát. Az asz- szony sikoltozott, Faragó minden sikoly után ököllel a fejére sújtott. A til­takozó, kétségbeesetten véde­kező asszonyt belökte az árok­ba, s az órát akarta leszakíta­ni a karjáról. Miközben a ru­gós fémszíjat húzta, a sikol­tozásra kiszaladtak a közelben lakók — Faragó elfutott. A garázdaságsorozatnak egy feljelentés vetett véget. A tanács nem félt Maglód rémeitől. De a meg­vertek, a megtámadottak még a bíróság előtt is reszkettek. Egy néni sírva fakadt, mert a Faragók és Malmi állító­lag nem felejtenek. Arra is volt példa —, hogy megver­ték azokat, akik előző bűn- cselekményeik tárgyalásán ellenük tanúskodtak. A járásbíróság ifjú Faragó Jánost kétévi börtönre, Ma­kai Ferencet két és fél évi bör­tönre, a rablótámadás tette­sét, Faragó Józsefet ötévi börtönbüntetésre ítélte. Az Ítélet nem jogerős. (d) A Börzsönyben játszottak /^Munkásmozgalom a monori—gyömrói területen 1919—1944 1930 folyamán már ismét létrejöttek az illegális kom­munista szervezetek. A párt vezetése úgy határozott, hogy megalakítják a Rákoskeresz­túr—Gyömrő és a Monor—Pi­lis vidéki kerületi pártbizott­ságokat. A bizottságokra várt az 1929—1931-es világgazda­sági válság közepette kialaku­ló forradalmi mozgalom szer­vezése és vezetése. E felada­tot a sorozatos letartóztatások ellenére több éven át sikerrel teljesítették. Megszzrvezték a monori munkanélküliek tiltakozó tün­tetéseit, a gyomról baloldali kultúr délutánokat, a fiatalság leventeellenes akcióit. Az utóbbinál jelentős szerepet játszott a KIMSZ gyömrői szervezete. 1932 folyamán a monori illegális pártbizottság saját kiadású röplapokkal for­dult a parasztsághoz, s az adóemelések, a végrehajtások elleni tiltakozásra hívta fel őket. Abban az időben a párt- bizottság titkárai a forradal­mi munkásmozgalom oly kivá­ló harcosai voltak, mint Sin- kovícs Rezső, H. Kovács Já­nos, Kifut István. A gazdasági válság hatásá­ra a szociáldemokrata párt- szervezetekben is balratoló­dás zajlott le, s kiszélesedett a párt bázisa. Ennek jeleként 1931-ben az üllői községi vá­lasztásokon a párt győzelmet aratott, s jelentős számú he­lyet biztosított magának a képviselőtestületben. 1936 után a KMP munkájá­nak szünetelése, majd az új­jászervezés (1939) idején a személyi feltételek hiánya ha­nyatlást idézett elő a mozga­lomban. Csökkent az SZDP- szervezetek taglétszáma is. A második világháború kitörése- kor így a Gyömrő—Monor vi- | déki munkásmozgalomban már a pangás, visszaesés ural­kodott. Mindezek okát első­sorban az országos viszonyok kedvezőtlen alakulásában, a kommunista és baloldali szo­ciáldemokrata törzsgárda széthullásában, a fővárosi fel­szívódásában kell keresnünk. Az utóbbi tényező magyaráz­za azt, hogy 1944 telén, a fel- szabaduláskor, mind Monor, mind Gyömrő vidékén a pro­letárdiktatúra idején szerepel játszott, s éppen ezért a Hor- thy-korszak alatt kisebb tevé­kenységet kifejtett, erősen baloldali személyek vették kezükbe a vezetést. Gecsényi Lajos A Pest megyei középiskolák és tanintézetek természetjáró fiataljai a királyréti KlSZ-tá- borban kétnapos versenyen vettek részt. A monori gimná­ziumból szombaton délelőtt Veres tanár úr vezetésével 25 diák indult el a találkozóra. — A megérkezés napján összetett honvédelmi verse­nyen vettek részt a fiatalok — meséli Herbszt Mihály, az egyik résztvevő —, majd este zeneszó mellett táncoltunk, szórakoztunk. A második na­pon korán reggel kezdődött a tájékozódási verseny a he­gyekben. (A távolság légvo­nalban nyolc kilométer volt!) A versenyt különböző sportjá­tékok követték. A diákok lel­kesen küzdöttek a bajnoksá­gért a kézilabdában, labdarú­gásban és kosárlabdában. Is­kolánk csak a kosárlabdában indult, és első lett. (püspök) A péterl „nagyiskolások” egész estét betöltő tarka mű­sorral szórakoztatták, a nevet­ni, szórakozni vágyó közönsé­get vasárnap, a művelődési otthonban. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Utánam, gazfickók (szó­les). Monor: Pipák (széles). .Nyár­egyháza: Idegen ágyakban. Tápió- süly: Szárnyak. Úri: öt jótmadár. Vecsés: Folytassa Kleó (széles). Mától Úriban játsszák az Öt jómadár című filmvígjátékot, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. Ugyanezt a filmét Pilisen 20—21-én, Tápiósülyben 23—24-én vetítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom