Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

1967. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK 22500 TIT-előadó — WO ezer előadás — Félmillió hallgató Szerteágazó, áldozatos munkát végez a TIT az általános műveltségi színvonal emelése, a gazdasági-politikai, termé­szet- és társadalomtudományi kérdések megismertetése érde­kében. Az ismeretterjesztő tevékenység kiterjed a tudomány minden ágira, az ipar, a mezőgazdaság időszerű kérdéseire és természetesen az irodalom és a művészet, a világnézeti nevelés legfontosabb témáira. — Milyen visszhangja van az ismeretterjesztésnek? — kérdezzük Ladányi Mihályné- tól, a TIT szervezési osztályá­nak vezetőjétől. — Munkánk ma már kiter­jed az egész országra: az is­meretterjesztés munkásai el­jutnak nemcsak a nagyobb, hanem a kisebb városokba és a falvakba is. A nyelvtanfolyamok sikere — A munka mérlege? — Ebben az ismeretterjesz­tési évadban 22 500 előadónk százezer előadást tartott, ösz- szesen négy és fél millió hall­gató előtt. Előadásaink hatvan százalékát filmekkel, tíiafil- mekkel szemléltetni tudtuk. A kémiai, fizikai témákat érde­kes kísérlettel illusztráltuk. Nagy érdeklődést váltottak ki az író—olvasó-taiálkozók és az idegen nyelvű tanfolyamok. — Melyek a legfontosabb falusi tapasztalatok? — Falun különösen kell fi­gyelni azokra a körülmények­re, amelyeket „helyi viszo­nyoknak” nevezünk. Csak így alakíthatjuk ki a hallgatóság igényeinek és a mi céljaink­nak egyaránt megfelelő elő­adássorozatokat. Ma már egy­re nagyobb lendülettel folyik a tanyai ismeretterjesztés is. Ennek azonban határi szab a tossz közlekedés. Előadóink áldozatos munkát vállalnak, hiszen nemegyszer kilométere­ket kell gyalogolniuk, míg az előadás színhelyére érnek. — Említette az előbb a nyelvtanfolyamok sikerét. — Igen, Ma már 15 nyelvet tanulhatnak hallgatóink a TIT tanfolyamain, köztük a japánit és az arabot. Természetesen legtöbben a világnyelveket — angolt, oroszt, franciát, néme­tet — tanulják. A hallgatóság létszáma állandóan emelkedik. Zalában például, amely „kis megyének” számít: háromezer- hatszázan tanulnak „nálunk” idegen nyelvet Pódiumon a reform — A gazdasági kérdések egyre szélesebb társadalmi kö­rökben keltették fel az érdek­lődést. Hogyan reagált erre a TIT? — Valóban, a gazdasági me­chanizmus reformja a magyar társadalom érdeklődését a közgazdasági kérdésekre irá­nyította. Értelmiségi klubjaink programjában egyre több gaz­daságpolitikai témával foglal­kozunk. Ezeken kívül szerte az országban tartottunk előadáso­kat üzemek, vállalatok, terme­lőszövetkezetek vezetői részé­re, amelyeken a reform lénye­ges vonásait és a várható gya- korlai problémákat ismertet­ték gazdasági szakembereink. — Az előadásokon, tanfolya­mokon kívül milyen módsze­Kezdődik a legeltetési idény Mit tanácsol az állatorvos ? Közép-Európa első erdeifenyőmag- termelő telepe Acsádon Gödöllőn épül a következő A Vas megyei Acsád köz­ség határaiban elkészült Kö­zép-Európa első erdeifenyő- mag-iprmelő telepe. Az or­szág 'háromszáz legszebb er­dei fenyőjének ötezer oltvá­nyát gondozzák a telepen. Néhány év múlva termő­re fordulnak, s Dunántúl valamennyi erdőgazdasá­gát ellátják vetőmaggal. A telep kialakítását Vas me­gye erdészeti szakemberei­nek 15 éves kísérletsorozata 'előzte meg. A kísérletek ered­ményei még az északi orszá­gok szakembereinek elisme­rését is kivívták, s így ért­hető, hogy a telep munkája iránt széles körű érdeklődés tapasztalható. A Német De­mokratikus Köztársaság itt termelteti meg egész erdei- fenyő magszükségletét. A kö­vetkezőkben még két hasonló kelepet alakítanak ki hazánk­ban. A megépülő gödöllői telep az Alföld, a mátrai pedig az északi hegyvidék er­deifenyő utánpótlását biz­tosítja majd. Egyidejűleg azonban az acsá- di telep is továbbfejlődik. A jelenleg 13 hektárról 50 hek­tárra növelik a területét, Megkezdődött az őzbakkilövés Ismét ropognak a fegyverek i Duna-ártéri erdőgazdaság | rezervátumaiban: a nemes­vadban gazdag erdőkben megkezdődött az őzbakkilö­vés. Erre az alkalomra kül­földi vadászok érkeztek. Egy rekkel „terjeszti az ismerete­ket" a TIT? — Vannak jól működő ma­tematikai szakköreink, ame­lyek nagyon népszerűek az if­jú matematikusok körében. A filmbarátok körének tábora is egyre bővüj. Hasznos kezde­ményezésnek bizonyult, hogy megszerveztük a mezőgazdasá­gi szakmu rakás előkészítő tan­folyamainkat. Hongkongból is jönnek — Sok elismerő véleményt hallottunk a TIT szabadegye­temeiről. — Minden megyében és Bu­dapesten van szabadegyete­münk, összesen százharminc tagozattal. Ezeknek a „diák­sága” érettségizett, illetőleg érettségi szintű hallgatókból tevődik ki. Természetesen, az itt elhangzó előadások a leg­magasabb egyetemi igényeket is kielégítik és a tudomány legújabb felfedezéseivel is foglalkoznak. Irodalmi és mű­vészeti, jogi, diplomáciai, fizi­kai, kémiai, közgazdasági elő­adássorozatok, fizikai és ké­miai bemutatók szerepelnek itt a tantervben. — Milyen lesz a nyári prog­ram? — Az ismeretterjesztő mun­kában nincs uborkaszezon. A tavaszi és a nyári hónapokban országjárásokat szervezünk, az üdülők részére pedig hely- történeti előadásokat tartanak előadóink. És nemsokára meg­nyitjuk a nyári egyetemeket. Tavaly 19 országból 1200 hall­gató érkezett a magyar nyári egyetemekre. Az idén a jelent­kezők száma ennek háromszo­rosa: még Hongkongból is érdeklődnek. — Elöl lesznek nyári egyete­mek? — Egyetemi városainkban, hiszen a mi nyári munkánk, egy-egy „télen is működő” egyetemre támaszkodik. Sop­ronban a faipari, Miskolcon a műszaki tudomány, Debrecen­ben a művelődés kérdései ál­lanak majd előtérben. Szeged , a pedagógia, Keszthely az ag­rártudomány, Pécs a folklór művelői számára nyit nyári egyetemet. Esztergomban a magyarországi zenei nevelés­ről rendezünk stúdiumot. Veszprémben immár tizedik alkalommal nyitja meg kapuit a Balatoni Nyári Egyetem, vegyipari, történeti, várostör­téneti előadásokkal. — A kéthetes nyári sze­meszterek alatt 10—12 előadás hangzik el. Emellett gazdag programmal gondoskodunk a külföldi vendégek szórakozta­tásáról, kirándulásokat szer­vezünk számukra, népi tánc-, kórusbemutatókra invitáljuk őket. Bolgár István Kezdődik a legeltetési idény, május első nápjaiban megyénkben' is kihajtják a jószágot a mezőre. Minthogy az istállókban tartott állato­kat odakint több veszély fe­nyegeti, megkértük dr. Kéri Miklós megyei főállatorvost, nyilatkozzék, milyen óvintéz­kedéseket ajánl az állattartó gazdáknak. — A legeltetés — mondot­ta — nemcsak gazdaságos módszere a takarmányozás­nak, hanem az állat számára nélkülözhetetlen biológiai elő­nyökkel is jár. Ezeket a le­hetőségeket azonban csak jól ápolt legelők tudják biztosítani, a gondozatlanság súlyos állat­egészségügyi ártalmakat rej­tegethet. Éppen ezért a kihaj­tásra kerülő állatokat célsze­rű gondosan megvizsgáltatni, nehogy valamely fertőző be­tegség kórokozóját terjesszék. A heveny betegségek mellett nagy kárt okozhatnak az idült jellegű megbetegedések, min­denekelőtt a gümőkór, a fer­tőző elvetélés, parazitosisok stb. A fertőző betegségben szenvedő állatokat nem is szabad kihajtani a legelő­re. Az idült jellegű állatok le­geltetése feltételekhez kötött. — A téli hónapok alatt az istállóhoz szokott állatok el­szoktak a mozgástól, a zöldta­karmányok és a vitaminok hiánya is zavart okozhat. Az ilyen állatok nem bírják az erőteljes mozgást, ezért óvato­sabban kell velük bánni. Igen fontos a higiénia megtartása is. Megyénk különböző pont­jain a kóbor állatok között felütötte fejét a veszettség — ezért is fontos, hogy a legelő állatok őrzésére és terelésére használt ebe­ket megvizsgáltassák és beoltassák. Ugyancsak a szakszerű legel­tetéshez tartozik az állatok egészségvédelmét szolgáló be­rendezések felülvizsgálása, a kutak, vályúk, vödrök és a ka­rámok rendbehozása. Vár-Szentháromság tér-Kiscelli út Költözik a Budapesti Történeti Múzeum A Szentháromság tér 3. elől a BELSPED teherautóinak egész sora indult kedden, meg- pakoltan a budai várpalota felé, amelynek E-szárnyában kapott új otthont a Budapesti Történeti Múzeum. Tízezer műtárgy, továbbá az intézi meny irodáinak átköltöztetése előreláthatólag ma befejező­dnie. Az új Budapesti Törté­neti Múzeum a palota E-épü- letének három szintjén kapott összesen 52 ezer légköbmé­ternyi helyet s a romkertben további 13 ezer légiköbméter területet építettek be. A mú­zeum főbejárata az Oroszlán­udvarból az előcsarnokba nyí­lik. Itt van a ruhatár, a pénz­tár és a portásfülke is. Az el­ső emeletre vezető lépcsőn le­het feljutni a nagy kiállítási terembe, a második emeleten -vannak a tudományos munka­társak szobái és a könyvtár, valamint a rajzterem, a har­madik emeleten pedig a res­taurátorok és a fotósak kap­tak munkaszobákat. Amíg a várban a műtár­gyak tömegét a ládákból ki­csomagolják, s megkezdik az előreláthatólag egy évet igénybevevő berendezkedést, nem szünetel a munka a Szentháromság téri épületben sem. Kezdetét veszi a mú­zeumház felújítása, a kiállí­tási termek csinosítása, új la­kók” érkezését várják a Kis- ceilli úti múzeumiból. Már a jövő hét első napjaiban cso­magolni kezdik a főváros új­kori történetére vonatkozó képzőművészeti anyag és tár­gyi emlékek tömegét. Átszál­lítják majd a rendbehozott Szentháromság téri épületbe, ahol a tervek szerint még ez év harmadik negyedében ki­állítást nyitnak Budapest tör­ténetének újkori anyagából. Némi felújítás és rendibeho­zás után a Kiscelli úti mú­zeum is újdonságokkal lepheti mag látogatóit. A múzeumban maradt ipartörténeti emléj kékből és a főváros közterei­ről származó, történeti érde- kességű szobrokból rendeznek be — a tervek szerint a jövő év elején megnyíló tárlatot. A VÁROSLIGETBEN Foto: Kotroczó a^^frissen° iom bo?ödó °* erdők^ ben, most pedig négy nyugat német vadász járja a csapáso-\ kát. Egyik közülük tavaly re-\ kordot állított fel: 50 őzbakot| lőtt ki. A lehetőség az idén kedvező: 60—70 golyóérett őz& , - .... C KÖNYVESPOLC vár kilövésre. IV. Dunakanyar dalostalálkozó PETER BOLS: Már hagyomány az évente megismétlődő Dunakanyar dalostalálkozó, amelyen el­sősorban a mai magyar mu­zsika kap méltó helyet. Az idén, májas 14-én rendezik meg Vácott a negyedik, ilyen A szálak Washingtonba vezetnek Gamhella szabadlábon, Budai Ferenc bazaérkezett\ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Giovanni Gamhella olasz állampolgárt, a buda­pesti Olasz Intézet volt igazga­tóhelyettesét kémkedésért a Budapesti Fővárosi Bíróság jogerősen öt év és hat hónap börtönre ítélte. Gambellát — kérelmére — a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemben részesítette. Az Illetékes hatóságok szabad­lábra helyezték, majd 1967. ipari technikum nagytermé-§ . A közelmúlt hangos, s nap­ben. Ezen az egész napos, or-$ jóinkig is alig osendesult bot- szágos jellegű találkozón Pest & ránya a Cl A és jó néhány megyét a váci úttörő kórus diákszervezet, s más, ameri- és a Vox Humana énekkar i bal, illetve nemzetiközi szer- képviseli. s vezet együttműködéséről, sa­^ játos, de semmiképp nem vé- ^ letten aktualitást adott a né- ^ met szerző magyarul most | megjelent könyvének. Peter $ Bols éppen a CIA, az ameri­kai mammut kémszervezet „minden piszkos/'ügyben ben- § ne van" gyakorlatát vette május 2-án visszautazott ha-^ bonckés alá. Sajátos tehát az iájába. ^ aktualitás, de nem véletlen: a Budai Ferencet a Maevar^ most kirobbant botrány csak »ÄÄÄ W«* i CIA sok-sok piszkos reskedelmi kirendeltségének | pétiek, amelyek közül a hét munkatársát az olasz bíróság ^ legjellemzőbb esetet valasz- koholt vádak alapján kémke- ^ totta ki a szerző, dósért ártatlanul elítélte. A ^ Maguk a tények közismer- jogerősen kiszabott büntetést § .tek: Mohammed Moszadik az Olasz Köztársaság elnöke § iráni minisztérelpök megbuk- elengedte. Budai Ferenc 1967. ^ tatása, s az azt követő véres május 2-án hazaérkezett. S események, a Kuba elleni mesterkedések, a szuezi ka­land, az indonéziai jobboldal hatalomátvétele, a Diém-re- zsim bukása Dél-Vietnamban. A tények háttere és összefüg­gései — ez-adja a könyv té­máját. A cím találó: a szálak valóban minden esetben Wa­shingtonba, a Pentagon és a CiA szobáiba vezetnek, azok­hoz, akik a legpiszkosabb esz­közöktől sem riadnak vissza céljaik megvalósítása érdeké­ben. A szerző érdekesen, olvas­mányosan dolgozta fel a ku­lisszák mögöt történteket: a leleplező riport jó műfaj arra, he -’ a tudományos nehézkes­sé "et elkerülve, de mégis töb­bet mondva a felszínen ta­pasztaltaknál,’necsak a ténye­ket, hanem azok lényegét, ösz- szefüggéseit is az olvasó elé tárhassa a szerző. Peter Bols könyve jól teljesíti e felada­tot. (Kossuth Könyvkiadó). BARBARA TOY: Sába nyomában Vannak nyughatatlan em­berek, akiket nem hagy pi­henni a messzeség, az ismeret­len, vagy legalábbis, az álta­luk nem ismert. Közülük ke­rültek ki a felfedezők, s mai, késői utódaik. Azok, akik már nem földrészeket, folyók forrá­sait fedezik fel, hanem a hét­köznap apró vonásait idegen országokban, másféle életkö­rülmények sajátosságait. Fel- fedezőút ez is: egy terepjáró, jó szem, kedves humor kell hozzá. Legalábbis ennyi kellett Barbara Toynak ahhoz, hogy élvezetes útikönyvvel ajándé­kozza meg olvasóit. A Szaharának vág neki a vállalkozó szellemű angol hölgy, hogy eljusson Etiópiába. Maga az út is élmény, mert nem a megszokott, s agyonra- únt modem „karavánútak” nyomvonalát követi, hanem félreeső kis oázisokat keres fel, s programját egyetlen do­log befolyásolja. Kedve. Üti- naplója éppen ezért nélkülözi a földrajzos komoly kodást, az etnográfiai bűvészkedést, ami oly sok útikönyv sajnálatos sa­játja, s helyette könnyed, cse­vegő stílusban, hasznosan szó­rakoztat. Etiópiába eljutva keresztül- kasul beutazza az országot, fel­keresi a császár kísérleti min­takertjét éppúgy, mint a világ­tól teljesen elszigetelt börtön­hegyet, ahová őt magát is he­likopter szállítja. Ismeretséget köt a változó Etiópia több, jel­legzetes képviselőjével, s ugyanakkor megmutatja azo­kat a vonásokat is az ország arculatán, amelyek a még | mindig élő, konzervált közép- | korra utalnak. A könyv fény- I képanyaga közül néhány fel­vétel az átlagosra á1 jóval érde­kesebb. (Táncsics Könyvkiadó (m. o.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom