Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-16 / 113. szám

Békenagygyűlés Monoron A községi Hazafias Nép­front péntek délután hat óra­kor békenagygyűlést tart a községi művelődési otthon­ban. Az ünnepi beszédet dr. Pénzes János megyei tanács­elnök-helyettes tartja. A nagygyűlés befejezéseképpen színes kultúrműsort ad a mendei irodalmi színpad. Sze­retettel várnak mindenkit. „Egy csók és más semmi“ A budapesti Jászai Színpad most szombaton este fél nyolc órakor bemutatja Eise- mann Mihály „Egy csók és más semmi” című zenés ko­médiáját a monori községi művelődési otthonban. Jegyek | elővételben kaphatók a mű­velődési otthon irodájában délután hattól nyolcig. Az aranydiplomás kislány Lapunk munkatársa, Gér József, aki jelenleg katona­idejét tölti, Bajáról a követ­kező tudósítást küldte: Előttem a Néphadsereg cí­mű hetilap. Lapozgatom. A hetedik oldalról kedves isme­rős mosolyog rám. Botin Klá­ri, gyömrői amatőr énekes. „Salgótarjánban négy napon át ötven zenekar s jó néhány beat-énekes versengett az or­szágos dzsesszfesztiválon, a helyezésekért”. A rokonszenves gyömrői kislány 's ott volt az éneke­sek között. Hangja, s minde­nekelőtt előadókészsége segí­tette őt ahhoz, hogy az éne­kesek versenyében — egyedül — aranydiplomás lett. Nem véletlen, hogy Klári elnyerte az „aranyat”. Évek óta jól szerepel minden ver­senyen, amelyen elindul. Sze­rény, magabiztos. Egyszer azt mondta: „A zene, az ének csak hobbym. Hivatásomnak a fodrászatot érzem”. Klári szülei műhelyében tanulja a mesterséget. Az országos siker bizonyára arra készteti őt is, hogy meg­induljon azon a lépcsőn, ame­lyen a többi fiatal táncdal- énekés is elindult. Ügy véljük — nincs messze az az idő, amikor a gyömrői kislány ne­vét egyre többször fogjuk em­legetni, de nemcsak a járás­ban, hanem országszerte. (Sér) Honismereti vetélkedő Az elmúlt évihez hasonlóan — akkori megállapodásunk szerint — az idén is megren­dezik november 7-én a járási honismereti vetélkedőt. Az előkészítő megbeszélést teg­nap délután három órakor tartották a járási könyvtár­ban. A járási könyvbarátok akcióbizottsága előzetes meg­beszélést tartott tegnap a já­rási pártbizottság épületében a könyvhét programjáról. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrö: Szállnak a darvak. Maglód: Utánam, gazfickók (szé­les). Mende: Gyilkosok szabadsá­gon (széles). Monor: Pipák (szé­les). Pilis: A kisasszonyok később Jönnek. Tápiósiily: Szárnyak, üllő: Utószezon (széles). Vecsés: Regé­nyes élet (széles). Emberek, gépek L Ö N K I A -D A ,5 A: IX. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1907. MÁJUS 16., KEDD Bürokrácia — papír nélkül Amikor a szolgáltató ktsz önmagát sem szolgálja... Gyors és ésszerű intézkedé­seket, gazdaságosságot, rugal­masságot várunk az új gazda­sági mechanizmustól. Sajnos, ennek élesen ellentmond a monori szolgáltató ktsz drága pénzen megnyitott és többéves nyűgölődés után folyamatosan működő kozmetikus részlege, amely december óta jórészt tétlenségre van kárhoztatva. Hogy miért? Mert egy egysze­rű szerkezet, az arcgőzölő mo­torja elromlott. Csak egy te­kercselés hiányzik, de a motor éve — több mint fél a kozmetikusnő sokszoros sürgetése elle­nére — a ktsz javítómű­helyében fekszik. A kozmetika termelésének 75 százalékát, az úgynevezett arc­bőrtisztítást, arckezelést gő­zölés nélkül nem lehet elvé­gezni. Annál inkább kellemetlen, hogy a ktsz így hagyja panga- ni a kozmetikát, mert Magó- csi Imréné személyében most először sikerült olyan kozme­tikust kapni, aki szívén vise­li a munkáját. Decembertől április végéig Kiderült a Jónás góré titka Két év börtön sikkasztásért Molnár Sámuel, a Pest me­gyei Gabonafelvásárló és Ér­tékesítő Vállalat csévharaszti raktárosa 1965 nyarán szemre­vételezte a készletet és meg­állapította, hogy a rozsból 105 zsák többlete van. A „felesle­get” fia, Molnár Sándor köz­reműködésével elszállíttatta Marton Gábor lakására. A többlet eltüntetését megelőző napokban a Terményforgalmi ügyintézője, Fekete János fel­mérte a raktár készletét, s fel­tűnt neki, hogy jó néhány zsák rozsot külön tettek. Mol­nár Sámuel megnyugtatta, hogy ezt a rozsot hamarosan elszállítják — az állami gaz­daságnak. Feketét tökéletesen megnyugtatta a válasz, a 28,11 mázsa terményt nem is írta hozzá a készlethez. Igazolt lopás Molnár ezután nyugodt lel­kiismerettel elszállíttathatta a rozsot, hiszen a vállalat ügy­intézője ehhez hallgatólagos engedélyét adta. Mint mond­tuk, a rozs nem az állami gaz­daságba került, hanem Mar­ton lakására. Törvényeink sze­rint ez a „szállítás” lopásnak minősül, Fekete János nagy­vonalú közreműködése pedig hanyag kezelésnek. Ugyaneb­ben az évben a Monori Állami Gazdaság a Terményforgalmi­tól 800 mázsa kukoricát kért kölcsön. Molnár Sámuel enge­dély nélkül adta kölcsön a kért mennyiséget. Az események gyorsan kö­vették egymást. A Termény­forgalmi, jobb híján, kénytelen volt a szabad ég alatt tárolni a kukoricát. Áztatta az eső, s ez szemet szúrt az emberek­nek. Miután a monori Üj Élet Tsz-nek volt üres góréja, megkérték, engedjék meg, hogy a kukoricát ott helyez­hessék el. Enyém, tied, övé — senkié? A szállítást a már említett Fekete irányította. Két góréba helyezték el a termést. A má­sodikban, az úgynevezett Jó­nás góréban 52 mázsát tárol­tak. Fekete ünnepélyesen le­zárta a górékat, s amikor Molnár Sámuelnek jelentenie kellett, hogy hová helyezték el a kukoricát, a második pó­réról, ahol az 52 mázsa ku­korica volt — valahogy elfe­lejtkezett. Következő év nya­rán a termelőszövetkezet fel­szólította a Terményforgalmit, vigye el a kukoricáját. A Ter­ményforgalmi nem tudott semmiféle kukoricáról, a tsz sem vállalta. A kukorica gaz­dáját hosszú ideig keresték — siker nélkül —, hiszen Fekete elfelejtette felírni a készlet­hez. ................. A z éveken át folytatott lo­pásról tudomást szerezve so­kan és sokhelyütt tették fel a kérdést: nem tűnt ez fel sen­kinek? Nem vették észre az ellenőrök? Ilyen egyszerű ná­lunk lopni? ötvenkét mázsa kukorica egyik napról a má­sikra eltűnhet, senki nem ke­resi? És ott van ennyi termény, de nincs gazdája? A Ter­ményforgalminak nem okozott lelkiismeretfurdalást a gazdát­lan kukorica. Ezt bizonyítja, hogy még a tárgyaláson sem akarták a magukénak valla­ni. A járásbíróság Molnár Sá­muelt egy rendbeli sikkasztás, és hűtlen kezelés bűntette mi­att egyévi szigorított börtön- büntetésre, Molnár Sándort és Marton Gábort — próbaidőre felfüggesztett — hathavi bör­tönbüntetésre, Fekete Jánost három hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vád­lottak enyhítésért fellebbez­tek. / / (d) úgy próbált segíteni magán, hogy egy lábas forró vízzel gőzölte az arcokat. Persze, a hatást erősen lerontotta a tökélet­len gőzölés. Május eleje óta viszont már a konnektorok is hasznavehetet­lenek, most tehát már ez a lehetőség is megszűnt. Napon­ta hét-nyolc vendéget kényte­len a kozmetikusnő elküldeni. Arra a kérdésre, hogy mi­kor jöhetnek újra, kénytelen azt mondani: — Sajnos nem ígérhetek semmit. A monori egységek vezető­jénél, Szántó Tibornál már I többszörösen sürgette a javí­tás elvégzését. , A válasz az volt, hogy hozzá harminckét egység tartozik, várjon türe­lemmel ! A vendégek szerint a fél év várakozás kicsit sok. Mindenesetre ahhoz elég, hogy egy kialakulóban levő új ven­dégkört szétzüllesszen. Arról nem is szólva, hogy milyen gyorsan javíthatja meg az a ktsz a lakosság gépeit, amely a saját zsebbe vágó javítást fél éven át sem képes elvégezni! R. M. Érdekes volt! A múlt hét egyik napján Végh József és Andrássi Győ­ző tanár vezetésével elláto­gattunk a Monori Állami Gazdaság szárazhegyi telepé­re. Kissé hosszú, séta után ér­keztünk meg. Érdeklődéssel tekintettünk körül. Bár töb­ben ismerősek voltak itt, még­is kíváncsian vártuk veze­tőnket, akitől érdekes dol­gokat tudhattunk meg a gaz­daság működéséről. Hamarosan megérkezett ka­lauzunk, Gervald László ag­rármérnök, aki elmagyarázta az állami gazdaságról mind­azt, ami bennünket, iskoláso­kat érdekelt. Megtudtuk tőle, hogy mikor született a gazda­ság, mit termel, milyen gé­peik vannak, melyiket mire használják. Sokat tanultunk ebből a lá­togatásból. Lesznek közöttünk olyanok is, akik kedvet kap­nak ahhoz, hogy a mezőgaz­dasági pályát válasszák hiva­tásul. A monori-erdei általános iskola VII—VHI. osztályos tanulói A gyömrői Petőfi Tsz segédüzemében áll a munka. egy percre sem (Foto: Gábor.) LABDARÚGÁS Idegenben nehezebb Törökbálint—Üllő 2:0 (0=0) Az üllői labdarúgó-csapat azzal a titkos reménnyel uta­zott Törökbálintra, hogy mint az elmúlt évben, most is haza­hozza legalább az egyik pon­tot. A mérkőzés nagy iramban kezdődött. Törökbálint kezde­ményezett többet, az üllőiek ellentámadásai veszélyesek voltak, a csatárok mégsem tud­ták kihasználni a kialakult helyzeteket. Az első félidő 27. perce táján Hang rajtolt a labdára, de felvágták és le kellett őt a pályáról támogat­ni. így emberelőnyhöz jutott Törökbálint, komoly gólhely­zetet ennek ellenére kidolgoz­ni nem tudott. A félidő vége- felé Hang visszatért, de attól kezdve csak a pálya szélén statisztált. A II. félidő még élénkebb iramban kezdődött. A Török­bálint még nagyobb lendület­tel támadott, de az üllői vé­delem jól állt a lábán és rend­re hárítani tudott. Néhány el­lentámadás kecsegtetett némi gólhelyzettel, amit fazonban a csatárok nem tudtak kihasz­nálni. Ekkor a csapat már ar­ra törekedett, hogy gólt ne kapjon és minden erejét a védekezésre fordította, ami a II. félidő 30. percéig sikerrel is járt. Ebben o játékidőben a védelem kitűnően játszott és mindent hárítani tudott. A 31. percben egy előrevágott lab­dára megfelelő ütemben érke­zett az egyik hazai csatár, és jól eltalált lapos labdája már­is az üllői kapuban táncolt. Ezt a gólt szorosabb emberfo­gással meg lehetett volna aka­dályozni. Egyébként ez volt a védelem egyetlen megingása eddig. Nem sokkal később is­mét gólt rúgott a hazai csapat, de kezezés címén a bíró nem adta meg. A II. félidő 40. per­cében lesről rúgott gólt a Tö­rökbálint és így alakult ki a 2:0-ás végeredmény. A védelem kitűnően ját­szott, a gólokról nem tehetett. A csatárok minden helyzetet elügyetlenkedtek, megilletőd- tek, ha ellenféllel találták ma­gukat szemben, így nem is tud­tak gólt rúgni. Hogy idegen­ben eredményt tudjanak elér­ni, legalább olyan szívvel kell játszani, mint ahogy azt a vé­delem tagjai teszik, akkor re­mélhető csak, hogy idegenből pontot vagy pontokat tudjon a csapat hozni. ★ A tartalékcsapat Csévha- raszton szerepelt és 4:2 arány­ban győzött. Gál Csaba kettő, Szűcs J. és Viczkó egy-egy gólt rúgott. A II. csapatban Gál mindig jó formában ját­szott, véleményem szerint az első csapatban is megállná he­lyét. A jövőben ki kellene próbálni a csatársorban Vicz- kóval együtt. (fülöp) • / / Munkásmozgalom a monor-gyömrői területen 79/9-/944 Üllőn játsszák az Utószezon című magyar filmet, mely­nek egyik kockáját mutatja be képünk. Ugyanezt a Hí­met Monoron május 22-töl 24-ig láthatják. I. Járásunk területe egyike az ország azon vidékeinek, ahol a forradalom, a munkásmozga­lom folyamatossága a prole­tárdiktatúra megdöntésétől a felszabadulásig kétséget kizá­róan bizonyítható és rekonst­ruálható. Bár a járás történe­tének kutatása során a moz­galom mindeip részlete még korántsem került napvilágra, az eddig ismert adatok tükré­ben megkíséreljük felvázolni a fejlődés legfontosabb mo­mentumait. A szervezett munkásság so­rait, melyből a Tanácsköztár­saság vezetői országszerte ki­kerültek, 1919—1920 folyamán a közigazgatási és az igazság­ügyi megtorlás jelentősen megritkította. A legjobb em­berek börtönbe vagy inter­nálótáborba kerültek. A ter­ror ellenére már a húszas évek első felében néhány község­ben újjászerveződtek a szo­ciáldemokrata párt szerveze­tei, szárnyukat bontogatták a helyi szakszervezeti csoportok. Különös jelentőségre ' tettek szert űj? építőmunkás szerve­zetek Monoron és Gyömrőn. A KMP újjászervezése so­rán a párt hatóköre Gyömrő vidékére is kiterjedt. 1922 fo­lyamán Sinkovics Alfréd (Sin- kovics Rezső bátyja) kapcsolta a gyömrői kommunista sejtet közvetlenül a KMP központi vezetéséhez. Jelentősen fellen­dült a kommunista ellenzéki munka az SZDP szervezetei­ben is. így 1925-ben, a Ma­gyarországi Szocialista Mun­káspárt megalakulásakor Mag­lód, Gyömrö, Vecsés baloldali szociáldemokratái, kommu­nistái csatlakoztak az új párt­hoz. Mindhárom községben helyi pártszervezet alakult, s működött rövid ideig. Az MSZMP politikai tömeghatá­sára utal az a tény, hogy az 1926. évi országgyűlési válasz­tásokon a gyömrői választóke­rületben a párt jelöltet állí­tott. A legális munkáspárt tevé­kenységének vizsgálatánál hangsúlyoznunk kell, hogy a párt helyi vezetői egyben az illegális KMP tagjai is voltak. Tömegbázisát tekintve pedig a párt elsősorban a bejáró mun­kásságra támaszkodott, de ál­landó figyelemmel kísérte a szegényparaszti rétegek sorsát is, igyekezve bevonni őket a politikai életbe. 1926-tól az­után az MSZMP ellen irányu­ló rendőri és bírósági üldözés, a bebörtönzések, rövid időre (1928—29) megbénították járá­sunkban a forradalmi mun­kásmozgalmat. Gecsényi Lajos (Folytatjuk) Május 21. és 28. Ékszervasárnap Május 21-én ékszervasárnap lesz az Iparművészeti Mú­zeumban, s ezt a rendezvényt 28-án megismétlik. Női bánat

Next

/
Oldalképek
Tartalom