Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-16 / 113. szám
1981. MÁJUS 18., KEDD Ksr MECrKf '^Mirigy 3 III. nemzetiségi találkozó Pomázon Pozvanka — Einladung — Pozivnica — ez áll az ízléses meghívón, amely két napig tartó, színes eseménysorozatra invitál a Dunakanyarba. Harmadszor rendezik meg május 20—21-én Pomázon a szentendrei járás nemzetiségi találkozóját. Nem bánja meg, aki — ösz- szekötve a kellemeset a hasznossal — Pomázon tölti majd a hét végét, ahol a nemzetiségi folklór művelőinek legjobbjai adnak egymásnak találkozót. A program szombat délután a községi tanácsházán kezdődik, a nemzetiségi, néprajzi és bélyegkiállítás megnyitásával. Innen a Magyarországi Nemzetiségi Központi Művész- pgyüttes szabadtéri bemutatójára várják a látogatókat. A műsor után tábortűz és tűzijáték következik a Messelia-he- gyen. . Vasárnap reggel zenés ébresztő köszönti a vendéglátókat: Pomáz lakosait. De a vi- kendezőnek is érdemes rászánni magát a korai felkelésre, nehogy elmulassza a nemzetiségi népviseletek felvonulását a község főutcáján. Ezután négy nemzetiség fiatalsága ifjúsági békenagygyűlést tart. A délután ismét a népművészeté: a szabadtéri színpadon folytatódik a nemzetiségi együttesek bemutatója. A találkozó befejező aktusa ezúttal is a nemzetiségi bál lesz, a községi művelődési házban. Magukra találtak „TITOK”-KER ESŐBEN VISEGRÁDON A visegrádi tartalmas, élénk ifjúsági életről először néhány héttel ezelőtt hallottam. Kint jártam a Dunakanyar egyik termelőszövetkezetében, ahol színes i egy fiatal kertészlány, Zevégyi Szezon elején a Romantikában Második évébe lépett az ir- sai Romantika. Országúti vándorok „fogadója” — ne kerüljük el mi sem ezen a langyos májusi esten. Csapoljuk meg a „málnafát” — jól esik az ínyszárító forró nap végén az ízes málnafröccs. — Még nem dolgozik a „málna fa” — mentegetőzik Szabó György üzletvezető. — Megfúrták már az új fa törzsét, néhány nap múlva ki-ki maga csapolhat belőle kedve szerint. Most még a pincér viszi az asztalokhoz. — Mit ígér az új szezon? — Napról napra nagyobb a forgalom. Május első tíz napjában — nyolcvanezer forint. Étel, ital bőven. Babgulyás, bőrös malacsült, pirított sertésmáj, marhapörkölt, saját készítésű rétes, palackos és kimért borok, sör, többféle üdítő ital... Az asztalok fölött félhomály, gyenge fényt adnak a kis Aladdin- és viharlámpák. Itt-ott vacsoráznak, poharáz- gatnak az autós vendégek. A távolabbi fák között már sötétség. Éjszakai szállást is nyújtanak azonban majd az itt megpihenni szándékozó átutazó vendégeknek: készenlétben vannak már a camping-sátrak, felfújható matraccal. Lavórt, szappant, víziét, törülközőt is adnak a sátrakba, de talán több fény is kellene. Túl nagy a sötétség ebben az erdei romantikában. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat júniusra ígéri a villanyt. Akkora nyírfakerítéssel fogják körül a | Romantikát, a mostani szabvány ■'•endéglői asztalok helyett is rönkfából ácsolnak a környezethez és a söntés szerepét betöltő vadászházhoz illő asztalokat és padokat. Mire megérkeznek az első külföldi autós turisták — tarka tollú pávapár is illegett magát a fák között. A néhány négyzetméteres rezervátumukban kecskelábú őzikék teszik teljesebbé az erdei illúziót az aibertirsai Romantikában. f. 1. Zsuzsanna, nem kis meglepetésemre kijelentette, hogy őneki esze ágában nincs a hét végén Pesten vagy más városban keresni a szórakozást, van nekik otthon Visegrádon egy nagyon jó KlSZ-szerveze- tük, ahol rengeteg érdekes programot csinálnak. Mivel falusi fiatalok szájából nem túl gyakran hallok az ifjúság helyi közösségeiről ilyen megelégedett mondatokat, elhatároztam, hogy amint tehetem, elutazom Visegrádra, meggyőződni, mi a KISZ ottani népszerűségének titka? Nem kellett sokáig keresnem a helyi KISZ-eseket. Egy részük reneszánsz jelmezben, büszkén randalírozott a turisták fényképezőgépeinek csattogásától kísérve. Mások kevésbé mutatás feladatot kaptak, Kovács László kőműves, Vajk István erdészeti munkás és társaik — valamennyien 15—20 év körüli fiúk —, zötyögő teherautóval szállították nagy lelkesen a székeket, asztalokat, s mindazt, ami kell egy ilyen rendezvénysorozathoz. Azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek társadalmi munkásokra vártak ezen a napon, s azok előkészítését, szinte teljes egészében a helyi fiatalok vállalták. Igaz, / a nap hőse nem az ő soraikból került ki. A nap hőse, egy 35 év körüli erdész volt. Az összes propaganda és útbaigazító táblát, amelyet felállítottak a községben, ő készítette. Megtudtam, hogy „István bácsi”, a helyi pártvezetőség egyik tagja, és a fiatalok-^személy‘szerint’ őt kérték a visegrádi KISZ pat- ronálására. Mert ezt sem fogják fel formalitásnak: azt váVízműhöz keresik a vizet Pilisszentiván és Pilisvörösvár nagy gondja 1949-ben vízmű épült Pilis- szentivánon, hogy a lakosság többé ne kényszerüljön a házi kutak egészségtelen vizét fogyasztani. Annyi karsztvizet találtak, amennyi elégségesnek látszott a szomszédos Pilisvörösvár ellátására is. 1957-ben ott is megkezdték a vízvezeték építését. Körülbelül Vörösvár fele részén fokozatosan megépült a vezeték, mielőtt azonban behálózhatta volna az egész községet, a bővizű lelőhely napi 800—1000 köbméteres hozama rohamosan csökkenni kezdett. 1985 tavaszán már csak napi 500—600 köbmétert adott, távolról sem elegendőt Szent- iván és Vörösvár szükségletének kielégítésére. Azóta a vízhozam tovább csökken, és ma már nem több napi 70—100 köbméternél, ami három nap alatt sem tölti fel a két, összesen 300 köbméteres tárolómedencét. Csupán minden második nap telik meg szetes gyűjtőmedencéja alá ért, és a tárnaüreg szívja el belőle a vizet. Ez a feltevés annál valószínűbb, mivel az István aknába olyan nagymérvű a beszivárgás, hogy percenként négy és fél liter vizet kell kiemelni belőle. Maga a bányavállalat szintén ezzel magyarázza a vízhozam hirtelen csökkenését, s egymillió 800 ezer forintot ajánlott fel új vízlelőhely felkutatásának és feltárásának költségeire. A megyei tanács beruházási irodája azután ezekkel a munkálatokkal a bányavállalatot meg is bízta. Már kutatnak, de a vállalat a napokban közölte, hogy az eredeti határidőt nem tudjad betartani, ez év vége előtt a ^ munka eredményes befejezése^ nem remélhető. Mindössze ab-S ban lehet bízni, hogy a ne-1 héz probléma jövő nyárra & ____ _ __ megoldódik. De mi lesz ez | e gy-egy ciszterna, és így har- MsssssssssssssssMrssMmsssxsMXKmsssÁ madnaponként váltakozva § egyszer Pilisszentiván egyik, ^ r másszor másik része, végül Pi- § ' lisvörösvár vízvezetékébe en- ^ gednek vizet. Miután mindkét S községben alig akad néhány S udvarban fogyasztásra alkal- § más vizet szolgáltató kút, a két falu lakói nagyon ^ súlyos helyzetbe kerültek. ^ különösen a meleg napokban. ^ Máris aggodalommal gondol- ^ nak a nyárra, sem ivásra, sem ^ főzésre, sem tisztálkodásra ^ nem lesz elegendő vizük. ^ Hová szökött a víz a karszt- ^ medencéből? Egyetlen Vnagya- 5 rázat az a feltevés, hogy a§ szénbánya István aknája 50 $ méterrel mélyebben, pontosan $ a karsztvíz föld alatti, termé- $ idén a legmelegebb időszakban, amikor legnagyobb a víz- fogyasztás ? Eddig még senki sem keresett közbeeső megoldást. Nem vizsgálták az István aknából kiemelt és az Aranyhegyi árkon keresztül a Dunába vezetett vizet, hátha alkalmas, vagy valamilyen eljárással alkalmassá tehető emberi fogyasztásra. Ha megfelelő lenne, a vízműhöz kell juttatni és nem a Dunába terelni ezt a jelentős mennyiségű, nagy segítséget jelentő vizet. A bonyolult vízkutatás hosszú ideje alatt, ezáltal esetleg biztosítható lenne két község, közel nyolcezer ember vízellátása. lasztották, aki természete szerint is leginkább közel áll hozzájuk, legnagyobb népszerűségnek örvend előttük. — Ez a rendezvény túlnőtt a helyiek feladatkörén, hiszen a Dunakanyar idegenforgalmi és tanácsi szerveihez tartozik. Hogy lehet mégis, hogy ennyi visegrádi fiatal ilyen lelkesen izzad, dolgozik itt egész vasárnap? — Azt hiszem, az a titka, hogy mindig értelmes feladatokat adunk nekik. Csak egyszer bíznánk rájuk valami tartalom nélküli dolgot, amely mindössze a látszat kedvéért van —, egy egész évre elmenne a kedvük. Később a helyi kultúrotthon fiatal igazgatójával, a község KISZ-titkárával beszélgettem. Tőle ugyanezt kérdeztem: mi a titka? Kálózy László — először őt is legfeljebb 19 évesnek hittem — azzal kezdte, hogy szerinte minden falu fiatalsága alkalmas arra, hogy ott élénk ifjúsági élet alakuljon ki. De azért nem kellett túl élesszeműnek lenni ahhoz, hogy percek alatt kiderüljön róla, mennyire tele van pedagógiai érdeklődéssel és te- i hetséggel. Azt ő sem tagadja, ahhoz, hogy egy-egy településen a fiatalok felfedezzék kollektív képességeiket, segíteni kell őket. Egy évvel ezelőtt, amikor kinevezték a művelődési ház igazgatójának, először is elment a tanácsházára. — Mégis, hogy képzeli, miként fogja megtölteni a művelődési otthont? — kérdezték tőle. ■— Úgy gondolom, hogy elsősorban a KISZ-eseket próbálom odaszoktatni — felelte. — Csakhogy Visegrádon nincs KISZ-szervezet — mondták. ■ ' Akkor majd csinálunk — Válaszolta. ív,--v 1 -j — Nem hisszük, hogy találunk valakit, aki el tudná látni a vezetését — aggodalmaskodtak. — Én szívesen lennék KISZtitkár — ajánlotta. így lett megbízott KISZ-tit- kár. Azóta már megválasztották e tisztségre. Tavaly húsvétkor találkoztak először zenés, táncos ösz- szejövetelen a visegrádi KISZ- esek. Sokan féltek, hogy nem fognak elegen eljönni, mivel ilyesmit eddig nem csináltak, meg különben is, rengeteg egyéb szórakozás adódik a községben: ott vannak a hegyek, a Duna, az éttermek, eszpresszók Azt sem akarták, hogy unszolásra töltsék meg a termet a részvevők. Támadt egy ötletük. Zártkörűvé tették a bált. Az eredmény: aki nem jöhetett, az megsértődött — és megtiszteltetésnek vette, amikor legközelebb már őt is meghívták. „A KISZ nem egyenlő absz- tinens, bicsérdista puritán ifjak gyülekezetével” — ha nem is ezekkel a szavakkal, de így gondolkoznak. Rendezvényeiken sört is felszolgálnak. — De ezek nem lényeges dolgok. A lényeg, amiért a fiatalok a zenés éttermek, eszpresszók helyett szívesebben keresik fel a szűk, öreg művelődési házat, az, hogy ott találták, meg, amire elsősorban szükségük van: a közösséget, a tevékenység lehetőségét, és a válaszokat kérdéseikre. Tavaly ősszel vietnami tábortüzet rendeztek. Aztán felújítottak egy már elhalt helyi hagyományt, a maskarás farsangi felvonulást. A parádét lovasok nyitották meg, utána ökrösszekér következett megrakva jelmezes lányokkal. A mulatságba a cigányok is bekapcsolódtak: befogták lovaikat és csatlakoztak a menethez. Az idén május elsején felvirágozott kerékpárokkal, májusfákkal vonultak fel. Délután már a középiskolások, ipari tanulók, egyetemisták, fiatal diplomások is velük tartottak. S ez is eredmény, hiszen általánosan az ő korosztályukban szoktak elkülönülni a más-más szakmát, iskolát választott fiatalok —, hogy ez az elkülönülés, sajnos, felnőtt korukra többnyire megrögződjön. Hogy sikerült? Mi a titka? — Ezzel a kérdéssel utaztam Visegrádra. Hogy pedagógiai felkészültséggel, tehetséggel foglalkoznak velük? Hogy rendezvényeik formális megnyilvánulásai mögött valódi a tartalom: az ifjúsági szervezet itt igazi közösséget, cselekvési lehetőséget, és feleleteket ad? Hogy tevékenységeik formája lépést tart igényeikkel — izgalmas, mai, a sajátjuk, valódi; igaz? S hogy nem formális feladatokra buzdítják őket? Mi a titka? Azt hiszem, mindez együtt. Padányi Anna Villanófény Takarékos emberek A takarékos ember nem ritkaság: ki erre, ki arra gyűjt, ám már jóval kevesebben vannak azok, akik akkor is takarékoskodnak, lia — nem a maguk pénzéről van szó. Ez utóbbiak, a mások pénzét is a magukénak érzők — s valójában az övéké is ez a pénz — közé tartozik például Varga Ferenc, a Papíripari Vállalat szentendrei gyáregységének dolgozója. Jó ideig tekintélyes mennyiségű rostanyag távozott el a papíröntőgépek szitavizével. Így volt ez évtizedeken át a papírgyárakban, s ahogy mondani szokták, az ilyesmi hozzátartozik a természetes termelési veszteségekhez. A természetesség fogalma azonban nem mindig — természetes. Megtörténhet, hogy ami évtizedekig jó volt, az egyszeriben rosszá válik, ha — jobb akad helyette. Varga Ferenc is így okoskodott, s fejtörésé, tervezgetése eredményeként olyan úszóbóját dolgozott ki, amelynek alkalmazása — a részletektől tekintsünk most el — lehetővé teszi a korábban hulladékba kerülő rostanyag felhasználását. És, hogy Varga Ferenchez hasonlóan mind többen akadnak, akik kárnak ér* zik azt is, ami nem érinti közvetlenül a zsebüket, azt jól példázza Milus István, a Duna- menti Hőerőmű dolgozójának esete, aki a pakura fogadó-le- fejtő állomáson keletkező hulladék olaj haszonítására dolgozott ki eljárást. A két takarékos ember egy esztendő alatt mintegy félmillió forint értékű anyagot ment meg, azaz ennyivel gazdagítja a közös kasszát. Azt, ami ugyan közvetlenül nem az övéké, de — mint azt eljárásuk kidolgozása mutatja — mégis, s joggal a magukénak érzik. (m. o.) Váci képzőművészek Debrecenben Formaikid műanyagmáz fel. használásával készült képző, és iparművészeti alkotásokból nyílt kiállítás a tudományos ismeretterjesztő társulat Haj- dú-Bihar megyei szervezetének rendezésében Debrecenben, a Csokonai klubban. A kiállításon váci képzőművészek is bemutatják alkotásaikat. NEM PUSZTÁBA KIÁLTOTT SZÓ A jelölő gyűléseken tett javaslatokkal, jelentésekkel foglalkoznak a tanácsok Május folyamán tartják a választások után a községi tanácsok megalakulásuk óta első érdemleges ülésüket. Mindenütt az ülés napirendjére tűzték (illetve tűzik) a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat. A tanácsok vezetői már valamennyi áttanulmányozták, sőt többet már meg is oldottak, vagy tervbe vették megoldásukat. Akadtak természtesen jogos, de anyagi okokból egyelőre meg nem valósítható kívánságok is. Ezeket is megtárgyalják, s közük a lakossággal, miért kell hosszabb vagy rövidebb időre elhalasztani a problémák megvalósítását. A tanácsok tüzetesen mérlegelik a lakosság minden kívánságát. Példának okáért, hogy képet alkothassunk erről a munkáról, nézzük meg megyénk egyik nagy községe, Budaörs tanácsvezetői, miképpen láttak hozzá a bejelentések intézéséhez. Ami lehetetlen FELFELE A megelőző hírekből, vitaanyagokból már egy felhőkarcolóra valót építhetnénk. Mennyivel na• A községben 74 jelölő gyűlést tartottak és azokon 167 közérdekű bejelentés, valamint nyolc egyéni panasz hangzott el. Legtöbben, szám szerint 68- an az úttestek és járdák építését, de főként szennyvízlevezető csatorna létesítését követelték. A járdaépítést azonban nem lehet gyorsítani. Idén is mind- J össze 70 ezer forintot fordít- gyobb öröm azon-1 hatnak erre a célra, s ebből ban látni, hogy § csak 1200 méter járda épül- maga a kórház jí két. Az úttestek szilárd bur- magasodik, tör|k?lattal. val0 ellátására egye- egyre feljebb. Vá- fűre nincs kilátás. A község rótt kós7iii « tz- S utcáinak hossza 41 kilométer, zel százmillióért § ebből csak a főútvonalak ötpontosán 476 be- $ leste szilárd burkolatú. Nincs teg ápolását a kor|Pé«z, a többi kiépítésére, követelményeinek ^ Meg reménytelenebb a csa- megfelelő ellátá- S tornaépítés ügye. Zárt csator- sát biztosítja. Igaz, $ ,na és f de.rttő mintegy 40 mil- hogy a képen még $ le kerülne. Ebből közel 20 csak az első eme-| millió forintot ugyan az ipari let födémjének ke- $ ^emek átvállalnának, de a szításét látjuk, de$kof?f«n®k a.tobbma nmes es három év múlva íbelatbato idon h®»* nem is nővérszállással, ^ lesz fedezete, mosodával és hő-1 * Budaörs hataraban futó központtal együtt S foldgazvezetek elagaztatasa készen áll. Ez idén f csak 3 kl}°mete,r hosszúságban, nem kevesebb, |a. ket f°utI°"a^ra'.a B“daP?s7 mint 25 millió fo- I*» es a Szabadság útra 9 millió . . , ... . «forintba kerülne. Erre sincs nnt er eku mun- | eiegen(jó pénz, a lakosság pe*** vegez ra*a * § dig nem tartja szükségesnek, 25-ös Építőipari § mivel a régi házakba, úgy vé- V áll alatt {ük, be sem vezethető. Ami meglesz Megvalósul azonban a villanyvezeték 37 felszólaló által sürgetett korszerűsítése és a közvilágítás megjavítása. Erre 250 ezer forint áll a tanács rendelkezésére, ami elegendő, hogy véget vessenek az áramerősség ingadozásának. A 220- as feszültség esténként gyakran 160-ra csökken, elhalkul a rádió, a tv-készülék képernyője vibrál. Világosabbak lesznek este az utcák is. A főútvonalakat higanygőzlámpákkal világítják meg, az eddigi lámpaoszlopokat pedig mellékutcákba helyezik át, ahol így sűrűbb lesz a lámpasor. Sokan panaszolták, hogy csúcsforgalmi időben az autóbuszok túlzsúfoltak. A végállomáson kívül fel sem lehet szállni rájuk. A tanács a kora reggeli és délutáni órákban több kocsi indítását sürgeti, és reméli, hogy a Fővárosi Autóbusz Vállalat az utasok kívánságának helyt ad. Mindebből látható, hogy a lakosság kívánságaival milyen behatóan és lehetőleg gyors határidőn belül foglalkoznak a tanácsok. A jelölő gyűléseken elhangzott panaszok orvoslása megkezdődött, a megvalósítható javaslatokat a tanács máris munkaprogramjába iktatta.
