Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
PEST HEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI/ EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL ÉVFOLYAM, 103. SZÁM ARA 50 FILLER 1967. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Josef Kiens Kádár Jánosnál Megkezdődtek az osztrák—magyar tárgyalások Az osztrák kancellár előadása a Magyar Tudományos Akadémián Dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár szerdán reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzás! ünnepségen jelen voltak a kancellár kíséretében lévő személyiségek, magyar részről Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Péter János külügyminiszter és más személyiségek. Szerdán a kora délelőtti órákban az Országhéz épületében megkezdődtek az osztrák—magyar tárgyalások. Az osztrák küldöttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezeti. Részt vesz a tanácskozáson dr. Lujo Ton- cic-Sorinj osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a párt Központi Bizottságának székházában fogadta dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár kíséretének több más tagját. A látogatásnál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnöke és Péter János külügyminiszter. Kádár János szívélyes szavakkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gépkocsival, megtekintette a Margitszigetet is, Budapest újjáépítésének eredményeit méltatta, s Kádár János felhívta vendége figyelmét e munka egy érdekes állomására: az újjáépülő egykori királyi palotára. A kancellár kérdésére, milyen rendeltetést szánnak az újjászülető palotának, Kádár János elmondotta, hogy ott az ország kulturális életének új központját alakítják ki. Ezt követően Klaus kancellár és az osztrák küldöttség valamennyi tagja látogatást tett a Duna Bizottság székhazában. Dr. Josef Klatis osztrák szövetségi kancellár szerdán délRÉGIBŐL - ÚJAT A kereskedelem napjainkban mind nagyobb népszerűségnek örvendő kezdeményezése — a régiért újat — kiöregedett televíziók, egyéb masinák árát beszámítva kínál új, jobb, korszerűbb terméket. A bolti kezdeményezés újnak számít, ám régi dolog — ha némi módosítással is — az iparban. Ott így hangzik a jelszó: régiből újat. Az esetek jó részében ugyanis nem volt, s sajnos még ma sincs mód arra, hogy az öregecske esztergapadot, kártológépet, köszörűgépet, s ezernyi más termelőberendezést felcseréljék újjal. Marad tehát a kényszer szülte, de sokszor szép eredménnyel járó kezdeményezés: korszerűsítik a régi masinát, javítják, tökéletesítik rajta, amit csak lehet, s használják tovább, míg végre új nem kerül helyette. Hazánk iparában hosszú éveken keresztül a gépbeszerzések aránya az össz- ipari beruházásokon belül messze elmaradt az egészségestől. 1958-ban például mindössze 33.9 százalék volt, míg a fejlett tőkés országokban meghaladta a hatvan százalékot, s a szocialista országok nagy többségében is 40 százalék felett mozgott. Kedvező változás csak 1963— 1964-ben következett be, ami- koris megközelítette a hatvan százalékot, majd 1964-ben meg is haladta azt. Az eszközlekötései járulék bevezetése, s napjainkban az új gazdasági mechanizmusra való készülés lényeges változások elindítója, de a géppark egészséges, kor szerinti összetételének kialakítása nem gyors folyamat. Van természetesen olyan gép, amit nem érdemes javítgatni, annyira elhasználódott, s oly sokba kerülne felújítása. Ilyen példát említettek a budaörsi porkohászati gyár munkásai egy esztergapad kapcsán, s jó néhány hasonlót említhetnők a tanácsi iparból. Van azonban ellenkező előjelű példa is, amikor papírral, ceruzával a kézben, körültekintően kiszámítják, mi — mit ér meg, s úgy kezdenek a változtatáshoz. A Gyapjúmosó- és Szövőgyár termékeinek nagy többsége ún. nagy mintaelemű szövet. Ezt igényli a piac, ezt kell tehát gyártani. A régi, vaskártyás gépek azonban csak minimális számú minta használatát biztosították, s az igények, valamint a műszaki adottságok közötti ellentmondás nehéz helyzetet teremtett. A részletes, s csak beavatottak számára érthető magyarázat helyett érjük be annyival, hogy az új megoldás, a papírkártya alkalmazása teljesen elhanyagolható összegbe kerül, s ugyanakkor „újat” varázsol a régi Schö- nerekből, lehetővé téve a kívánt mintaszám használatát. Hasonló, régi és új szerencsés kombinációját megvalósító tett volt a folyamatos carbonizáló berendezés kialakítása s összekapcsolása az öreg mosó- és szárítógépekkel, s eredménye nemcsak a fizikai anyagmozgatás teljes kiküszöbölésében, hanem nagy mértékű kapacitásnövelésben is jelentkezett. A régiből — újat gyakorlat természetesen csak átmenet, meghatározott, s tetszés szerint nem bővíthető lehetőségeink szülötte. Mégis„ a két említett példa azt igazolja, hogy kényszerhelyzetben is lehet jól megválasztani a megoldás útját, nem minden áron — kerül, amibe kerül alapon — tovább használni a régi gépeket, berendezéseket, de élni a lehetőséggel, ha az — kifizetődik. A különbségtevés, a mérlegelni tudás a jövő év első napjától üzemeinkben „zsebbevágó” kérdés lesz, hiszen saját pénztárukból kell, hogy fedezzék esetleges melléfogásaikat. Igaz viszont, hogy a haszon — még az ilyen kis haszon is — ugyané pénztárt gazdagítja. És ezért érdemes mérlegelni: régiből újat, vagy régi helyett újat?! M. O. után a magyar politikai és kulturális élet több száz személyisége előtt „A nemzetközi kapcsolatok aktív politikája a Dunamedencében” címmel nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az osztrák kormányfőt és kíséretét Rusznyák István, az MTA elnöke, Erdey- Grúz Tibor főtitkár és az előadás rendezője: az Interparlamentáris Unió magyar csoportja vezetői üdvözölték. Dr. Josef Klaus bevezetőben köszönetét mondott az előadásra szóló meghívásért, a szívélyes üdvözlő szavakért, majd megtartotta előadását. ESEMENYEK sorokban KOLIASZ, a görög katonai puccs-kormány feje azzal indokolta meg az ERA feloszlatását, hogy ez a párt erőszakosan akarta letörni Görögországban az uralkodó rendet. A FRANCIA MINISZTERTANÁCS tudomásai vette; hogy Nagy-Britannia előterjeszti felvételi kérelmet az Európai Gazdasági Közösségbe. ANKARÁBAN Rapacki lengyel külügyminiszter folytatta megbeszéléseit a török külügyminiszterrel. * SZERDÁN délután Moszkvában eltemették Alekszej Koszigin szovjet kormányfő feleségét. A STOCKHOLMBAN ülésező Rusell-féle nemzetközi bíróság meghívta Rusk amerikai külügyminisztert: jelenjék meg személyesen Stockholmban, vagy küldjön oda képviselőket, akik előterjesztik az amerikai álláspontot. OTTO WINZER, az NDK külügyminisztere 5 napos látogatásra Kairóba érkezett. Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXL kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A budapesti és a vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több, mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Csaknem ötven országból hazánkba érkezett delegációk öt világrész dolgozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra, ezenkívül öt nemzetközi szervezet küldöttei foglalták helyet a padsorokban. ' Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a Szákszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnök- helyettese és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus titkárságát, a munkabizottságokat, és elfogadták a napirendet. Határozatot hoztak arra is, hogy a kongresszuson választásra kerülő Szakszervezetek Országos Tanácsa 173 tagból áll majd. Póttagokat nem választanak. A napirend a következő: O A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. A számvizsgáló bizottság jelentése. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. O A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a számvizsgáló bizottságnak megválasztása. Blaha Béla megnyitó beszédében üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat. Nagy tapssal fogadott szavai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő, a Szákszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának beszámolója Kongresszusunk összehívását megelőzően — a szakszervezeti demokrácia követelményeinek megfelelően a szervezett dolgozók demokratikusan megválasztották mindenhol a bizalmiakat, műhelybizottságokat, szakszervezeti bizottságokat és a szakszervezeti tanácsokat. A Választások során mintegy hárommillió szakszervezeti tag kereken ötszázezer tisztségviselőt választott meg, több mint egymillió szervezett munkás mondott véleményt a szakszervezetek négyéves tevékenységéről, A vélemények alapján világos, hogy mit helyeselnek a szervezett munkások, de az is, hogy a szakszervezetek munkáját hol kell javítani, hatékonyabbá tenni. Ehhez kell útmutatást adnia a XXI. kongresszusnak, és ezt követően a szakszervezetek kongresszusainak. A választási tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy a magyar szakszervezetek XX. kongresszusának határozatai realizálódtak abban a nagy társadalmi átalakulásban, mely hazánkban az elmúlt négy év során végbement — mondotta Gáspár Sándor, majd a beszámolási időszak politikai, gazdasági eredményeit, a társadalom osztályszerkezetében végbement változásokat vázolta. Ezután így folytatta: A szakszervezetek, mint a hatalmon lévő munkásosztály osztályszervezetei munkájukat mindenkor a munkáshatalom sorsáért, nagy célkitűzéseinek megoldásáért érzett felelősségtől mélyen áthatva végezték. A szakszervezetek munkájának megítéléséhez hozzátartozik: tömegbefolyásunkat nem tudtuk mindig kellő mértékben felhasználni. Erőfeszítéseink nem mindig feleltek meg a követelményeknek, a tagság igényeinek és ez éreztette hatását a szakszervezeti munka egészében. Most arra kell törekedni, hogy az e felismerésből fakadó követelményeket mindennapi tevékenységünkben realizáljuk. Ehhez nagy segítséget nyújt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa a közelmúltban részletesen elemezte egész társadalmunk helyzetét, meghatározta a feladatokat. A továbbiakban a harmadik ötéves terv főbb céljait, előirányzatait ismertette, majd hangoztatta: A feladat most az, hogy még hatékonyabban segítsük és karoljuk fel, támogassuk azt, ami a társadalom, az egyén javára van; támogassuk a szépet, a jót, az igazat. Lépjünk fel még határozottabban minden ellen, ami visszahúz. A 'szocializmus teljes felépítése bonyolult, sokrétű folyamat. Ma az osztályharcban a feladatok jobb és eredményesebb elvégzése a legigazibb hazafias és forradalmi cselekedet. A referátum ezután három kérdéscsoport -beható elemzésére tért ki: A szakszervezetek feladatai a gazdaságirányítási rendszer reformjának megvalósításában A szakszervezetek részt ] vettek a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidől- | gozásában és annak céljával egyetértenek. A gazdasági reform a dolBLAHA BÉLA, A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ELNÖKE, ÜDVÖZLI A KÜLDÖTTEKET ÉS A TANÁCSKOZÁSON RÉSZT VEVŐ VENDÉGEKET. I gőzök számára közvetlenül azt is jelenti, hogy nagyobb I beleszólási jogot kapnak az üzem életének alakításába. Megnövekednek tehát az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetőségei, ami tovább műveli, a szakszervezetek je- lelősségét és feladatait. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélettel, amely szerint ellentmondás van az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia erősítése között. — A gazdasági vezetők megnövekedett döntési jogköre valóban új helyzetet teremt. A reform lehetővé és egyben szükségessé teszi, hogy a dc’zozók a jövőben nagyobb áttekintést kapjanak a vállalat tevékenységéről. Amilyen mértékben a dolgozók megismerik a feladatokat és kikérik a véleményüket, olyan mértékben éreznek felelősséget megvalósításukért. Az egyszemélyi felelős vezetés, az üzemi demokrácia növelése, tehát kiegészíti, feltételezi egymást. Nem a felelősség megosztásáról vagy ö sis zeke ver ősről van tehát szó. Ellenkezőleg, világos elhatárolásáról. A gazdasági vezetők és a kollektíva felelőssége közé természetesen nem lehet egyenlőségjelet tenni, mert a (Folytatás a 2. oldalon)
