Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

Tápja mente —I .......KM A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE IV. EVFOLY^HÍ^. SZÁM 1967. ÁPRILIS 9., VASÁRNAP A legkisebb falu nagy eredményei Befejezik a villamosítást - Az ivóvíz következik - Megvan a pénz az új óvodára Pánd a járás legkisebb köz­sége. Karsai István tanácsel­nökkel Pánd fejlődéséről és jövőjéről beszélgetek. Min­denekelőtt a jelölések, a vá­lasztások helyi szenzációját említette. — Nagy volt a falu lakói­nak öröme, amikor megtud­ták, hogy dr. Kárpáti Ervin orvos személyében megyei ta­nácstagot választanak. A je­lölő gyűlések megmozgatták a község népét. Sokan eljöttek ezekre, s nem rejtették véka alá véleményüket. Őszintén elmondtak mindent, jót, rosz- szat egyaránt. A továbbiakban a tanácsel­nök a község közelmúltban elért eredményeiről szólt. — A falu teljes villamosí­tása az idén fejeződik be. Érdekes véletlen, hogy éppen a jelölő gyűlések kezdetekor kezdte el az elektromos vál­lalat a szükséges anyagok ideszállítását, s a munkát. A teljes villamosítás hétszázöt­venezer forintba kerül, ebbe az idén még háromszázezer forintot kell befizetnünk. Százötvenezer forintért rava­talozót építettünk az elmúlt tanácsciklusban, százhetven­ezer forintot fizettünk ki az iskola tatarozására. A peda­gógusok letelepítésének érde­kében három pedagóguslakást vásároltunk kétszázhúsz­ezer forint értékben. Az iskolai tanulókkal meg kell szerettetni a mezőgazda­sági munkát, ezt a célt. szol­gálja az, hogy gyakorlókertet rendeztünk be számukra. — A jelölő gyűléseken, több választó bírálta a községi ta­nácsot, amiért keveset törőd­tünk járdaépítéssel. Igazuk volt. Bár mi úgy gondoltuk, hogy előbb talán jobb lenne a villamosítást befejezni, s csak azután hozzákezdeni a járdaépítéshez. Mindenesetre már az idén jelentős összeget fordítunk erre a célra, s ez az összeg évről évre nőni fog. — Szeretnénk évenként öt- ven-hetvenezer forint közötti összeget tartalékolni, hogy megoldhassuk majd a lakos­ság ivóvízproblémáját. Elgon­dolásunk szerint a szövetkezet bővizű kút- jából csőhálózattal juttat­nánk el a vizet a patakon túli részhez, majd később hozzákezdenénk egy új artézi kút fúrásához is. A tervezéseknél azonban figyelembe kell vennünk, hogy a községfejlesztési ősz- szeg évenként csak százöt­venezer forint. Hogy mégis derűlátóan tervezünk, ehhez hozzájárul az, hogy a lakosság szívesen vállal társadalmi munkát. Tavaly például a tervezett huszonötezer forint helyett a végzett társadalmi munka értéke nyolcvanegy- ezér forint volt. A tanácselnök szavaiban összefonódik a múlt, a jelen, a jövő. — Problémát jelent szá­munkra, hogy az amúgy is kis lélekszámú Pándról több mint négyszázan Bu­dapestre járnak dolgozni. Ugyanakkor a szövetkezetben csak kétszázötven emberre számíthatnak. Ám ez utóbbi szám, s a szövetkezet múlt évi eredménye azt bizonyítja, hogy meg lehet élni ebben a faluban is, nem is rosszul, s az egyenletes fejlődés záloga annak, hogy évről évre job­ban. Az Egyetértés is kész­pénzzel fizet már, a tavalyi átlag meghaladta a havi ezer- háromszázat. — A fejlődés jelentős foká­ra jutottunk el kulturális té­ren is. A község hatszáz há­zában négyszázhetvenkét rá­dió és száztizennyolc tv van. Az általános iskolát végzet­tek nyolcvanhét százaléka to­vábbtanul, középiskolában vagy ipari tanulóként. Bízunk abban, hogy hamarosan meg­öleljük a legkisebbek, az óvo­dát igénylők elhelyezését is. A jelenlegi óvoda harminc sze­mélyes, s egy olyan házban van, amelynek még udvara sincs. Ilku Pál művelődésügyi miniszter ittjártakor nagy gondunkat látva a központi alapból jelen­tős összeget utalt ki az új óvoda építésének megkez­désére. Tervünk szerint az óvoda öt­ven személyes lenne, hatal­mas telken, hogy legyen, ahol játsszanak a kisgyermekek — mondta befejezésül a tanács­elnök. (pápai) Mátyás király sikere Szecson MOZIMŰSOR Tápiószele, ma: Tökéletes bűn­tény, az el&ő előadáson: Aranyem­ber, matiné: Hét dada. Hétfőtől szerdáig: Gyilkosok szabadságon. Tápiógyörgye, ma: Korzikai test­vérek, hétfőn és kedden: Csend-es otthon. Szentlőrinckáta, ma: Apa, szerdán: Találkozások. Tápiósze- cső, ma: A tökéletes bűntény, az első előadáson: Keresztesek I., szerdán: Éljen a köztársaság. Pánd, ma: És akkor a pasas. Far­mos, ma: A domb, ifjúsági elő­adáson: Hegyen-völgyön, szerdán: Rangon alul. Tápiószőllős, ma: A szárnyas Fifi, szerdán: A becsüle­tes szélhámos. Tápióság, ma: Üz­let a korzón. Tápióbicske, ma: Sok hűség semmiért, az első elő­adáson: Eltévedt ágyú. Kóka, ma: Chaplin kaval-kád, szerda: Há­rom lépés a földön. Tápiószent- márton, ma: Apa, szerdán: Házas­ság feltétellel. A felszabadulás ünnepéinek hangulatát emelte a tápiósze- csői Damjanich Művelődési Ház irodalmi szakkörének produkciója, Hegedűs Géza: Mátyás király Debrecenben című színjátékának bemutatá­sa. A két ünnepen három al­kalommal adták elő. Nagy közönséget vonzott a darab, s az előadás nem okozott csaló­dást. Az együttes még nem játszott versben írt játékot, ennek ellenére szépen, dalla­mosan mondták a szöveget. A 24 szereplő igazi együttest ala­kított, komoly összjátékot produkáltak. A darabot Ofella Sándor művelődésiház-igazgató ren­dezte. Sikerrel, s ennek érté­két még csak növeli, hogy a szereplők túlnyomó többsége általános iskolás gyerek. A rendezőnek nyilván aprólékos figyelemre, türelemre volt szüksége ahhoz, hogy elképze­léseit megvalósíthassa, s ez sikerült. Minden szereplő megállta a helyét. Mégis ki kell emelni a Mátyás királyt alakító Popp Józsefet, az Ollós szabómes­olyan fiatalok, akik nem szó­rakozni, hanem „szórakozni” jönnek. Úgy látszik, szerepel­ni akarnak ők is, ha nem a színpadon, hát a nézőtéren. Megjegyzéseik, hasigoskodá- saik kiváltják — mint most is — a nézőközönség haragját. Most csak eltávolították őket... (A. E.) Nádai Endre kitüntetése Közel négy évtizedes becsü­letes munkájának eredménye­ként Nádai Endre járási telek­könyvi előadó az Igazságügy Kiváló Dolgozója kitüntetés­ben részesült. Ezt a jelentős elismerést még értékesebbé teszi az a tény, hogy a telek­könyvi előadók közül ő az egyetlen az egész országban, aki megkapta ezt a kitünte­tést. Munkatársai és barátai me­leg szeretettel köszöntötték Nádai Endrét. Tápiószelén: tudományos összejövetel Jelentős esemény színhelye lesz ma Tápiószele. Az Agro- botanikai Kutató Intézetben tartja kibővített elnökségi ülésiét a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Pest me­gyei szervezete. Az elnökségi ülés előtt dr. Koch Béla tudományos kuta­tó, igazgatóhelyettes az inté­zet kutatómunkájáról tájé­koztatja a vendégeket. Levetí­tik az intézetről saját maguk által készített színes filmet is. Az elnökségi ülés keretében Gajdoss Gyula, a TIT járási titkára ismerteti a járási szervezet 1966—67-ben végzett tevékenységét. Délután a ven­déglátók bemutatják az inté­zet gabonagyűjteményét és helyszíni kísérletek keretében adnak ízelítőt munkájukról. Kalauz dr. Mesch József, az intézet tudományos munka­társa lesz. MAI JEGYZET Politechnika: a halászat? Jó a nagykátai, epresi isko­lának. Gondol egy nagyot és vízre száll, úszik egyet. Azt beszélik, ebben az iskolában vezetik be Nagykátán elsőnek a gyakorlati oktatás keretében a halászatot. Már csak hor­gok, hálók, csónakok kelle­nek, na meg, persze szakem­ber — mert a tó megvan. Ab­ban nézegeti naponta az is?- kola magát. Ami azt illeti, halász-szak­ember Nagykátán azért akad egy-kettő. A minap is beszél­tem egy bricsesznadrágos fia­talemberrel, azt mondta: „En ekkora halat fogtam egyszer!” A kollégája így szólt: „Az semmi. En kétszer akkorát”! A szakemberek tudása, meg a hal bizony gyorsan megnő. A tó is, az epresi iskola előtt. Csak egyhetes eső kell, s úszik a környék. Elmondhatnánk az élet ér­telmén elmélkedve: uram te­remtőm, miből lesz a cserebo­gár! Itt van ez a tó is például, Kezdetben vala egy vályogos- gödör. Az elnéptelenedett. Jött a víz. Aztán a tanács, az ő autóival, így szól a fáma. Kezdték betemetni a gödröt. Csakhamar azonban igy szól­tak: „Ez a gödör inkább na­gyobb lesz, minthogy kiseb- bedne”. Mit lehet ilyenkor tenni? Eltűntek. Mintha ott sem lettek volna. Sokan már azt mondják: ott sem voltak! Azóta ezen a vidéken csen­des az élet. Télen. Tavasszal megelevenedik a világ. A bé­kák szólnak, a szúnyogok zümmögnek, a környék lakói a tanácsot, az egészségügyi szerveket, a tanácstagokat emlegetik. S félre a tréfával: azt mond­ják, ásnák a levezetőárkot, betemetnék a gödröt, ha len­ne, aki komolyan kézbe venné a dolgok irányítását, szervezé­sét. Ha felelős személyek mel­léjük állnának. Akár lapáttal is. Deregán Gábor Ceglédi munkatársunk riportja: Igy a régmúlt szép Néprajzkutatás a nagykátai járásban 4 kilométer hosszú magnetofonszalag Palotai Sándor bácsi tövisboronája Ikvai Nándor doktorral, a Ceglédi Múzeum igazgatójá­val beszélgetek. — Hat esztendeje vagyok itt a Kossuth Múzeumban • és emellett négy járásban, a ceglédiben, a dabasiban, a monoriban és a nagykátaiban kutatom a népi földművelést — mondja az igazgató. — Hogyan, kezdte el, ezt a munkát?- w ­— Kiállításainkat évente sokezer látogató látogatja. Eljönnek Ceglédre a nagyká­tai járásból is. Alig van ide­gen, aki Kossuth városában fel ne keresné az ország leg­jelentősebb Kossuth-gyűjte- ményét. Látogatóink szívesen segítik, támogatják a múzeum munkáját. Ha akad a padlá­son, vagy a kamrában plyan tárgy, melynek szerintük a múzeumban lenne a helye, készséggel behozzák. Itt van kéznél a legfrissebb példa. Ezt a szép, faragott gulyásbo­tot egy egyszerű fejkendős parasztasszony hozta ma dél­előtt. „Én nem bánom, ha ki is dobnak vele, de én ezt ide szántam” — mondta. A nagy­kátai járásból jött. Nagyon boldog volt, amikor a mú­zeum nevében megköszöntem az értékes ajándékot. — A néprajzi munka má­sik fontos része, amikor a ku­tató megy az emberek közé. S ez a kutató munka a leg­eredményesebb éppen a nagykátai járásban, Tápió- bicskén volt. — Tápiószentmárton sok­kal közelebb lenne... — ve­tem közbe. — Ez igaz — jegyzi meg az át értékeit akarnak beszélni, a fehémé- pek pedig, ha meglátják a magnetofont, mindenáron énekelni akarnak. — Például milyen kérdése­ket tesznek fel önök néprajz­kutatás közben? — Például,' hogy hogyan csépeltek, amikor még nem volt cséplőgép? Hogyan cse­rélték a vetőmagot és hány évenként? Hol vásárolták an­nak idején a kaszát, kapát? Boltban, házaló kereskedőtől vagy vásáron? Bicskén is a felvidékiek árulták a favil­lát? — A készséges segítés szép A tövisborona és készítője, Palotai Sándor bácsi. tért játszó Velkei Istvánt, a j////////////////////////////////////////////////////////////A'////////w/////////w////'^ MUNKAKEZDÉS ELŐTT szabol egeny Hegedűs Istvánt, | a nevH partnerét a^bajos Nagy Piros í semmiké f?..a .?ogo,s ,fourat alakíto | akarom leírni. A Kárpáti Józsefet. * keresztnevét is el­Vtszont egyik előadáson 8 másítom, legyen volt egy kellemetlen epizód. § mondjuk, Oszkár. Két fiatalember olyan érette- $ Nagykátán lakik, nül és botrányosan viselke- 5: hirsmn el énné dett, hogy ki kellett őket ve- § hűtlen barát, mert zetni a teremből. Szecsőn elő- & hosszú hónapo- fordul, hogy kulturális ren- í kig íelém sem né. dezvényeken megjelennek ^ Z€tt_ De barát< _____________________________^ mert íme mégis ^ eszébe jutottam! ^ Teljesen váratla- ^ nul meglátogatott, ^ kitörő örömmel | üdvözöltük egy­5 mást. Aztán a vál- % lamra csapott és | így szólt: X — Képzeld, vég- X leg megtaláltam az ^ Igazit, Öt, az X egyetlent! § Egy álló órán ^ keresztül csak be- ^ szélt, s az egy óra ^ után kétség sem 6 férhetett ahhoz, S hogy szíve hölgye § nem más, mint a X magyar Lollobri- X gida. § A találkozás, s X e hír kapcsán volt X tehát nagy öröm. § Annál jobban Együttérző igazgató — de Szentmárton- ban a hagyományos népi föld­művelés az én kutatásaim számára nem megfelelő. A község határában valamikor több nagybirtok volt. Ezzel ^ szemben Tápióbicske tipiku­a tápiószecsői Egyetértés Termelőszövetkezet udvarán. Farkas István felvétele FÉRFIHŰ8ÉG megdöbbentett a következő perc. Könnybe lábadt a szeme minden át­menet nélkül, az­tán zokogni kez­dett, és igy szólt: — Édes egyetlen barátom, adj köl­csön, légy szíves, egy zsebkendőt! Adtam. Telesír­ta. Újat kért. Azt is telesírta. Az újabb óra után már tudtam, a magyar Lollo- brigida mandula­műtéttel kórház­ba került, ez az én barátom borzasztó bánata. — Nagyon egye­dül vagyok. De megígértük egy­másnak — mond­ta nekem szipogva a barátom — hogy minden este hét és nyolc óra között egymásra gondo­lunk. ba_ X san kisparaszti település. Itt ráüá^öT kísértem S megtalálhatók a hagyományos ki a fiút a hétórai X™P1 földművelés nyomai buszhoz. Hirtelen X PP végigjártuk az egesz fa­barátom a szívé- X ^ Nem hiszem hogy van hez kapott, aztánX?ly™ Padlás amelyen ne jar- mettbe vágott, % tank volaa- A hlraunk V1}lam: hoau maid lennel-Sgyorsan terjedt- Az emberek n ^ § megszólítottak az utcán, az ő- oS& mi-1házukat ^ kerüljük el. Per­Ssze erőteljesen dolgozott a csoda no! Micsoda ^ {antázia ; akadtak olyanok, boka meg miegy-1 akik üzlet4t reméltek. Egy ... , . „ 8 düíedező szuszékért egy va- Egy közeledő s donatúj rekamié árát kér- nore mutatott. ^ Magamban megái-- Heteken keresztül nagy lapítottam, való- ^ türelemmel hallgattuk az öreg ban nagyon esi- ^ tárgyak öreg gazdáinak elbe- nos, de aztan fi- ^ széléseit. A beszélgetésekről gyelmeztettem öt: ^ vaskos jegyzettömbök árul­— Édes egyko- s kodnak és mintegy négyezer mám, neked hét és s méter hosszú magnetofonsza- nyolc óra között § lag. A bicskei tulajdonosok- érzelmi kötelezett- § nak csak kis része kért és tő­ségeid vannak. § gadott el pénzt, de így is hat- Nézd meg az órát, ^ ezer forintot fizettünk ki az illt. egy ^ értékes tárgyi emlékekért. $ — Szívesen beszélek Cseh ne~ ^ Péter bácsiról, aki nyolcvan- e2í^két éves, tizenöt esztendeje ^ világtalan, és páratlanul jól Az s emlékszik vissza gyermekko- enyémen még van s rára. Persze a beszélgetéseket egy perc hétig... § irányítanunk kell, mert az Erre nem tud- § emberek nagyon szívesen el- tam mit válaszol- ^ térnek a tárgytól. A férfiak ni. § mindenáron katonáskodásuk­Urbán László írói, az első világháborúról példáját tapasztaltam Palotai Sándor bátyánk házában. Ku­tatásaim során gyakran em­legették a bicskeiek a tövis­boronát, amely valamikor na­gyon használatos volt a köz­ségben. A készítők két rúd közé válogatott kökényvesszö- ket hajtogattak. Sajnos, a bo­rona vesszőanyaga elszárad, törik, legfeljebb két évig tart. Ezért az egész faluban még mutatóban sem találtunk tö­visboronát. Palotai Sándor bácsiról mondogatták, hogy 6 valami­kor készített ilyen szerszámot, sőt a szelei, irsai vásáron árulta is. Felkerestem, össze­barátkoztunk. Feleségével el­készített egy példányt a ceg­lédi múzeum számára. A munka minden mozzanatá­ról fényképfelvételt készí­tettem, s rövidesen az egyik néprajzi szakfolyóiratban ta­nulmányt teszek közzé a Pa­lotai házaspár munkájáról. A borona különben néprajzi kiállításunk egyik legszebb és legmegbecsültebb darabja. Rossi Károly hét elmúlt perccel. Az órámra zett, aztán mondta: — Siet! Galicsina A Ivovi televíziógyár 52 ta­gú „Galicsina" együttese, amely három alkalommal telt házak előtt nagy sikerrel lé­pett fel Pécsett és Komlón, Pécsről Budapestre utazott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom