Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

A%AíHaii 1967. ÁPRILIS 20.. CSÜTÖRTÖK Ifjak otthona Csárdástól Iettkisszig - Álarcos-báltól filmvetélkedőig Ferencváros—Vasas. Tömve volt a klubszoba. Minden szem a képernyőre meredt, s ezalatt kiürült egy tucat ka­bátzseb. Pénztárcák, személyi tulajdonok tűntek el. — Tolvaj járt közöttünk, szégyen a klubra — háborog- tak a fiatalok a meccs után, s tanakodtak, hogyan járjanak a dolog végére. Valóságos nyo­mozóbizottság alakult: fél­órán belül elfogták a tette­seket. Közéjük tartozó, velük egykorú fiatalok voltak. Azóta már letöltötték bün­tetésüket és újra bejárnak a művelődési házba. Klubtagok nem lehetnek: a törteli ifjúsági klubnak rang­ja van, akárki nem lehet a klub tagja. De beengedték őket, a visszatéréshez megad­ták a lehetőséget. Amikor, idestova két éve, a törteli fiatalok beállítottak ké­résükkel a művelődési házba, hogy klubot szeretnének ala­kítani, alig volt meg ennek az anyagi és technikai feltétele. Tv volt és egy helyiség az összejövetelekhez. Előadáso­kat szerveztek, ifjúsági akadé­miát. Lassan kirajzolódtak ér­deklődésük általános körvona­lai. Eszerint állították össze a2 elmúlt évi előadásokat; főleg a könyv. a film. s az idegen orszá­gokról szóló élménybeszá­molók vonzották a klub­tagokat. Az első vetélkedőt álarcos­bál keretében szervezték meg. Szegényesen, mert jelmezekre nem volt pénzük. A művelő­dési ház igazgatója nem bízott a vállalkozás sikeréber.. Az utolsó napon kerékpárra ült és még egyszer végigjárta a köz­séget, csakugyan eljönnek-e a fiúk és a lányok. A rendez­vény fényesen sikerült, hama­rosan követte a másik. Ekkor már tömve volt a nagyterem. Mindenkit érdekelt a község­ben, hogyan is ível az út a csárdástól a lettkiszig, s "ho­gyan járják ezeket a táncokat a törteli fiatalok. A harmadik vetélkedő vélet­lenül kerekedett ki egy várat­lanul elmaradt filmművészeti előadásból. A klubtagokat már nenf lehetett értesíteni, tehát három vállalkozó beült a mű­velődési ház könyvtárába és hamar összeállított egy negy­ven kérdésből álló filmművé­szeti vetélkedőt. Mire a klub­tagok összejöttek, kezdődhe­tett is a műsor, meglepetésük­re és — örömükre. Az ötletes, jól szervezett klubélet első gyümölcse tavaly érett be; az ifjúsági klubok közötti versenyben magnetofont nyertek. Azóta szépen felszerelték a klubszobát. Jelenleg is három vetélkedőből álló sorozatra ké­szülődnek. A győztesek jutal­ma: egy-egy pótszék a műve­lődési ház színházelőadásaira. Az igazgató azt mondja, már csak azt szeretnék elérni, hogy a község vezetői is megfordul­janak- néha ebben a klubban, a törteli fiatalok között. — D — Két héttel kor abbén érkeztek a vándormadarak Megjött a kakukk, a fülemüle — Kikeltek az első gerle- és varjúfiókák Az utóbbi napokban már a tavaszi madárvonulás utolsó előtti csoportjai is megérkez­tek: az ország különböző vi­dékeiről jeleztek kakukkokat, nyaktekercset, fülemülét, sár­garigót és rozsdafarkút. Itt vannak már a harsánytorkú hajnali énekesek, a füsti fecs­kék, a molnárfecskék és a parti fecskék is. Az első gó­lyák március közepén, az utol­sók a múlt héten foglalták el fészküket. A „vadvízország” hazai lakói: a bíbicek, szár­csák, récék teljes fészekalja­kon ülnek. A megfigyelők lát­tak szépen fejlett gerlefióká­kat, etető feketerigókat, sőt a vetési varjú első kelésű fiókái helyenként ki is tollasodtak már, szárnyukat próbálgatják. Az ornitológusok megálla­pítása szerint a vándormada­rak zöme az idén a szokottnál jó két héttel korábban érke­zett s az április eleji költések is a korai kitavaszodást doku­mentálják. A hazai fészkelők közül már csak a sarlósfecske, a fürj, zsezsemadár és a sereg­hajtó gyurgyalag hiányzik. Nyolc-tíz napon belül való­színűleg ezek is megérkeznek, s így májusra teljes lesz a füttyös-énekes madárvilág. Gumizacskó a pohárban Gép hitelesíti a söröskorsót Atomtechnika LÁTOGATÁS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZETÉBEN A vendéglátóiparban sok „bonyodalmat” okozó pará­nyi jelzéssel, a pohár hite­lességét igazoló vonalkával gyakran az üveggyáriaknak is meggyűlik a bajuk. Nem ritkán a terv teljesítését is veszélyezteti, hogy külön-kü- lön kell hitelesíteni a több tízezer darabból álló pohár­szállítmány minden egyes darabjáVr—*• - ' - ­Ez a művelet ugyanis több napig eltarthat. A hitelesítők asztalára egyen­ként kerülnek fel a sörös­korsók, borospoharak. Kü- lön-külön valamennyit meg­töltik vízzé! és megjelölik a vízszintes ‘. Vonalka helyét. Ezután gép rajzolja be a jel­zést a pohár falába. A hosszadalmas, munkaigé­nyes hitelesítést az ország­ban először most az ajkai üveggyárban gépesítették. Az új berendezés egyelőre a két- és háromdecis söröspohara­kat, korsókat hitelesíti. A szerkezet érdekesen működik: a pohár előírt mérete szerinti mennyiségű vízzel telt gumi­zacskót helyez el a pohárban és ezzel fölöslegessé teszi a vesződséges töltögetést. Ez­után a kívánt helyre auto­matikusan működő szerke­zet karcolja be a vonalká­kat.„ __... ., ^ A z új módszerrel egynegye­dére csökkentették a hitele­sítés idejét. A kedvező tapasz­talatok alapján később gé­pesítik a borospoharak meg­jelölését is. Budapesten, a Rózsadomb déli oldalán helyezkedik el a Magyar Tudományos Aka­démia Talajtani és Agro­kémiai Kutató Intézete. Az intézet hatalmas épületében kutatók egész sora végzi a vizsgálatokat, amelyek java­részét kint a termőföldeken kezdtek el. Bennünket első­sorban at érdekel: mit hasz­nosít a mezőgazdaság az atom­technika eredményeiből? Meg­kerestük a dupla zárral biz­tosított bejáratot, melyen a „Sugárveszély" jelzés található és az osz­tály vezetőjétől, dr. Latko- vics Györgynétől kérdeztük meg: — Min dolgoznak az intézet kutatói és milyen haszon­nal jár az izotópok alkal­mazása a mezőgazdaság ré­szére? — Az intézetben a talaj termékenységének fokozásá­val kapcsolatos tudományos kérdésekkel foglalkozunk — mondotta. — Feltérképezzük, hol, milyen talajok fordulnak elő, eljárásokat dolgozunk ki a talajok kémiai javítására, a víz és a szél pusztító hatá­sának csökkentésére, a ta­laj termékegységének foko­zására. — Az intézetben dolgozó tudományos kutatók vizsgá­lataikat a legkorszerűbb mód­szerekkel bonyolítják le: a Szent László ereklyetartó hermája — BUDAPESTEN A hazai ötvösművészet egyik nagyértékű ritkaságát, Szent László ereklyetartó hermáját — kölcsönképpen — a győri székesegyház kincsestárából Budapestre szállították. Új vendéglátóhelyek a Balaton partján wssssssssssssssssssssssssssssssyyssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss > TŰZRENDÉSZET! TOTÓ Pályázat nyereményekkel Tegnapi számunkban kezd­tük meg a Pest megyei tűz­rendészet! parancsnokság és az Állami Biztosító Pest me­gyei Igazgatóságának rejt­vénypályázatát. Mai számunk­ban újabb két képet közlünk. jében borkóstolót rendeznek be. A falu egyik legrégibb né­pi műemlék épületét falato­zónak alakítják át. Hévízen felépült a szakszervezeti üdü­lők új központi étterme. A Rózsakért Eszpresszó helyén új önkiszolgáló éttermet és bárt építenek. A tó déli partján, Zamárdi- nál új csárdát nyitnak. Bü­fét rendeznek be a szántódi rév új kikötőépületében. A Balaton nyaralóhelyein az idén több új reprezentatív vendéglátóhelyet nyitnak meg. Badacsonyban, a hegyoldal- ban már felépült az új bor- ^ kóstoló, amelyet gépkocsival ^ is megközelíthetnek a turisták. § Lebontották a balatonföldvári X borkóstolót, helyette a közel- ^ ben egy régi épületből nádte- A feladat ismét az, hogy a fel-l1“ csá.rdáÍ aíakítattak ki. A “!5, “iÄoiSäÄJrr b” **• ** *>“«* megfejtő. Cím: Pest megyei ^ 'SSSSSSSSSS/SSSSSSS/SfSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSfSSSSSSSSfSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/: tűzrendészet! parancsnokság.^ ’ * " Jóságos lelked, édes lenyed, angyal szi­Az ereklyetartó díszhelyet kap a Magyar Nemzeti Múzeum május végén nyí­ló nagyszabású történeti kiállításán: a kincseskamra középpont­jában, a XI századi Mono- machos-korona és a XIII. szá­zadi margitszigeti halotti ko­rona között helyezik el, mint az európai középkori művé­szet egyik legszebb emlékét. A herma feje a feljegyzések szerint a Kolozsvári testvérek nagyváradi Szent László szob­ra nyomán készült, s az ereklyetartó 1619-ben került Váradról a győri székesegyház kincsestá­rába. Stílusa, megmunkálása, sod­rott zománctechnikája arra vall, hogy a herma az idősebb Kolozsvári testvér, Márton al­kotása. szabadföldön, kis parcellákon végzett trágyázási, talajjaví­tási kísérletektől kezdve a legbonyolultabb laboratóriu­mi műszeres vizsgálatokig széles skálán változnak mód­szereink. Az egyik, nagymér­tékben használt korszerű ku­tatási módszer az izotópok felhasználása a vizsgálatok­ban. Az atomtechnika nagyon értékes lehetősége­ket adott a kísérletező tu­dósok kezébe. — Mit vizsgálnak izotópos módszerekkel? — Az atomreaktorokban elő­állított sugárzó izotópokkal jelzett műtrágyákat készí­tünk, és ezek segítségével pontosan nyomon követjük, hogy a növény a tápanyagot mikor, milyen intenzitással veszi fel, mely növényi szer­vekbe épülnek be az egyes tápanyagok. Ezután megál­lapítjuk, hogy a különböző talajokon milyen hatóanya­gú műtrágyát kell használni, mely növények alá milyen adagban, milyen arányok­ban kell különböző táp­anyagokat juttatni. — A szikes és savanyú ta­lajok kémiai javításának mód­szereit is tovább fejlesztet­tük, egyebek között az izo­tópmódszerekkel végzett ku­tatások alapján. Sikerült ki­mutatni, hogy a most haszná­latos talajjavító szerek a ta­lajnak nemcsak kémhatását és fizikai tulajdonságait be­folyásolják, hanem elősegítik a kalcium és más növényi tápanyagok felvételét is. En­nek alapján elértük, hogy a kívánt termésfokozó hatást a talajavító anyagok kisebb adagjaival, valamint — új, nagy hatású talajjavító anya­gok segítségével — az ed­diginél jóval gazdaságosab­ban lefessen megvalósítani. A radioizotópok sugárzásának segítségével a talajok nedvességét minta­vétel nélkül, a terepen azon­nal meg tudjuk állapítania Az intézet munkatársai mű­szereket szerkesztettek erre a célra. — Intézetünk munkatársai készüléket szerkesztettek (szin­tén az izotópok sugárzásá­nak alapján működik), amely- lyel meg tudják mérni az élő, lábon álló növények föld feletti részének súlyát, anél­kül, hogy le kellene vágni és mérlegen megmérni azokat. Az atomtechnika alkalmazá­sával elért eredmények egy része közvetlenül hasznosít­ható a mezőgazdasági ter­melésben, más része pedig — mint új tudományos is­meret — közvetve, a jövő­ben hozza meg gyümölcseit — fejezte be nyilatkozatát a kutatóintézet osztályvezetője. Képünk a neutronszóródá- sos műszert mutatja, amely- iyel könnyen megállapítható a talaj nedvességtartalma. Zsolnai László Budapest, XI., Építész u. 4. Őszinte vallomás Lujza megereszkedett tokája feszesre húzódott — óh, hogy tud nézni ez a sá­tán. Es csevegni, hinteni a szavak szín- pompáját — nem hiába Santiago de Chi- le-i követségünk kultúrattaséja. Mármint ifjú W. Wolfram Farkas — és hol, merre járt, miféle élmények­ben részesült, előre dőlt a belvárosi presszó fél térfogatának sem elég ülő­helyén, icrumplipucolástól recés kezét a férfi hosszú ujjai gyengéden áramoz- ták. És közben beszélt. — Egyszer krokodilusvadászaton vol­tunk, ember nem járta tájon, iszalag, lián közt törtünk előre ... Farkas hirtelen elhallgatott, idegesen túrt bele laza kazallá manipulált kevés hajába, s cseppnyi átmenet nélkül hö­rögte: — Nem! Nem bírom tovább! Lujzám, utolsó bitang, rongy ember vagyok. Egy senki! Egy vén huligán. Egy ... A nő értetlenül bámult rá, mind o száz kilóját riadalom járta át, igyeke­zett nagyon odnadóan pislogni — hasz­talan, a férfi összeomlott, mint a kár­tyavár. Amúgyis kicsi volt, de most szinte nyoma veszett, keskeny melléből sípolva tört elő a hang. A vallomás. — Szerelmem! — mindennek végei Nem az vagyok, aki vagyok. Hangtalan hápogás volt a válasz. — Nem! Nem! Tartani akartam ma­gam, tovább játszani, de nem megy. ved elgyöngített. Lujza amennyire tudta, kérdőjellé görbült, szeme aljában kónnytócsa pá­rolgóit. Farkas kinyögte: — Hát, igen! Ocsmány házasságszfl- delgő vagyok, hogy kicsaljam a gubád, azért ültem melléd a Szikra-moziban. Ki hitte volna, hogy a végén megper- zselődöm. Már együtt könnyeztek, Farkas deci konyakot rendelt magának, hogy job­ban menjen a sírás. Hova lett — a szel­lemes csevegő, a világutazó. Akadozva hebegte: — Legutolsó munkahelyem az utca­seprőknél volt. de nem bírtam el a sep­rűt. Mindent az anyámnak köszönhe­tek, aki kitett az utcára. Pedig az ele­miben jelesem volt hittanból. Es most? Erkölcsi hulla lettem! Lujza kipöttyentett egy szót. Küzdött benne az undor a szánalommal, de ki- pöttyentette: — Szegény! Farkas orrát bár megütötte a kölnivel hadakozó fokhagyma szaga, ráborult a nő kezeire. Aztán folytatta: — Bizony, szegény vagyok, nagyon szegény. Százezer forint sem húzna ki a csávából. És micsoda élet — ezt hall­gassa meg. Első feleségem megszökött a gyóntatópapommal. A második el­kártyázta a fűszerüzletemet. Egy Fe­rencváros—Vasas mérkőzésen légnyo­mást kaptam. Nekem semmi se sikerült, hát, csoda, ha letértem az erény útjá­ról? Lujza mély sóhajjal rebegle: — Még semmi se késő! Farkas hevesen ellenkezett. S két kezével a nyakát fojtogatva mutatta, hogy neki már vége. És mondta is: — Nekem már végem. Egy nagyszívű nő talán megmenthetne —, de hol ta­lálok ilyet? Partnere figyelmeztetően horkantott, Farkas mindezt nem vette észre. — S különben is ki jönne egy bör­töntöltelékhez? Nézze, nézze, még itt a kezemen a bilincs nyoma! Lujza nézte, de nem látott semmit. Elszántan simogatni kezdte a férfi csuklóját. Oh — Farkas ettől a szelíd mozdu­lattól végképp kiborult. — Szent asszony! Ha nem tudná, kö­röznek gyerektartás miatt. Én vétkem., én vétkem. A menyasszonyomnak öt napon belül ötvenezret kelt visszafizet­nem. Istenem, érzem, az árokparton végzem. Névtelen sírban nyugszom, po­kolra kárhozom. Lujza egy kézmozdulattal elhallgat­tatta. — Farkas... — És Farkas sem vagyok. Nevem Ku- cséber Elek. — Mindegy! Őszintesége megindít. Majd mellettem más ember lesz! Most csak 10 000 van nálam, de . .. Elek-Farkas szerényen elfordult, míg a nő kihámozta a pénzt a kézitáskából. Az órájára sandított — már fél négy? Akkor sietni kell. 6-kor a Pipacsban El­virának, 9-kor a Royalban Sárának tar­tozik hasonló őszinte vallomással Nagy S. József

Next

/
Oldalképek
Tartalom