Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-15 / 88. szám
1961. Április is., szombat MH «feer» ’gJCírlap ÜLÉST TARTOTT AZ ÚJ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 2. oldalról) teljes felépítésére irányuló programja. Az egyre elevenebb közéleti tevékenységben ková- csolódik szorosabbá a nép egysége, nemzeti összefogása. Növekszik népünk szocialista öntudata és internacionalizmusa. Tanúsítja ezt a szocialista világrendszer kialakulását megindító Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére szélesedő szocialista munkaverseny is. Ezrei is kifejezzük a kommunizmust építő testvéri szovjet nép iránti tiszteletünket. Kormányunk külpolitikája a továbbiakban is a béke védelmét szolgálja. Szorosan együttműködünk a haladás erőivel, elsősorban a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésben tömörült országokkal, a szocializmust építő és az imperializmus ellen, szabadságukért, önálló állami létükért harcoló népekkel. Segítjük az amerikai imperializmus agressziója ellen küzdő vietnami népet. Következetesen harcolunk Európa biztonságáért. Kormányunk munkája során igényli az országgyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szervnek — bírálatát. Az országgyűlés aktív ellenőrző tevékenysége meggyőződésünk szerint segíti a kormányzati munkát, erősíti a szocialista törvényességet, még jobban kibontakoztatja a szocialista demokráciát. A kormánynak az a szándéka, hogy az országgyűlés következő ülésszakán beszámol tevékenységéről és terveiről. Számot kíván adni a gazdasági helyzetről, az ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokról, valamint a gazdasági mechanizmus reformja során már megtett és tervezett intézkedéseiről. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Most az országgyűlés ünnepi hangulatú alakuló ülése után nyndannyiunk számára a szorgos hétköznapi munka ideje következik. Jó munkát, sok sikert kívánok! Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Kállai Gyula köszöntötte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, és az országgyűlés nevében sok sikert kívánt felelősségteljes munkájához. Beszédét a következőkkel folytatta: — Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! — Alakuló ülésünk napirendi pontjaival végeztünk. A Magyar Népköztársaság országgyűlését megala- kultnak jelentem ki. Ezzel legfőbb államhatalmi és törvényhozó testületünk négy évre szóló megbízatással megkezdi munkáját. — Tisztelt képviselőtársaim! — önök most visszatérnek választókerületükbe, munkahelyükre, találkoznak újból választóikkal. Kérem önöket, adják át az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét, jókívánságait. Fejezzék ki újból köszönetünket azért az egységes támogatásért, amelyben pártunk, a Hazafias Népfront és kormányzatunk politikáját és célkitűzéseit a választások alkalmával szavazataikkal részesítették. Hívják fel a választópolgárok figyelmét arra, hogy ugyanilyen egységben és összeforrottságban dolgozzanak a szavazással elfogadott program megvalósításán: a szocialista Magyarország teljes felépítésén. Az előttünk álló nagy feladatok elvégzéséhez tisztelt képviselőtársaimnak, az ország egész népének minden jót, sok sikert kívánok. Az országgyűlés ülését ezután Kállai Gyula berekesztette. Az Elnöki Tanács elnöke: Losonczi Pál, a Minisztertanács elnöke: Fock Jenő, az országgyűlés elnöke: Kállai Gyula Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke 1919-ben született a Somogy megyei Bolhó községben. Szegényparaszt családból származik, a felszabadulásig mezőgazdasági munkásként dolgozott. 1945 óta a párt tagja. A felszabadulás után a földosztásból juttatott földjén gazdálkodott, 1948-ban kezdeményezésére megalakult az azóta országos hírűvé vált barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amelynek elnöke volt. Nagy érdemeket szerzett a szövetkezet felvirágoztatásában és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Irányítása alatt a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet négyszer nyerte el a Minisztertanács vándorzászlaját. 1954-ben megválasztották az MDP KV póttagjává, 1957 óta pedig o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. 1960. január 15-e óta földművelésügyi miniszter, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, országgyűlési képviselő. Fock Jenő, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke a Minisztertanács elnöke háromévi fegyházbüntetésre ítélte. A felszabadulás vitán több felelős párt- és állami funkciót töltött be. 1952—1954 között kohó- és gépipari miniszterhelyettes, 1955—57-ig a SZOT titkára, illetve főtitkárhelyettes volt. Az 1956-os ellenforradalom után részt vett a párt újjászervezésében. 1910. június 10-én született Berettyóújfalun, Apja falusi csizmadia volt. A középiskola elvégzése. után a tudományegyetem bölcsészeti karán tanult. 1931-ben tagja lett az illegális kommunista pártnak. Egyik létrehozója volt <» ,Márciusi fronf’-nak. 1939— 1944-ig a Népszava szerkesztőségében dolgozott. Szervezője volt a Történelmi Emlék- bizottságnak, valamint az 1942. március 15-i fasisztaellenes béketüntetésnek. 1939- ben és 1942-ben letartóztatták és bebörtönözték. A felszabadulás után tagja lett a párt Központi Vezetőségének. 1945-ben miniszterelnökségi államtitkárként, majd mint külügyminiszter dolgozott. 1951-ben koholt vadak alapján letartóztatták. Az 1956-os ellenforradalom idején részt vett a párt újjászervezésében. 1965. június 30-án lett a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. 1957 óta az MSZMP Politikai Bizottságának . tagja, 1959-ig a Központi Bizottság titkára volt, országgyűlési képviselő. 1916-ban született, műszerész volt. 1932 óta tagja a kommunista pártnak. 1937-től az Országos Ifjúsági Bizottság tagjaként működött. 1940-ben letartóztatták és a hadbíróság 1957 februárjától az MSZMP Központi Bizottságának, júniustól pedig Politikai Bizottságának tagja. 1957. és 1961. között az MSZMP KB titkára volt. 1961. szeptember 13-a óta a Minisztertanács elnökhelyettese. Az újonnan megválasztott kormány tagjai Dr. Ajfai Miklós miniszterelnökhelyettes ,ür. Timár Mátyás miniszterelnök-helyettes 1923-ban született Mohácson. Iskoláit is ott végezte, majd Baján és Újpesten mint bőripari szakmunkás dolgozott. A munkásmozgalomban 1941 1914-ben született Rákosligeten. Középiskolai tanulmányai után a Budapesti Tudományegyetemen vegyészdoktori oklevelet szerzett, s a felszabadulás előtt hosszú évekig a Chinoin-gyárban dolgozott üzemmérnökként. A munkásmozgalommal 1943- ban került kapcsolatba. Részt vett a budapesti partizánharcokban, s egyik tagja volt annak a partizáncsoportnak, amelyik az egykori Városi Színházban tartott nyilas nagygyűlést robbantással megzavarta. A felszabadulás után került az államapparátusba. A Népjóléti Minisztériumban főosztályvezető, az Iparügyi Minisztériumban csoportfőnök, a Könnyűipari Minisztériumban a miniszter első helyettese volt. 1956-tól a Tervhivatal elnökhelyetteseként, majd első elnökhelyetteseként dolgozott, 1961-ben kinevezték az Országos Tervhivatal elnökévé. 1962 óta az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. óta vesz részt, 1943 óta tagja a kommunista pártnak. 1945-től az ifjúsági mozgalomban, majd a pártapparátusban töltött be különböző funkciókat Egyetemi tanulmányait munkája mellett végezte el. 1949 óta dolgozik a Pénzügyminisztériumban. Hosszú időn keresztül volt a költségvetési főosztály vezető- !e. 1955 és 1957, majd 1960— 62 között miniszterhelyettes, 1962. november 27-e óta pénzügyminiszter. A IX kongresszus a Központi Bizottság tagjává választotta. 1963-ban a közgazdasági tudományok kandidátusa lett. Hosszabb ideig tanított az Eötvös Löránd Tudomány- egyetem állam- és jogtudományi karán és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1922-ben született Komollón, földműves szülők gyermekeként, édesapja termelőszövetkezeti tag. Mezőgazdasági mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A felszabadulás óta mint mezőgazdasági szakember különböző munkakörökben dolgozott, majd 1960 és 1962. között az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Ebből a tisztségéből kerül a Központi Bizottság apparátusába. 1962-ben a kongresszus megválasztotta a Központi Bizottság póttagjának és megbízást kapott a KB mezőgazdasági osztályának a vezetésére. 1966-ban a párt IX. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke 1918-ban született, mérnök. Üzemmérnök volt a Ganz Villamossági Gyárban. 1943-tól vesz részt a munkásmozgalomban. 1944-ben szociáldemokrata működése miatt büntető- századdal a frontra küldték. 1950—1954-ben könnyűipari miniszter, 1954—1956-ban vegyipari és energiaügyi miniszter volt. 1954-ben az MDP Központi Vezetőségének tagjává választották. 1957 óta az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1957-től 1961. szeptember 13-ig az Országos Tervhivatal elnöke volt. 1961 óta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. 1922-ben született Tatabányán, ahol édesapja mint bányász dolgozott. Eredeti foglalkozása géplakatos. Mint ilyen dolgozott egészen a fel- szabadulásig. Azóta főiskolai végzettséget szerzett és különböző pártfunkciókat töltött be. Volt a Tatabányai Városi Pártbizottság titkára, a Komárom megyei Pártbizottság titkára, majd a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára. 1959 óta a Központi Bizottság apparátusában dolgozott mint osztályvezető, 1962 óta a Központi Bizottság tagja. Vályi Péter _ pénzügyminiszter 1919-ben született Szombathelyen, iskoláit ugyanitt végezte. 1942-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen vegyész- mérnöki oklevelet szerzett. A bőripar és a gyógyszeripar területén különböző üzemekben tevékenykedett. Az ötvenes években a párt Központi Bizottsága ipari osztályán dolgozott. Az Országos Tervhivatalban — megszakítással másfél évtizedig működött, először mint előadó. Az utolsó hat esztendőben az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese volt. 1945 óta párttag.
