Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
Vasúti pályajavítás Monor és Üllő között Az állomásfőnök figyelmeztetése A korszerűsített monori vasútállomás jelzőrendszere — a kívülálló számára — valóságos labirintusnak tűnik. Kárpáti László állomásfőnök szerint a berendezés kifogástalan, noha még hiányzik a Monor—Üllő közötti pályaszakasz felújítása. Az előkészületek már folynak, a folyamatos munka ezen a szakaszon április 10-től, május 5-ig tart. Az állomásfőnök ezúton is felhívja az utasok figyelmét arra, hogy az említett időszakban a helyi járatokban bizonyos korlátozások lesznek — más vonatoknál pedig kisebb késésekre lehet számítani. M0N0B*VID£KI PEST MEG YE R L A P l Ó N K l A D A S A IX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1967. ÁPRILIS 8., SZOMBAT A varrni tudó lányok, asszonyok otthon is megkereshetnek hnri 1200 forintot Pizsamák, hálóingek, köntösök — Szakképzettség nem kell hozzá Kárpáti László állomásfőnök és Ellenpacher Lajos rendelkező irányítás közben. Szabó János felv. A földművesszövetkezeti mozgalom évről-évre feladat elé állítja az alkalmazottakat. Ezt sajnos, nem mindenki ér- stte meg. Ezért néhányat a [ült évben figyelmeztetni kel- stt a jó munkára. Szigorú .egróvásban mindössze ket- n részesültek. Alkalmatlaniga miatt három álkalmazot- U kellett elbocsátani. Töb- íket viszont kártérítésre köveztek. A múlt évben a lel- trozásnál több mint 25 ezer *rint hiány keletkezett. Az elmúlt gazdasági év fo- amán, a pártkongresszus szteletére indított munka- írsenyben két üzlet „kiváló ilt’’, két vendéglátó helyiség ziváló eszpresszó” lett. Ket- n „kiváló, dolgozó” jelvényt iptak, hatan pedig „kiváló >lgozó” oklevél kitüntetésin részesültek. 00 Sokat foglalkoztatta a járási tanács vezetőit az a probléma, hogy a monori lányok, asszonyok számára valamilyen munkaalkalmat teremtsenek. Tekintve, hogy az elkövetkezendő esztendőkben ipari üzemet nem telepítenek járásunkba, a legmegfelelőbbnek a bedolgozó rendszer bizonyult, hiszen ezt a fajta munkát a háziasszonyok otthon is el tudják látni. Közel három éve, hogy Czeglédi Jánosnénak, a monori nőtanács elnökének a járási tanács javasolta: gyűjtse össze azokat az asszonyokat, akik a házi munka mellett vállalkoznak bedolgozásra. A budapesti Stílus Háziipari Szövetkezet Szondi utcai központjából rövidesen megkapták a mintákat és az anyagot, s azóta tizen-tizenöten az asszonyok közül állandó keresethez jutottak. Czeglédi Jánosné fogja össze a kis kollektívát, noha nem nevezhető részlegvezetőnek, de — egyéb helyiség nem lévén — saját lakásának konyháját bocsátotta a csoport rendelkezésére. Itt gyűjtik össze a megvarrt darabokat, s ide érkezik hetente a kocsi áruval. Pizsamát, hálóinget, néha köntösöket varrnak. Kell-e különösebb szakképzettség, hogy valaki bedolgozó lehessen? Mint megtudtuk: a varráson kívül nem. Ugyanis kiszabva kapják az anyagot. Az a legfontosabb, hogy egyenesen tudjon valaki gépelni — ezt viszont már az érettségizett lányok is megtanulták az iskolai politechnika keretében. Nem kell tehát különleges szaktudás, csak türelem. S mint Czeglédi Jánosné mondja, az asszonyok eleinte hamar elkedvetlenednek, amikor előfordul, hogy valamit fel kell bontani, ha az nem sikerült. Persze, akik kitartóbbak, idővel megszerzik a kellő gyakorlatot, és akkof már nagyobb kedvvel dolgoznak. Van-e valamilyen kötött terv, amit teljesíteni kell? Megnyugtató a háziasszonyoknak, hogy ilyen kikötés nincs: egy-egy asszony hetente annyi pizsamát, hálóinget ad le, amennyit meg tudott varrni. Az egyetlen követelmény az, hogy havonta legkevesebb 240 forintot megkeressenek, mert csak így érik el az SZTK-jogosultságot. Ezzel függ össze mindjárt az is, mennyit kereshetnek a gyakorlott bedolgozók? Egy pizsamáért 12 forintot ■ kapnak, s van olyan asszony, aki naponta — a házi munka mellett! — hetet is meg, tud varrni! Persze, a fazon is változik, az anyag is időnként, tehát a munkadíj is változik. Van azonban egy 70 éves néni, aki 1200 forintot megkeres havonta. Nem kell félni a kezdeti nehézségektől, hiszen — mint Czeglédiné hangsúlyozta — kiszabva kapják az anyagot, műszaki leírást kapnak hozzá és mintát, amit mindany- nyian tanulmányozhatnak. Cérnát is a szövetkezet ad ... — És még egy érdekesség: az asszonyok eleinte szinte féltékenyen őrizték „szakmájuk titkait”, egy-egy köny- nyebb és sikerültebb fogást, amit varrás közben alkalmaztak. Egy idő óta azonban — mintegy észrevétlenül történt — meg sem tudják már állni, hogy el ne mondják, ha valami „újítást” találtak ki. S hogy egyelőre ilyen, kevesen vannak, annak bizonyára nem az az oka, hogy Monoron és környékén kevesen tudnak varrni, hanem inkább a bátortalanság. (L o.) A gyömrői gimnazisták ott lesznek Egerben A megyei forradalmi ifjúsági napokon a gyömrői gimnázium tanulói szép eredményeket értek el. Cegléden a kamarakórusok, kiscsoportos és énekes szólisták bemutatóján a Novak Gyöngyi tanárnő által vezetett és korábban Szolnokon is sikerrel szerepelt kamarakórus ezüst-, az iskola énekhármasa pedig aranyokle- velet szerzett, s így biztosította részvételét a négy megye területi döntőjén Egerben. Aszódon a középiskolák és iparitanuló-intézetek próza- és versmondóinak vetélkedőjén Gulyás Etelka arany-, Miku- la Mária ezüstoklevelet szerzett. Gulyás Etelka tehát kétszeresen vesz részt az egri területi döntőn, mint az énekhármas tagja és mint versmondó. MM Mb ItitU II : JTX 11 lAtyw 11 L uu11 tam el és ha nekem úgy tetszik, akkor nemcsak a kék, de megy utána a szürke, a zöld, a télikabát, meg az átmeneti. Neked akkor se járjon a szád. Én vettem, ha akarom, mindent elszórok. Az óra mutatója fél hatra ugrott. Irén utálta a vitatkozást. Hat órára az üzemben kellett lennie. — Ha ez az utolsó szavad, akkor engem ne is várj haza! — Huhu! — nevetett Béla torkaszakadtából. — De nagy bai. Nehogy egy szál madzagra kössem fel magam a padlásgerendára! — vihogott, s azzal levágódott a rekamiéra. Bánta is, hogy az asszony elrohant. Még a kaput is elfelejtette bezárni. Egész délelőtt aludt. Két óra felé tápászkodott. Szörnyű rossz ízt érzett a szájában. A zsebében egy gyűrött tízest talált. Fél liter bort kapott érte a szomszédban. _ Egyszerre lehajtotta. ■ f egmosakodott, megfé- íVl sülködött. Két órakor lett volna a műszakváltás. Oda bizony már el nem ér idejében. — Eszi fene! — mormogta magában. A szekrényben hiába kotorászott. Irén jól eldugta a spórolt pénzt. Lehet, hogy el is vitte magával. Két papírba csomagolta a szürke öltönyt. Az ócskásnak felragyogott a szeme, amikor meglátta. De elborult a tekintete, amikor Béla kijelentette, hogy a ruha ára ezer forint. — Még ötszázat sem! — sóhajtotta az ócskás. — Azt hiszi, lopom én a pénzt?! Legfeljebb hatot. Nyolcszáznál megálltak. Eayik sem engedett. Béla odacsapta az öltönyt: — Ne legyen hozzá szerencséje! A duplájáért csináltattam. Délután részegen támolygott be a munkaügyre. Elmakogta, hogy beteg. De nem íratja ki magát. Szabadságra megy. Két hét alatt rendbejön. íren sírva iuuu u teuuwt ablakban: „Rekamié olcsón eladó!” — Hátat fordított és elszaladt. Az anyja ímmel-ám- mal fogadta. — Kislányom, az asszonynak az ura mellett van a he- lye. Pocsékolás volt hatszázért elkótyavetyélni a rekamiét. A három kárpitozott székre meg a politúrozott kisasztalra is csakhamar akadt vevő. Harmadnapra elkelt a teatűzhely. Minden reggelre cédula volt az ablakban. Tíz nap múlva kiürült a szoba-kony- hás lakás. Már csak egy fél ív papír fehérlett az ablaküveg mögött: „Különböző ruhaneműk eladók." — A rossz macskakaparást alig lehetett kibetűzni. T)éla a szoba sarkába teríti tett háziszőttes pokrócon feküdt. Sápadtan, elnyúlt arccal. Minden testrésze remegett. Tudta, hogy Irén éjszakás és reggel hat órakor vált. Felkászálódott és nemsokára már ott állt az üzem kapujában. Ügy látszik, Irénnek megsúgták, hogy férje a falnak támaszkodva várja. Az asszony csak fél hétkor lépett ki a kapun. Azt hitte, hogy akkór- ra már eltisztul az a részeg disznó. — Végem lesz, ha nem hallgatsz meg! — suttogta az ember. Az asszony tűzvörös arccal nézett rá. — Mit hallgassak meg? — csapott rá röviden. — Ilyen aljas emberrel még az utcán sem megyek végig. — Soha többé! — nyöszörögte Béla és szorosan az asz- szony mellett lépegetett. — A lónak négy lába van, mégis botlik. — Nem tágított. Ígért mindent. Amikor balkézzel elérte az asszony jobb kezét, úgy megszorította, mintha soha el nem akarná engedni. ■— Nagy köténye van egy A monori Alkotmány utcai kis házban három hónapig lakott — nyolcéves korában — József Attila. A költő nevét viselő gimnázium irodalomszerető tanulói évek óta kutatják a néhány hónapos monori tartózkodás dokumentumait, keresik azokat, akik ismerték, vagy látták a gyerek József Attilát. Az Alkotmány utcai házon márványtábla van, a gimnázium volt tanulói új adatokkal egészítették ki a költő életrajzát. Igaz, hogy az Alkotmány utcai házon rnárványtábla hirdeti — itt lakott József Attila, igaz, hogy a gimnázium előtt a költő mellszobra bizonyítja, a község büszke arra, hogy évtizedekkel ezelőtt lakosai között tarthatta számon a gyermek József Attilát — de a költő életműve, tragikusan szép élete ennél többre kötelez. Emlékét őrzi a márványtábla, komoly, szép arcát a szobor — de hitvallása, embersége — hitvallást és emberséget kíván. Valószínűleg a község lakosságának egyetértésével találkozik a járás, a gimnázium vezetőinek elhatározása: legyen a költő születésnapja községi ünnep. A járási pártbizottság, járási tanács, a tömegszervezetek, az iskolák vezetőinek részvételével tanácskozó operatív bizottsági ülésen Szijjár- tó Lajos, a járási tanács elnöke örömmel üdvözölte a gondolatot. A monori járás mezőgazdasági jellege — mondotta — kissé háttérbe szorítja a kulturális életet. Ha- ness László, a járási tanács művelődési osztályának munkatársa is örömmel üdvözölte az ötletet, hiszen ez az első lépés egy szép hagyomány ki-, alakítása felé vezető úton.' Nem az a cél, hogy József Attila születésnapján a községi kultúrházat iskolás gyerekek töltsék meg, hanem, hogy Monor lakossága — gyerekek és felnőtték egyaránt — kamatoztassák a költői szellem végrendeletét — életművét. Most, kedden a gimnázium tanulói, a pártbizottság és a tanács képviselői déli 12 órakor megkoszorúzzák az emléktáblát és a költő szobrát. Délután öt órai kezdettel a községi kultúrházban József Attila emlékestet rendeznek, Itt a gimnázium kamarakórusa szerepel, majd' a gimnázium aranyéremmel kitüntetett irodalmi színpada „Attila sirató” címmel mai költők verses emlékezéséből nyújt át egy csokorravalót. Megnyitót tart Kovács Gyula, a járási pártbizottság titkára, a költőre Oláh István, a gimnázium igazgatója emlékezik. Az operatív bizottság ülésén megválasztott József Attila emlékbizottság — melynek elnöke Oláh István, tagjai Király János, Magócsi Károlyné, Gál János, Kupecz Ferenc, Rendek Sándor, Rétváry Gyula következő összejövetelükön a József Attila ösztöndíj odaítélésének követelményeit beszélik meg. A terv az, hogy a gimnázium legjobb ma- turandusát József Attila ösztöndíjjal segítik egyetemi tanulmányainak befejezéséig. A kiválóan tanuló gyerekeket József Attila emlékplakettel jutalmazzák, s április 11-én könyvjutalmat adnak nekik. A József Attila ösztöndíj nemcsak egyetemi évek anyagi gondjain enyhítene — de a község szakember utánpótlásának problémáját is megoldaná. (d) LÖVÉSZETEN Ügyeletes orvos Gomba—Bényén dr. Pénzes János, Monoron dr. Hatlaczki Erzsébet (egészségház), Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy telepi. TÁPIÓSÜLY—FARMOS 2:2 (O.O) A farmosi futballisták Td- piósülyre látogattak. Az első félidőben a sülyiek fölénye volt nagy, a második félidőben rákapcsoltak a vendégek, és gyors egymásutánban két gólt rúgtak. Az utolsó tíz percben megint fordult a kocka, és a sülyiek kiegyenlítettek. Csapatukból Bori István és Hídvégi József tűnt ki. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Sikátor. Gomba: Hideg napok (szélesvásznú). Gyömro: A kisasszonyok később jönnek. Maglód: A kis özvegy (szélesvásznú). Mende: Vanina Vaniiji. Monor: A cár és a tábornok (szélesvásznú). Nyáregyháza: A vonat. Péteri: Titok. Pilis: Élet a kastélyban. Tápiósáp: Pipák. Tápió- süly: Beszéljünk a nőkről. Cri: Asszonyok. Üllő: Idegen ágyakban. Vasad: A különleges osztály. Ve esés: Láthatatlanok (szélesvásznú). •fssss/mrsMyrsssssssssssssssssssssssssM ACSODA Mi újság a sülyi fmsz-ben? zeti Földművesszövetkezetnél n mindig elsőrendű feladatnak e tekintették, hogy az alkalma- E zottaik tanuljanak. Az igaz- t< gatóság állandóan szemmel ki- n sérte tanulmányaikat, s nem- 1< rég értékelte azt. Megállapí- n tóttá, hogy az alkalmazottak U nagy része megszerezte a be- sí osztásának megfelelő kép- ti zettséget. Sőt, mintegy tízen b az előírtnál magasabb szak- t< képzettséggel rendelkeznek. t: Az igazgatóság — kereske- íl delemről lévén szó — elsősor- . ban nőket alkalmazott. Ked- ,. vező az alkalmazottak élet- 1 korának megoszlása. Jelenleg . az alkalmazottak több mint 75 százaléka 45 éven aluli. Emel- lett a szövetkezet felkarolta ^ a jelentkező fiatalokat. Szak- cj májukban messzemenően se- b< gíti, neveli őket. asszonynak, sok minden elférj abban — így tanulta Irén az ^ anyjától. Csak a másik sár- § kon vette észre, hogy karon- ^ fogva megy azzal a gonosz ^ emberrel. Elszomorító volt az üres la- fcós képe. — Mindent megveszek újra, galambon, csak te el ne \ hagyj! § — Eredj a borbélyhoz, te ^ lorzonborz! Főzőlapon készítette el a § reggelit. Mire az ember haza tért, az ablakdeszkán terített s meg neki. A délelőtt nagyon^ !assan telt. Hideget ebédeltek\ is Béla már egy óra előtt el- ^ indult a két órakor kezdődő\ műszákra. Tíz órakor a gyár- § kapuban találkoztak. Éppen ^ zsák annyi időre, hogy meg- ^ zsákolja az asszonyt. & a kapukulcsot a helyén ta- \ sí látta. Amikor a lakásba^ lelépett, megmeredt. A tea-Sí ■űzhely a sarokban. A hármas | izekrény tele ruhával. A re- i komié a helyén. Boldogan si-| nógatta a kék öltönyt, a szűr-1 két, a zöldet, a télikabátot, | meg az átmenetit. Volt tizenkettő, amikor le- $ ’eküdt és a csörgőóra öt óra i áján riasztotta. Évek óta nem | zárta meg Irént a gyárkapu- k zan. Szótlanul karonfogta. így | ndultak • hazafelé. Amikor bekanyarodtak a | Zrínyi utcába, megállt, maga-1 ’elé fordította az asszony ar- § zát. ^ — Hogy csináltad? — kér- \ lezte. ^ — Hogy? Ha az ember eZ-i zeszti az eszét, akkor legalább í tz asszony legyen okos. Amit | tlszórtál, azt én vásároltam ^ neg. \ Béla közelebb hajolt, hogy ^ negcsókolja az asszony arcát. | rén maga elé tartotta a jobb § cezét. & — Ne hülyéskedj! Nem Iá- ^ od, hogy mennyien látnak? ^ lazáig csak kibírod valaha tyan. | És most már ő fogta karónk ízt a haszontalan embert. —4^1*—Kossi Károly ^ Április 4-e tiszteletére a monori MHS -lövészversenyt rendezett, melyen a monori, a vecsési és a monori-erdei lövészcsapat eredményesen szerepelt. A képen a lövészek egy csoportja. Szabó János felv. Legyen a költő születésnapja községi ünnep [. József Attila ösztöndíj a legjobbaknak
