Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

Vasúti pályajavítás Monor és Üllő között Az állomásfőnök figyelmeztetése A korszerűsített monori vas­útállomás jelzőrendszere — a kívülálló számára — valósá­gos labirintusnak tűnik. Kárpáti László állomásfőnök szerint a berendezés kifogás­talan, noha még hiányzik a Monor—Üllő közötti pályasza­kasz felújítása. Az előkészüle­tek már folynak, a folyamatos munka ezen a szakaszon áp­rilis 10-től, május 5-ig tart. Az állomásfőnök ezúton is felhív­ja az utasok figyelmét arra, hogy az említett időszakban a helyi járatokban bizonyos korlátozások lesznek — más vonatoknál pedig kisebb késé­sekre lehet számítani. M0N0B*VID£KI PEST MEG YE R L A P l Ó N K l A D A S A IX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1967. ÁPRILIS 8., SZOMBAT A varrni tudó lányok, asszonyok otthon is megkereshetnek hnri 1200 forintot Pizsamák, hálóingek, köntösök — Szakképzettség nem kell hozzá Kárpáti László állomásfőnök és Ellenpacher Lajos ren­delkező irányítás közben. Szabó János felv. A földművesszövetkezeti mozgalom évről-évre feladat elé állítja az alkalmazottakat. Ezt sajnos, nem mindenki ér- stte meg. Ezért néhányat a [ült évben figyelmeztetni kel- stt a jó munkára. Szigorú .egróvásban mindössze ket- n részesültek. Alkalmatlan­iga miatt három álkalmazot- U kellett elbocsátani. Töb- íket viszont kártérítésre kö­veztek. A múlt évben a lel- trozásnál több mint 25 ezer *rint hiány keletkezett. Az elmúlt gazdasági év fo- amán, a pártkongresszus szteletére indított munka- írsenyben két üzlet „kiváló ilt’’, két vendéglátó helyiség ziváló eszpresszó” lett. Ket- n „kiváló, dolgozó” jelvényt iptak, hatan pedig „kiváló >lgozó” oklevél kitüntetés­in részesültek. 00 Sokat foglalkoztatta a já­rási tanács vezetőit az a probléma, hogy a monori lá­nyok, asszonyok számára va­lamilyen munkaalkalmat te­remtsenek. Tekintve, hogy az elkövetkezendő esztendőkben ipari üzemet nem telepíte­nek járásunkba, a legmegfe­lelőbbnek a bedolgozó rend­szer bizonyult, hiszen ezt a fajta munkát a háziasszonyok otthon is el tudják látni. Közel három éve, hogy Czeglédi Jánosnénak, a mo­nori nőtanács elnökének a já­rási tanács javasolta: gyűjt­se össze azokat az asszonyo­kat, akik a házi munka mel­lett vállalkoznak bedolgo­zásra. A budapesti Stílus Há­ziipari Szövetkezet Szondi utcai központjából rövide­sen megkapták a mintákat és az anyagot, s azóta tizen-tizenöten az asszo­nyok közül állandó kere­sethez jutottak. Czeglédi Jánosné fogja össze a kis kollektívát, noha nem nevezhető részlegveze­tőnek, de — egyéb helyiség nem lévén — saját laká­sának konyháját bocsátotta a csoport rendelkezésére. Itt gyűjtik össze a megvarrt da­rabokat, s ide érkezik he­tente a kocsi áruval. Pizsa­mát, hálóinget, néha köntö­söket varrnak. Kell-e különösebb szakkép­zettség, hogy valaki bedol­gozó lehessen? Mint meg­tudtuk: a varráson kívül nem. Ugyanis kiszabva kap­ják az anyagot. Az a legfontosabb, hogy egyenesen tudjon valaki gépelni — ezt viszont már az érett­ségizett lányok is megtanul­ták az iskolai politechnika keretében. Nem kell tehát különleges szaktudás, csak türelem. S mint Czeglédi Jánosné mondja, az asszonyok eleinte hamar elkedvetlenednek, ami­kor előfordul, hogy valamit fel kell bontani, ha az nem sikerült. Persze, akik kitar­tóbbak, idővel megszerzik a kellő gyakorlatot, és akkof már nagyobb kedvvel dolgoz­nak. Van-e valamilyen kötött terv, amit teljesíteni kell? Megnyugtató a háziasszo­nyoknak, hogy ilyen kikötés nincs: egy-egy asszony hetente annyi pizsamát, hálóinget ad le, amennyit meg tu­dott varrni. Az egyetlen követelmény az, hogy havonta legkevesebb 240 forintot megkeressenek, mert csak így érik el az SZTK-jogosultságot. Ezzel függ össze mindjárt az is, mennyit kereshetnek a gyakorlott bedolgozók? Egy pizsamáért 12 forintot ■ kap­nak, s van olyan asszony, aki naponta — a házi munka mellett! — hetet is meg, tud varrni! Persze, a fazon is változik, az anyag is időn­ként, tehát a munkadíj is vál­tozik. Van azonban egy 70 éves néni, aki 1200 forintot megkeres havonta. Nem kell félni a kezdeti nehézségektől, hiszen — mint Czeglédiné hangsúlyozta — kiszabva kapják az anyagot, műszaki leírást kapnak hoz­zá és mintát, amit mindany- nyian tanulmányozhatnak. Cérnát is a szövetkezet ad ... — És még egy érdekesség: az asszonyok eleinte szinte féltékenyen őrizték „szakmá­juk titkait”, egy-egy köny- nyebb és sikerültebb fogást, amit varrás közben alkal­maztak. Egy idő óta azonban — mintegy észrevétlenül tör­tént — meg sem tudják már állni, hogy el ne mond­ják, ha valami „újítást” ta­láltak ki. S hogy egyelőre ilyen, ke­vesen vannak, annak bizo­nyára nem az az oka, hogy Monoron és környékén ke­vesen tudnak varrni, hanem inkább a bátortalanság. (L o.) A gyömrői gimnazisták ott lesznek Egerben A megyei forradalmi ifjúsá­gi napokon a gyömrői gim­názium tanulói szép eredmé­nyeket értek el. Cegléden a kamarakórusok, kiscsoportos és énekes szólisták bemutató­ján a Novak Gyöngyi tanárnő által vezetett és korábban Szolnokon is sikerrel szerepelt kamarakórus ezüst-, az iskola énekhármasa pedig aranyokle- velet szerzett, s így biztosította részvételét a négy megye te­rületi döntőjén Egerben. Aszódon a középiskolák és iparitanuló-intézetek próza- és versmondóinak vetélkedőjén Gulyás Etelka arany-, Miku- la Mária ezüstoklevelet szer­zett. Gulyás Etelka tehát két­szeresen vesz részt az egri te­rületi döntőn, mint az ének­hármas tagja és mint versmon­dó. MM Mb ItitU II : JTX 11 lAtyw 11 L uu­11 tam el és ha nekem úgy tetszik, akkor nemcsak a kék, de megy utána a szürke, a zöld, a télikabát, meg az át­meneti. Neked akkor se járjon a szád. Én vettem, ha akarom, mindent elszórok. Az óra mutatója fél hatra ugrott. Irén utálta a vitatko­zást. Hat órára az üzemben kellett lennie. — Ha ez az utolsó szavad, akkor engem ne is várj haza! — Huhu! — nevetett Béla torkaszakadtából. — De nagy bai. Nehogy egy szál madzag­ra kössem fel magam a pad­lásgerendára! — vihogott, s azzal levágódott a rekamiéra. Bánta is, hogy az asszony el­rohant. Még a kaput is elfe­lejtette bezárni. Egész délelőtt aludt. Két óra felé tápászkodott. Szörnyű rossz ízt érzett a szájában. A zsebében egy gyűrött tízest ta­lált. Fél liter bort kapott ér­te a szomszédban. _ Egyszerre lehajtotta. ■ f egmosakodott, megfé- íVl sülködött. Két órakor lett volna a műszakváltás. Oda bizony már el nem ér idejé­ben. — Eszi fene! — mormog­ta magában. A szekrényben hiába kotorászott. Irén jól el­dugta a spórolt pénzt. Lehet, hogy el is vitte magával. Két papírba csomagolta a szürke öltönyt. Az ócskásnak felragyogott a szeme, amikor meglátta. De elborult a tekin­tete, amikor Béla kijelentette, hogy a ruha ára ezer forint. — Még ötszázat sem! — só­hajtotta az ócskás. — Azt hi­szi, lopom én a pénzt?! Leg­feljebb hatot. Nyolcszáznál megálltak. Eayik sem engedett. Béla oda­csapta az öltönyt: — Ne legyen hozzá szeren­cséje! A duplájáért csináltat­tam. Délután részegen támolygott be a munkaügyre. Elmakogta, hogy beteg. De nem íratja ki magát. Szabadságra megy. Két hét alatt rendbejön. íren sírva iuuu u teuuwt ablakban: „Rekamié olcsón eladó!” — Hátat fordított és elszaladt. Az anyja ímmel-ám- mal fogadta. — Kislányom, az asszony­nak az ura mellett van a he- lye. Pocsékolás volt hatszázért elkótyavetyélni a rekamiét. A három kárpitozott székre meg a politúrozott kisasztalra is csakhamar akadt vevő. Harmadnapra elkelt a tea­tűzhely. Minden reggelre cé­dula volt az ablakban. Tíz nap múlva kiürült a szoba-kony- hás lakás. Már csak egy fél ív papír fehérlett az ablaküveg mögött: „Különböző ruhane­műk eladók." — A rossz macs­kakaparást alig lehetett kibe­tűzni. T)éla a szoba sarkába terí­ti tett háziszőttes pokrócon feküdt. Sápadtan, elnyúlt arc­cal. Minden testrésze reme­gett. Tudta, hogy Irén éjsza­kás és reggel hat órakor vált. Felkászálódott és nemsokára már ott állt az üzem kapujá­ban. Ügy látszik, Irénnek meg­súgták, hogy férje a falnak tá­maszkodva várja. Az asszony csak fél hétkor lépett ki a kapun. Azt hitte, hogy akkór- ra már eltisztul az a részeg disznó. — Végem lesz, ha nem hall­gatsz meg! — suttogta az em­ber. Az asszony tűzvörös arc­cal nézett rá. — Mit hallgassak meg? — csapott rá röviden. — Ilyen aljas emberrel még az utcán sem megyek végig. — Soha többé! — nyöszö­rögte Béla és szorosan az asz- szony mellett lépegetett. — A lónak négy lába van, mégis botlik. — Nem tágított. Ígért mindent. Amikor balkézzel el­érte az asszony jobb kezét, úgy megszorította, mintha so­ha el nem akarná engedni. ■— Nagy köténye van egy A monori Alkotmány utcai kis házban három hónapig la­kott — nyolcéves korában — József Attila. A költő nevét viselő gimná­zium irodalomszerető tanulói évek óta kutatják a néhány hónapos monori tartózkodás dokumentumait, keresik azo­kat, akik ismerték, vagy lát­ták a gyerek József Attilát. Az Alkotmány utcai házon márványtábla van, a gimná­zium volt tanulói új adatok­kal egészítették ki a költő életrajzát. Igaz, hogy az Alkotmány utcai házon rnárványtábla hir­deti — itt lakott József Attila, igaz, hogy a gimnázium előtt a költő mellszobra bizonyítja, a község büszke arra, hogy évtizedekkel ezelőtt lakosai között tarthatta számon a gyermek József Attilát — de a költő életműve, tragikusan szép élete ennél többre köte­lez. Emlékét őrzi a márvány­tábla, komoly, szép arcát a szobor — de hitvallása, em­bersége — hitvallást és em­berséget kíván. Valószínűleg a község lakosságának egyet­értésével találkozik a járás, a gimnázium vezetőinek elha­tározása: legyen a költő születés­napja községi ünnep. A járási pártbizottság, já­rási tanács, a tömegszerveze­tek, az iskolák vezetőinek részvételével tanácskozó ope­ratív bizottsági ülésen Szijjár- tó Lajos, a járási tanács elnö­ke örömmel üdvözölte a gon­dolatot. A monori járás me­zőgazdasági jellege — mon­dotta — kissé háttérbe szo­rítja a kulturális életet. Ha- ness László, a járási tanács művelődési osztályának mun­katársa is örömmel üdvözölte az ötletet, hiszen ez az első lé­pés egy szép hagyomány ki-, alakítása felé vezető úton.' Nem az a cél, hogy József Attila születésnapján a köz­ségi kultúrházat iskolás gye­rekek töltsék meg, hanem, hogy Monor lakossága — gye­rekek és felnőtték egyaránt — kamatoztassák a költői szel­lem végrendeletét — életmű­vét. Most, kedden a gimnázium tanulói, a pártbizottság és a tanács képviselői déli 12 órakor megkoszo­rúzzák az emléktáblát és a költő szobrát. Délután öt órai kezdettel a községi kultúrházban József Attila emlékestet rendeznek, Itt a gimnázium kamarakóru­sa szerepel, majd' a gimnázi­um aranyéremmel kitüntetett irodalmi színpada „Attila si­rató” címmel mai költők ver­ses emlékezéséből nyújt át egy csokorravalót. Megnyitót tart Kovács Gyula, a járási pártbizottság titkára, a költő­re Oláh István, a gimnázium igazgatója emlékezik. Az operatív bizottság ülésén megválasztott József Attila emlékbizottság — melynek el­nöke Oláh István, tagjai Ki­rály János, Magócsi Károlyné, Gál János, Kupecz Ferenc, Rendek Sándor, Rétváry Gyu­la következő összejövetelükön a József Attila ösztöndíj oda­ítélésének követelményeit be­szélik meg. A terv az, hogy a gimnázium legjobb ma- turandusát József Attila ösztöndíjjal segítik egye­temi tanulmányainak be­fejezéséig. A kiválóan tanuló gyereke­ket József Attila emlékpla­kettel jutalmazzák, s április 11-én könyvjutalmat adnak nekik. A József Attila ösztöndíj nemcsak egyetemi évek anya­gi gondjain enyhítene — de a község szakember utánpótlá­sának problémáját is megol­daná. (d) LÖVÉSZETEN Ügyeletes orvos Gomba—Bényén dr. Pénzes János, Monoron dr. Hatlaczki Erzsébet (egészségház), Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Fodor Etelka tart ügyele­tet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy telepi. TÁPIÓSÜLY—FARMOS 2:2 (O.O) A farmosi futballisták Td- piósülyre látogattak. Az első félidőben a sülyiek fölénye volt nagy, a második félidőben rákapcsoltak a vendégek, és gyors egymásutánban két gólt rúgtak. Az utolsó tíz percben megint fordult a kocka, és a sülyiek kiegyenlítettek. Csa­patukból Bori István és Híd­végi József tűnt ki. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Sikátor. Gomba: Hideg napok (szélesvásznú). Gyömro: A kisasszonyok később jönnek. Maglód: A kis özvegy (szélesvász­nú). Mende: Vanina Vaniiji. Monor: A cár és a tábornok (szé­lesvásznú). Nyáregyháza: A vonat. Péteri: Titok. Pilis: Élet a kas­télyban. Tápiósáp: Pipák. Tápió- süly: Beszéljünk a nőkről. Cri: Asszonyok. Üllő: Idegen ágyak­ban. Vasad: A különleges osztály. Ve esés: Láthatatlanok (szélesvász­nú). •fssss/mrsMyrsssssssssssssssssssssssssM ACSODA Mi újság a sülyi fmsz-ben? zeti Földművesszövetkezetnél n mindig elsőrendű feladatnak e tekintették, hogy az alkalma- E zottaik tanuljanak. Az igaz- t< gatóság állandóan szemmel ki- n sérte tanulmányaikat, s nem- 1< rég értékelte azt. Megállapí- n tóttá, hogy az alkalmazottak U nagy része megszerezte a be- sí osztásának megfelelő kép- ti zettséget. Sőt, mintegy tízen b az előírtnál magasabb szak- t< képzettséggel rendelkeznek. t: Az igazgatóság — kereske- íl delemről lévén szó — elsősor- . ban nőket alkalmazott. Ked- ,. vező az alkalmazottak élet- 1 korának megoszlása. Jelenleg . az alkalmazottak több mint 75 százaléka 45 éven aluli. Emel- lett a szövetkezet felkarolta ^ a jelentkező fiatalokat. Szak- cj májukban messzemenően se- b< gíti, neveli őket. asszonynak, sok minden elférj abban — így tanulta Irén az ^ anyjától. Csak a másik sár- § kon vette észre, hogy karon- ^ fogva megy azzal a gonosz ^ emberrel. Elszomorító volt az üres la- fcós képe. — Mindent megveszek újra, galambon, csak te el ne \ hagyj! § — Eredj a borbélyhoz, te ^ lorzonborz! Főzőlapon készítette el a § reggelit. Mire az ember haza tért, az ablakdeszkán terített s meg neki. A délelőtt nagyon^ !assan telt. Hideget ebédeltek\ is Béla már egy óra előtt el- ^ indult a két órakor kezdődő\ műszákra. Tíz órakor a gyár- § kapuban találkoztak. Éppen ^ zsák annyi időre, hogy meg- ^ zsákolja az asszonyt. & a kapukulcsot a helyén ta- \ sí látta. Amikor a lakásba^ lelépett, megmeredt. A tea-Sí ■űzhely a sarokban. A hármas | izekrény tele ruhával. A re- i komié a helyén. Boldogan si-| nógatta a kék öltönyt, a szűr-1 két, a zöldet, a télikabátot, | meg az átmenetit. Volt tizenkettő, amikor le- $ ’eküdt és a csörgőóra öt óra i áján riasztotta. Évek óta nem | zárta meg Irént a gyárkapu- k zan. Szótlanul karonfogta. így | ndultak • hazafelé. Amikor bekanyarodtak a | Zrínyi utcába, megállt, maga-1 ’elé fordította az asszony ar- § zát. ^ — Hogy csináltad? — kér- \ lezte. ^ — Hogy? Ha az ember eZ-i zeszti az eszét, akkor legalább í tz asszony legyen okos. Amit | tlszórtál, azt én vásároltam ^ neg. \ Béla közelebb hajolt, hogy ^ negcsókolja az asszony arcát. | rén maga elé tartotta a jobb § cezét. & — Ne hülyéskedj! Nem Iá- ^ od, hogy mennyien látnak? ^ lazáig csak kibírod valaha tyan. | És most már ő fogta karónk ízt a haszontalan embert. —4^1*—Kossi Károly ^ Április 4-e tiszteletére a monori MHS -lövészversenyt rendezett, melyen a monori, a vecsési és a monori-erdei lövészcsapat eredményesen szerepelt. A képen a lövé­szek egy csoportja. Szabó János felv. Legyen a költő születésnapja községi ünnep [. József Attila ösztöndíj a legjobbaknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom