Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

A.s újj vezetőség szót értett a tagsággal PEZSDÜL AZ ÉLET A MAGLÓDI HATÁRBAN Még ugyan nem olyan moz­galmas a határ, mint a kapá­lás vagy a betakarítás idő­szakában, de a kihordott trá­gyakupacok, a frissen felszán­tott barázdák már arról árul­kodnak, hogy a tavaszi mun­kák megkezdődtek a maglódi határban is. Kovács Sándor főmezőgaz­dásszal beszélgetünk pár per­cet a tsz-irodában és tőle tudjuk meg a következőkét. Szépen, majdnem zökkenő- mentesen indultak be Magló­don a tavaszi munkák. A té­len sem tétlenkedtek, hiszen majdnem száz holdra hordták ki a trágyát, jelenleg pedig már 124 holdon teregették. mánykeverék. Mivel a Micsu­rin Tsz főprofilja az állatte­nyésztés, így a vezetőség — nagyon helyesen — gondosko­dik az állatállomány takar­mányáról. A legfőbb takar­mánybázis utánpótlására már elvetettek 72 hold lucernát. Ebből 22 hold felülvetés őszi árpára. A kertészetben már készítik a melegágyakat, vetik a mag­vakat, A főmezőgazdász sze­rint a kertészeti csapatok kö­zül Szluka György csapata áll a legjobban a munkákkal. Utána F. Tabányi István csa­pata következik. Romvári Pál a tsz Dózsa tanyájában pri­mőr kertészeti áruk termeié­vmtKi A PEST MfG 'GÉ.i, HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1967. ÁPRILIS L, SZOMBAT r r r Megyei első: a monorí Uj Elet Értékelték a tsz-ek elmúlt évi versenymozgalmát A Kossuth Tsz új felhívást adott ki szét. Úgy tervezik, hogy még sével foglalkozik, 350 üvegab­lak alatt Az eredményei biz­tatóak. A maglódi Micsurin Tsz tagsága a zárszámadás után bizony el volt kedvetlenedve. Az új vezetőségnek azonban sikerült szót érteni a tagság­gal és a munka beindult. Fel­vállalták már a kapásokat is, mintegy 20 hold paradicsom kivételével. további 37 holdra szállítanak trágyát az idei tavaszon. . A tavaszi szántás szépen halad a tsz-ben. Eddig fel­szántottak 211 holdat és a gé­pek most is a barázdában vannak. Szépen halad az őszi­ek fej trágyázása. Megkezdődött a tavasziak vetése. Harmincnégy hold I borsót már elvetettek. Föld­iben van már a tavaszi c kar­M. J. Tíz az egyhez... Keserű szavak a kóruskultúráról A múlt héten az egyik üzem művezetője mondta: — Az énekkar kiment a di­vatból. Nos, igaz, hogy mostaná­ban so-k szórakozási lehető­ség nem kedvez a kóruskul­túrának, ellenkezőleg. De az is igaz, hogy a kórussal szem­ben támasztott igények nin­csenek egyenes arányban a támogatással. Az illetékesek „csak” támogatják, de való­jában nem segítik. Produk­ciót várnak, de nem kérde­zik, hogy: Mi fáj? Olyan fá­tól várnak termést, amelyet nem gondoznak. — A sport, az más! —mond­ja művezető barátom. — Ott százezrekben beszélnek. (Kottára közben nem jut háromszáz sem.) Örömét-bánatát dalba önti az ember. Ennek voltam ta­núja nemrégen. Az egyik is­kola szülői munkaközössége bált rendezett. Ügy hajnali kettőkor, mikor a hangulat a tetőpontra hágott, az öt­hat üveg sör is megtette hatá­sát, és fülsiketítő danolásban tort ki a zeneszerető, kultu­rált tömeg. Persze van, aki zeneszeretöbb és aki józanul is dalra nyitja száját. Apropo, az előbbi üzem­ben több százan dolgoznak, ahol az évi sportköltségvetés 200 ezer forint körül mozog. Viszont a vállalatnál kultu­rális célokra ennek körül­belül egy tizede jut! — Ehhez kommentár sem kell. Egyik énekpedagógus kol­légám keserűen panaszolta, hogy náluk a járásban az úttörő sportvetélkedőről öt cikkben, részletesen beszá­molt a sajtóban maga a já­rási úttörőtitkár. Ugyanak­kor az ének-zene vetélkedő­ről egy sor sem jelent meg, bár az úttörőtitkár tagja vo a zsűrinek. Elpanaszolta kai társam azt is, hogy bár műsor öt órán át tartott, bt fét nem nyitottak. Még zongorát sem hangolták fe Hogy az ő szavaival éljel — Az utat még sokáig ke! törni, s az általános kulit ráltság még odébb van ... Egy másik énektanár me sélte, hogy az igazgatója hit detményben részletezte a úttörők járási sportverse nyét, iskolája sporteredmé nyeit, a testnevelő kartár munkáját. Az ének-zene ve télkedöről persze nem jelen meg hirdetmény. A kollég szavait szintén idézem: Pedig gyerekeimmel én i szereztem első és m.ásodi helyezést... Mosolyogtam, amikor a har madik kolléga is megszólj tölt: — Nálatok mi újság (Dadogtam, hazudni ner akartam.) Mire ő kérdezé nélkül kifakadt: — Abszurdum! Képzeld, gimnáziumban is tanítok, d a mai napig nincs beállítv kóruspróba a tanrendbe. Sem milyen szereplést nem tv iunk vállalni így. Az is kok l pórtélét ugyanakkor jó. A 6 felszerelésük és megbecsü­lésük aránya a miénkhez: tíz az egyhez ... Fájdalmas sorok ezek. Nem lehetne ezen az állapoton se­gíteni valahogy? Valentsik István Országos sorsolás nálunk Április 6-án, csütörtökön, 18 órakor lesz a monori mű­velődési otthonban a nyere­ménybetétkönyvek országos sorsolása. A sorsolást fővárosi művészek felléptével műsor követi. Az elmúlt évben, a IX. párt- kongresszus tiszteletére a me­gyei tsz-tanács, a dánszent- miklósi Micsurin Tsz és a monori Üj Élet Tsz, a pilisi Hunyadi Tsz versenyre hívta ki a megye, illetve a járás tsz- eit. A napokban tartott járási értekezleten ennek a verseny­nek eredményeiről számolt be a járási versenybizottság el­nöke, Várkonyi József. El­mondta, gazdasági és politikai szempontból is jó eredményt értek el a járás tsz-ei. Túl a forintban kifejezhető hasznon, a mozgalomban részt vevők új tulajdonságokkal lettek gaz­dagabbak. Az üllői tsz Sásvári bri­gádja hulladékanyagból tíz darab sertés önetetőt és három itatóvályut ké­szített. A tsz tízezer forintot takarított meg. 150 ezer forintért készí­tettek egy 250 hektoliteres üzemanyag tárolót. Ha ezt a munkát egy vállalatnak adja ki a tsz, elkészítéséért 320 ezer forintot fizethetett volna. Az üllői tsz Ságvári brigád­ja összesen 231 ezer forint megtakarítást ért el. A szocialista címért küzdő brigádok közül érdemes megemlíteni az úri tsz ker­tészeti brigádját, mely 160 ezer forint többletjövede­lemhez juttatta a tsz-t. A járásban elmúlt évben alakultak meg a szocialista címért küzdő brigádok, s még egy év sem telt el, máris di­cséretes eredményeket értek el. Az ő tevékenységük is hoz­zájárult ahhoz, hogy az el­múlt évben évi versenyfelhí­vásokhoz csatlakozó tsz-ek megállták a helyüket. A pilisi Hunyadi Tsz ver­senyfelhívásához csatlakozó tsz-ek közül első lett a pilisi Hunyadi, második Ecser, har­madik Tápiósüly. A megyei verseny első he­lyezettje a monori Űj Élet Tsz, a mendei tsz jó munkáját oklevéllel jutal­mazták. Ebben az évben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. A világ dolgozóinak nagy ün­nepét jó munkával kívánják emlékezetessé tenni. Az alsó­gödi Dunamenti Egyesült Tsz hét pontba foglalt országos versenyfelhívásának célja: a kampánymunkák időbeni el­végzése, az önköltség csökken­tése, jó gazdasági eredmények elérése. A versenyfelhíváshoz a já­rás tsz-ei közül eddig a gombai Üj Élet, a monori Kossuth és Űj Élet, a ve- csési Zöld Mező és a bé- nyei Népfront tsz csatla­kozott. A beszámolót követő hozzá­szólások a szocialista brigád- mozgalom jelentőségével fog­lalkoztak. A monori Kossuth Tsz párttitkára, Bencze Endre elmondta — a tsz három szo­cialista címért versenyző bri­gádja teljesítette vállalását. A vezetőség úgy határozott, hogy az erkölcsi megbecsülésen ki vül anyagilag is honorálja három brigád — forintokban is kimutatható többletmunká ját — s kilenc-kilenc és hat' ezer forintot ad a brigádoknak év végén. Ezután bejelentette, hogy a Kossuth Tsz versenyfelhívás­sal fordul a járás tsz-eihez. <d) (Folytatjuk) * i Felszabadulási ünnepségek Járásunkban az április 4-i ünnepségeket a következő idő­pontokban tartják: Bénye: 4-én, 15 óra, Stránsz- ki György; Csévharaszt: 3-án, 18 óra, Varga Júlia, Gomba: 2-án, 17 óra, Faragó Attila; Gyömrőn: 4-én, 11 óra, Bálint Gyula; Maglód: 2-án, 18 óra, Állaga Gyula; Mende: 3-án, 18 óra, Nagy László; Manor: 4-én, 10 óra, Kovács Gyula, Nyáregyháza: 3-án, 18 óra, Győri János; Péteri: 2-án 18 óra, Sölét Ormos Zoltánné; Pilis: 4-én. 10 óra, Göndics Zoltán; Tápiósáp: 2-án 17 óra­kor, Szabó János; Tápiósüly; 2-án, 18 óra. Kovács József; Üllő: 3-án, 19 óta, Béky Fe­rencné; Vasad: 3-án, 19 óra, Vida György; Vecsés: 2-án, 12 óra, dr. Hadanich Gyula. ;'SSSSffSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS//SSSSS//S//SS-< Életkép TERITEKEN: kilenc róka és egy vadmacska a pótharaszti erdőben Újdonságok a gyomról moziban Pénteken is tartanak előadást Prekler Károlynévál, a gyömrői Szabadság Filmszín­ház vezetőjével beszélgettünk, a közeljövőben bevezetendő néhány újdonságról. — Régi kívánságát teljesít­jük a mozilátogatóknak az­zal, hogy április hetedikétől minden pénteken este hat órakor is rendezünk előadást, viszont a vasárnap esti fél nyolcas előadás elmarad. A pénteki vetítés azért indo­kolt, mert ezen a napon nincs tv- közvclítés. A vasárnap esti utolsó elő­adás pedig általában üres né­zőtér előtt zajlik. — Másik újdonságunk az, hogy ha csak 16 vagy 18 éven felülieknek való filmet vetí­tünk, a vasárnap délután fél négyes előadás műsora meg­változik. Tehát azt akarjuk ezzel elérni, hogy a gyermekek se szorulja­nak ki a nézőtérről vasár­nap délután. És, hogy milyen jó előadáso­kat láthatnak a gyereknézők ilyen alkalmakkor, azt bizo­nyítja az is, hogy áprilisban többek között az „Aranyem- ber”-1 vetítjük, vasárnap fél négykor. Az újításoknak bizo­nyára minden gyömrői mozi­látogató örül majd — mon­dotta befejezésül az üzemveze­tő. (g) Nem mindennapi esemény­ről tanúskodik az alábbi fénykép. Dodog József, a mo­nori járási Fácán Vadásztár­saság vadőre a napokban ki­lenc rókát és egy vadmacslcát ejtett el — a pótharaszti er­dőben. A vadmacska egy fá­cánetető melletti fáról került puskavégre. CIVILBEN Kovács László, a vadásztár­saság és a járási MHS elnöke elmondotta, hogy a napokban újabb akcióra kerül sor a tár­saság területén. Felmérik a környéken a rókalyukak szá­mát, pontos helyét — térké­pezéssel, utána a vadászok akcióba lépnek, s könnyfa­kasztó gránáttal fojtják meg a rókalyukban levő családokat. Az esetleg menekülő rókákat a vadászok meglesik és me- * nekülés közben lepuffantják. Szöveg: Gér Kép: Pergel Április 4-én táncdélután Monoron A községi művelődési ott­hon április 4-én délután hat órától este 11-ig tartó tánc­délutánt rendez, melyre sze­retettel várja a szórakozni vá­gyó közönséget. A tánczenét az „Ezüstcsillag” zenekar szol­gáltatja. MAI MŰSOR Mozik Ecser: A siker ára. Gomba: Nyo­moz a vőlegény (széles), Gyöinrő: A szerelemre szavazok. Maglód: Hideg napok (széles). Mende: Az ibolyás nő (széles). Monor: Szere­lem a megfelelő idegennel (szé­les). Nyáregyháza: A fehér asz- szony. Péteri: És akkor a pasas. Pilis: Nyugodj meg, kedves. Tá- piósáp: Büdösvíz. Tápiósüly: Nem szoktam hazudni. Úri: Beszéljünk a nőkről. Üllő: Mindenki haza (széles). Vasad: A mi házunk. Vel­esés: A cár és a tábornok (szé­les). Sí i feltámadó keleti szél ki ^ ztL oltásokat kap fel: k — Tűz van, tűz van! Segít & ség! % Az egyik fiatalasszony sírvi § rohan a füst irányába, és az ^ kiabálja: \ — Jaj, ég az anyámék háza ^ Hogy honnan veszi ezt ^ senki sem tudakolja, ^ nem is cáfolja. S amin i újabb erővel tör fel < \füst, többen is elindulnak < ^ falu közepe felé. Alig tesznel ^ néhány lépést, már félreveri! ^ a harangokat is. Általános < § pánik. Többen vödröt, vilid \ fognak és futni kezdenek a tű: ^ irányába. Verőcs suszter az ^ kiabálja: ^ — Minek mennek oda, ot $ vannak a katonák! § De ki hallgat most rá? Min- ^ denkt a maga bajával, meg < $ váratlan eseménnyel van el ^ foglalva. Ebben az álialáno. § pánikban arra sem ügyel sen ^ ki, hogy a vöröskeresztes auti ^ hágcsójáról egy katona lép t ^ civilek közé, és a legközelebl í álló asszonynak odasúgja: 5 — Asszonyom, nem lenni $ szíves egy bögre vizet... $ Földiné a poros arcból csal ^ a szomjúságtól kicserepesedet ^ ajkat látja. § — Nagyon szívesen — mond­§ ja és máris a kapujuknál te­Vasárnap délelőttönként talicskáztak... Jöhetnek segíteni a többi szurkolók is Az üllői sportpályán min­ién csendes, estefelé jár az dő. A pálya néptelen. öt em- >er tevékenykedik ott. Köze- ebb mentem, mit csinálhat­lak ilyenkor és kik vannak itt? A Kossuth Tsz sport­töri vezetőségét találtam a lályán, tevékenykedtek ásó­val és lapáttal. Fülöp József itkár a kapu előtti részen ígyertgette a kocsikkal oda íordott földet, Erős Mihály zakcsoportvezető gödröt ásott i kapufának, Béky László ledig húzta az oszlopot ki­élé, de részt vett a mun- tából Győri József alelnök :s Varga Béla rendező is. — Miért ássák ki a kapu- át? — kérdeztem. — A kapu az előírt má­sságnál 12 centivel alacso- lyabb lett, s a nedvesség kö- retkeztében süllyedt, kény­eiének vagyunk a szabá­soknak megfelelően a ka­put is rendbe tenni, mert ellenkező esetben az ellen­fél megóvná a mérkőzést — magyarázta Béky László. Társadalmi munkával szép eredményt lehet elérni minden téren, de ez az önkéntes munka nemcsak a vezetőség feladata lenne, hanem a já­tékosoké is és kivehetnék részüket belőle, s,a sport ra­jongói is. Erre a múltban sok példa volt. Az a pálya, ame­lyiken most játszanak, an­nak idején homok- és vízbá­nya volt, egyenetlen, hepe­hupás terep. Önkéntes tár­sadalmi munkával hozták rendbe. Boda János, az ak­kori intéző — akit becené­ven „kis Bodának” hívtak — kiadta a jelszót a csa­pat tagjainak, beszervezte a szurkolókat is. Vasárnap dél­előttönként talicskáztak, la­pátoltak és teljesen simává tették a talajt. (em) s Hosszú, négy-öt kilomé- § teres gyalogsétáim után ^ autóbusszal szoktam haza- 5 térni, mivel azt a két kilo- ^ méter pluszt lábaim már ^ nem bírják. Ezért szálltam & fel szerdán is fáradtan a 8 buszra. Pontosan egy óra-1 kor indult és már egy óra $ öt perckor a sorompónál^ vesztegelt piros lámpa mel- ^ lett De jól is esett a pi- ^ henés a puha ülésen! Egy§ Rákóczi-telepi ismerősöm ^ föl-fölriadva bóbiskolt mel- k lettem, de megnyugtattam, S hogy nyugodtan alhat, mert í tolatnak. Egy óra 15 perc: Egy fia- ^ talember kiszállt mert sür- ^ gős volt az útja. Egy óra 20 perc: Az új-^ telepi utasoknak jóindula- ^ túan szóltam, hogy aki siet, s induljon el gyalog. Erre S vagy hat-nyolc utas való- $ ban elhagyta a buszt. Egy óra 30 perc: Leszól- ^ lók rágyújtani, alig szívok ^ egy-két szippantást, a tola- ^ tásnak vége. Egy óra 35 perc: nyitják^ | a sorompót és egy óra 40 S | perckor otthon vagyok. Ezt S az utat gyalog 20 perc alatt ^ : szoktam megtenni, amikor^ : nem vagyok fáradt — és ^ : főleg, ha nem szállók ^ j buszra. $ ! sz ^ autó után. Mélyet sóhajt, majd; a ház felé fordítja fejét. Az asszony ott áll az ajtó-! ban, kezében tartja a bögrét.\ — Elmentek? — kérdi, és! csak áll a bögrével. — El — válaszolja a férfi,! de olyan halkan, hogy inkább\ a bólintásából lehet erre kövei- \ keztetni. — Es maga most lemaradt, \ nem lesz belőle baj? A válasz nem érkezik rög-\ tön. Talán éveken és kilomé-j . terek ezrein suhan végig az! emlékezet. — Baj? — ismétli a szót aj katona, s kényszerű mosolyra\ húzza a száját. Ki tart már\ engem számon? Ugyan kinek! lesz abból baja, hogy az ez- \ redből csak néhányan marad-> tak életben. Azok is szétszó-J ródva. a z asszony nem ért a kato- \ nai dolgokhoz, nem tud ja,\ hogy egy ezredből hányán es-J hettek el, ha csak páran ma-| radtak életben, s ezért azt sem\ tudja igazán megérteni, milyen\ nagy öröm ennek az ember-\ nek, hogy ilyen jót húzhat a\ friss vízből. Amikor elveszi az$ üres bögrét, csak ennyit mond:! { — Milyen poros az arca! 5 y Palotai Sándor 5 y (Folytatjuk.) * rém. A deszkapalánk magas, teljesen eltakarja az udvart, s aki belép ajtónyi résén, szintén láthatatlanná válik az utca felől. A transzformátor és a néhány még mindig tana­kodó ember jól eltakarja a ka­pu bejáratát, nem láthat oda a kakastoüas. a katona szempillantás z4 alatt felméri a helyzetet. Szeme körülvillan, nyelve vé­gigsimít cserepes ajkán, és mint a szabadulás percét meg­szimatoló űzött vad, hirtelen elszánással az asszony után lép. A konyhában a vödörben éppen friss víz van. Földiné sebtiben felkapja a vízpadon levő literes bögrét, belemeríti a vödörbe és már indul is vissza. Az ajtóban azonban meghökkenve áll meg. A lMto- nát ott látja a deszkapalánkon belül, amint kissé meggör­nyedve a felső hasadékon ku­kucskál kifelé. A csendőrt lesi, aki éppen felkapaszkodik arra a vöröskeresztes autóra, amely­ről ő lelépett. Akkor felegye­nesedik egészen, s most már a kerítésen át néz a távolodó

Next

/
Oldalképek
Tartalom