Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-07 / 81. szám
4 gygíHűp 1967. ÁPRILIS 7„ PÉNTEK '*rss*ssssssssssssssssssssssssssssssssssss Mikor virágba borulnak a fák Még néhány hét és virágba borul a falu és a határ. Egészen Százhalombattáig egyetlen hatalmas, rózsaszínvirágú őszibarack-ligetté válik a dim- bes-dombos érdi táj. — Harmincnyolc esztendővel ezelőtt, mint másodéves közgazdász hallgató, egy nagy kiterjedésű őszibarack-ligetről álmodoztam, amely az érdi országúitól egészen Battáig ér ... — emlékezik a régmúlt időkre Jáky Antal, a Barackvirág Termelőszövetkezeti Csoport elnökhelyettese. — Kinevettek érte. Azt mondták, hiányzik egy kerekem ... Mit válaszolhattam volna? Százhatvan négyszögöl volt a magam valósága. Azon kezdtem el... Ma hétszdztíz holdon sorakoznak az őszibarackfák Érden és a falu körül. — Hat esztendővel ezelőtt tíz hold őszibarackkal kezdtünk ... — mondja Tihanyi András, a Búzakalász Termelőszövetkezet kitüntetett kertészeti brigádvezetője. — Ma már százharminchét hold új Néző, kontra kritikus Vita önmagámmal — kritika helyett NÉZŐ: A Világirodalmi Magazin mentette meg az ünnep műsorát. Kitűnő produkció volt. KRITIKUS: És a Fele-fele? NÉZŐ: A hasonló jellegű ko- produkciós műsorok közül ez tetszett 'eddig a legjobban. De még nem az igazi ... KRITIKUS: És a Világraszó- ■?ÍW'*fekodalom ? NÉZŐ: Derűs játék volt KRITIKUS: Semmi több? NÉZD: Ez nem elég dicséret? KRITIKUS: Láttam, hogy harsányan nevettél. NÉZŐ: Nem tagadom. Voltak pilanatok... KRITIKUS: Csak pillanatok? NÉZŐ: Eddig csak azt tudtam, hogy miért rosszak a magyar filmek. Megmagyarázták a bizonyítványukat a filmesek. Most már azt is tudom, hogy miért rosszak a televízió-riportok: Megmagyarázták a televíziósok. KRITIKUS: Na, látod. Megint okosabb lettél. Miért fanyalogsz? NÉZŐ: Megmondom, ha érdekel. Unom már, hogy szinte egyebet sem láthatok a televízióban, csak krimit, komédiát, vígjátékot és megint krimit. KRITIKUS: Túlzol... NÉZŐ: Akkor címeket sorolok. Leszállás Párizsban, Pompadur bikiniben, Köny- nyű kis gyilkosság, Világraszóló lakodalom. Mindez tíz nap alatt. KRITIKUS: Az emberek szórakozni akarnak az ünnepnapokon. NÉZŐ: Szerinted csak a könnyű műfaj szórakoztat? KRITIKUS: Az emberek naponta nyolc órát dolgoznak. Ráadásul minden ötödik ember tanul. Ha odaül a tv elé, szeretne kikapcsolódni ... NÉZŐ: A tanulás nemcsak fáradtságot jelent. Az emberek igényességét is növeli. KRITIKUS: Ezt nekem ma- ' gyarázod? NÉZŐ : Akkor miért nem értesz egyet velem? KRITIKUS: Voltak azért már fajsúlyosabb művek is. Emlékezz csak az Othello Gyűli laegyházáifra. Vagy a Köznapi legendára. NÉZŐ: Emlékszem. Sőt a Ger- * mán vakációra és a Lavinára is. Na látod. Ko- is szerepelt a műcsak telepítésű őszibarackosunk van, amelyből harmincnyolc hold az idén termőre fordul. Nagy öröm és nagy gond. Bár egyre több a gépünk, a munkaerő még mindig kevés. Több és fiatalabb erő kellene a gyümölcsösbe. — A mi őszibarack anyakönyvi kivonatunk sem rossz — folytatja a megkezdett gondolatsort Jáky Antal. — ötvenöt hold közös, nagyüzemi új telepítés, amelyből tizenöt hold az idén már termőre fordul. És százhetven hold a tagok, használatában levő, kisüzemi módon telepített és üzemeltetett őszibarackos. És tervezzük még az idén újabb tizenöt, jövőre pedig húsz hold telepítését\.. Ezenkívül háromszázötven holdat tesz ki az érdi lakosság egyéni kezelésében levő őszi- barackosa. Mindez harmincnyolc esztendő alatt született és szinte minden második érdi ember érdekelt benne. A termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport tagságának egyik fő jövedelemforrása és kere- setkiegészííés — nem is csekély! — az Érden lakó, de a főváros üzemeiben dolgozó munkásoknak. Tavaly nyolcvanezer mázsa, azaz nyolcvan vagon őszibarack termett Erden. Az idén száznegyven-százötven vagonra számítanak. Az őszibarack tehát érthető módon közügy a faluban. Mindenkit foglalkoztat: milyen lesz a termés. De legalább ennyire: az értékesítés. Különösen a tavalyi nehéz esztendő után. — Gondjaink voltak az értékesítéssel, főleg az első hetekben — mondja Jáky Antal. — Június 20-ra jeleztük az első szállítmányt, de csak három nap késéssel vették át tőlünk. De azután is akadozott a felvásárlás. Meg az árakkal is baj volt. Nekünk keveset fizettek, ugyanakkor százötvenkétszáz százalékos felárral jutott el az őszibarack a fogyasztókhoz. Azt még csak megértettük volna, ha sok a barack, kevesebbet kap érte a termelő. De azt már sehogy- sem értettük, miért keres rajta annyit az, aki az őszibarackot a termelőtől a fogyasztóig eljuttatja? A gond az idén is gond marad. Bár egyelőre még bizakodnak az érdi termelők. Jelentkezett a piacon az egyik konzervgyár képviselője és előnyös szerződést kínált. A termelők mégis úgy döntöttek, hogy maradnak a járt úton és a régi felvásárlónak, az /írisznek adják el az idén is termékeiket. Az fmsz továbbítja majd a MÉK-nek, a MÉK pedig a fogyasztóknak, a konzervgyáraknak és a HUNGA- ROFRUCT-nak... — Bízunk benne — összegezi a véleményeket Jáky Anted elnökhelyettes —, hogy a felvásárló szervek tanultak a tavalyi tapasztalatokból és zökkenőmentesen bonyolítják majd le az átvételt, az elszállítást. Épül és a jelek szerint időre elkészül az fmsz második felvásárló telepé. Ez feltétlenül bíztató jel. A két telephely napi tíz vagon őszibarack felvásárlására válik alkalmassá. Ez különösen a korai barackok szempontjából lényeges. Itt volna már a szerződés- kötések ideje, de ez ideig még semmi intézkedés nem történt. Ez aggasztja a termelőket. Március már elmúlt és február végére ígérte á MÉK... Április közepére virágba borul Érd és az érdi határ. Az érdi emberek kívánják, hogy ez a virágbaborulás egyben jelképe is legyen várossá nőtt falujuk felvirágzásának is. Prukner Pál KÖNYVESPOLC V. T. SZmiKOV: Rakéták a harcban Érdekes könyv jelent meg az elmúlt napokban a köny- vesböltók kirakataiban. A téma amivel a kötet foglalkozik, még most is az olvasók érdeklődési körébe tartozik, annak ellenére, hogy az utóbbi években jó néhány könyv és ismeretterjesztő anyag látott napvilágot a rakétákról, a rakétatechnikáról. Lényegesen elenyészőbb volt azonban azoknak a kiadványoknak a száma, amelyek ' a rakéták harci alkalmazását tárgyalták. Szurikov azt a célt tűzte maga élé, hogy könyvében a külföldi folyóiratokban megjelent anyagok felhasználásával megvilágítsa a rakétafegyverek harci alkalmazásának néhány kérdését. Ismeretterjesztő szinten mutatja be a rakéták harci alkalmazásának elveit, valamint a rakétafegyvereknek és rakétacsapatoknak a korszerű hadseregben betöltött szerepét. A szerző először rövid áttekintést ad a rakétafegyver történetéről, szerkezeti fejlődéséről, a különféle irányítási rendszerekről, indítóberendezésekről. A szárazföldi rakéták ismertétése után az interkontinentális és globális rakéták harci alkalmazásába nyer betekintést’ az olvasó. A szerző részletesen foglalkozik a páncéltörő és légvédelmi, a hadászati, illetve harcászati rendeltetésű „levegő-levegő”, „levegő-víz” rakétákkal. A számos fényképpel és vázlattal illusztrált könyv befejezésképpen a hazai légvédelmi rakéták harci alkalmazását, a rakétaelhárító-vé- delmet és ennek eszközeit írja le. Futár Józsefné „Bányász"-export A szénbányászatban világszerte emelkedik az érdeklődés a különböző érc- és ásványbányászati kitermelő, valamint feldolgozó berendezések és gépek iránt. Ennek jegyében az Országos Bányagépgyártó Vállalat kezdeményezésére Bányászati Export Fővállalkozás alakult. A tervező, gyártó és kivitelező vállalat már szerződést kötött Kanadával, az Egyesült Arab Köztársasággal, Pakisztánnal, Görögországgal, Jugoszláviával, Törökországgal, Iránnal és Indiával. KRITIKUS: Kérdezd meg az embereket. NÉZŐ: Megkérdeztem. Nemcsak önmagamat. Másokat is. A pénzükért több ní- vósabb műsort várnak. KRITIKUS: Ugyan... Havi ötvenért. Két színházjegy ára. NÉZŐ: Ez igaz... De ne feledd, hogy már több, mint egymillió előfizetőt tartanak számon. Az pedig any- nyi, mint havi ötven ... KRITIKUS: A számtan soha nem volt az erős oldalam. Inkább azt mondd, mi a javaslatod. Te például honnan teremtenéd elő a mai témájú, komoly műveket? NÉZŐ: Például tv-dráma pályázatot hirdetnék... Szerintem van olyan fontos, mint a táncdalfesztivál... KRITIKUS: Ugyan... a pályázat nem old meg semmit. NÉZŐ: Nekem más a véleményem. Itt van például a színházak pályázata. Az esztendő végén hirdettek eredményt, hármat már bemutattak a díjnyertesek közül, s napokon belül játsz- szák a negyediket is. KRITIKUS: A pályázat nagy apparátust igényel... NÉZŐ: És a táncdalpályázat nem? Ezerháromszáz dalt &SArssssrsssssssArM’sssArsAW7ssssssssssss*ssssssssMm-sssmm,sssssj'ssssss*ssj elbírálni... KRITIKUS: De hány műsor § Születik belőle! NÉZŐ: Öt vagy hat., ismétlések. De véleményem § szerint ennyi bemutatható, ^ i/» rirámn is ^ Balettpróbán Ibsen Nórája a Madách Színházban - norvégul Budapestre jön az oslói Norske Teat rét Norvég színtársulat budapesti szereplése színesíti a szezonzáró előadások sorát: a Madách Színház május végén vendégül látja az oslói Norske Teatret társulatát. A norvég színészek május 25-én és 26-án Ibsen Nórájával lépnek a budapesti közönség elé- Nóra az egyetemes drámakultúra klasszikusa, egyébként állandó reportoárdarab- ja a magyar színházaknak. Hazánkban most első ízben szólal meg anyanyelvén, nor-- végül. Pluszs ■ Városnézők KRITIKUS moly mű '■ soron. NÉZŐ: Is . Összesen négy, három hónap alatt. Pontosan annyi, ahány könnyű műsort láttam tíz nap alatt jó dráma is születne... § A városnéző autóbusz délKRITfJÍUS: Beszéljünk in-időit fél tizenegykor indul a kább másról. i Roosevelt térről, az IdegenforNÉZŐ: Nem bánom. A tv-1 galmi Hivatal elől. Főként filmekről például az jut ^ külföldiekkel, s néhány ven- az eszembe, hogy aki meg- ^ dögét kísérő magyarral. Hevásárolja azokat, annak Bitenként háromszor indul, írókezében van egy hatal- S romórás út, ötven kilométer. más mérleg, két serpenyő-§ Halászbástya, Mátyástemplom, vei. Az egyikbe kerülnek § Parlament (sajnos csak kívül- a súlyok, a másikba pedig §ről), Hősök tere, Népstadion, a filmte... ^ Gellérthegy. Angolok, franKRITIKUS: Ez nem téma, ba- § fiák; A~ idegenvezető közép- rátom Ez van ^ fcoru no• barátságos, idegenNÉZÖ: ’Ha nem, hát nem. & forgalmi mosollyal. Három KRITIKUS: Semmi pozitív $ ?tfeIv.e.n i<* vezetni: angolul, dolgot nem tudsz mon-1 franciául magyarul. Sóhajt, ciani? i i panaszkodik, hogy nehéz a ' _ . ,_.... % feladat, rövidíteni kell majd a NÉZŐ: Dehogynem. Rövidé-s szöveget, úgy beosztani, hogy sen végképp elporoszkál | ft következá néznivaióig befe- az életünkből a derék Ivan-i je,2e_ A mikrofon rossz> Te_ hoe lovag, ha csak sur-s csegt sípol, ki kell cserélni, gosen meg nem ismétlik a \ vaiaki megnézi a karóráját: sorozatot. v KRITIKUS: tünk. Sőt, , _______, m_______ #...___ n ám, ha ennek a spenót- ^ emberek, a vendéglátók szóra- reklám Popeye-nek a _ ka- ^ koztatási gondját néhány órá- landjai végeszakadnának^ ra átveszi az Idegenforgalmi már! ^ Hivatal. NÉZŐ: Na bumm! És akkori — A Roosevelt térről indu- mi van? Újra itt az Angyal!^ lünk, kedves vendégeink, meg- p. p. S tekinteni a főváros nevezeteskétmillió :ot- _ i tíz perc késés. Nem morog IS: Ebben egyetér- > senki, ide kikapcsolódni, kilót, én azt sem bán- s rendülni, pihenni jönnek az ségeit. Budapesten ember él... A kétmillióból néhány aktatáskás, retikülös elmegy az autóbusz mellett és felpillant. Egy Uj-Zélandból érkezett, kosztümös hölgy barátságosan visszatekint, arcán egész úton látható a szíves kifejezés, amely csak akkor alakul át sajnálkozom, amikor az idegenvezető közli: a hidat, amelyen áthaladunk, 1944-ben felrobbantották a fasiszták. — I am sorry... — mohája az új-zélandi hölgy, aztán cukroszacskót vesz elő, kínálja szomszédját. Balról a Vár homlokzata, belülről még nem látható, ha legközelebb Budapestre jönnek a kedves vendégek, már egész bizonyosan. A Vár akkor már csodaszép lesz. Szűk, budai utcácskákon robogunk, a kékköpenyes, eddig zárkózott párizsi lány megélénkül, hátradől, ez igen, ez érdekes. Egyedül érkezett Pestre, kezében a Budapest című könyv, utazás közben belelapoz, ellenőrzi a látottakat. Könnyűbúvár konferencia Tatán, a Fényes forrásoknál április 29-től május 1-ig három napos nemzetközi köny- nyűbúvár , konferenciát rendeznek. Eddig csehszlovák, osztrák, lengyel és jugoszláv könnyűbúvárok jelezték, hogy részt vesznek a megbeszéléseken, melyeken a többi között megvitatják a víz alatti fényképezés és filmezés problémáit is. megvannak. És török emlékeink is vannak, fürdők. Budapest, fürdőváros. Aztán c Sziget, a fővárosiak kedvenc tartózkodási helye. — Gyönyörű... — mondja angolul egy férfi a társnőjének. Ök egyébként alig néztek ki az ablakon. Egymás: nézték. A szigeten az előszezont látták a vendégek, a készülődést, autóbusz várótermek festését, salakdombokat és persze a romot, a szökőkutat, a fákat, a padokat, az árvíztől rongált Nagyszállót. Parlament. Leszállás, fényképezés. Egy fiatalember megállt a Kossuth-szobor előtt, azt mondja: — Itt csinálj rólam egy felvételt. Népstadion, Er^sébet-híd, Gellérthegy, Citadella, Szabadságszobor. Az alkalmi idegenvezető tört angolsággal próbálja magyarázni a szöghajú ausztráliai lánynak, hogy felszabadulás, pálmaág, szimbólum — a lány bólogat, felnéz a szoborra, aztán a Duna felé, szemében kedves közöny, az alkalmi idegenvezető folytatja: — újjáépítés ... Pest sokkal szebb, mint volt. — Panoráma — bólogat a lány és előveszi a fényképezőgépét. Bende Ibolya Műemlékházak, felvonulási épületek, betoncsövek, mállott vakolatú házak, csúnya piac, új házak, ötemeletes épületek és közben a Halászbástya, kötelességtudó, szorgalmas fényképezés s a Nagyváradról érkezett idősebb házaspár férfitagja felsóhajt: — A Duna olyan, mint harminc évvel ezelőtt... Az autóbuszon idegenvezető-jelöltek is ülnek, nyolchónapos tanfolyamon vettek részt, ez most gyakorlati tapasztalatgyűjtés. Bállonkabá- tós fiatalember az egyik jelölt, okleveles gépészmérnök, ezt a másik foglallcozást főként szórakozásból csinálja majd, hobbyból. — Jobbra, a 7-es számú házban hangversenyezett egykor Beethoven... — 1800-ban és 1801-ben — mormolja hozzá iskolásán a mérnök-idegenvezető-jelölt, aztán hozzáteszi, hogy a Mar- git-hídnál meg kell majd említeni Eiffelt, a franciák iránti figyelmességből. — Óbuda felé megyünk, kedves vendégeink ... Újból felvonulási épületek, grundok, az amfiteátrumban futballozó gyerekek, de ott oroszlánok is voltak, kedves vendégeink, a rácsok még I Elmarasztalás után | I dicséret j I Erőlködöm, próbálkozom, de ^ S hiába: megy. Akármennyire is ^ n szeretném, hogy ne működjék s § a guminadrág patentkapcsa: s ^ szuperál. ^ Nem vagyok Rontó Pál, in- § ^ kább elmondom, miről van S szó. Elsősorban is nem gumi- s c nadrágról. Hanem azokról a ^ S szép, fehér és rózsaszín mű- ^ S anyagból készült bugyikákról, ^amelyeket a legislegif jabb kis-s § magyarok pucér fenekére húz- s nak az anyukák, fehér pelen- S ^ kákkal bélelten. ^ Ezek az ártatlan holmik a ^ múlt évben sötét viharfelhőket § § kavartak. A vevők szidták ké- s szítéit — a Budai Járási Há- ^ S ziipari Szövetkezet törökbálin- S ti műanyagrészlegét — a sző- X § vetkezet vezetői pedig a fejű- N két fogták. Hiszen ők csak jót S § akartak. A célszerű, kitűnő § s nadrágok patentjait eddig drá- ^ S ga pénzen vásárolták. Besze- ^ S reztek egy fröccsöntő autó ma- ^ s tát, megfelelő sablont és ma- X § guk fogtak a gyártáshoz. De x ^ gyakorlatlanok lévén, egy tétel S ezredrésznyi mérete ítéréssel $ készült. § ^ A baj hamar kiderült, ősz- ^ X szeszedték a fellelhető darabo- ^ ^ kát, az automatát új szerszám- ^ ^ mai látták el és ennek az ^ ^ eredménye az én meddő kísér- ^ ^ letem. Az új bugyogók állták ^ ^ a próbát, a patentok előíráso- ^ ^ san záródtak-csukódtak. Ahogy híre ment, hogy baj ^ ^ van a törökbálintiak gyártmá- nyával, most ugyanolyan gyor- ^ S san érkeznek az elismerő jel- $ zések. x s $ s
