Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

10 rest HEGYEI K-tfíHap 1967. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ Heti jogi tanácsaink A tsz-tagok egészségügyi ellátásáról... A társadalmi bíróság hatásköréről... és a társbérleti jogviszonyról... Jogosult-e a tsz-tag táppénzre és egyes egészségügyi szolgálatok igénybevétele miatt fel­merült útiköltség meg­térítésére? P. M. dunaharaszti olvasónk frja, hogy gyógyfürdő keze­lésre jár a fővárosba. Szeret­né tudni, megkapja-e az úti­költséget, és betegségének ide­jére kaphat-e táppénzt? A termelőszövetkezeti tag­ság társadalombiztosítását szé­les körben kiszélesítették. Amíg korábban a tsz-tagok az egészségügyi juttatások egy részét kapták csak a társada­lombiztosítás keretén belül (ingyenes orvosi kezelés, gyógyszer, kórházi ellátás, gyógyászati segédeszköz), a legújabb rendelkezések szerint már gyógyfürdőkezelést és fogpótlást is díjtalanul kap­nak. Mivel olvasónk lakóhe­lyén gyógyfürdőkezelésben nem részesülhet, ennek érde­kében Budapestre kell utaz­nia, természetes, hogy jogo­sult az útiköltség megtérítésé­re is. Ami pedig betegállomány­ban töltött idejét illeti, arra vonatkozóan is lényeges válto­zás van a korábbi rendelke­zésekhez képest. Korábban a beteg tsz-tag a szociális alap­ból kaphatott segélyt, most az ipari munkásokhoz hasonlóan a végzett munka alapján nyer jogosultságot az előző évi, egy hónapra eső átlagos részesedé­sének maximálisan 75 százalé­kát elérő betegségi segélyre. Ez a betegségi segély általá­ban egy évig jár, tbc-s tsz-tag «setében, hasonlóan az ipari munkássághoz, két évig része­sülhet e juttatásban. Munkahelyén kívül viselkedett megbotrán­koztató módon, jogos-e, hogy társadalmi bíróság előtt vonták felelősség­re. F. G. naponta jár be vona­ton Tápiósülyről és egyik al­kalommal vitába, majd vere­kedésbe keveredett, s ez a vál­lalat tudomására jutott. Olva­sónk kérte, hogy tegyék át rendes bíróságra ügyét, azon­ban a vállalatnál létesített társadalmi bíróság ítélkezett ügyében. Sérelmesnek tartja a vállalati döntést és kérdezi — jogosult-e a vállalat társadal­mi bíróság előtt őt felelősség­re vonni akkor, amikor nem a vállalaton bélül történt a ve­rekedés? Olvasónk sérelme nem indo­kolt, mert nemcsak a válla­latnál elkövetett cselekmé­nyek miatt járhat el a társa­dalmi bíróság, hanem a szo­cialista együttélési szabályok semmibevétele esetén is jogo­sult az üzemi bizottság által eléje terjesztett ügyet elbírál­ni. Itt válaszolunk F. F.-né gö-, döllői lakos kérdésére is, aki j ellen 100 forint értékű, általa: valótlannak állított piaci eltu- i lajdonítás miatt tettek eljárást i folyamatba a társadalmi bíró- j ság előtt, ö azt sérelmezi,; hogy a vállalatnál tudomást j szereztek az ügyről, amely reá j nézve kellemetlen volt. A csekély összegről úgy lát- i juk, szabálysértést követett el i — természetesen, ha bizonyít- j ható a cselekmény —, s akkor; ez esetben olyankor járhat el! a társadalmi bíróság, ha azt aj munkahelyen követték el.! Természetes, vannak olyan i munkakörök is, mint áruki- i hordó, gépkocsivezető, és ha i ilyenek követnek el munkavi- j szonnyal kapcsolatban a vál- j lalaton kívül szabálysértést, ! akkor ügyük társadalmi bíró- • ség elé tartozik. Nem szabad! elfelejteni azonban azt, hogy! a társadalmi bíráskodás által i kiszabott büntetésnek éppen i az a célja, hogy a társadalom i erkölcsi rosszallását fejezze ki; és a dolgozó megjavítását se- j gítse elő. Éppen ezért nem te-! kinthető büntetett előéletűnek! az ilyen személy és hibáját! úgy hozhatja legjobban hely-! re, ha példamutató magatartá-! sával feledteti munkahelyén a korábbi társadalmi ítéletet. Eltérhetnek-e a társ­bérlők a kiutaló határo­zatban foglaltaktól a mellékhelyiségek hasz­nálatát illetően. özv. E. J.-né váci olvasónk azzal a kérdéssel fordult hoz­zánk, adjunk választ lakás- problémájára. Társbérletben lakik, nevelt fiával, aki nem­rég nősült. Korábban a kiuta­ló határozattól eltérően szabá­lyozták a mellékhelyiségek használatát, de most szeretné visszaállítani az eredeti álla­potot. Ebbe azonban a társ­bérlő nem akar beleegyezni. Olvasónk azt kérdezi: jogos-e a társbérlő magatartása? Amikor a lakásügyi hatóság a társbérleti lakást kiutalja, köteles a mellékhelyiségek használata kérdésében is ren­delkezni. A felek azonban et­től eltérhetnek, de megállapo­dásukat írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a lakásügyi hatóságnak, ahol az eredeti határozatot módosítják. Ha ol­vasónk a megállapodást annaik idején elmulasztotta írásba foglalni, ez még nem szolgál­hat hátrányára. Ha társbérlője nem hajlandó az eredeti álla­potot visszaállítani, forduljon bírósághoz, mert a közös használatra szolgáló helyisé­gek használatával kapcsolatos viták eldöntése a bíróság ha­táskörébe tartozik. Itt válaszolunk T. N. ceglédi olvasónknak is, aki az eredeti kiutaló határozatnák megfele­lően használja a társbérlethez tartozó mellékhelyiségeket, de azóta már több év telt el és személyi körülményeiben idő­közben lényeges változások következtek be. Édesanyja sú­lyos beteg lett, nekik pedig gyerekük született és a jövő­ben nem tudják nélkülözni sem a fürdőszoba használatot, sem fjedig a háztartási alkal­mazotti szobát. Olvasónk kérdezi: kérelmük esetén jogosult-e a lakásügyi hatáság a mellékhelyiségek használatát újból szabályozni? A Legfelsőbb Bíróság ha­sonló ügyben arra az állás­pontra helyezkedett, hogy nincs törvényes akadálya a mellékhelyiségek használatá­nak újabb szabályozásának, ha valamelyik társbérlő személyi körülményeiben időközben változás történt. így olvasónk­nak kedvező választ adhatunk, forduljon a tanács lakásügyi osztályához kérelmével. Az éléskamra megszerzésének igényével kapcsolatosan nem sok reménnyel biztathatjuk, mert ennek kizárólagos hasz­nálata — eltérő megállapodás hiányában — a társbérlet lé­tesítése előtti eredeti bérlőt il­leti meg. Dr. M. J. ZSAMBEK, MAGYAR UTCA A fészer a gyerekekre szakáét A rendőrség befejezte a nyo­mozást a zsámbéki hármas gyermekbaleset ügyében. Az összefoglalóban idézik a BTK megfelelő cikkelyét, amely szerint a gépkocsivezető bűne: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés. A teherautó műszakilag rendben volt, így semmilyen technikai hibára nem hárítha­tó a felelősség. Enyhítő körül­mény viszont, hogy a sofőr, Zoboki István 34 éves budake­szi lakos, büntetlen előéletű és munkája ellen nincs kifogása munkaadójának, a Zsámbéki Földművesszövetkezetnek. Március 7-én reggel a Zsám­béki Fmsz tehergépkocsiján Zoboki Istvánék szenet szállí­tottak a Magyar utcai iskolá­ba. Az udvaron fészer áll, amelynek tetőzetét részben az iskolaépület fala, részben né­hány könnyű téglaoszlop tart­ja. A tetőzet eléggé elhaszná­lódott, cseréppel fedett faszer­kezet Zoboki a fészer mellé állt be a gépkocsival. Lerakják a szenet, aztán indulnának, az­nap sok még a fuvar. A ter­hétől megszabadult gépkocsi azonban kissé megemelkedik s platójának oldala már-már érinti a tető alját. Éppen az első óra utáni szü­net van, s a fészerben és az udvaron gyerekek játszanak. A gépkocsivezető szól, hogy menjenek ki a fészerből, állja­nak félre az útból. gyerekek félrehúzódnak. Zoboki bein­dítja a motort, s a következő pillanatban minden recseg, ro­pog Az egyik kerék tengelye megdönti a tartóoszlopot, a plató oldala megbillenti a te' tőt, s az elhasználódott faszer­kezet leszakad. Három kislány a romok alatt marad. Azonnali segítség, rövidesen érkeznek a mentők. Tóth Magdi és Gönczöl Erzsi — a budapesti kórházat meg­járva — másnap ismét jönnek iskolába, de Szabó Ági benn­marad a kórházban: súlyos sé­rülést szenvedett. Mielőtt a rendőrség kiérne, a községi tanácselnök gyorsan intézkedik. Teljesen ledönteti a félig összedőlt fészert, ne­hogy újabb baleset forrása le­gyen. A kitóduló gyerekek — ha szemerkélt az eső, mindig a fészer alatt tartózkodtak a szünetekben. Március 7-én nem esett az eső. M. J. ÁLLVÁNYON Foto: Kotroczó VAGON-PRESSZÓ’ ÉTKEZŐKOCSI — MÚZEUM ELŐTT Nincs az a mozdony, lyik tovább vinné innen, pedig jól áll a kerekein, mindenben megfelel ma is egy vasúti ko­csi követelményeinek. Csak­hogy egy kicsit megöregedett. Több mint fél évszázaddal ez­előtt kezdte meg forgalmát a jellegzetes, asztalokkal fölsze­relt, forgóalvázas étkezőkocsi. Ennyi idő után elvárhatja a nyugdíjazást Tegnap hivata­losan is sor került erre: a Köz­lekedési Múzeum előtt meg­nyitották a Vagon-presszót Járműjavító Vállalat tavaly adta vissza ré­gi fényét ragyogását Az Utas­ellátó vette át s rendezte be a gyalogos vendégek fogadására. A kocsi előtt kis „kerthelyiség” ad lehetőséget arra, hogy me­legebb időben szabadban költ­sék el a harapnivalót, igyák meg a feketét A Vagon-presz- szó az ünnepek alatt tartja premierjét, előreláthatólag nem kisebb forgalommal, mint­ha valamilyen nemzetközi já­raton robogna célja felé. Gábor felv. Sellő a lepedőn GYERMEKNEVELÉS Az elkényeztetett kön felül, de törődésben, sze­re te tben is. Nem volt olyan kívánsága Annának, amit ne teljesítettek volna. Apa külön­munkát vállalt, anya éjjel is fennmarad, hogy a hivatali munka mellett a kislány kö­rüli tennivalókat rendben el­végezhesse. Megtanult varrni, kötni, hogy Anna mindig ele­gáns legyen. Saját magának évekig nem vesz ruhát, de An­nának most is három olyan ruhája lóg a szekrényben, amit csak egy-egy alkalomra vett fel. Anna csinos, jól tanul, rendkívül önérzetes. Kegyesen fogadja szülei hódolatát, aján­dékait, soha nem jut eszébe megkérdezni, „ezt hogy tudtá­tok előteremteni?’1 Barátnője azonban nincs. Iskolatársai nem szeretik, -fölényeskedő- nek, önzőnek tartják. Stréber, aki jó eredményt akar elérni, de másnak a legkisebb segít­séget sem nyújtja. Az utóbbi időben Anna tűnődő, szomorú. Anyja kétségbeesett kérdései­re nem válaszol vagy gorom­bán visszautasítja „az erősza­kos beavatkozást magánéleté­be”. Mi bántja Annát? Anna most döbbent rá, hogy mennyire magányos. Céltalan­nak, üresnek érzi egész életét, mert senki sincs, akit igazán szeretne, akihez igazán kap­csolódna. Anyját rabszolgájá­nak tekinti, a rabszolgát lehet sajnálni, és főleg hibáztatni, de nehéz szeretni és még ne­hezebb tisztelni. Saját elkese­redéséért anyját bünteti azzal, hogy szeretetlen, goromba ve­le. Nem elvetemült, nem szív­telen, éppen ezért bántja, hogy fájdalmat okoz anyjának, de nem tesz ellene semmit. G nevelt ilyennek! Saját felelősségét nem haj­landó elismerni, mert hozzá­szokott, hogy minden felelőssé­get az anyja vállalt. Egy-két évvel ezelőtt még tanácsért fordult a szülőkhöz, elmondta: mi bántja, hogy fáj neki, mert a gyerekek nem fogadják ma­guk közé. Szülei felháborodtak osztálytársai kegyetlenségén. „Legyenek megtisztelve, ha szóbaállsz velük.” Mindig és mindenben másokat hibáztat­tak és nem tanították meg An­nát arra, hogy lássa önmaga hibáit. A szülők most kétség- beesettek, féltik Annát, nem értik, hogy ez a na,gyón szere­tett, dédelgetett gyerek miért lett ennyire kiábrándult és ve­lük miért goromba? A gyereket nem elég csak szeretni, hanem okosan is kell szeretni. A túlzott féltés, a túl­zott védelem valójában a vé­delem hiánya. Ha mindent a gyerekre bízunk, és mi ma­gunk se követelményt, se kor­látot nem állítunk elé, tulaj­donképpen magára hagyjuk. Neki magának kell megtanul­nia — sokszor komoly össze­ütközések árán —, hogy me­lyik viselkedési forma a he­lyes. A védőkorlátok hiánya bizonytalanságot jelent, szo­rongást, félelmet és agressziót vált ki a gyerekből. (Dr. H. A.) A kényeztető nevelés tulaj­donképpen nem is nevelés. A srülők a gyermeket csak elis­merni tudják, minden úgy van jól, ahogy a gyerek csinálta. Ha valami nehézség vagy si­kertelenség mutatkozik, ak­kor önmagukban keresik csak a hibát. Nem, nem úgy, hogy kényeztető nevelésüket hibáz­tatnák, hanem úgy, hogy saját türelmetlenségüket és a világ meg nem értését. A gyermek hibáit nem veszik komolyan, minden mulasztására találnak magyarázatot Nem büntetnek, és nem tiltanak meg semmit. A gyermek minden vágyát tel­jesítik, minden munkától, erő­feszítéstől megkímélik. A kényeztető módszerrel a szülők gyakran saját szomo­rú vagy túlfegyelmezett, rideg gyerekkorukat kárpótolják. Sokat kellett lemondaniuk, vagy szenvedtek a szülői sze- retetlenségtől? Az ő gyerekük­nek legyen boldog, gondtalan gyermekkora, ne szenvedjen semmiben hiányt, inkább ön- maguktól vonnak meg min­dent. „Az élet úgyis kegyetlen, kíméletlen, legalább amíg köz­tünk van, addig legyen boldog és ne terhelje felelősség.” Nem gondolnak arra, hogy így „üvegházi" nevelést adnak, a gyermeket felkészületlenül en­gedik útjára. Az elkényeztetett gyermekben, akit mindig csak dicsérnek, minden megnyilvá­nulását eredetinek és tehetsé­gesnek tartják, nem alakulhat ki a helyes önismeret és így képtelen magatartását, teljesít­ményét reálisan értékelni. Amikor aztán kikerül a család zárt köréből, az óvodában, majd később az iskolában egy­más után éri őket a csalódás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kényeztető nevelés nem túlzottan gyakori, de mégis többnyire az egyetlen gyermek, a legkisebb gyermek, a beteges vagy túlkésőn szü­letett, nagyon várt gyermek esetében előfordul. A nevelésnek ez a hibája éppen úgy zavart okozhat a gyermek fejlődésében, mint a túlszi.gorú vagy szeretet nélkü­li nevelés. Furcsa paradoxon, a szülő, aki mindentől meg akarja kímélni a gyerekét, ép­pen ő nem vértezi fel megfe­lelően, életét is odaadná a gye­rekéért és a gyerek, ahogy fel­növekszik, elnéző ridegséggel kezeli szüleit. Anna most 16 éves. Anyja, apja egy­aránt egy előző csalódott há­zasság után kerültek össze. Mindkettőjüknek ez a máso­dik házassága. Állandó ver­sengésben vannak Anna ké­nyeztetésénél. Nagyon szeret­tek volna gyereket mind a ket­ten. Már eléggé benne voltak a korban, mikor Anna szüle­tett (a mama 38, a papa 45 éves volt), testvért már nem is kapott. Nemcsak anyagiak­ban nyújtottak sokszor erejü­sek—, ha a Sellő engem annyira érdekel, ak­kor nézzem meg a moziban. Meg is nézem, meg én, csakhogy ha megnézem, akkor en­gem, a tv előfizetőjét már nem érdekel majd a film, amikor a televízió is bemutatja. Hogy miért? Azért, mert a Sellő az nem Hamlet, a Sellő az nem Othello, a Sellő az nem Mester- dalnokok, a Sellő az csak Sellő, egy krimi még akkor is, ha egy kitűnő krimi. Márpedig, ha én a krimin a moziban úgy istenigazában kiizgulom magam, akkor én a tv-közvetítés- nél már nem izgulok, nem én, mert akkor ne­kem már az Intelligence Service, a Gestapo és az egész kémbanda a kisujjamban van. Bi­zony! Mert én a magyar—brazil meccsen is csak először izgultam, a második, közvetítés­nél, amikor már tudtam, hogy ki a gyilkos, izé ... a góllövő, akkor már olyan nyugodt voltam, mint egy görögdinnye. Persze nincs ok az aggodalomra, Shakes­peare színdarabjajt is előbb a Globe Színház mutatta be, és csak utána a Magyar Televí­zió, és mi, akik az exportból visszamaradt tv- játékokat a technikai szünetekkel szívtuk ma­gunkba, ezt is kibírtuk. Bár a Sellö második részét a televízió nyu­godtan bemutathatná már most is. Ugyanis a kritikák szerint a második rész gyengébb mint az első. Egyébként ezt a kis írásomat a televízió­ban szerettem volna felolvasni, de nem vit­tem be hozzájuk. Hátha ez is túl jól sikerült. Miklósi Ottó A Sellö csak véletlenül került a lepedőre, mert eredetileg képernyőre szánták, csak is­ten tudja, valamiért túl jól sikerült. Sajnos, ezt nem én találtam ki, mert most olvastam az újságban, hogy Berkesi András Sellö a pecsétgyűrűn című kitűnő regényéből készült kétrészes filmet a televízió stábja tu­lajdonképpen a televízió részére készítette, csak a film olyan jól sikerült, hogy a tv-köz- vetítés előtt a mozik vetítik. Világos dolog. Azért, mert a Sellő jól sike­rült, azért nekünk meg a Sellőnek már lőt­tek, mert a tv a jó filmet csak később mutat­ja be, nehogy az előfizetőket elkényeztessék. Az egyik szemem nevet, a másik meg zo­kog, mert mint moziközönség örülök, hogy végre egy jó magyar krimi született, de mint tv-néző sajnálom, hogy a Sellöt csak akkor láthatom majd, amikor az utánjátszó mozik is rongyosra játszották már. Tetszenek érteni? A tv-nek évek óta lelkes előfizetője va­gyok, viszont a mozijegyeket csak darabon­ként, mondhatnám példányonként vásárolom. Ennek ellenére a kedvezményt nem a Magyar Televíziótól, hanem a MOKÉP-töl kapom, mert a Sellőt a mozikban már most megnéz­hetem, de a tv-ben csak akkor, ha majd mű­sorra tűzik. — Igenám — mondhatják erre az illetéke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom