Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-29 / 100. szám

2 re« I MECYti Z/drlap 1967. ÁPRILIS 29.. SZOMBAT Bocsássák szabadon a letartóztatottakat (Folytatás az 1. oldalról) hangzik a távirat — amellyel meg akarják aka­dályozni a nemzetközi fe­szültség enyhülését. Őszinte szolidaritásunkról biz­tosítjuk a görög demokratákat és követeljük minden letar­tóztatott szabadon bocsátását, valamint a görög nép alkotmá­nyos, demokratikus szabad­ságjogainak haladéktalan helyreállítását. Athén cáfol — Moszkva tiltakozik Újságírók Papandreunál Pénteken reggel, miután Manolisz Glezosz halálraítélé- isének híre az egész világot mélységesen megdöbbentette, a görög katonai kormány szó­vivője a hírt mint valótlant megcáfolta, s hozzáfűzte: a készülő politikai perek nyilvá­nosak lesznek. Az AP hírügynökség je­lentése szerint a görög kato­nai diktatúra ötezer letartóz­tatott „veszélyes kommunis­tát” akar bíróság elé állítani és elítélni. Papadopulosz ezredes a kormány szóvivője sajtó- értekezletén azt állította, hogy a baloldal állam­csínyt készített elő. Szerinte a hatóságok „hetven teherautó dokumentumot szál­lítottak be a vezérkarhoz”. Az ezredes nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy a le­tartóztatott személyeket hol tartják fogva és mikor indíta­nak ellenük eljárást. Törökországi jelentések sze­rint Vardinojannisz volt görög államminiszter Isztambulba menekült; ahol a biztonsági szervek védelme alá helyez­ték. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a szovjet kormány nevében nyilat­kozatot adott át Görögor­szág moszkvai nagyköve­tének. A szovjet nép és világszerte minden békeszerető erő fel­háborodással ítéli el a Mano­lisz Glezosszal való leszámo­lást, és minden olyan akciót, amely Glezosz életét veszé­lyezteti —, hangzik a szovjet nyilatkozat. — A szovjet kormány szeret­né kifejezésre juttatni azt a reményt, hogy a józan ész és a higgadtság végül is felülkerekedik és a gö­rög hazafi életét semmi sem fogja veszélyeztetni. Glezosz neve és tevékenysé­ge az egész haladó emberiség­nek drága. Mindenki jól is­meri a fasizmus, az új háború veszélye ellen vívott harcban szerzett érdemeit. Mint Gö­rögország és a görög nép ba­rátai tesszük ezt a nyilatko­zatot. Azt szeretnénk, ha semmi sem árnyékolná be a Szovjetunió és Görögor­szág viszonyát. Reméljük, hogy a görög kor­mány helyesen értelmezi lé­pésünket — hangzik a szovjet nyilatkozat. Péntek délelőtt Moszkvában több százan tüntettek a görög nagykövetség előtt a puccsis­ta görög katonai klikk ama terve ellen, hogy leszámoljon Manolisz Glezosszal, a görög nemzet hősével. A tüntetők követelték Ma­nolisz Glezosz és más be­börtönzött hazafiak szaba­don bocsátását és felszólí­tottak minden szovjet em­bert, hallassa szavát az Akropolisz hőse védel­mében. Az NDK Üjságírók Szövet­sége, a bolgár szakszervezetek és a csehszlovák békebizott­ság nyilatkozatában tiltako­zott a Manolisz Glezosszal szemben alkalmazott terror ellen. A görögországi puccsista katonai kormány belügymi­nisztere, Patakosz tábornok, pénte­ken délben újabb cáfola­tot adott ki a Glezosz ha- lálraítélésével kapcsolatos hírre, amely világszerte riadalmat és felháborodást keltett. Patakosz, a sajtó útján hozta tudomásra, hogy a nemrég létrehozót* katonai bíróságok még egy ügyet sem tárgyaltak le. Az AP hírügynökség jelen­tése szerint pénteken az egy héttel ez­előtt lezajlott államcsíny óta elsőízben, az új rezsim újságírókat és fotóriporte­reket engedett Georgiosz Papandreu volt minisz­terelnökhöz, és a Polgári Centrum Unió vezéréhez. A Hilton szálloda, tőszom­szédságában levő katonai kór­házat, ahol az idős politikust fogva tartják, géppuskás ka­tonák őrzik. Látogatóinak Papandreu ki­jelentette: „Kitűnően bánnak velem”. A kórháza jelenetről a Reu­ter Iroda másképp számol be, mint az amerikai hírügynök­ség. A görög hatóságok — ír­ja az angol tudósító — mind­össze két kérdés feltevését en­gedélyezték: „Hogy van?” és „Hogy bánnak önnel az örök?” A kérdéseket egy hivatalos személyiség intézte az újság­írók nevében Papandreuhoz. Az öreg politikus alig hallhatóan mormogta el a választ, mire a rezsim képviselője hirtelen köz­bevágott; „Azt mondja, hogy ebben a kórházban kiválóan bánnak vele”. Papandreu egyébként az athéni katonai kórház 625-ös szobájában fekszik. Tömegje­lenetek játszódtak le a szűk szobában, amikor a rengeteg újságíró és fényképész beron­tott A görög külügyminiszté­riumba kérették pénteken Mihajlo Javorszki athéni ju­goszláv nagykövetet, s közöl­ték vele, a görög kormány úgy határozott hogy felfüg­geszti a két ország közötti kishatárforgalmat A külügyi szóvivő az intézkedést a „biz­tonság és a közrend érdekei­vel” indokolta. Fock Jenő fogadta a belga külügyminisztert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, pénteken délelőtt az Országjházbam fogadta Pierre Harmel belga külügyminisz­tert és szívélyes eszmecserét folytatott vele. Pierre Harmel belga külügyminiszter és kí­sérete pénteken délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Kitüntetés-átadások, az üzemekben VIETNAMI JELENTÉS Harc a 861-es magaslatért Tűzszünet Buddha születésnapja alkalmából A DNFF rádiója pénteken bejelentette, hogy május 22-én reggel 7 órától május 24-én reggel 7 óráig a szabadsághar­cosok tűzszünetet tartanak má­jus 23-a, Buddha születésnap­ja alkalmából. A dél-vietnami kormány a Buddha-ünnep tiszteletére csak 24 órás tűz­szünetet javasolt. A szabadságharcosok csütör­tök este és pénteken a kora reggeli órákban tüzérségi és rakétatűzzel támadások egész sorát hajtották végre a demi- litarizált övezettől délre és a támadások 125 amerikai ten­gerészgyalogos életébe kerül­tek. A felszabadító hadsereg egységei háromnapos harc után is sikeresen kezükben tartják a határ közelében fek­vő stratégiai jelentőségű 861. magaslatot. CSAK RÖVIDEN... ÜJABB MUNKÁSPÁRTI VERESEGET hoztak nyilvá­nosságra Közép-Anglia egyik pótválasztásán. 190 EZER FONT STERLIN­GÉRT vette meg egy amerikai műgyűjtő Picasso „Anya és gyermeke” című képét. Ekkora összeget élő művész képéért még nem fizettek. 116 ÉV UTÁN újból fiú trónörökös született Hollan­diában. ÜJABB 61 CENTIMÉTERES ÁRKOT ásott a Hold felszínén az amerikai Hold-szonda. A CANNES-I FILMFESZTI­VÁL gálaestjének két sztárja: az amerikai Shirley MacLaine és Gina Lollobrigida volt. COUVE DE MURVILLE francia külügyminiszter csü­törtökön délután és pénteken tárgyalásokat folytatott Bonn­ban. MADRIDBAN ÉS VOVIE- DOBAN május 1-én béketün­tetéseket tartanak a munká­sok. ÖTVENEZER EMBER tün­tetett csütörtökön a francia- országi St. Nazaireban, ahol csaknem két hónapja sztráj­kolnak az A ti antique hajógyár dolgozói. LORD SHACKLETON angol tárca nélküli miniszter csütör­tökön este érkezett haza két­hetes adeni útjáról. LONDONBAN megkezdő­dött az EFTA tagállamok rendkívüli külügyminiszteri értekezlete. CSÖKKENTIK a távol-kele­ti brit haderő létszámát OLAF NORVÉG KIRÁLYT pénteken fogadta a Vatikán­ban VL- Pál p>ápa. JEMEN bejelentette, hogy semmisnek tekinti az USÁ- val 1959-ben kötött segély- egyezményét SZÍRIA történetében még nem volt oly nagy és hirtelen árvíz, mint a mostani Bufrá­tesz-áradás. (Folytatás az 1. oldalról) oklevelét az elmúlt évben, a kongresszusi versenyben el­ért kitűnő eredményekért Az oklevelet a pártbizottság kép­viseletében dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyet­tese nyújtotta át Vesztergombi László vissza­tekintve a sikerek forrására, többek között, elmondta,- hogy gépláncok létrehozásával és bevetésével csaknem teljes mértékben sikerült gépesíteni a „vízépítési", tehát föld- és kő­mozgatási munkálatokat. Ez­zel a legnehezebb fizikai erő­feszítéstől mentesítették a vízi hadsereget. Az újonnan át­vett dunabogdányi kőbányát újjávarázsolják. Elkezdték új osztályozó építését a korszerű rakodógépek beállításával biztosítják a nagyobb hoza­mot és a zavartalan ellátást. Segédkeztek a vízkárok elhá­rításában is. Gondosan irányí­tották a negyven vízműtársu­lat és nyolc mezőgazdasági társulat "munkáját. Ily módon négyszázezer ember egészsé­ges ivóvízellátását biztosítot­ták és 850 ezer katasztrális hold öntözéses gazdálkodását segítették. Az igazgató arra kérte a megjelenteket, hogy tegyenek meg mindent az 1967-es év hasonlóan sikeres zárása ér­dekében. Országosan is első a tahitöt falui Kék Duna Szakszövetkezet. A Szentendrei-sziget évtize­dek óta a főváros gyümölcsös­kertje. Különösen a szamóca­termelést kedvelték meg az itteniek. Az exportra kerülő eper egyharmadát ez a kör­nyék adja. A sziget mezőgazdálkodásá­ban legjelentősebb a 8500 hold területen — ebből 2200 hold a szántó — gazdálkodó tahitót- falui Kék Duna Szakszövet­MONTREAL EXPO—67 Díszlövések, rakéták és pom­pás tűzijáték jelezte csütörtö­kön, magyar idő szerint este tíz órakor az 1967. évi világ­kiállítás megnyitását a kana­dai Montrealban. Mintegy hét­ezer meghívott vendég előtt a Nemzetek terén Lester Pear­son miniszterelnök meggyúj­totta azt a mécsest, amely a világkiállítás nyitva tartásá­nak hat hónapja alatt égni fog, majd felkűsztak az árbo­cokra a 63 részvevő ország lo­bogói. Ezután Roland Miche- ner főkormányzó ünnepélyesen megnyitotta a világkiállítást. A kiállítást az első napon 120 ezren látogatták meg. kezet. Egyrészt a nagy terüle­te, másrészt pedig egyre fej­lődő közös gazdasága miatt A szakszövetkezet tagjak tavaly bekapcsolódtak a kongresszus tiszteletére meg­hirdetett versenybe. Vállaltak a SZÖVOSZ és a KPVDSZ versenyfeltételeit, munkához láttak. A közelmúltban érté­keltek ezt a versenVt, s . az eredmények nyomán az orszá­gos vetélkedőben megelőztek sok híres szakszövetkezetet. A jó munka, a nagy igyeke­zet az anyagi haszna mellett erkölcsi sikerekkel is járt. A SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége a tahitót- faluiaknak ítélte az első ízben kiadásra kerülő vándorzászlót és oklevelet. A Vöröskő Étte­remben bensőséges hangulatú ünnepségen vették át dr. Pál Józseftől, a SZÖVOSZ igazga­tóságának tagjától, a szövet­kezetpolitikai főosztály veze­tőjétől a vándorzászlót. Szik­szói Sándor, a MÉSZÖV igaz­gatóságának elnöke kitüntető oklevelet adott át. Losonczi Benjámin elnök köszönte meg az elismerést és elmondotta, hogy tovább ver­senyeznek, ezúttal az Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére in­dult munkaversenyhez csatla­koznak. Amikor a puccs még csők érlelődött... Négyszemközt az if jú Papandreuval A világ napjainkban aggo­dalommal tekint Görögország­ra. Felháborodottan tiltakozik a katonai államcsíny és kö­vetkezményei ellen. A legszél­sőségesebb reakciós erők a május 28-ra kitűzött választá­soktól való félelmükben a katonai puccs fegyveréhez nyúltak és ezrével vetik bör­tönbe a görög demokratákat. A minap vált ismeretessé Andreas Papandreu, a Cent­rum baloldal vezetőjének drámai körülmények közötti letartóztatása. Andreas Papandreu, akit az udvar és a junta már az As- ptda-perben fővádlottnak te­kintett, csupán azért kerülhet­te el a bírósági tárgyalást, <a oer lezártával a vádlottak sú­lyos börtönbüntetést kaptak) mivel képviselő és mentelmi joga ellenfeleit ebben meg­akadályozta. Most kezükbe kaparintották és mint Koliasz miniszterelnök bejelentette, apjával, az agg Papandreuval együtt különleges bíróság elé állítják. A karácsony előtti naplókban politikai irodájában találkoz­tam Andreas Papandreuval. Beszélgetésünk még Parasz- kevopulosz hivatalnok kor­mányának kinevezése előtt folyt le. Tekintve, hogy ab­ban az időben néhány nem lé­nyegtelen kérdésben nem ér­tett egyet pártja hivatalos vo­nalával — nyilván a pártfe­gyelem miatt — azt mondta, hogy nem ad hivatalos inter­jút, hanem csak tájékoztat és nem hatalmazott fel nevé­nek felhasználására. Miután most ismerjük le­tartóztatásának és börtönbe vetésének körülményeit és azt a nem mellékes közle­ményt, hogy különleges bíró­ság elé állítják, felmentve ér­zem magam korábban tett ígéretemet illetően. A Centrumon belül And­reas Papandreu csoportja számszerint nem túlságosan jelentős, — kb. 40 képviselő csoportosul köréje — azon­ban befolyásuk széles. A bur- zsoá pártok és ezek külön­böző árnyalatai és szárnyai között ugyanis Andreas Pa­pandreu csoportjának volt a leghaladóbb a politikai kon­cepciója. Nem véletlen tehát, ami vele történt. Beszélgetésünk elején a vá­lasztások lehetőségeiről szólt. A görög nép demokratikus erői, az alkotmány által meg­szabott határokon belül, a de­mokratikus választásokat szorgalmazzák. Az udvar és a jobboldal ezzel szemben — mint mondotta — a terrorvá­lasztások lehetőségét is fon­tolgatja. Mindjárt hozzátet­te, hogy az utóbbiak félnek is ettől, mert tudják, hogy a nép már nem olyan, mint az 1965- ös államcsíny idején. A nép a bántalmazások, letartóztatások és a politikai p>erek ellenére sem adja be derekát. Az udvar — mondotta And­reas Papandreu — szívesen fordulna a diktatúra eszközé­hez, s ebben a hadsereg jobb­oldali vezetése hasonló néze­teket vall. Papandreu azonban akkor úgy vélte: az udvarnak, s a vele szoros kapcsolatban levő amerikaiaknak számol­niuk kell azzal, hogy Görög­ország nem Latin-Amerika. Ezért a görög válság megol­dásának demokratikus látsza­tot szeretnének biztosítani — gondolta Papandreu, ezúttal rossz jósként. Következésképp választásokat kell tartani. Az azonban még nyitott kérdés — emelte fel a hangját —, hogy ezek a választások az alkot­mányban biztosított demokra­tikus jogok betartásával tör­ténnek-e, avagy terrorválasz­tásokká fajulnak. Andreas Papandreu határo­zottan kijelentette: az 1965. július 15-e után kialakult helyzetért a királyt és környe­zetét terheli a felelősség. A fiatal Konstantin, aki a 65-ös államcsínnyel akkor gyakor­latilag az ország miniszterel­nöke lett, teljes zavarba ke­rült és keresi a kiutat, hogyan lábalhatna ki a helyzetből. Egy biztos — jósolta, sajnos helyesen —, az udvar és a jobboldal elsődleges célja azt megakadályozni, hogy egy esetleges választáson a Cent­rum abszolút többséget kap­jon. Beszélgetésünk során And­reas Papandreu nem zárta ki a diktatúra veszélyét, tehát mint reálpolitikus számolt az udvar és a hadsereg felső ve­zetésének legszélsőségesebb lépéseivel is. Egyben azt is megállapította, hogy a nép a diktatúrát elutasítja. A dikta­túra egyben azt is jelentené — mondotta —, hogy a király ez­zel alkotmányon kívül helyezi önmagát. Egyébként ez az amerikaiak számára sem len­ne szerencsés megoldás, mert a diktatúra egy újabb polgár- háború lehetőségét idézné fel. Amikor szóba kerültek egy esetleges Centrum-kormány tennivalói, az ifjabb Papand­reu elsősorban az udvar sze­repéről beszélt. Görögország­ban hagyományos — mondot­ta —, hogy a király és kör­nyezete, az alkotmányban le­fektetett jogokat túllépve, ak­tívan beleavatkozik a politi­kába. Ezt meg kell változtatni. vissza kell térni az alkotmá­nyossághoz. Ugyanígy tartha­tatlan, hogy a hadsereg felső vezetése a királynak engedel­meskedik. az ő utasításait kö­veti, holott o hadsereg nem le­het az udvar eszköze. A had­sereget parlamenti többségre támaszkodó kormánynak kell alárendelni. A hadsereg problematikájá­val van összefüggésben a kor­mány és a szövetségesek vi­szonyának kérdése is. Mint mondotta, a görög tisztikar el­sősorban a NATO-ra tesz es­küt és csaK másodsorban a hazája iránti hűségre. Mind­járt hozzáfűzte, hogy Görög­ország a Nyugat szövetségese és ezen a Centrum sem akar változtatni. De úgy vélte, hogy azokon a kötelességeken és jo­gokon túl, amelyet az Atlanti Szerződés magában . foglal, Görögországnak teljes mozgá­si szabadságra van szüksége a gazdasági és kulturális kap­csolatok bővítése és fejlesztése terén, blokkokra való tekin­tet néliküL A továbbiakban más jellegű kérdésekről is szót ejtettünk. Tekintve, hogy közgazdasági professzor, mindenekelőtt gaz­dasági kérdésekről. Véleménye szerint Görögországnak is tervgazdálkodást kellene foly­tatnia, természetesen más nyu­gati országok példájára gon­dolt, ám az „eredeti" szocia­lista példákat véve figyelem­be. Szólt arról, hogy a viszo­nyokat tekintve Görögország­ban nem a nehézipar elsődle­ges fejlesztése lenne a cél, ez csak egy távolabbi feladat tár­gyát képezheti. A mezőgazda­ságban mindenekelőtt a föl­dek feljavítása volna sürgős, hogy bővíthessék a mezőgaz­dasági termékek választékát és új kultúrák meghonosítását A görög népgazdasági mérleg­ben a láthatatlan bevételek közül a többi között rendkí­vül jelentős az idegenforga­lom. Erre utalva említette, hogy fontos feladat az idegen- forgalom fejlesztése, mindjárt hozzátéve, hogy ezt semmi­képpen sem olyan „kabarésze­rűen” kell fejleszteni, mint ahogy ez az utóbbi években történt. Andreas Papandreu komor szavai ellenére is bizakodóan búcsúztunk el egymástól. A helyzet azonban baljósra for­dult. Igazolódtak az ifjabb Pa­pandreu legrosszabb sejtései, s ma megdöbbenten figyeljük a távirati irodák híreit a görög demokraták, köztük Andreas Papandreu sorsának alakulá­sáról. De ne feledjük Andreas Papandreunak azokat a sza­vait sem, amelyekben jó előre kétségbeesettnek és végső perspektívában kilátástalan­nak ítélte meg á jobboldal ultima rációját, a nyílt dikta­túra eszközét. Boros Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom