Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-27 / 98. szám
HOLNAP: ÜLÉST TÁRT A VÁROSI TANÁCS Pénteken, április 28-án, délelőtt kilenc órai kezdettel a városi tanács épületének első emeleti nagytermében ülést tart Cegléd város tanácsa. A* ülésen többek közt megvitatják a városban működő termelőszövetkezetek 1966. évi gazdálkodását, az 1966. évi költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolót. Jóváhagyják az 1967-es költségvetési tervet és a városfejlesztési terv módosítását is megvitatják. Ezeken kívül a népi ellenőrzési bizottság jelentésével és első félévi munkatervének jóváhagyásával foglalkoznak. Kézimunka-kiállítás Abonyban Abonyban, o községi kézimunka szakkör isimét megrendezi a művelődési házban az évenként szokásos kézimunkakiállítást. Népi hímzéseket, horgolt terítéket, függönyöket, kötött ruhadarabokat, holmikat is bemutatnak most, és sok érdeklődőt várnak a vasárnap délelőtt nyíló kiállításra. A látogatók hároiyi na-, pig tekinthetik meg a bemu-’ tatót; vasárnap, hétfőn és kedden, délelőtt 9 órától este 6 óráig. PEST MEGYEI HIPLAP KÜLÖN KIAPÁS A A CEGLÉDI JÁRÁS és CEGLÉD VAROS Q XI. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1967. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Több tenniakarás, nagyobb lelkesedés Kongresszusra készülnek a fiatalok Jelentés a KISZ akcióprogramjának tapasztalatairól Az idén valamennyi KISZ- alapszervezet vezetőségének és tagjainak egyaránt egyik legfontosabb feladata volt az akcióprogram elkészítése. Meg kellett határozniuk valameny- nyi idei feladatukat, melyeket a KISZ VII. kongresszusának előkészítésére kell majd tenniük, vagy az ifjúsági mozgalom már előre meghatározott a számukra. Az akcióprogramok kezdeti tapasztalatairól most készült el a jelentés a KISZ ceglédi járási bizottságán. A szervezést, az előkészítő munkát már januárban megkezdték. Megbeszélték az alapszervezeti titkárokkal az Hogyan kell kirándulni? HAJÓN ESZTERGOMBA A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezete a napokban bemutató vezetést szervezett a TIT országjárások vezetői számára. A meghívottak és a vendégkirándulók hajón látogattak el Esztergomba, s útközben a Duna jobb és bal partjának szépségével, látnivalóival is megismerkedtek. Esztergomban gazdag, mintaszerű program várta a kirándulókat. Meglátogatták az esztergomi várat, a gótikus várkápolnát és a most folyó ásatásokat. Megtekintették a letűnt évszázadok magas kultúrájáról tanúskodó kőtárat is, majd az esztergomi bazilikát. A ceglédi kirándulóknak különösen élményszerű volt ez a látogatás, hisz a ceglédi református templomot is Hild József építőművész, az esztergomi bazilika tervezője tervezte. Ellátogattak a káptalani kincstárba és az Európa-hírű Keresztény Múzeumba. (ri-lá) Az új mechanizmusra várnak Gépszín és korszerű javítóműhely kellene A Kőröstetétleni Állami Gazdaságban serényen folyik a tavaszi munka. Traktorok dolgoznak a földeken, műtrágyázzák az őszi és a tavaszi vetéseket. Serényi József, a gazdaság agrármérnöke elmondja, hogy a 2600 holdas szántóterület megművelését huszonhárom traktor végzi. A búza- és kukoricatermelés minden munkáját gépesítették. így tudták elérni, hogy egy mázsa búza termelési önköltsége 110—115 forint között yan, és egy mázsa kukorica sem került többe száz forintnál. További gépesítésre törekednek, azt szeretnék, ha minden termelési ágban korszerű feltételek mellett folyhatna a munka. Általában nem idegenkednek az újtól, próbaüzemeltetésre is szívesen fogadnak gépeket. Még több gépet szeretnének használni, hogy a nehéz fizikai munkát csökkenthessék és korszerű műveléssel emelhessék a termésátlagokat. — Mire volna legnagyobb szükség a gazdaságban? — Először is gépszín és jól felszerelt javítóműhely kellene — mondotta az agro- nómus. — Miért nem építettek eddig? — Előbb a szociális létesítményekre kellett a pénz. A _ munkásszállásra például nagy j szükség volt. Emellett soksok rendelet kötött bennünket. Várjuk már az új gazdasági irányítást, amelyben önállóbban gazdálkodhatunk. Blaskó István a gépparkon vezet végig, ö a gazdaság gépészeti vezetője. — Hogyan végzik a gépek karbantartását? — A főjavításokat a központi telepen, a kisebb munkákat és a váratlan javításokat mi végezzük, öt lakatos, egy kovács és egy bognár szakmunkás dolgozik nálunk. Jól dolgoznak a kőröstetétleni gazdaság gépjavító brigádjainak tagjai. Részben az ő munkájukat dicséri, hogy jó ütemben folyik a tavaszi munka a határban. (gulicska) akcióprogram elkészítésének menetét, együttes tervezésének módszereit. A részterületeket külön megvitatták és az alapszervezetek adottságait figyelembe véve javaslatokat adtak a végrehajtásához. A helyi párt és gazdasági vezetők is segítettek a fiataloknak. Az idei akcióprogram sok fontos és szép feladatot állít a fiatalok elé. A lezajlott tanácsválasztások, a forradalmi ifjúsági napok előkészítése és lebonyolítása, a KlSZ-vezető- ség újjá választása és a kongresszusi felkészülés az egymást követő, legfontosabb tennivalók. A továbbiakban a munka, a művelődés és a sport adja a fiatalok mozgalmi tennivalóinak egy részét. Programjukban fontos helyet foglal el a termelési versenymozgalom. Védnökségvállalások, társadalmi munkák egész sora jelzi a fiatalok felelősségérzetét, tenniakarását. Az abonyi József Attila Tsz fiataljai például a rét és a legelő javítását vállalták társadalmi munkában, az albertirsai Dimitro-vban fásítanak a KISZ-esek. A törteti Aranykalász Tsz fiataljai a klubterem építésében vállaltak munkát. Az akcióprogramok teljesítését tehát minden alapszervezet kötelességének tartja. Folyamatosan, lelkiismerettel igyekeznek a vállalt munkát elvégezni, lelkesen készülődve a KISZ VII. kongresszusára. (—es) Védekezés füstöléssel, permetezéssel Nincs jelentősebb fagykár a gyümölcsösökben A város határában igazi tavaszi pompát öltöttek a gyümölcsösök. Virágba borultak a cseresznye-, meggy-, sárga- és őszibarackfák, de már bontogatják szirmailkat a korai és kései almafajták is. A tavaszi virágpompa a korán beköszöntött, meleg napsütéses időnek köszönhető, amit, sajnos, hirtelen lehűlés váltott fel. — Tett-e lzárt a gyümölcsösökben a váratlan hideg, s van-e mód a védekezésre? — kérdeztük Takács Imrét, a földművesszövetkezet főagro- nómusát. — Nagyobb veszélyt nem jelentettek sem a város, sem a járás területéről. Ha az időjárás nem rosszabbodik, a jelek szerint bő gyümölcstermést várhatunk. A konyhakertészetekben viszont mutatkozik fagykár. Egyes helyeken, ahol kihasználva a pár napos meleg időt, kiültették a palántákat, itt-ott bizony alaposan megcsípte a fagy a növényeket. Különösebb aggodalomra itt sincs ok, mert a kár elenyésző. — A szőlőkben? — Egy, másfél hét múlva virágzik a szőlő. Ha az idő nem javul — különösen éjszaka — itt már nagyobb gondot okoz a fagyveszély, ugyanis a szőlő, virágzás idején, igen érzékeny a hidegre. A fagyveszély elhárítására, illetve megelőzésére a füstölést kell alkalmazni, de reméljük, erre nem kerül sor. — A várható hőemelkedés sem lesz előnyös sem a kertészetek, sem a gyümölcsösök számára. Ugyanis a hirtelen bekövetkezett meleg idő, kicsalogatja a hideg elől elibújt férgeket, s nagy kárt tehetnek a növényzetben. Ennek elkerülésére nagy segítséget nyújt a földművesszövetkezet permetező brigádja — mondotta Takács Imre. (csat-) CSAK KIVÁNCSI OLVASÓINKNAK! CEGLÉDI SOKFÉLE — A cigányszéki halastavat a Dózsa Népe Tsz ismét használatba veszi. A nád irtását jelentős területen elvégezték, s a hét elején nagy teljesítményű motoros szivattyúkkal megkezdték a tó feltöltését. Egyéves halivadékkal népesítik be a halastavat. majdnem kerül. egymillió forintba ★ — A Kálvária temetőben a román hősi sírok környékét parkosítják. A Vörös Csillag Tsz emlékművet emel az elesett román katonáknak. Tizenkilenc esztendős „vándormadár" ügyeivel foglalkozott legutóbb a járásbíróság. Zelei József, foglalkozás nélküli ceglédi fiatalember az elmúlt két esztendő alatt hat esetben változtatta munkahelyét. Tavaly november végén a Húsipari Vállalattól is kilépett, mivel kevesellte keresetét. Azóta sehol nem vállalt állandó munkát. Karácsony előtt a Nyugati pályaudvaron nézelődött, és amikor a bukaresti gyors beérkezett, hordárnak jelentkezett. Az egyik erdélyi utas két bőröndjét azzal a trükkel vette át, hogy elviszi a taxiállomásig. Amíg az utas visszalépett a harmadik csomagért, Zelei eltűnt a tömegben és a két bőrönddel Ceglédre utazott. A zsákmányt nőismerősénél helyezte el és a zsib- piacon próbálta értékesíteni a lopott holmikat. Azonban próbálkozásán rajtavesztett,; mert a rendőrség igazoltatta így fény derült a lopásr^. A nyomozás -sorári ' kiderült, hogy Zelei József egykori budapesti munkahelyén munkatársának öltözőszekrényéből elemelte a személyi igazolványt és azzal vett kölcsön a ceglédi kölcsönzőboltból egy táskarádiót. Tavaly novemberben kerékpárt is lopott, amelyet készpénzért és karóráért kótyavetyélt el. Zelei Józsefet a járásbíróság — nem jogerősen — egy évi szabadságvesztésre ítélte, amelyet szigorított körülmények között kell letöltenie. (— esi) — 1904. április 20-án nagy vasutassztrájk kezdődött, melyben teljes számmal részt vettek a ceglédi vasutasok is. A forgalom teljesen megbénult. A fővárosi lapokat ekkor hozták először „automobillal” a városba. ★ — Cegléd bel- és külterületén 337 kilométer olyan tanácsi kezelésű utat tartanak nyilván, amelyek az országos közúti hálózatba nincsenek felvéve. Ezekből 8,6 kilométer makadám és 315,6 kilométer kiépítetlen földút — A városi tanács költségvetési szerveinek 1967. évi ösz- szesített tervezetét 52 534 000 forint összegben állapította meg és hagyta jóvá a legutóbbi vb-ülés. ★ — A Déli úton az úttest befejező szakasza is elkészül ebben az évben. Az aszfaltozás — A vasútállomás környékét és a Rákóczi úti házakat kapcsolják be először a veze- > tékes gázellátásba, ezért a Rákóczi út külső szakaszán ebben az évben csak tereprendezést végeznek és füvesítenek. (Sz. I.) Ceglédi négyes a lottón Az utóbbi időben a szerencse nem kerüli el Cegléd városát. Nemrég adtunk hírt komolyabb lottónyereményekről, és. most ismét ilyen hírt kaptunk a városi lottókirendeltségről. A 16. játékhét egyik négyes találatát ceglédi játékos tippelte. Nyereménye több mint 56 ezer forint. — Ez az összeg még a leglelkesebb lottózó egy évtizedes lottószelvényköltségeit is megtérítené... A zsellérek közül jött népvezér URBÁN PÁL (1855—1942) 1 Szorgalmas építőbrigád korlati, óvatos, parasztibban gyanakvó, eszes, ravasz és szívós. Amaz átfogóbb és általános, volt benne fölösleges nyíltság az ellenséggel szemben a szuronyoknak takarat- lan mellel rohanók típusából. Emez aprólékos, az előre vesztesnek látszó csatát kerülő, ennélfogva eredményesebb, megnyerte az ütközeteket. Várkonyi ideológiáját ma az egyetemek és mozgalmi intézetek vizsgálgatják, emlékezetére márványtáblákat avat a hálás utókor, Vrbán emlékét felszívta az idő, beolvadt a névtelenségbe. E sorok ébresztgessék a zsellérek közül jött népvezért, a következetes internacionalistát, a hallhatatlan munkabírású, százfelé figyelő tevékenykedőt, kinek néhány évvel közéleti indulása után már kikristályosodott osztályhűsége és politikai programja. „Én a mozgalom keletkezését és terjedését a gazdasági viszonyok eredményének tartom. Most 1897-ben csak a nagybirtok tud gazdálkodni gépekkel. A kisbirtokos nem bírja a versenyt és felszívódik a proletárok közé. Egyre több munkás lesz munkanélküli. Szárazkenyéren tengődünk és gyermekeinket nem tudjuk iskolába járatni... Eljön az idő, mikor a nép vissza fogja venni az uraktól, amit eddig adott... Adjátok meg a szocialistáknak a zsandárszuronyt, a golyót ... de tiveletek mi lesz, megszokott naplopók, kik saját munkátok árán sem vagytok képesek egy tépett fiavarjút sem eltartani. Tanuljátok megbecsülni a munkáskezet, mely munkája által nektek kenyeret nyújt”. OKOSSÁGÁVAL mindig talált egy polgármestert vagy egy minisztert födözetnek, s a rászedett polgárság fogcsikorgatva vette tudomásul Vrbán Pál létesítményeit: a Szociáldemokrata Párt fedőszervét, a Mátyás király Olvasó Egyletet, Kelet-Európábán legelsőnek a negyven ceglédi agrárproletár homokpusztai termelőszövetkezetét, az építőmunkások, famunkások, csizmadiák és cipészek, molnárok és malommunkások, vasutasok és szabók, mindenekelőtt a földmunkások szakszervezeteit. Aratási szerződéseket fogalmazott, és sztrájkokat irányított. Vezette a termelőszövetkezetet, annak vetőgépet, darálót és cséplőgépet vásárolt, hitelt szerzett a Kisfaludy utcai Munkásotthon megvételére. Intézte a helyi párttszervezet ügyeit, beleszólt a város gazdálkodásába, mint tanácstag a Szocialistatanya virilisjogán. Hídvégi Lajos (Folytatjuk) I. MAS A JOBBAGY, más a zsellér, bár mindkettő paraszt, de alapvető különbséggel. A jobbágynak már a feudalizmusban volt termelőeszköze, ennélfogva haszna a piacra vitt jószágból, gabonából, borból és ezekből származó nem is jelentéktelen felhalmozott tőkéje. A zsellérnek sohasem a történelem folyamán. Béresgazdáknak és pureceknek két szélsősége között százféle változatuk élt a falusi és a mezővárosi társadalom legmélyén, várva a prófétákat, akik kivezetik őket az ígéret földjére. Jobbágyprobléma negyvennyolc után már nem volt, a Budai Nagy Antalok, Dózsa Györgyök és Mészáros Lőrin- cek vérén érett gyümölcsöt a jobbágyból lett gazdák szüretelték le a magyar polgári forradalomban. A CEGLÉDI ZSELLÉREK nagy emberei várattak magukra, de megjöttek a velük vajúdó század végére nagy vállalkozásokra és áldozathozatalokra. Várkonyi Istvánt és Urban Pált osztálya, a vak hajnaloktól a szürke estékig verejtékező kétkezi munkások: kapások, részes aratók, napszámosok rendje adta magából, egy időben, életkorra is csupán három esztendő eltéréssel. Várkonyi koncepciókban gazdag, széles horizontú, európai színvonalú, Vrbán erősen gyaMindig talál valami mimikát magának az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet építőbrigádja. Nemrég például s sertésfiaztató átalakításakor látták nagy hasznukat. Most is sokféle, apróbb^nagyobb munka vár rájuk Többek között meg akarják kezdeni a Vámosi-féle szénaszárító berendezés elkészítését is, hogy amiSőr már szükség lesz rá, készen álljon. Irta és fényképezte: Jakab Zoltán Bíróság elölt a bukaresti gyors „hordára" Zsibpiacon értékesítette a lopott külföldi zsákmányt
