Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-26 / 97. szám
Szentendre XI. ÉVFOLYAM. 32. SZÁM 1961. ÁPRILIS 26., SZERDA A „PEST MEGYE I HÍR LA P K Ü LÖN KIADÁSA Tisztább várost és községeket! Újerőre köp a járási Vöröskereszt Szigetmonostor és Kisoroszi a példa A régi világban vöröskeresztes „úrhölgyek” jótékonykodtak. Auguszta főhercegasszonytól kezdve a szentendrei polgármester feleségéig minden úrinőnek illő volt „vöröskereszteskedni” és megfelelő alkalmakkor a „cselédeket, mosónőket” kegyesen megajándékozni. Vöröskeresztes szervezeteink ma igazi belső tartalommal, ténylegesen működő, közhasznú csoportok. Egészségügyi hálózatunk, orvosaink, védőnőink és betegápolóink segítő támaszai. A járási elnökség ülésén ismertették a Magyar VöK S v / •• v KÉRJÜK, I JELENTKEZZEN! Az íróasztalon kézirat- § I halmaz. Mellettem az író- !j gép kopog. Szóval, amo- | lyan megszokott szerkesz- S * tőségi hangulat. A telefon ^ | megcsörren, aztán meggon- \ | dől ja magát és folyamata- \ | san csöngetni kezd. Be kell ^ ^ fejeznem még ezt a mon- ^ ^ datot. A telefon közben ap- ^ & tó levegőt kapkodva csen- ^ & get... csenget... ^ | —“ Itt a Szentendre szer-| | keszfősége ... S — Kérem, tiltakozni aka- S | rok! | ^ —Mi ellen? ^ — Most hallottam, hogy\ % a Duna-parti sétány mell- ^ s védjére még rácsot is akar- ^ ^ nak tetetni! ^ — Ki mondta ezt? Mi ^ 5 nem akarunk, de nem is !g tudnánk ... ^ — Nem maguk. A ía-§ ^ nács. ^ ^ — De kérem, ki mondta § § ezt önnek? ^ — Én ezt most hallottam, ^ ^ hogy kitől, az nem fontos. ^ 6 Csak azt mondhatom, hogy ^ § ez ellen tiltakozom én, és ^ ^ mindenki, aki hallotta! ^ ^ — Legalább azt mondja § ^ meg kivel beszélek? % | $ ^ Letette a kagylót. Csak§ | egy lehetőség van. Kérjük ^ jelentkezzen, aki telefonált, § | vagy az, aki a rácsról töb- § S bet tud. $ Vagy a legjobb az lenne, ^ 5 ha az jelentkezne, aki ki ^ találta a rácsot. Csak egy ^ ^ interjú erejéig! röskereszt megyei elnökségének versenyfelhívását, az 1967. áprilistól 1968. áprilisig tartó verseny részletes feltételeit. Röviden összefoglalva: jobbá, aktívabbá kívánják tenni a vöröskeresztes munkát. Több embert kívánnak a munkába bevonni, elsősorban a közegészség- ügyi munkába. A legjobb városok és járások munkáját a megyei elnökség pénzzel jutalmazza majd. A verseny kiemelkedő pontja: a tisztasági mozgalom ki- szélesítése. Eddig is látogatták a lakóházakat, vizsgálták a házak, lakások, udvarok tisztaságát, egészség- ügyi helyzetét, de persze sem Szentendrén, sem a községekben nem jutottak el minden házig, minden lakásig. Talán éppen azokat nem látták, ahol a legsürgősebb lenne a segítség, a közbelépés. A felmérés szerint az egész járásban a lakóházak 55 százalékát értékelték. A rendelkezést módosítani kellett A „Tiszta udvar, rendes ház táblákat nagyobb számmal kívánják az arra érdemeseknek kiosztani, mégpedig minden esetben az érdekeltek jelenlétében, nyilvános tanácsüléseken. A jövőben szélesíteni akarják az egészségügyi felvilágosítás munkáját elsősegély- nyújtó-, betegápoló-tanfolya- mok, rendszeres egészség- ügyi előadások megszervezésével. A taglétszám tekintetében a legkisebb községeink mutatják a legjobb példát. Szigetmonostoron például százhúsz és Kisorosziban kilencven, ugyanakkor Dunabog- dányban csak nyolcvannégy és Visegrádon mindössze ötven a tagok száma. A családvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, az alkoholizmus elleni eredményes küzdelem, mind-mind része annak a munkának, melyet a mai vöröskeresztesek folytatnak, amelyhez mindenki segítségét kérik. H. L. Indokolatlan indokok? című cikkünkre ismételt válasz érkezett az Elektromos Művektől. Ebből az alábbiakat idézzük. „Szentendrei üzemosztályunk — az említett áramzavar késedelmes megjavításában — az általános rendelkezés alapján járt el, amit azonban a t. szerkesztőség közérdekű cikkei nyomán szükségesnek láttunk módosítani. Szentendre városi jellegére való tekintettel intézkedtünk, hogy üzemosztályunk a munkaszüneti napokat megelőző délután és a munkaszüneti napokon is két-három óra hosszat javítsa ki a bejelentett hibákat. Megköszönjük, hogy felhívták figyelmünket egy olyan körülményre, amely városi jellegű helyen nem tartható 14 évet kapott a gyilkos Muhos József alacsony, szürkülő hajú, csendes kis ember volt. A kertészetben, ahol dolgozott, szinte a szavát sem lehetett hallani. Talán apró termete tette visszhúzódóvá: félt embertársai gúnyolódásától. Csak akkor érezte mofenn és kérjük közlésünk szí- 9át egyenrangúnak másokkal, vés tudomásul vételét” Kevés a kézbesítő — nem lehetne-e több is? Egykori „stanglis" kútjaink — és amelyik már nem kell A kút — szerintük, ma már csak arra jó, hogy az autósok ott mossák le a kocsijukat. Így azután sárossá, mocskossá teszik az ottani utcákat. Szeretnék, ha műszaki szemle döntené el ennek a kútnak a további sorsát. Százéves a magyar posta Szentendrén is — volt a címe a közelmúltban megjelent írásomnak, melyben a centenárium alkalmából nem kizárólag dicsérő szavakkal emlékeztem meg szentendrei postánkról. Cikkemben mások által elmondott panaszokat is szóvá tettem. Mivel írásom különféle visszhangokat váltott ki, szükségét éreztem annak, hogy felkeressem Anzalóczy Lászlót, a hivatal vezetőjét. Reggel kilenc órakor léptem be hozzá. — A legjobbkor — mondta —, mert az újságcikk kapcsán a kézbesítők is szeretnének velem szót váltani, s rajtam keresztül a város lakóival. Mikor beléptünk a kézbesítők szobájába, éppen a napi posta átvétele folyt. Átvették körzetük postáját és táskájukba rakva indultak a második, a lényegesen hosszabb „futamra”. A reggeli „első meneten” ugyanis már túl volt mindegyjküjc.. .T^toUll^ hajnalban az újságokat hordják széjjel. Ez idő szerint tízen vannak kézbesítők és rajtuk kívül még két „tartalékos” is dolgozik. Nagy szükség van a tartalékosokra, hiszen jelenleg is négy beteg kézbesítőt kell helyettesíteni. Az ilyen kiesések okoznak azután néha olyan kellemetlenségeket, mint amilyen legutóbb történt az Erdélyi utcában. Éppen ennek az állandó létszámhiánynak következtében két kézbesítő még ez ideig nem tudta kivenni a tavalyi szabadságát sem. Az „alaplétszám” — az évekig tartó állandó létszámhiány után — most be van töltve és a hiányzó négy kézbesítő helyettesítése is megoldható lenne, szerződéses alkalmaztatással. Csak éppen jelentkező nincs! A fizetés, ha nem is túl magas — miután nem kíván előképzettséget — nem is megvetendő. A kézbesítők és a hivatalvezető egyöntetű véleménye szerint eléri a havi 1700—1800 forintot. Fiatalember számára bizony nem akármilyen lehetőség! Ugyancsak szerződéssel — hírlapkézbesítőt is tudnának alkalmazni. Itt minden lap után 12 fillért kap a terjesztő, s napi négy-öt órai munkával megkeresheti a havi 1200 forintot. Az elmondottakból csak azt a következtetést tudtam levonni, hogy szükség lenne a létszám és béralap felülvizsgálására és felemelésére. Talán akkor könnyebben találnának fiatal kézbesítőket és könnyebb lenne a betegek helyettesítése is. No, és nekünk se lenne okunk panaszra. Horváth Levente Krétával ecsettel ha fegyvere volt. Ezért lépett — többek között — a vadásztársaság tagjai közé is. Ilyenkor aztán az ellenkező végletbe esett: nagyhangú, kötözködő lett. Emiatt a rendőrség egyszer be is vonta fegyverviselési engedélyét. Ez nagyon fájt neki, és addig-addig könyörgött, javulást ígért, míg vadász- fegyverét visszakapta. A „rendőrség” és a „rendőr” szó azonban vörös posztóvá vált ezután számára. Történt egyszer, hogy munkájából későn tért haza. Felesége számon kérte késését. Erre váratlanul dühbe gurult, nemrég visszakapott vadász- fegyverét megtöltötte és azzal fenyegette meg asszonyát. A nő a szomszédban lakó fiatal házaspárhoz menekült. Muhos utána ment és a ház ajtajában őrködő fiatal férfitől követelte, hogy azonnal küldjék tússzá feleségét. Az nyugtatgatni próbálta. Amikor semmilyen szép szó nem csillapította le a fegyverével hadonászó, dühöngő kis embert, a rendőrségei fenyegette meg. Mihelyt a rendőrség szót kimondta, Muhos dühe még fokozódott és sörétes puskáját közelről a fiatalemberre sütötte, aki összeesett és meghalt. Muhost véres tette kijóza? nította és az erdőbe bujdosott. Másnap reggel bement a faluba és fegyverrel kényszerítette a postáskisasszonyt, hogy azonnal telefonáljon a rendőrségre. Hívja ide őket, mert ő szörnyű bűnt követett el. Jöjjenek és tartóztassák le. Ezután kirohant a postáról, ahol beleütközött egy motorkerékpárjáról le- ] szálló rendőrbe. Ilyen gyors : találkozásra nem számított. j Fogta fegyverét és a rend- \ őrre is rásütötte. Azt sze- | rencsére bukósisakja megvéd- : te a súlyosabb sérüléstől. Mi- | re a rendőr a váratlan táma- j dás után felocsúdott, Muhos | már messze járt. Újra kiment \ az erdőbe, fegyverét elrejtet- \ te, aztán bement a szomszéd !faluba és most már maga t jelentkezett a rendőrségen ... Kihallgatásakor semmire i sem akart emlékezni... — j Igaz, hogy ittam, de nem ! emlékszem, hogy bárkire is ; rálőttem volna.. ! — ezt : hajtogatta. — Elmeszakértők | is megvizsgálták és teljesen i épelméjűnek találták, i Muhos József 14 évet ka- | pott. H. S. I Víkendház-fosztogatók ; kerültek rendőrkézre Molnár j Lajos 20 éves és Gáspár Béla \ 19 éves pócsmegyeri lakos, S. ; I. és M. T. fiatalkorú társaik- l kai betöréses lopásokat követ- ; tek el Surányban. Főleg az el- I hagyott víkendházakra specia- í lizálták magukat. Az ott talált j felszerelési és egyéb értéktárgyakat magukkal vitték. Ti- : zenhárom alkalommal követtek el betörést. Tetteikért a napokban kell ; felelniük a bíróság előtt. es Az idén tizedszer... Szeptember 16-október J;| kulturális napok A szentendrei kulturális napok megrendezésére ebben az évben tizedszer kerül sor. A tervek szerint a jubileumhoz méltóan, az idén a kulturális napok eseményei már túllépnek a város határain. Szervesen beilleszkedik ugyanis a Dunakanyar nyári programjába, annak befejező eseménye lesz. A kulturális napok szeptember 16-án kezdődnek és október 1-ig tartanak. Az ünnepi alkalomból emlékérem kibocsátására is gondolnak, mellyel azokat a társadalmi aktívákat kívánják kitüntetni, akik a kezdeti lépesektől, a tizedik évfordulóig sokat fáradoztak a kulturális napok megteremtésén és rendezésén. Az idei rendezvény egy-két érdekesebb eseményét megemlítjük: Antal Imre zongoraestje, a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének estje, az Ulcisia művészklub irodalmi estje, táncdalest és még sok más érdekes esemény szerepel a tervben. Természetesen a már hagyományos kiállítások sem maradnak el. A bélyeggyűjtők, a képzőművészeti szakkör, a fotószakkör is jelentkeznek és talán elsősorban „A szentendrei festőművészek őszi tárlata” lesz a kulturális napok kiemelkedő eseménye. Az itt említett program még csak terv, amely a megnyitásig még módosulhat. Valamikor réges-régen, amikor még nem ismertük a vízvezeték áldásait, az úgynevezett „stanglival” húzható kútjaink szolgáltatták mindennapi vizünket. Elismerten legjobb vizű kútjaink a mai Művésztelep melletti „Szana- tórium-kút” és a mai Rab Rá- by tér (egykori Erzsébet tér) stanglis kútjai voltak. Kór, hogy a megszépült Rab Ráby tér közepén ma csak a kút egykori alapzata áll. A modern vízcsapok öröme ellenére meg kellett volna ezt a kutat eredeti állapotában tartani. És talán még most is visszaállítható lenne. Vannak azonban olyan kútjaink is, melyek ma már feleslegesek. A Szerb Kálvária körüli új telepen a Botond utca sarkán áll például egy ilyen kút, mely a környékbeliek szerint teljesen felesleges. Ezen a környéken minden házba bevezették már a vizet. ________________*_________ S AnuUK liAl'M . . . Jgy szorítják őt mindazok, akik ismerik és szeretik Markó Sándort. Egész életét a társadalomért, a családjáért, a művészetért végzett munka töl- :ötte be. Még ma is olyan tevékeny, lelkes és olyan mozgékony, mint akár harminc évvel ezelőtt. Ezért volt ne- néz megtalálni őt, hogy rövid néhány percben elbeszélgessünk életéről, munkásságáról. Szerencsénkre van egy biztos pont, ahol mindig megtalálni őt: a művelődési otthon képzőművész szakkörének csütörtök esti foglalkozása. Ennek létrejöttében nagy szerepe volt Sándor bácsinak is. — Itt — sportnyelven szólva lazítok... — mondja mosolyogva. — Ezek alatt a kétórás rajzolások, festegetések alatt pihenek a heti jövésmenés után és egyben hódolhatok régi szenvedélyemnek: a festészetnek ... — Igen, festészettel már gyerekkorom óta foglalkozom. Tehetségesnek tartottak, hiszen tizenhat éves koromban ötezer koronás ösztöndíjat kaptam ... Sajnos, hasznom nem sok volt az ösztöndíjból, mert az iskola, amelytől kaptam, beadta hadikölcsönbe ... Érettségi után a Benczúr-féle képzőművészeti szabadiskola és más képzőművész körök szorgalmas látogatója voltam. Sokat festegettem... A Tanácsköztársaság bukása után sajnos, jó időre le kellett mondanom a festészetről. Kenyérkereset után kellett néznem. Kitanultam a retusőr szakmát és úgy-ahogy ez biztosította a megélhetésem ... 1930 MÁJUS 1-E óta élek Szentendrén. Öt barátommal a Kőhegy aljában vettünk há- romholdnyi földet. Kis házakat építettünk magunknak és í okoz a járás. Ennek ellenére^ még két évig vezettem a tsz ^ tehenészetét, míg aztán 1957- ^ ben végleg fel kellett hagyjak ? a nehéz munkával. Társadat- ^ mi tevékenységemet azonban $ ezután sem hagytam abba. $ Nem tudom elviselni a tétlen- $ séget... Tíz évig voltam ta- $ nácstag és közben mint ilyen, ^ a művelődési ÁB-nak is so- J káig elnöke voltam ... Nagyon $ szeretem a művészet minden $ ágát és így a művelődési ott- 5 hon képzőművész körén kívül ? „besegítettem” az irodalmi $ kör megalakításába is... Széles körű társadalmi te- $ vékenységében, művészeti $ munkásságában állandó és ^ hűséges segítőtársa a felesége. ^ — Mindent együtt csiná- ^ lünk! Egyek vagyunk a mun- $ kásmozgalmi tevékenységben 5 és a művészetszeretetben is — $ válaszolja. — Mint ahogy kö- $ zös büszkeségünk hat gyér- $ mekünk, akik valamennyien $ diplomát szereztek, sőt hár- $ man közülük már második 5 diplomával is dicsekedhet- $ nek ... Egyik fiam éppen a 5 múlt évben lett a műszaki tu- 5 dományok doktora — teszi $ hozzá büszkén. BESZÉLGETÉSÜNKET be^ kell fejeznünk. Várja a kép- $ zőművészkör adminisztrációs ? ügyeinek intézése és a számá- $ ra oly kedves heti foglalko- $ zás: a festés. A kör tagjai már$ javában „munkában” van- $ nak... A tárgy: egy virágba- $ borult japánbirság megörökí- ^ tése. Serényen mozognak a 5 kezek ... Sándor bácsi is el- 5 helyezkedik köztük ... Még í gondolkozik: krétával vagy $ ecsettel fogjon munkához ... $ Búcsúzunk ... Magára hagy- $ juk Sándor bácsit és társait, a $ virágzó ág és az alkotás bűvö- ^ létében. Horányi Sándor 5 földműveléssel, kertészkedé sei kezdtünk foglalkozni ot Tizennyolc évig éltem itt csal: dómmal: feleségemmel és h< gyermekemmel... A város felszabadulásána első percétől tevékeny szeri pet vállalt az új, szabad éli megszervezésében. Elnöke vo a földigénylő bizottságnak < részt vett a földreform !eb< nyolításában. A földműve szövetkezet megszervezői után annak elnöke és ügyvi zetője lett. Később többet magával megalakította a Vi rös Rózsa Tsz-t, amelyne évekig párttitkára volt. — Sajnos, 1955-ben egy m< huszonnégy éves koromba szerzett sportsérülésem kiúju és azóta nagy megerőlteté
