Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-26 / 97. szám

Benedek Péter festményei a székesfehérvári tárlaton Idős ceglédi festőművész ne­ve szerepel az újságok kultu­rális rovatában ezekben a hetekben. Székesfehérvárott nem mindennapi tárlaton sze­repelnek képei. A festészet­ben „naiv művészet” címen tartják számon azt a stílust, amelyet Benedek Péter és hasonló műfajban alkotó festőtársai képviselnek. A Népszava vasárnapi cik­ke elismerően nyilatkozik a tárlatról. A cikkíró hangsú­lyozza: „Sikerült javarészt olyan műveket bemutatni, amelyek őszintén, romlatlanul őrzik a naiv látásmódot." Itt a kiállítókat sorolja fel, töb­bek között egy Süli András nevűt, aki Szeged környékén él, és hosszú életéből csupán öt esztendőt töltött festéssel. Vásár Albertirsán Most vasárnap országos ál­lat- és kirakodó vásár lesz Albertirsán, melyre szabály- szerű járlatlevéllel, vészmen­tes helyről mindennemű ál­lat felhajtható. Aszfaltbarok a Déli úton Hideg aszfaltzáró réteggel borították be a Déli út egy szakaszát. A munkával elké­szültek már. Az út aszfaltozá­sa 860 ezer forintba került. A méltatás végén így ír: . nem kevésbé érdekesek a harmincas években hírne­vessé vált Benedek Péter fi­nom festői érzékről tanúskodó, sokkal kevésbé naiv művei.. Benedek Péter festményeiből több a Nemzeti Galéria tulaj­donában van. Legutóbb 1964- ben rendezett kiállítást mű­veiből a ceglédi Kossuth Mú­zeum. Foto: Tóth István PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1967. ÁPRILIS 26., SZERDA A kísérlet igazolta: bevált az újfajta sertéstáp Nem ugyanazt kapja a malac, a süldő, a hízó A takarmánykeverő üzem­ben újabb készítményekkel bővült a tápok és keverékek választéka az elmúlt évben. Ezek között szerepeltek a ma­lacok, süldők és hízók szá­mára — egyelőre csak kí­sérletként — készült táp­takarmányok. Az új gyártmányok kísérleti Szóval és tetfel harcolnak Szabad országban, szabad emberként élni — a mi ifjú­ságunk számára természetes dolog. De szerte a világon nem egy olyan ország van, amelyben elnyomottan, bőrük színe, világnézetük, haladó politikájuk miatt megkülön­Ki figyel oda? A fiú szereti a földet. Ta­nyán cseperedett kamasszá, és ott, az akácoktól, gyümölcsfák­tól körülfogott kis portán ha­tározta el: nem lesz ő városi ember. Itt marad. Amikor az első eke tavasszal belehasított a tsz földjébe és a szél mesz- sze hordta üzenetként a nyir­kos, friss homok illatát, mé­lyen szippantotta magába a várva várt, ismert szagot... Aztán kerékpárjára ült, és el­indult — a városba. Nem akart késni egy pillanatot sem a munkahelyéről. Sohasem ké­sett Az ugri füles ipari tanu­lók előtt példaként emlegették kitartását, pontosságát... Lám, mégis otthagyta a föl­det. Nem ő az egyetlen. Nem az első, vagy az utolsó, aki a faluból, tanyáról a városba ke­rült. A kamaszkori tervek, el­határozások nem mindig vál­nak valóra. Álmodozások ko­ra ... — azt álmodta, hogy földet művel, szánt, vet, szőlőt metsz. És arra ébredt, hogy zakatoló, sivító gép mellett mintamunkásként forgácsolja a vasat. Sohasem akart fémmunkás lenni. Dacból lett az. Első ké­pesítését mezőgazdasági szak­munkásképzőben szerezte. Megismerte a korszerű mező- gazdasági dolgok valamennyi esínját-binját. örömmel tért vissza a hazai földhöz, s ott örömmel fogadták. No, szakmunkás lettél, fiú! Gratulálunk! Épp ilyen em­berre van szükség! Emberre: igaz, szükség volt. Arra kevésbé, amit tanult. „Tanultad, tanultad — figyel­meztették —, de itt nem ez a szokás!” Mert ott célt értek a régi módszerekkel is. Aztán gúnyolódtak is: „Azért tanul­tál, hogy okosabban fogd a kezedbe a szerszámot!” Ö fog­ta, és csinálta, amit rábíztak. Hogy semmi hasznát nem vet­te annak, amit az iskolában tanult? Ugyan, ki figyelt oda? Ügy menekült a földtől, mint aki ellenség elől fut. Azt akarta, hogy ne csak a két ke- ie legyen hasznos, hanem az is, amit tanult. Hisz nem az iskolának, hanem az életnek, a földnek tette! Soha ném akart városi em­ber lenni. És most mégis az lett. Megbecsült, példaként emlegetett szakmunkás. De ilyenkor, mikor már nyitva a szőlő, és hullik a ba­rackosok virágszirma, mélyen a tüdejébe szívja a föld illa­tát, mielőtt munkába indul. Viszi magával be, az olajsza­gú csarnokba, s miközben si- Vít a gépe, arra gondol: este újból érzi majd ezt az illatot. Lassan karikázik hazafelé, s ahogy a pedál forog a talpa alatt, úgy karikáznak a gon­dolatai is. Már nem földműves ember... Dacból nem tér visz- sza a földhöz... nem akar vá­rosi lenni... kiváló szakmun­kás ... Mi lesz belőle? És egyáltalán: ki figyel oda? (eszes) böztetetten élnek az emberek, a fiatalok. Nem tűrnek: har­colnak szóval és cselekedettel szabadságukért, függetlensé­gükért. Április 24-én hazánkban mindenütt megrendezték a fiatalok a gyarmati ifjúság napját, s ezen a napon a gyar­mati országok fiataljai mellett a szabadságáért küzdő, életét áldozó vietnami fiatalokról is megemlékeztek. A ceglédi járásba ez alka­lomból két külföldi diák: mongol és uruguayi érkezett, hogy a gyűléseken a DÍVSZ képviseletében foglaljon állást a szabadságukért harcoló or­szágok fiataljai mellett, a ma­gyar ifjúsággal karöltve. Hét­fő este Dánszentmiklóson ke­rült sor a nagyszabású ünnep­ségre, melyben a vendégfiata- lök is részt veitek. (—es) felhasználói között szerepel a Húsipari Vállalat sertéste­lepe. Tavaly új, az eddigi­nél gazdaságosabb módszert dolgoztak ki szakembereik. A hagyományos takar­mányfelhasználást a kor­szerű táptakarmány ete­tése váltotta fel. A kísérlet bevált, ezt a gyor­sabb súlygyarapodás igazol­ja. — A táptakarmány keve­résének háromféle módja van — mondottá Juhász Já­nos, a sertéstelep brigádve­zetője. — Más kalóriaértékű tápot kap a malac, a süldő és a hízó. A súlygyarapodás gyorsulása mellett a mód­szer előnye az is, hogy a disznók étvágya sokkal jobb. — A telep kétezer férőhe­lyes, most minden ól tele van. Naponta háromszor ete­tünk. Reggel hat órakor már vályúban az első adag. — Hány sertést hizlalnak egy évben? — Évente mintegy 4000 hí­zót adunk át a Húsipari Vállalatnak. Csak azokat a hízókat veszik át, amelyek Jegalább 115 kilósak. Állományunkat a leg­jobban bevált, hizlalásra legalkalmasabb fajtákból válogatjuk ki. — Május első hetében 50 hízót adunk át, majd a hó­nap közepe felé újabb 200 sertést szállítanak el tele­pünkről. A leadás napján nyomban megkapjuk a hiz­lalásra alkalmas süldőket — mondotta a brigádvezető. KISZ járási vb-ülés Ülést tartott kedden dél­előtt a KISZ járási végre­hajtó bizottsága. Az ülés na­pirendjén négy témakört vi­tattak meg. Nagy Ildikó a forradalmi ifjúsági napok le­bonyolításáról és tapasztala­tairól, valamint az 1967. évi KISZ akcióprogram teljesí­tésének eddigi tapasztalatai­ról adott jelentést. Az alap­szervezetekben az új vezető­ség megválasztásának előké­szítéséről, az alapszervezeti és a járási bizottság .új aktívái­nak kijelöléséről Radeczky László tartott beszámolót. TOROK JANOS EMLÉKTÁBLA Emléktáblát állítanak Ta­polcán Török Jánosnak, szü­letése 160. évfordulóján, a ró­la elnevezett utcában. Török János az 1848—49-es szabad­ságharc ezredese, a reformkor nevezetes mezőgazdasági szak­írója és gazdasági szervezője volt. Munkásságának nyoma Pest megyében is megtalál­ható: ő alapította Cegléd mellett a híres szökehalmi gazdaképző iskolát. SPORT Labdarúgás TEXTILRITKA SA GOK Att ■ ■ l Mátyás trónkárpitja — II. Lajos esküvői ruhája ,Divatkép” a XYI. századból Korhű környezetben 18 tel­jes öltözet, miseruhák, fali- kárpitók, régi hímzések, fi­nom szépségű vert csipkék — a textilgyűjtemény legszebb darabjai — várják a Aía- gyar Nemzeti Múzeum má­jus végén nyíló nagyszabá­sú történeti kiállításának láto­gatóit. A Zsigmond és Mátyás ko­rát idéző terem fő falán kap helyet Mátyás kirány arany trónkárpitja, amelynek hur­kosán szőtt és a századok folyamán meglazult arany­szálait majd egyévi mun­kával pótolta a restaurátor. A két és fél méter hosszú, 160 centiméter széles, sűrűn szőtt brokátot Antonio Pollaiuolo tervei szerint 1470—80 között készítették. Az egész világon mind­össze három ilyen kár­pitot tartanak számon, s ezek közül Mátyásé a legnagyobb és kompozí­ciójában is a legszebb. A másik, négyméteres fali­képen egy vadászjelenetet — háttérben egy várral ábrá­zolt a Budán vagy hazájá­ban működött flandriai mes­ter, aki a hagyomány sze­rint Corvin János vadásza­tát és a budai várat örö­kítette meg. Az adott kor­ból méreteiben az egész vi­lágon egyedülálló figurális ábrázolás érdekessége, hogy az tökéletes „divatlap”, mert aprólékos gondossággal mu­tatja be a kor viseletét. A kárpitnak éppen ezért már sok csodálója akadt a mú­zeumlátogató külföldi vise­lettörténészek kőidből. 1522-ben öltötte fel eskü­vői ruháját a 16 éves II. Lajos és a IS éves Mária királyné. Egészen mindkét öltözet arany- és ezüstfonállal legszebb hímzések láthatók majd. A XVIII. század első har­madából II. József gyer­mekkori ruhácskáját, a Maj- thényi-családtól származó ro­kokó öltözeteket állítják ki, mellettük Marie Antoinette aranyhárfájával. Ceglédi Építők—Albertirsa 4:1 (1:1) Területi bajnoki mérkőzés. Ceglédi Építők: Kovács, He­gedűs, Szabó Lajos, Milus, Vass, Barán, Bezzegh, Máté, Gyenizse, Szabó Benő. Edző: Gyér Károly. A Ceglédi Építők csapata a nehéz, mély talajon is jó iram­ban, nagy fölénnyel játszott. Megérdemelten győzött, a gól­arány nem fejezi ki a játék képét. Góllövők: Milus 2, He­gedűs és Máté 1—1. Jók: He­gedűs, Kovács, Bezzegh, Mi­lus. Ceglédberceli Vasutas SC— Nagykőrösi Építők 3:0, (3:0) Területi labdarúgómérkőzés. A ceglédberceliek már az első félidőben bebiztosították győ­zelmüket. Góllövők: Déri, Pün­kösd, Szekeres. Jók: Déri, Pünkösd, Szekeres és Bogdán. Ceglédberceli VSC ifi—Nagy­kőrösi Építők ifi 2:0 Asztalitenisz NB II. Beton- útépítő Vállalat—Ceglédi Vas­utas SE 11:9. Asztalitenisz megyei ser­dülő seregszemle: 1. ceglédi járás első csapata; 2. ceglédi járás második csapata. Fiú egyéniben 2. Kudelich, leány egyéniben 1. Diószegi Éva. Teke. NB II. Szegedi AK— Ceglédi Építők 7:1. Dobott faarány 2581:2428. A ceglédiek mélyen forma alatt játszottak. Raffai 429 fát do­bott. NB tartalék bajnoki mérkő­zés. Ceglédi Építők—Budapesti Művészek 8:0. Dobott faarány 2441—2428. Jók: Kocsis 418, Molnár 415 és Botos 413 fa. (sz) Birkózás A Ceglédi VSE birkózói a Nagykőrösön rendezett Alföldi Kupa birkózóversenyen nem a legjobbant szerepeltek. Len­gyel János (70 kg-ban) első, (87 kg-ban) Tóth Sándor má­sodik lett, (56 kg-ban) Hereing Antal a harmadik helyen vég­zett. Kiskunfélegyházán a ser­dülők országos kötöttfogású versenyén már jobbak voltak az eredmények. 1. Sápi Ferenc, (42 kg-ban). 2. Nagy Miklós (43 kg-ban). 3. Stobenszki Sándor (67 kg-ban). Csapat- versenyben a második helyet szerezték meg. Felnőtt birkózóink Debre­cenben nem értek el helyezést. (sz) Auíósi ügyességi verseny Az autóklub tagjai kocsi­jukkal vesznek részt a május elsejei felvonuláson. Emblé­mákkal, zászlókkal feldíszített autójukkal azok haladnak az első sorokban, akik a válasz­tások lebonyolításában is se­gítséget nyújtottak a Hazafias Népfront munkájához. Az ünnepség után közös ebédet terveznek a nagykőrösi Cifrakerti Csárdában, majd házi ügyességi versenyt tarta­nak a vásártéren. az ^ hím-1 zett patyolat ing is megírta-§ ritka, hogy 1i;ySSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSfSffSSSffSfSSSSSSSSSSfSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSS/SSSSSSS/tS/SSS/S/SSSSSSSSSfS/SfSSS. s vele nász­mutat- I radt. A két királyi ruhát egy vitrinben ják be. Csak hosszadalmas, egy kétévi kával mint négy méter széles török ve- zéri sátrat, amelyet háborúk idejéből kis-ázsiai szőnyegekkel deznek be”. A kiállításon Burgonyaszárításhoz - munkásokat keresnek mint-1 restaurátori mun-| hozták helyre a több § öt méter hosszú és & a török & -1 szármázó § >»renA | I bemutatják ^ Bethlen Gábor második fe-| leségének, Brandenburgi Ka- § talinnak magyar szabású, úri hímzéssel gazdagon díszített ^ ruháját is. ^ Mellé helyezik el a feje- ^ delemasszony kedves hang­szerét, egy kis chlavicor- dot, amely mint ötvös­munka is szembetűnő. A Rákóczi-ágyat korabeli pár- ^ nákkal, valamint az Erdély ^ és Lórántffy Zsuzsanna cí-| merével díszített terítővei | mutatják be, Bethlen Kata ^ nyitott ládájában pedig a $ A szárított burgonya a Szeszipari Vállalat egyik exportterméke. S hogy szívesen vásá­rolják a nyugati országokban is, arról a nagy tételű megrendelések tanúskodnak. A válla­lat most munkásokat keres, hogy a nagy mennyiségű burgonyát a vállalt időre feldol­gozhassa. Foto: Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom