Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-25 / 96. szám

2 1967. ÁPRILIS 25., KEDD A magyar párt- és állami vezetők részvéttávirata Komarov hősi halála alkalmából A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának! Kedves Elvtársak! Mély megrendüléssel és fájdalommal értesültünk Vlagyi­mir Komarov mérnök-ezredes elvtárs, a hős űrhajós tragikus haláláról. Emlékét együtt őrizzük azokéval, akik életüket ál­dozták a tudomány, a haladás szolgálatában és mindörökre beírták nevüket az emberiség történetébe. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány egész népünk nevében mély részvétét fejezi ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének, a Szovjetunió kormányának, és kéri önöket, tol­mácsolják a szovjet népnek, a hős Komarov ezredes család­jának, hogy mélységes együttérzéssel osztozik fájdalmukban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány. ATHEN Folytatódtak a letartóztatások Hétfőn egybehangzó hírügy­nökségi jelentések szerint a hadsereg teljesen kézben tart­ja á hatalmat Görögország­ban. Az élet lassan normali­zálódik, de a letartóztatások tovább folynak. Az athéni rádió hétfő dél­ben közölte, hogy országszerte tíz városban megalakították a katonai bíróságokat, ezeknek ha­táskörébe esik mindenfaj­ta bűncselekmény statá- riális tárgyalása, beleértve a politikai „bűncse­lekményeket” is. A rádió sze­rint a katonai bíróságok fel­állítását királyi rendelet ha­tározta el, Konstantin szavait azonban a rádió nem sugároz­ta. A hétfői nap első fele Athénban drámai fejlemény nélkül telt el. A város szokott életét éli, az üzleteket kinyi­tották, az éttermek vendége­ket fogadnak, a távíró- és a telefonforgalmat azonban szi­gorúan ellenőrzik a katonai cenzúrahatóságok. Egyes saj- tótudósítók beszélgetéseit fél­be is szakították, az országba nem engednek be külföldi sajtóterméket. Vasárnapra virradó éjszaka a katonai hatalomátvétel har­madik napján újra lövöldözés zaja verte fel a görög főváros csendjét. Nem ismeretes, vol- tak-e áldozatok. Vasárnap, a kora reggeli órákban még a kijárási tila­lom lejárta előtt folytatódtak a letartóztatások Görögország­ban. A letartóztatottak pontos számát még mindig nem lehet tudni. Tájékozott körök szerint a hadsereg feketelistáján legalább háromezer név szerepel. A kora reggeli lövöldözéstől eltekintve, a vasárnap vi­szonylag nyugodtan zajlott le. Nyugati hírügynökségek görögországi forrásokra hivat­kozva arról írnak, hogy a ki­rály és a katonai kormány Időzött nézeteltérések vannak és hogy a királyt a hadsereg kényszerítette a hatalomátvé­tel támogatására. Választások a VDK-ban Katonai repülőtereket bombáztak az amerikaiak Hanoi közelében Hétfőn negyedik napjába lépett az utóbbi idők egyik leghevesebb ütközete Dél-Vi- etnamban. Da Nangtól délre pénteken kezdődött meg a harc az amerikai tengerész- gyalogosok és a támadó sza­badságharcosok között; azóta az amerikaiak szünet nélkül küldik az erősítéseket a csata térségébe, bevetették a légi­erőt és a tüzérséget is. Vasárnap helyi tanácsi vá­lasztásokat tartottak a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban. A szavazóhelyiségek már hajnali ötkor kinyitottak i és reggel 9 óráig, vagyis ; addig az időpontig, ami- í kor az amerikai légikaló­zok rendszerint megjelen­nek az ország légiterében, a választók több mint 90 százaléka leszavazott. B—52-es nehézbombázók hétfőn a kora hajnali órákban Dél-Vietnam északi és köz­ponti tartományaiban támad­ták a partizánok feltételezett állásait. Március 10-e óta vasárnap immár tizennegyedik alka­lommal bombázták a Thai Nguyen-i kohóművet a VDK fővárosától mintegy ötvenhat kilométerrel északra. Ameri­kai katonai szóvivő szerint a támadó gépek Hanoitól hetven kilométerrel északra lerom­boltak egy rakétakilövő állo­mást. Valamennyi nagy nyugati hírügynökség gyorshírben számolt be arról, hogy amerikai vadászbombázók hétfőn délután — a VDK elleni légitámadások során első ízben — két katonai repülőteret bombáztak Hanoi közelében. Egy saigoni amerikai kato­nai szóvivő bejelentette, hogy a légierő a VDK fővárosától 30 kilométerrel nyugatra fek­vő Hoa Lac-i és a Hanoitól 50 kilométerrel északkeletre fekvő Kep-i repülőtér ellen intéztek támadást. A szóvivő közölte, hogy a támadó gépek repeszbombákat használtak a repülőtéren ta­lálható gépek és felszerelések ellen. Ma temetik Adenauert Johnson először utazik Európába, mióta elnökké választották - De Gaulle csak egy napig tartózkodik Bonnban Johnson amerikai elnök va­sárnap este különrepülőgépen N yugat-N éme tor szagba érke­zett, hogy részt vegyen dr. Konrad Adenauer volt bonni szövetségi kancellár mai te­metésén. Johnsonnal egy gépen uta­zott a kíséretében levő Rusk külügyminiszter is. Johnsont és kíséretét Kiesin­ger kancellár, valamint Brandt volt kancellár temetésére és a temetés után még az nap dél­után visszautazik Francia- országba. Az elnök ebéd után négyszemközti megbeszélést folytat Kiesinger kancellárral. A francia lapok szerint De Gaulle tábornoknak Johnson elnökkel azon az ebéden lesz alkalma találkozni, amelyet Lübke köztársasági elnök ad a temetésre Nyugat-Németor­külügyminiszter fogadta a köl- szagba érkezett állam- és kor­ai repülőtéren, mányfők tiszteletére. Ez Johnson első európai uta- zása elnökké történt beiktatá­sa óta, s ez lesz ugyancsak az első alkalom arra, hogy meg­beszéléseket folytasson a de­cember 1-én hivatalba lépett Kiesinger kancellárral. Párizsban közölték, hogy De Gaulle tábornok csak ma reg­gel utazik Bonnba Adenauer Sartre—De Gaulle levélváltás Jean-Paul Sartre, aki Bert­rand Russel angol filozófussal együtt szervezője volt az ame­rikaiak vietnami háborús bű­neinek kivizsgálására alakult nemzetközi bíróságnak, levél­ben kérte, adják meg a bíró­ság elnökének, Vladimir De- dijer jugoszláv írónak a be­utazási vízumot. A francia államfő válaszá­ban leszögezte, egyetért a bí­róság Amerika-ellenes állás- foglalásával Vietnam kérdésé­ben. De Gaulle ugyanakkor levelében rámutat, kormánya ellenzi a bíróság párizsi ülése­zését. Arra hivatkozik, hogy Franciaország diplomáciai kapcsolatokat tart fenn az Egyesült Állaiiiokkal és e kap­csolatok miatt nem engedheti meg a bíróságnak, hogy fran­cia területen végezze munká­ját. Fegyveres provokációk Koreában Tovább folytatódnak az amerikai fegyveres provoká­ciók a Koreát kettészelő kato­nai demarkációs vonalnál. Az április 18-át követő napokban az amerikai fegyveres erők 16 alkalommal összesen több mint 2300 lövedéket lőttek ki Korea északi felére. Április 17-én az amerikaiak megkezd­ték a demilitarizált övezet egyes pontjainak elaknásítá- sát. Veterán kommunisták kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Ünnepelni és emlékezni gyűltünk ma össze és e kettő elválaszthatatlan egymástól — kezdte beszédét Szakali Jó­zsef. — Ma találkozunk a párt, a munkásmozgalom régi harcosaival abból az alkalom­ból, hogy a párt Központi Bi­zottságának a javaslatára népi államunk is kifejezi elismerését, lerója háláját veteránjaink iránt. ügy érzem, méltóbb alkalmat nem is találhattunk volna a felszabadulás előtti forradal­mi mozgalmak kiemelkedő harcosairól való megemléke­zésre, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának jubileumi esz­tendejét A mi veteránjaink Lenin eszméinek leghívebb hirdetői, védelmezői voltak egy olyan korszakban, amikor az igazat megmondani csak halált megvető bátorsággal és a halálos veszedelem tudatá­ban lehetett Ök pedig egész életük során igaz kommunista módra állhatatosak, hűsége­sek voltak a párt és a nép szolgálatában. Mindig következetesen ragaszkodtak a lenini esz­mékhez, szilárdan kitar­tottak forradalmi szándé­kuk és céljaik mellett Sokan közülük ott voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bölcsőjénél, a fia­tal szovjethatalmat ért inter­venció elleni küzdelemben, majd a spanyol polgárháború­ban, később pedig a Nagy Honvédő Háború harcterein bizonyították az eszme iránti hűségüket. De ott találjuk őket a tizenkilences Tanács- köztársaság védelmében, majd a Horthy-fasizmus elleni harc­ban is. És elsők voltak az új Magyarország építésében csak­úgy, mint az ötvenhatos ellen- forradalom leverésében. Sike­rekben gazdag életútjuk pél­daként állhat mindannyiunk előtt: nem törődve nyugal­mukkal, egészségükkel, mindig annak érdekében munkálkodtak és munkál­kodnak jelenleg is, hogy népünk mind előbbre lép­jen a felemelkedés útján. — Úgy érzem, mlndany­nyiunk feladata: megkülön­böztetett figyelemmel foglal­kozni a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemel­kedő harcosaival. Az a cél, amelyért küzdöttek, szenved­tek, a harc, amelyért sokan az életüket adták, nem volt hiá­bavaló: a szocializmus ha­zánkban és az egész földön közelebb jutott a megvalósu­láshoz. Hazánkban ma már a szocializmus teljes felépítéséin dolgozunk és nem kétséges, hogy felépül az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus. Hős mártírjainknak és vete­ránjainknak ez a legfőbb el­ismerése, jutalma — mondot­ta befejezésül Szakali József. Az ünnepi beszédet követő­en a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Var­ga Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke nyújtotta át a ki­tüntetéseket a negyven Pest megyei veteránnak, akiknek nevében Varga József mon­dott meleghangú köszönetét. Az ünnepség Barinkul Osz- kárné zárszavával ért véget, aki a többi között így búcsú­zott a megye veterán harco­saitól : — E felemelő ünnepnapon, amikor megkapták pártunk javaslatára népköztársasá­gunk Elnöki Tanácsa által alapított Szocialista Hazáért Érdemrendet, mindannyiunk nevében szeretném még egy­szer őszinte köszönetemet ki­fejezni az eddig végzett har­cos, forradalmi munkájukért és megmondani, hogy tisztele­tünket és megbecsülésünket mindig érezni fogják a jövő­ben is. Ezután is számítunk gazdag tapasztalataikra, oda­adó munkájukra. Ünnepséget rendeztek teg­nap délután a Monori Járási Pártbizottság székházában is. Guba Pálnak, a járási pártbi­zottság első titkárának meleg­hangú köszöntője után Szíj- jártó Lajos, a járási tanács vb-elnöke harmincnégy vete­ránnak adta át a Szocialista Hazáért Érdemrendet. A ki­tüntetések átadása után a mo­nori úttörők a tavasz virágai­val köszöntötték a veteráno­kat. A járás ifjú kommunis­tái nevében a monori József Attila Gimnázium KISZ-istái kívántak hosszú életet, békés, boldog öregséget a munkás­mozgalom köztiszteletben álló harcosainak. Befejeződtek a jugoszláv választások Jugoszláviában vasárnap mintegy 10 millió választópol­gár járult az urnák elé, hogy megválassza a Szövetségi Par­lament Szövetségi Tanácsának és a hat köztársaság nemzet­gyűlés köztársasági tanácsai­nak küldötteit Bár vasárnap egész Jugo­szláviában szakadt az eső, vagy hóviharok dúltak, a vá­lasztópolgárok tömegesen tet­tek eleget állampolgári köte­lességüknek. A választásra jo­gosultak mintegy 90 százaléka járult az urnák elé. Jól jár a jó cipőben, ha KTSZ-ünk ALSÓNÉMEDI, ÓCSAI GYÓNI, ÖRKÉNYI TATÁRSZENTGYORGYI részlegeinkben javíttat Dabasi Járási Javitó- és Szolgáltató KTSZ Jó állapotban levő, összecsukható 12 kg súlyú aluminium ládák 80x40x40 cm méretben ELADÓK Az áru gyűjtőcsomagolására, a mennyiség és minőség védelmére kiválóan alkarmas FŐSZERT, SZOLNOK. Telefon: 23—08 A történelem útjait járom IV. A történelem útjait járom. Ez itt Leningrad. A Néva vize sima tükör. öreg néni ül a Néra-parti kispadon, kenyérmorzsával ga­lambokat etet Negyvenkilenc évvel ezelőtt, itt pétervári matrózok harcoltak, hogy megdöntsék a cári hatalmat A túlsó part felől gyenge szél simít. Messze aranyku­pola. Rajta ül, megpihen a nap. Elöl komor kőfalak: Pé- ter-Pál erőd. Százak vesztették itt életüket. Az erődben hideg van és sö­tét A cellákon apró ablakok. Az egyetlen, ami még összekö­tötte a rabot az élettel... De a nap sohasem jutott be. Csak petróleumfény világított. Az­tán még a lámpát is mélyen a falba építették, nehogy meg­ölje vele magát a rab. Egy fia­tal forradalmárlány megölte magát vele... Annyi idős volt mint én. Itt. a homályban írta Cser- nyisevszkij a „Mit tegyünk” című művét A vaságyon, a dermesztő hidegben itt álmo­dott a jövőről Dosztojevszkij. A forradalom diadaláról Gor­kij ... Aztán hősi kor jött, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, 1917 októberében az erőd legénysége átállt a felke­lőkhöz. Az erőd fennállása alatt először töltötték meg éles lövedékekkel az ágyúkat, s amikor az Auróra megadta a jelt, tüzet nyitottak a Téli Palotára. Érzem a hosszú sötétséget, a kiszabadított rabok első örö­mét, és feléled bennem a vágy: az Aurórát akarom lát­ni. Az Auróra most mozdulat­lan, a Néva vizén áll. A fedél­zet, a padló. A padló, ahol a cári hajóparancsnok a legény­séget ütötte, a padló, ahol megalakult a forradalmi hajó­tanács, a padló, ahol 1917. ok­tóber 25-én este kilenc óra negyven perékor ágyúhoz sza­ladtak a matrózok,-hogy jelt adjanak: Harcba, pétervári munkások!... Szűk lépcső vezet a legény­ségi szállásra. Negyvenkilenc éve fapriccsek álltak itt. Most képekről matrózok sorakoz­nak. A legtöbben meghaltak a forradalomért. A volt legénységi szálláson most — mélyedésben makett. Múzeum. Este van, sötét. Ott a Néva. Jelzőlámpa a levegő­ben ... És a maketten némán felvillan az Auróra ágyútüze. Megmerevedett történelem. Megint a volt matrózok ké­pei. Hallom, valaki mondja: „Ez a matróz még él. .” A képen: az arc kamaszos, a sap­ka legényesen félre áll. Hirte­len a kép elé lép egy ember. Mintha a kép lépne le. Idős az ember, az arca fáradt. „En vagyok az a matróz” — mond­ja. Nézem, és míg nézem, Ma­jakovszkij verse visszaleng: „S hol a Nyikoláj-hidat hordja a tömör vasszerkezet, az Auróra zord acéltornya néz halálos farkasszemet." Aztán hallom a volt matróz hangját. Az Auróra volt mat­róza beszél: „ __1917 októbere volt, ok­t óber 25. A hajóharang, amely mindig óránként jelezte az időt, hallgatott. Csend volt a cirkálón, ötszáz szem nézett a sötétbe. A lámpa fényét kí­vántuk, amely jelt ad a lövés­re a Péter-Pál erődről. Kilenc óra harmincöt perckor hirte­len kiáltásokat hallottunk: — A jel! A jel! Most már minr denki látta: a megbeszélt jel lassan kúszik felfelé a hid mö­gött és kilenc óra negyven perckor tűzparancsot adott Belisev komiszár. A hajóhad- rang zengése helyett a hathü­velyes ágyúk kezdtek dörögni, tüzet nyitottunk a Téli Pa­lotára. Aztán sortüzek zaját, gép­puskasorozatok hangját hozta a folyón túlról. A távoli lö­vések zaja egybeforrt az em­berek ezreinek fülsiketítő, el­nyújtott kiáltásával. A roham megkezdődött. Tűz szaladt a Téli Palotára. Éjfélkor a híd­ról egy küldönc sapkával inte­getett: — Na, lőjetek! A mieink a Téliben vannak! A lépcsőházban és a folyosókon folyik a harc. Teli torokból kiabáltunk: — Éljen a Szov­jet hatalom! És beírtuk a ha­jónaplóba: Október 25-én este kilenc óra negyven perckor a Forradalmi Katonai Bizottság parancsára az Auróra leadta a lövést a Téli Palotára. Az Ideiglenes Kormányt a dolgo­zó nép arra kényszerítette, hogy átadja a hatalmat a szov- jetteknek.” Az Auróra csendesen áll. A Néva vize sima tükör. A Nyi- kolaj-hídon emberek sietnek, a Téli Palota előtt egy tizen­négy éves gyerek a történel­met magyarázza a külföldiek­nek ... És az öreg néni a Né- na-parti kiapadón még mindig kenyérmorzsát szór a galam­boknak. H. Barta Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom