Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

KV &ariap 1967. Április 23., vasArnaf CSAK RÖVIDEN... MEGÉRKEZETT a ciprusi, spanyol és brit küldöttség is az európai kommunista és munkáspártok Kalovy-Vary-i konf erenciá j ára. A NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPART VIL kongresz- szusa utolsó napjának regge­lén a küldöttek és a testvér­pártok képviselői megkoszo­rúzták a szocialisták Fried- richsfelde-i emlékhelyét és a szovjet hősök emlékművét Treptowban. A RUSSELL-FÉLE NEM­ZETKÖZI BÍRÓSÁG nem ülé­sezhet francia területen. AZ ÚJSÁGÍRÓK fél óra hosszat beszélgethettek Luis Castillóval, akit a Fülöp-szi- geteken letartóztattak a Ken- nedy-ellenes merényletben való részvétel alapos gyanúja miatt. 18 TORNÁDÓ pusztított szombatra virradó éjszaka az USA-ban. A halálos áldozatok száma több mint 60. LETARTÓZTATÁSOK kez­dődtek Ghánában. Börtönbe vetik a Nkrumah uralma alat­ti „kiemelkedő” politikusokat. Rendkívüli állapot Görögországban Koiitasx rádiószózata — Papandreu szívrohamai kapott — Kétezer letartóztatott Az új görög miniszterelnök, Koliasz az eskütétel után rá­diószózatot intézett a lakos­sághoz. Mint mondotta, a má­jus 28-ra tervezett választáso­kat nem tudták volna normá­lis módon biztosítani és a ha­talomátvétellel a hadsereg „az országot a destrukciótól akarja megmenteni”. Olaszországba érkezett je­lentések szerint a Centrum Unió vezetőjét, a 79 éves Ge- orgisz Papandreu volt minisz­terelnököt, akit pénteken le­tartóztattak, házi őrizetben tartják, mert szívrohamot ka­pott. Fiát, Andreasz Papand- reut és több hívét bebörtönöz­ték. Űjabb jelentések megerő­sítik, hogy ugyanez a sors érte Kanellopuloszt is, aki nemré­Befejeződött a tsz-kongresszus (Folytatás as 1. oldalról.) a néphatalom kiéi vasa óta elért. A gyakorlat vezetett rá ben­nünket arra, hogy a szövetke­zet belső életében a szövetke­zeti demokrácia törvényei, gazdálkodásában pedig a kor­szerű vállalati üzemszervezés szabályai érvényesek. Erdei Ferenc a továbbiak­ban nyomatékosan aláhúzta, hogy i szövetkezeteink eddigi és további fejlődésének nélkü­lözhetetlen politikai feltétele a munkás-paraszt szövetség. A mi termelőszövetkezeti kongresszusunk természe­tesen parasztkongresszus, de már olyan parasztoké, akik levetették magukról a paraszti múlt béklyóit, és éppen ezért erről az oldal­ról is nagyon jól kell érte­nünk, tudnunk, a munkás-pa­raszt szövetség történelmi lec­kéjét, mint ahogyan azt a munkásmozgalom is megtanul­ta küzdelmes,, áldozatos és vé­gül is győzelmes harcaiban. Erdei Ferenc ezután kiemel­te, hogy a kongresszus nem­csak az eddigi tapasztalatokat összegezte, hanem megfogal­mazta a gondokat, a tenniva­lókat, megszabta a feladatokat is. Szövetkezeti demokrácia, kollektív vezetés, a tagok tu­lajdonosi érdekeltsége, a kö­zös gazdaságok és a tagok ház­táji gazdaságai közötti okos munkamegosztás, a kezdemé­nyezőkészség megannyi lendí- tője lehet a gyorsabb ütemű előrehaladásnak. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának és a terü­leti szövetségének a feladatai­ról szólt ezután Erdei Ferenc. Az országos tanács megválasz­tott tisztségviselőinek és tag­jainak figyelmét arra hívta fél: felelősséggel tartoznak megbízóiknak; a termelőszö­vetkezetek egymilliós tagságá­nak, s egész népünknek. Kongresszusunk nevében kívánom, hogy eredményes, jó munkát végezzenek — mondta befejezésül a küldöttek nagy tapsa közben Erdei Ferenc, majd a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusát be­zárta. giben a király utasítására fel­oszlatta a parlamentet Péntek esti rádióbeszédében Koliasz ismertette kormánya célkitűzéseit Kijelentette: „Mostantól kezdve nincsenek sem jobboldali, sem baloldali, vagy akár középpárti elemek. Csak görögök vannak... Ha majd az országban normálissá válik a helyzet, újból megkez­dődhet a parlamenti élet.” A külpolitikát illetően, az új kormány bejelentette, hogy Görögország tagja marad az ENSZ-nek, és hűségét hangoz­tatta a NATO iránt. Az új kor­mány célkitűzései között sze­repel Ciprus és Görögország egyesítése is. Az athéni katonai rádió be­jelentette a rendkívüli állapot életbeléptetését egész Görög­országban. Az ostromállapot­ra vonatkozó I912-es rendelke­zések értelmében bárkit le le­het tartóztatni és meghatáro­zatlan ideig őrizetben lehet tartani. — Közlemény szerint tilos mindennemű összejöve­tel, tüntetés, vagy csoportosu­lás. A szakszervezetek tevé­kenységét is betiltották, a sztrájkot' illegálisnak tekintik. A sajtó, a rádió és a televízió tájékoztatásait cenzúrázzák. A belügyminisztérium köz­leménye szerint szombattól engedélyeink a lakosság utcai közlekedését, ötnél több sze­mély nem csoportosulhat az utcákon. A Tanjug hírügynökség szombaton reggel 8.30 órakor egy görögországi titkos adót fo­gott, amely magát „Az igazság hangjá”-nak nevezte. A gö­rögországi titkos adó bejelen­tette, hogy legfőbb program­jának a demokrácia helyreál­lítását tekinti, „hangját a fa­siszta monarchista diktatúra ellen” emeli feL A délelőtti órákban az osztrák fővárosba érkezett a szombaton Athénból elindult első repülőgép, amely utaso­kat szállított. Az egyik hol­land utas elbeszélése szerint, aki az éjszakát az athéni re­pülőtéren töltötte, a görög főváros utcáin a „hatalomát­vétel” éjszakáján lövöldöz­tek, arról azonban nem tu­dott tájékozódni, voltak-e ál­dozatai a lövöldözésnek. Az AFP francia hírügy­nökség meg nem erősített ér­tesülésekre hivatkozva — jelenti, hogy az államcsíny egyik fő szervezője Patakosz tábornok, a páncélos erők parancsnoka volt. Konstantin király „hosszas habozás után” csatlakozott a puccshoz. Egyes külföldi katonai körök sze­rint a haditengerészet és a légierő nem vett részt az ál­lamcsínyben. Ezzel szemben az athéni rendőrség együtt­működött a hadsereggel — ugyanúgy, mint a csendőr­ség. Minden jel arra mutat, hogy a letartóztatások száma igen magas: Athénben azt hangoz­tatják, hogy kétezer körül jár. Április 24: A gyarmati ifjúság napja ENSZ Félórás „remeik ér üliülés A pénteken megnyílt ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­kának elnökévé Abdul Rah­man Pazsvak, afganisztáni diplomatát választották meg. A megnyitó ülés alig fél óráig „Olcsóbb három feketét al­kalmazni, mint egy talicskát vásárolni” — olvashatjuk a belga Katanga Társaság egyik 1912-ből származó jelentésé­ben. A gyarmatosítók számá­ra mindennél olcsóbb volt az afrikaiak élete. A Kongó­vasút építésénél olyan sok afrikai hullott el, hogy a talp­fákat akár velük is helyette­síthették volna ... Albert Londres. a világhírű francia írótól származik a mondás: „A néger volt az ingyen mo­tor, amelyet banánnal fűtöt­tek.” Két évtizeddel ezelőtt már másfél milliárd embernek ju­tott ez a sors. A kolonializmus ellen küzdő gyarmati ifjúság­nak kevés támasza akadt. A fasizmus felett aratott győ­zelem, a szocialista országok közösségének létrejötte azon­ban új szakaszt nyitott a gyarmati népek történelmé­ben is. 1946. február 21-én, Bombayben, a Tál var angol hadihajó indiai matrózai már ágyúkkal lőttek a brit csa­tahajókra, s attól kezdve esz­tendőről esztendőre ezen a na­pon, február 21-én tartották meg világszerte a gyarmati fiatalokkal való szolidaritás napját. Másfél milliárd ember dön­gette a gyarmati rendszer osz­lopait, és 1955 áprilisában az indonéziai Bandungban már 29 felszabadult ázsiai és af­rikai ország vezetői tanács­koztak a kolonializmus teljes felszámolásáról. Bandung a megváltozott helyzetet tük­rözte: fölénybe kerültek az antiimperialista erők s Ázsia után Afrikában is napirend­re került a gyarmati uralom megdöntése. Bandung szelle­mére emlékeztetve határozták el a haladó ifjúság küldöttei, hogy ezután minden évben áp­rilis 24-én, a bandungi nyilat­kozat aláírásának évforduló­ján tartják meg világszerte a „gyarmatosítás ellen, a békés egymás mellett élésért harcoló ifjúság napját”. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség kezdeményezé­sére azóta április 24. a kolo- nializmus elleni küzdelem nemzetközi akciónapja. A gyarmati rendszer szétesett, de harmincmillió ember — An­gola, Mocambique, Suriname, Aden, Reunion, Francia-Szo- mália, Timor népe — ma is leplezetlen gyarmati elnyo­más alatt sínylődik, s százmil­liókat szipolyoz a színfalak mögé húzódott, álruhát öltött ncokolonializmus. A dél-afri­kai aranyat, a zambiai rezet, az új-kaledóniai nikkelt, a guayanai bauxitot kiaknázó trösztök számára a bennszü­lött ma is csupán „ingyen mo­tor, amelyet banánnal fűié­nek ...” Április 24-én a földkerekség haladó ifjúsága, s velük együtt a magyar fia­talok, demonstrációikkal kife­jezik az elnyomottakkal szo­lidaritásukat a kolonial isták ellen fegyverrel is küzdő gyar­mati if jósággal. Az idei április 24-én a fia­talok fő jelszavai az imperia­lizmus elleni küzdelem lö­vészárkaiban harcoló vietna­mi népet támogatják, hogy út­ját állják az Egyesült Álla­mok neokolonialista törekvé­seinek Ázsiában. A nyugat- afrikai Guinea fővárosában rendezendő találkozón az af­rikai portugál gyarmatok fel­szabadító harcának segítéséről tanácskoznak. De a földkerek­ség sok más részén is nagy demonstrációkra kerül sor, hogy az ifjúság nemzetközi összefogása is meggyorsítsa a gyarmati uralom végleges fel­számolását, hogy senki se le­gyen többé „ingyen motor”», S. T. A1 történelem útjain in. Drágakövek Némaság a Szmolnij udva­rán; Lenin szobra előtt ál­lunk. Szó nem hangzik, csak a gondolat fut, és az olvasott szó visszaleng: „Lenin kül­sejét megrajzolni nehéz, egé­szen elborítják tettei, mint halat a pikkely”. Hirtelen hangok jönnek fe­lém. Fiatal lány halkan be­szél: — Most elmondok nektek egy történetet Leninről és két emberről. Itt nálunk, szov­jet földön sokáig szájról száj­ra járt. Azt mondják, legelő­ször egy öreg bányász mesél­te. Felnéz, és lassan az igaz mesébe kezd: ★ Volt egyszer két testi-lelki jóbarát; Vahonja és Szadik. Az egyik orosz volt, a másik baskír, de sorsuk egy; gyer­mekkoruk óta ércbányákban, aranybányákban dolgoztak — és mindig együtt. Amikor elkezdődött a pol­gárháború, a két megörege­dett jóbarát éppen aranyat bányászott, de mind a ketten fegyvert fogtak és mentek har­colni a szovjet hatalomért. Ahogy Kolcsakot elkerget­ték, a komisszár így szólt: — Forró köszönet, jó öreg bajtársak, de most már, mi­vel munkával töltöttétek el életeteket, térjetek vissza a munkához. Fogták ismét a bátyút, a Szerszámot, megindultak, hogy közelebbről megnézzék, mi történik a lelőhelyeken. Az llmény-hegységben min­den volt, csak rend nem. Lop­ták, tékozolták a kincseket. Látta ezt a két öreg, bosz- szankodtak is, s egyikük így szólt: — Elmegyünk magához Le­ninhez, intézkedjen. Szakít ő időt a mi számunkra is. Felszedelőzködtek, hogy is­mét útra keljenek, de ké­szülődés közben a két öreg összeszólalkozott. Azt mondta Vahonja: — Mintának csak értékes drágaköveket kell magunkkal vinni a hegységből, amit majd beadnak a csiszoldába, na meg aranyport. Szádik meg csak a saját nó­táját fújta: — Mindenféle kőből kell egy-egy mintát vinni. Sokáig vitatkoztak, míg vég­re megegyeztek, mindegyik azt pakol a zsákjába, amit jobbnak tart. Vahonja értékes drágakö­veket kutatott, összeszedett zirkont, rózsaszín topázt és sok-sok aranyport. Formás kis zsákot rakott tele, csupa drágakövekkel. Szádik pedig megtömött egy akkora zsákot, hogy alig bírta felemelni, csu­pa olyan kövekkel, hogy az ember elrúgná, ha útjába ke­rülne, mert csak egyszerű kö­vek azok. Az első éjszakát Moszkvá­ban az állomáson töltötték. Reggel aztán elindultak, hogy megkeressék Lenint. S mert erélyesek voltak, be­vezették hát őket Leninhez, aki szívesen fogadta őket, leültette mindkettőt. S azok hozzáfogtak, hogy elmondják, mi járatban vannak, de siet- tükben folyton egymás sza­vába vágtak. Lenin hallgatta őket, hall­gatta, aztán megszólalt: — Egyszerre csak egy be­széljen jóemberek. Látom, hogy ez a dolog komoly, hát jól meg is akarom érteni. Erre Vahonja bátor lett. Két kézre fogta a zsákot és kezdte kirakni a drágaköve­ket. A hangja szinte harso­gott, ahogy elmondta, hogy melyik drágakövet melyik vájatból hozta, és hogy me­lyiknek mi az értéke? Lenin megkérdezte: — Mire használják ezeket a köveket? — Gyönyörű fülbevaló, nyakék és más mindenfajta ékszer készül belőlük. Lenin elgondolkozott, gyö­nyörködve nézte egy darabig a drágaköveket, aztán meg­szólalt: — Ezzel még várni lehet Most Szádik következett. Kibontotta zsákját és kirakta a sok mindenféle egyszerű kö­vet az asztalra. Lenin nézte, elcsodálkozott, aztán ismét mosoly jelent meg az arcán. — Egyszerű kövek ezek — kérdezte. — Igen — mondta Szádik. — Egyszerű terméskövek, ér­tékük kicsi. Vladimir lljics Lenin köze­lebb lépett Szádikhoz és azt mondta: — Egyszerű kövek, de érté­tartott. A megnyitóbeszéd el­hangzása után az elnök az ülést hétfőre napolta el. A hét­fői ülésen a délnyugat-afrikai kérdés tárgyalását kezdik meg. kük nagy. Nagyon nagy. Szük­ség van ezekre, jobban, mint a drágakövekre, vidámabbá teszik az életet, építkezünk velük, utakat, házakat, gyára­kat emelünk belőlük. Most ez kell nekünk. Vladimir lljics Lenin csen­getett és megparancsolta, hogy az összes köveket, az egyszerűeket is lajstromba ve­gyék és szigorú rendeletet ad­janak ki, hogy az Ilmény- hegységben megszűnjön min­den lopás, s hogy az a hely ezentúl a nép vagyona le­gyen. Utána felállt és azt monda­ta: — Köszönöm a gondosko­dásokat. Mert nagy dolog ez! — és kezet szorított velük. Azok meg csak álltak, mint­ha földbe gyökerezett volna lábuk és Vahonja sehogy sem értette, miért értékesebb az értéktelen kő, mint a rózsa­szín topáz. Lenin csak mosolygott: — Majd megérted egyszer. És Vladimir lljics Lenin parancsot adott, hogy tegyék meg a két öreget őrnek, azon a bányatelepen, ahonnan jöt­tek, és adjanak nekik nyug­díjat. ★ Azt mondják, annak a 5 hegységnek köveiből azóta; számtalan utat. házat épitet-3 tek, s most azt a helyet Le -! nin-telepnek nevezik. Hirtelen megáll a szó. A! szovjet lány elhallgat. Megint! némaság. Állunk a Szmolnij \ udvarán, Lenin szobra előtt, s $ gondolatban Bemard Shaw | 1920-ban írott mondata vissza- ' leng: „Nem kételkedem ben- \ ne, hogy eljön a nap. amikor \ Leninnek szobra lesz London-; ban is..." H. Barta Lajos ! SZÖVETKEZETÜNK VALULJA: BOTOROK, KÁRPITOSMUNKÁK HORDÓK, KÁDAK KÉSZÍTÉSÉT. JA I f f i SÍ 7 valamint AUTÓFÉNYEZÉST ÉS KÁRPITOZÁST a Cegléd Déli út 47. Telefon 231 Albertirsa, Dózsa György u. 26. Telefon: 4 Tápiószele, Bartók Béla u. 3. Tel.: 23. alatti részlegeiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom