Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

1967. ÁPRILIS 22., SZOMBAT Egy ház — nyolc kislány Itt aztán nem lankad a szor­galom s szint« ismeretlen a kényszerpihenő. Dehát lehet-e másképp, amikor a legérde- keltebbek szorgoskodnak itt, az új otthon jövendőbeli tu­lajdonosai. Négy fiatal há­zaspár nyolc kislányával köl­tözik be hamarosan Dunake­szin a Kápolna utcai KISZ- lakásokba. A munka érdemi részét természetesen a szak­emberek végezték. De kö­zel 60 ezer forint értékű se­gítséget adtak ahhoz, hogy mi­nél előbb álljanak a falak. Készen áll az új gimnázium is. A téglasorok ugyan még vakolatlanok, de a falak mö­gött már tanítanak. S hogy így van, az a szülők önkén­tes, társadalmi munkájának is köszönhető. Foto: G. Molnár Mindenki vízre szállhat... Megélénkült az élet a Bala­ton vitorlás klubjaiban és csó­nakházaiban. Azok, akik nem tartoznak egyesületi kötelék­be, nincs saját hajójuk, s a nyáron mégis szeretnének ki-_ sebb-nagyobb vízitúrát tenni ' Siófokon, Balatonfüreden és a tihanyi révkikötőben hajót bérelhetnek. A legkitűnőbb mahagóni fából épült motorcsónakok állnak a sportkedvelők rendelkezésére. Ezek a csónakok 50 lóerős Mercury motorukkal elérhetik az óránkénti 60 kilométeres sebességet. A motorcsónakokat vizi- taxiként vehetik igénybe az utasok, de felhasznál­hatják vízisí-vontatóként is. Aki vitorlázni szeretne, az ka­lóz típusú hajót bérelhet a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattól, vagy a MAHART- tól. Hosszabb túrákra kajütös, Delfin mintájú vízijárművet lehet bérelni. A MAHART al­kalomadtán szakképzett kor­mányost is ad a hajóhoz, sőt azt, aki beiratkozik a vitorlás­iskolába, meg is tanítják a vitorlás kezelésére. Amikor elzárták a Dunát Noha Mátyás király váltig tervezte egy állandó dunai kőhíd építését, arra, egészen a Lánchíd építéséig nem ke­rült sor. Hidat csak a telek jéghídjai alkottak. Első »nagy hajóhidunkat csak 1541 után Szulejmán szultán építtette meg, Buda és Pest között. Mégis már a XV. század óta volt égy alkalmatosság, amely szilárd összeköttetést terem­tett a jobb és a bal parii Ma­gyarország között. A Zsigmond király által 1435 körül létesített du­nai folyamzárólánc volt ez. Tervéről már 1433-ban emlí­tést tesz az erre utazó Bert- randon de la. Brocquiére uti- naplója; a burgundi úr azon­ban, a folyam szélessége miatt, kételkedik annak megvalósí­tásában. Utóbb e folyamzáró­láncot — amely pontonokon nyugodott — mégis kifeszí­tették a Dunán, a budai vi- zivár és a pesti rondella közt. A láncot 1529-ben Szulejmán szultán Bécs ostromára ma­gával vitte. Bécs alatt azon­ban a lánc elszakadt, s a Du­nába süllyedt. A meghiúsult ostrom után a jó bécsiek ki­halászták, s fegyvertárukban helyezték el. Csak Napóleon támadásakor szedték elő, azon­ban a lánc újra elszakadt. Napóleon végre is Pá­rizsba vitte e láncot, ahol a tüzérség múzeumában máig megvannak lánc­szemei. A török azonban Budán egy újabb láncot kovácsoltatott; szerepelt ez 1602-ben, 1664- ben, meg is emlékeznek ró­la, sőt egyik XVII. századi budai vár ábrázolásunkon meg is rajzolják. Ezt a fo­lyamzáróláncot Virág Benedek is említi, 1816-ban megjelent Magyar századaiban. „Amaz otromba vastagjpgú láncot, mely még 25 esztendő előli is a budai várban látszott, nem Zsigmond kovácsoltat- ta-é?" — kérdi Virág. E török kori láncnak néhány ele­mét a mai napig őrzi az Or­szágos Hadtörténeti Múzeum. % $ Majdnem 1 lottócsaló lettem | 4 $ Egyik pénteken a rádió- ^ nm ietnor/íe éT'/ÍTB.flIí' 1ÍÍÖÍ- ^ Régi balatoni térképek és várrajzok A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának megbízásából tudományos szakemberek folytattak kuta­tásokat Ausztriában a Bala­ton vidéki végvárak és a tókör­nyék múltjának részletesebb felderítésére. A várak re­konstrukciójánál és feltárá­sánál eddig a sok osztrák le­véltári tulajdonban levő do­kumentumot és rajzot használ­ják fel. Az újabb ausztriai kutatások ismét sikerrel jár­tak a második világháborúban a bécsi hadi levéltárat a né­metek felszámolták és az ér­dekes anyag jórésze az auszt­„Örökbefogadott" őzek A drávafoki Vj Esztendő Termelőszövetkezet két ár- vánmaradt őzikét „fogadott örökbe”. Szabályosan nyil­vántartásba vették őket: a kartotékjukra rávezették ó fé­szerükhöz felhasznált faanya­gon és a takarmánylapjukra rendszeresen felírják a szá­mukra kiutalt abrakot, szénát. A múlt év nyarán, aratás közben találták a kis állatokat a gabonatáblában: a drávafo­ki, illetve a teklafalui határ­ban. Az egyiknek az anyját lekaszabolta az aratógép, a másik kis őzhöz pedig nem tért vissza az anyja. A trakto­rosok vették pártfogásukba az árvákat, hazavitték és cucli­val felnevelték őket. Amikor nagyok lettek, sza­badon engedték őket, de az emberhez szokott, teljesen megszelídült állatok újra meg újra visszatértek a nevelőik­hez. Ezért átadták őket a he­lyi vadásztársaságnak, amely a drávafoki termelőszövetke­zet gondjaira bízta őket. riai apátságok birtokába ke­rült. A herzogenburgi apátság levéltárában őrzik azokat a színes várrajzokat, ame­lyeket egy osztrák had­mérnök 1650—1660 között készített. A rajzok teljesen hitelesnek tekinthetők, mert a hadmér­nök magyarországi útja során a helyszínen készítette vala­mennyit, amit az is bizonyít, hogy a várak közelében ábrá­zolt épületek közül számos még ma is áll. A tudományos kutatók ada­tokat, rajzokat gyűjtöttek a balatoni fürdőhelyekre vonat­kozóan. Többek között Balatonfü- red 1810—1848 közötti, ke­vésbé ismert időszakáról nyernek fontos értesülése­ket a régi dokumentumok segítségével. Az idegenforgalmi hivatal olyan térképet is kapott, amely Magyarországot és a Balatont részletesen ábrázolja a XV. század elsó feléből. Egy másik Ausztriából származó térkép a tihanyi félszigetet körvonalaz­za 1651-ben. akartam? ^ Ián csalni ^ rencsémre a kirendeltség^ 4 tisztviselője, akinek móri F A L E L TA R Számba vették a Vasmegyei fa-matuzsálemeket. Az arboré­tumokban, ligetekben, erdők­ben gazdag vidéken több száz igen öreg fa él, egyikük-mási- kuk a 400—500 éves kert is megérte. A leghosszabb életű­ek a szelídgesztenyefák: Kő- szeg-hegyalja ősgesztenyései­ben nem ritka az 500—600 éves sem. A „korelnök” a Király­völgyben levő 700 éves szelíd- gesztenyefa, amely fiatal tár­sainál ugyan később, de még mindig hajt és néhány szem termést érlel. Hazánk legna­gyobb, 10 métert meghaladó törzsátmérőjű tölgyfája Zseny- nyén található. A környékbe­liek 1000 éves tölgyként emle­getik. Vas megye a hazája a legidősebb magyar páfrányfe- nyönek is. A 32 méter magas mammutfeivő Acsád község­ben áll. A tengerszint felett 270 mé­ter magasan, a magyar Alpok hogy az anya él — nem neve­zett ki gyámot. Így azután Er­zsi ismét magára maradt, ár­vábban, mint valaha. lábánál fekvő Kőszeg bővel­kedik botanikai érdekességek­ben. Itt hajt ki évről évre ha­zánk egyik legnagyobb és leg­idősebb platánfája: törzse több mint hat méter átmérőjű. A Chernél kertben él az egyetlen nagyra fejlett kínai aranyfe- nyő is. A gyümölcsösök szolgálatában: facsemete - gépkölcsönzés A ház körüli kertek gyü­mölcsfaállományának felújítá­sát hatékonyan szervezi a Taksony és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Nem egészen két esztendő alatt mintegy 180 ezer forint érté­kű facsemetét szereztek be az igénylők részére a körzet köz­ségeiben, főleg Tökölön, Szi- getszentmiklóson és Dunaha- rasztiban. A terméshozamot növelő növényvédelmi szerek biztosítása mellett permetező- gépek kölcsönzésével is a ter­melők segítségére sietnek, i A háztáji árutermelés szer­vezése során több nyúlte- nyésztő szakcsoport megalakí­tására került sor, most pedig a földművesszövetkezetek si­kerrel jártak közbe a takar­mánytermelő területek jutta­tásában is. GYŐR Országos kutyakiállítás Az idei „Győri nyár” kere­tében — június 4-én — or­szágos kutyakiállítást rendez­nek a Rába-parti városban. A kiállításra — április 25-ig — minden kilenc hónapos kort betöltött, fajtiszta törzsköny­vezett kutya benevezhető. Pályásat, nyereményekkel A közölt ábrák után most kérdéseket tesz fel a Pest me­gyei Tűzrendészet! Parancs­nokság és az Állami Bizto­sító Pest megyei Igazgatósá­gának közös rejtvénypályáza- ta. Ha az első választ tartják helyesnek, 1. ha a másodikat 2, ha a harmadikat, X-jelet mellékeljenek. Ilyenkor mindenki zokon- % veszi, ha zavarják. Szemérme-% sen elfordultam és becsönget- § tem. A házmester cammogva § Erzsit azonban nem olyan i°tt lefelé a néhány lépcsöfo-1 íbóí 1n.rnm.iik hnau ne tu- kon. Gondolatban nagyon s F an, hogy a boldogság csak ritkán köszön rá valaki­re. Százszorosán áll ez a szomszédék Erzsikéjére. A vézna, szeplős kislány nagymamájával lakott a Szél utcai bérház szoba-konyhájá­ban. Az apja jogász volt, nem sokkal a háború kirobbanása előtt vitte el a szíve. A nagy darab, széles vállú, hirtelen­haragú ember egyszer nagy felindulásban csak odakapott melléhez és hanyatt dőlt a székkel. Nem telt belé egy év, s az anyja újra férjhez ment egy kétgyermekes férfihez. Erzsi a nagymamánál maradt. Eleinte még meg-megláto- gatta az anyja, később mind ritkábban. Végül azután el is maradt. Pénz sem jött, s a nagymama — ameddig ere­iéből tehette — maga nevelte mókáját. A budai nagy la­kást hamar fölcserélték a Szél utcai szoba-konyhással. Szá­moláshoz való színes pálci­kák festéséből tartották fekn magukat. Erzsi, miután haza­jött az iskolából, bekapta ma­nókra méretezett ebédjét, s rögtön nekiült a pálcikagyár­tásnak. A lecke csak ritkán készült el, mert este nem volt szabad égetni a villanyt. Számítottak is arra, amit a tanító mondott az év befejez­tével: Erzsi nemigen alkalmas továbbtanulásra. Dehisz’ nem is lett volna miből Örültek, hogy végre állásba mehet, enyhül valamit a nélkülözés. a z anyjával találkozott még jri. egyszer, amikor a nagy­mama meghalt. Mert ő is ma­gára hagyta Erzsit. Úgy gon­dolta: jogos már a pihenő, fel­nőtt a kisunoka. Az anyja el­jött körülnézni, mi az, ami még mozgatható. A gyámhatóság — tekintve, fából faragták, hogy ne tu­dott volna megállni a lábán. Állása mellett még otthoni munkát is szerzett, és meg­kezdte lassan a kopott, alma­szagot árasztó öreg bútorok kicserélését. Uj ruhát is vett, nem is egyet. Egyszóval: va­gyonosodon. Csak hízni nem akart, mert a sok koplalástól úgy összement a gyomra, akár gyapjú a mosástól. Az évek gyorsan múltak. Sokáig nem láttam a lányt. A top, ahol akkoriban dolgoz­tam, sok munkát adott. A hét nagy részét vidéken töltöttem, s esténként halálos fáradtság­gal dőltem ágyba. újra nagyons siettettem. Szélesre tárta a ^ kaput, a sárgás fény megref-^ lektorozta a csókolódzókat. § 6 1. Éghető padozatú helyiségben elhe­lyezett száritókályha alá előírt nem éghető réteg hány cm-rel kell, hogy meghaladja a kályha kerületét? 2. Lakásban hány kg. szén vagy fa tárolható? S. Gépjárműszínben az egymás mögött állő gépkocsik között hány cm. tá­volságot kell tartani? 4. Melyiknek magasabb a gyulladási hőmérséklete? 1 5. Műanyagcsöves, sérülés ellen védett olajállásmutató hány liter tartály-* fogatig alkalmazható? Erzsi riadtan ki a hosszú hajú olyasmit valami olyasmit motyogott, & hogy: .. csak később ... még $ maradok...” A házmester $ mogorván forgatta meg a kul- | csőt a zárban és utánam cső- § szogott. § y — Ennek is jól kinyílt a esi- ^ púja! — mondta. — Nemrég $ még gumibugyit viselt, most $ meg majd bekapja azt a fiút. § Ilyenek ezek mind. Azután § csak azon veszik éézre magú- § kát, hogy ott sír a gyerek § találkoztam újra mellettük. aki már alig i. » egindultam felfelé és arra \ hasonlított a pár év előtti té- gondoltam: miiven könv-íl pett tollú kis madárkára. Ez bontakozott S *• Parafadugóval dugaszolt üvegben hány liter II. veszélyességi foko­zatba sorolt tűzveszélyes folyadék tárolható? karjaiból, s S \j emrég I* Erzsivel, az Erzsi csinos volt, jól öltö­zött, s mintha a szeplők is el­tűntek volna az ovális ar­cocskáról. Késő este a kapu alatt csókolódzott egy hosszú hajú fiatalemberrel. gondoltam: milyen köny nyen ítélünk egyetlen pillanaté alapján. így ítélt a házmester § is. t Erzsi megméretett és köny- § nyűnek találtatott. Túri T. András § 7. Melyik író örökítette meg regényé­ben az ököritől tűzesetet? 8. Vidéken lévő „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben mű­szakonként hány létesítményi tűzol­tót kell biztosítani, ha a dolgozók létszáma 200—250 fő között van? 9. Ha tűzveszélyes anyagú épületben 15 darab szarvasmarhát kívánnak elhelyezni, hány kijáratot keli biz­tosítani? 1«. A védeni kívánt létesítménytől leg­alább hány méterre kell elhelyezni kutat? 11. Kalászos terményt hány méterre szabad vetni vasútvonaltól? 12. Belterületen elhelyezett szalmakaz­lak megengedett legnagyobb mérete7 1 2 X 20 50 30 10 20 100 50 80 100 lapír, Kén, Barnaszén 200 500 1000 0,5 1 2 ai, Mikszáth, Móricz 8 16 24 1 2 3 200 300 500 40 60 100 13. Melyik tűzveszélyességi tartozik a tiszta szesz? osztályba 10x6x6 10x10x8 30X10X8 n. 14. KI szorgalmazta először Magyar­országon a tűzoltóság létrehozását? II. József, Kossuth, Széchenyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom