Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-20 / 92. szám
1967. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK MEGYEI &£á4m Tsz-készpénz — nagyobb forgalom Figyelemre méltó fejlődés tükröződik az Öcsa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet gazdálkodási eredményeiben. A forgalomnövekedés az 1962. évihez képest 60 százalékos. Az igazgatósági elnök véleménye szerint ebben nagy része van annak, hogy a helybéli tsz tagjai ma már készpénzfizetésben részesülnek. 1966-ban az egy tagra eső napi átlagjövedelmük 85 forint volt. A földművesszövetkezet 21 ezer forinttal több vásárlási visszatérítésben részesítette tagjait, mint két éve. Ez az összeg most a részjegy utáni jutalékkal együtt 200 ezer forintot tesz ki. A körzet központjában Ócsán, egyébként örvendetesen javult a vagyonvédelem is. A lakosság igényeinek jobb kielégítésére a szövetkezet a TÜZEP-telepen előregyártott falelemek gyártását kezdte meg könnyű salakbetonból. Az elemek 10 darab kisméretű tégla nagyságának felelnek meg s igen alkalmasak a helyi lakásépítkezésre. Konspiráció nélkül Acélkígyó A tagság nemet is mond Izgalmas KISZ-vezetőség választások a budai járásban Végéhez közeledik az új KISZ-vezetőségek megválasztása a budai járásban. — Nem egy helyen szenvedélyes légkörben zajlott le a választó gyűlés —, mondja Mátyus Vendel járási titkár — s a titkos választás sokszor váratlan eredményt hozott. A KISZ-tagok szemitől-szemtoen is kertelés nélkül elmondják, kifogásaikat a régi vezetők munkájáról. Több helyen a titkárjelölt személyével nem értett egyet a választó gyűlés, mást jelöltek és választottak meg. A budaörsi Repülőgépes TMöyényyédó. Állomáson Tttíxub össze két szavazatot kapott az egyik jelölt. A Pest megyei Bíróságon leszavazták a régi titkárt Hanyag munkája miatt nem választották újra a régi titkárt a pusztazámori területi KISZ-ben, a Buda- kömyéki Vendéglátóipari Vállalatnál, a Zsámbéki Csecsemőotthonban, a tinnyei tsz- ben. Budaörsön a Szerszám- és Porkohászati Gyárban a fiatalok heves vitái napokkal a választás előtt felszínre hozták a többség akaratát, így a jelölő bizottság megváltoztatta eredeti elképzelését, s a gyűlésen már olyan KISZ-ta- got javasolt titkárnak, akit a többség támogatott — Ezek szerint a tisztújítás sok helyen valóban újítás lesz. — A KlSZ-titkárok mintegy 35 százaléka és a vezetőségi tagok 45 százsTéka Ttíéserélö- dik. Néhány nap múlva már végleges eredményeket tudunk mondani: az utolsó választó gyűlés járásunkban a Pest megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügyelőség alapszervezeténél lesz április 22-én. 45 milliós beruházás Szentendrén: Az Építéstudományi Intézet technológiai telepe Az építőanyagipar és az építőipar az utóbbi években olyan rohamosan fejlődött hogy az Építéstudományi Intézet laboratóriumaiban már nem tudják időben elvégezni az újabb kutatások kísérleti darabjainak vizsgálatát Különösen a nagyméretű épületelemek mintapéldányai tartósságának ellenőrzése okoz nagy gondot Az intézet ezért Szentendrén technológiai telepet rendez be. Majdnem 45 millió forintos beruházással három hatalmas csarnokot és egy központi raktárt építenek. A betontechnológiái csarnokban készítik majd el eredeti nagyságban a különböző anyagösz- szetételű „receptek” alapján a betonpaneleket,, amelyeknek szilárdságát, tartósságát azután nagy teljesítményű hidraulikus törőberendezésekkel vizsgálják. A szakipari csarnokban a burkolatok és a szigetelőanyagok minőségi vizsgálatait végzik, a harmadik csarnokban pedig gépműhelyt rendeznek be. A következő években a nagyméretű elemek vizsgálatára mechanikai valamint mélyépítési és beton technológiai tórium is épül. csarnok, részleg laboraA szörpüzem a batárba költözött Hosszú ideig cseng a telefon, A Nagymarosi Szörpüzemben senki sem található? De miért? Végre egy vállalkozó! Az egyedüli ember az üzemben, aki felveszi a kagylót a vezető helyettese, j í — Miért kihalt az üzem hétköznap? — Mától kezdve a határban dolgozunk! — Mindenki posztot cserélt? — Ideiglenesen, két hétre leállítottuk a gyártást és valamennyien feketeribizlit telepítenek 40 katasztrális holdon, itt a közelben. — Nem érzi meg a piac az üzemszünetet? — Az eddigi többlettermelés miatt nem. Ausztráliától az északi országokig csaknem pz egész világon ismerik az üzem termékeit. De ma már nem elegendő a természetes erdei szörpök választéka, egyre nagyobb az érdeklődés a magas vitamintartalmú gyümölcslevek iránt. A mostani telepítésű fe- keteribizliből azonban csak három év múlva lesz palackozott szörp — de akkor aztán sok. H. G. A KARDOSKÜTRÓL KIINDULÓ FÖLDGÁZVEZETÉK EGYIK ÁGA MINTEGY 30 KILOMÉTERES SZAKASZON ADONY ÉS SZÄZHALOM- BATTA KÖZÖTT HÜZÓDIK. ebből az Ágból kapjak majd a földgázt AZ ELOSZT0ÄLLOMÄSON KERESZTÜL BUDAPEST EGYES IPARI LÉTESÍTMÉNYEI ÉS A HÁZTARTÁSOK. AZ EMLÍTETT 30 KILOMÉTERES SZAKASZ MÁJUS ELSEJE HELYETT, HATÁRIDŐ ELŐTT TEGNAPRA ELKÉSZÜLT. AZ ACÉLKÍGYÓ A FÖLDEKEN KERESZTÜL HÚZÓDIK. A KÖZELMÚLTBAN DR. CSANÁDI GYÖRGY KÖZLE- j KEDÉS- ÉS POSTAÜGYI I MINISZTER arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a tárca 1967. július 1-től kétféle elszámolást közöl a szállíttató i vállalatokkal. Az egyik tétel a j szállításért járó díjat, a má- I sík pedig azt az összeget tar- I talmazza, amelyet ugyanazért ! a szállításért 1968. január 1- j tői, az új tarifa szerint kell ! majd fizetni. I Jó ez a módszer? Nem okoz | nagy fejtörést a válasz. Feltét- j lenül jó. így legalább kalkulálhatnak a szállító vállalatok ügyfelei, megtervezhetik, hogy a jövőben hogyan alakítsák szállításaikat, mit tegyenek a felesleges költségek elkerülése érdekében. Jó ez a módszer a szállító vállalatoknak is, mert ügyfeleik időben fel tudnak készülni az új helyzet fogadására, sok bonyodalmat elkerülhetnek, tisztázhatják az esetleges félreértéseket, egyeztethetik elképzeléseiket MOST, AMIKOR a gazdaságirányítás új rendjére való áttérést készítjük elő, amikor már készülnek és sorra megjelennek majd a konkrét rendelkezések, amikor megnövekszik a vállalati önállóság, s ezzel együtt az önálló döntések, elhatározások száma is, feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok, intézetek konspiráció nélkül dolgozzanak együtt. Még az olyan esetekben is szükséges a tájékoztatás, mint amilyent a Magyar Hajó- és Darugyár kapott az egyik kooperációs partnerétől. A szóbanforgó vállalat közölte, hogy szállított termékei áránál már ebben az esztendőben, 1,9-szeres szorzót alkalmaz. Ha a hajógyárnak megfelel az új ár, ezekkel számol a jövőben, míg ha nem, akkor új partner után néz —, még van ideje hozzá. MÉG INTvABB SZÜKSÉGES a kölcsönös tájékoztatás a gyártási együttműködést érintő változtatásokról. Előrelátható, hogy sok vállalat számos termékének gyártását abbahagyja és korszerűbb gyártmányokát állít helyükre. Bajt okozhat, ha a vele együttműködő üzemek csak késve szereznének tudomást az ilyen lépésekről. A beszüntetendő gyártmányhoz ugyanis már nem kell rendelni anyagot, gépeket, berendezéseket, míg az új gyártáshoz időben meg kell tenni mindenfajta előkészületet. Még látszólag kisebb jelentőségű ügyekben is szükséges, sőt elengedhetetlen az időben történő kölcsönös tájékoztatás. Például, ha egy vállalat, vagy üzem, olyan terméket állít elő, amelyet egy másik valamilyen termékébe beépít, s ezen valamilyen technológiai változtatást hajtanak végre, a kötelező előírásokon túl is meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket. Ha ezt elmulasztják — sajnos számos példa bizonyítja —, súlyos kihatásai lehetnek az esetnek. SZAMOS VÄLLALAT illetékeseit megkérdeztük, mit tettek a kölcsönös tájékoztatás megkezdése és rendszeresítése érdekében. A válaszok többnyire lehangolok. Ma még szinte egybehangzóan valamiféle felsőbb intézkedésre várnak e tárgyban is. Pedig erre — legjobb tudomásunk szerint — nem terveznek és nem is szükséges külön intézkedést kiadni. Csupán azt \ Asszonyoknak foglalkoztatottság a szövetkezetnek autó utalvány? A Tsz százhalombattai Rákóczi kultúrtermében lassacskán gyülekeznek az asszonyok a budapesti Nemez- és Rostfeldolgozó Háziipari Szövetkezet — ha kell száz, vagy akár kétszáz asszonynak is keresetet biztosító — telepe megalakulására. Az érkezők nagy része egészen fiatal, legtöbbjük férje a Hőerőműben dolgozik. Akik már dolgoznak Százhalombattán több száz asszony szeretne munkát találni, ha lenne hoL Most mégis hetvenegynél nem jelentkezett több és amikor — mert már percek óta nem lép be az ajtón senki — megkezdődik az összehívott értekezlet, mindössze harmincöt nő foglal helyet a széksorokban. Közülük is egyik a Hőerőmű nőtanácsát képviseli, egy másik pedig úgyszólván megfigyelő, Kővári Jánosné, a Pest megyei Tanács Vegyi- és Kézműipari Vállalata százhalombattai telepének vezetője. — Október 25-én indultunk, első nap nyolcán voltunk, aztán hónapról hónapra többen, ma már 36-an — beszél a nők foglalkoztatására alakult munkahelyről. Neki, a vezetőnek 746 forint volt a múlt havi jövedelme. Ebből 500 forint fixfizetés a vezetésért, a többit kézi- munkázásért kapja, mert ahogy a többiek, ő is horgol, meg köt. — Van néhány bedolgozónk, aki a megengedett plafont megkeresi. Hogy az mennyi? 1200 forint, öten-hatan viszont 350—400 forintnál nem keresnek többet. Általában 600—800 forintot érnek el a bedolgozók. Ez a perspektíva vár a rost- feldolgozó háziipari szövetkezet jövendőbeli dolgozóira is. Igaz, hogy a szövetkezet idén is jövedelme 9 százalékát részesedésként fizette ki tagjainak, de a bedolgozónak pél- pául nincs fizetéses szabadsága. Mindezt a háziipari szcHuszonnyolcan vállalják — Tessék meggondolni, és aki vállalja a munkát, írja alá még egyszer az ívet Van, aki nyomban feláll, előremegy és aláírja. Mások még tanakodnak. — Ez van! Esszük, nem esz- szük, nem kapunk mást —, gúnyolódik egy menyecske, mialatt ráírja nevét a papírra. összesen huszonnyolc asz- szony hajlandó bedolgozni. Huszonnyolc, meg harminchat a megyei vállalatnál, az összesen 64. A sok száz munkát sürgető százhalombattai asz- szony közül! Később még bizonyára akad nem egy jelentkező, de hogy ilyen csekély az érdeklődés, annak nyilván a várható alacsony kereset a legfőbb oka. — Valami komoly üzem kellene, nem ez a bedolgozás. Olyan, ahol az asszonyok jobban kereshetnek, — jegyzi meg egyikük. A szövetkezetbe különben nem jelentkezett munkára. Másik asszony: — Egyszer majd lesz üzem is, néhány év múlva. De addig? ... aláírja az ívet. Alinak aztán az asszonyok néma várakozással. Tudni szeretnék, mikor kezdhetnek dolgozni — Majd értesítjük önöket... A szövetkezet emberei Kovács Ferencné, kiszemelt telepvezetővel beszélnek. Szakképzett varrónő, férje az erőimeg az ér— Jöjjön be valamelyik nap az irodába Pestre. Egy feltétel Nem könnyű munkaalkalmat teremteni nők részére Százhalombattán vetkezet főkönyvelője, Érszegi műben dolgozik, ffároly nem titkolja el, ami- di ktsz-ben. kör a megjelentekkel a munkafeltételeket ismerteti. Balo- gi Hugóvá, a személyzeti osztály vezetője mintadarabokat mutat. Kötött csecsemőcipőcs- ke párjáért 9.40 Ft-ot fizetnek. Egy műanyagháló elkészítéséért 3, egy leánykaruha megvarrásáért tisztázás nélkül, 10 forintot kap a bedolgozó. Dr. Konkoly-Thege Miklós műszaki vezető kilátásba helyezi, varrógépet is kaphat, akinek nincsen. — Mikor indul a munka? — sürget konkrét választ Molnár László, a megyei tanács munkaügyi osztályának megbízott vezetője. A szövetkezet főkönyvelőjének felelete: — Csak, ha feltételünket teljesítik. Hónapok óta szaladgál a két nagyüzem igazgatója, párttitkára, szakszervezete, nőtanácsa, hogy valami munkaalkalmat teremtsen a dolgozók feleségeinek. Végre itt a háziipari szövetkezet és most fut- kározhatnak Ponciustól-Pilá- tusig egy autóutalványért, mert ez a feltétel. — Kérem, szövetkezetünk nagyon „felfutott”. Kétezernél több taggal dolgozunk Pesten. A környéken anyagot szállítani, munkát behordani, kell a gépkocsi. Amink van, öreg, többet áll javításban, mint megy az úton. Ilyen távoli újabb helyet csak úgy vállalhatunk, ha van mivel megközelíteni — magyarázza a főkönyvelő. El kell ismerni, érvei meggyőzően hatnak. Mindenesetre, hogy a sok száz közül legalább 28 asszony mikor láthat munkához, az pillanatnyilag úgyszólván attól függ, mennyire jó szocialista összeköttetéssel rendelkeznek, autóutalványszerzés- hez a párt és tömegszervezeti vezetők Százhalombatta két új nagy üzemében. A megyei tanács munkaügyi osztályának dolgozói: — Háromszor jártunk itt kint, hetek óta tárgyalunk, legalább tízszer személyesen és számtalanszor telefonon, most pedig... Amilyen derűs jó kedvvel indultunk Százhalombattára, olyan lehangoltan széliünk autóba és megyünk Budapest felé. Szokoly Endre kell mérlegre tenni, hogy a társadalmi munkamegosztás további szélesedése az új gazdaságirányítás keretei között elengedhetetlenné teszi a rendszeres és kölcsönös tájékoztatásokat. HÁNYSZOR HALLJUK: „majd 1968 január 1-től másként lesz”. Nem lesz másként, ha már most nem dolgozunk új módon Ez alatt persze sok mindent lehet és kell is érteni, de egyik nagyon fontos és nélkülözhetetlen láncszeme az új mechanizmus előkészítésének, hogy haladéktalanul elkezdődik és rendszeressé válik a vállalatok és intézmények egymás közötti kölcsönös tájékoztatása. Azért is szükség van erre, hogy sehol se kényszerüljenek feltalálni. amit már egyszer feltaláltak és mindenütt tudjanak arról, hogy milyen újdonságokat lehet felhasználni jelenleg és a közeljövőben a gyártás fejlesztéséhez, akár új alkatrészekről, akár új módszerekről van szó. Társadalmi szükséglet diktálja ezt az igényt, tehát intézményesen is elő kell segíteni érvényesülését. Farkas István Villanófény A három Ferenc szövetsége A kellemes gondok olykor kellemetlent is szülnek: kellemes gond volt a Váci Kötöttárugyárban, liogy a megnőtt exportszállítások több és több terméket követeltek. Kellemetlen, bogy ennek fejében az exportraktár mind szűkebbnek bizonyult, zsúfoltság, egymásra halmozott dobozok, a csomagolás megsérülése jellemezte a munkát, minden jóakarat és igyekezet ellenére is. Hárman fogtak össze, hogy túladjanak a gondon: Tábori Ferenc, Chován Ferenc és Lajos Ferenc. A három Ferenc szövetsége nemes célra köttetett, s az eredmény is ehhez illő. Az exporcdobozok méreteinek figyelembe vételével készült, oldalvázas rakodólapok jelentősen megnövelték a raktárkapacitást, mert bővítették a rakfelületet, megakadályozzák a dobozok oldalának eddig elért sűrű „kidőlését”, azaz a beroppanást a felhalmozót dobozok önsúlya miatt, s ugyanakkor lehetővé teszik azt, ami eddig csak óhaj volt, a gépesített anyagmozgatást. A szállítás, raktározás országos gond, alig van üzem, ahol ne eZ lenne a fejfájások f<5 forrása. Az új raktárak építése nem olcsó mulatság, s nehezebben is kerül rá pénz, mint más feladatokra; a kötöttáru- gyári példa azonban azt bizonyltja, hogy beruházás nélkül is lehet módot találni a kapacitás növelésére, a rakterűiét jobb kihasználására. A rakodó- lapos szállítás — sajnos — még ma is sokféle ok miatt akadozik, a szükségesnél jóval kisebb népszerűségre tett szert üzemeinkben. A helyi ötletesség, a kezdeményezés — s ezt az új mechanizmus erőteljesen serkenteni — jó példája a kötöttárugyári három Ferenc összefogása: bátran követhetik őket másutt is, s alig.fia lesz baj, ha a szövetkezőket nem Ferencnek, hanem Bélának, Jár nosnak, Istvánnak hívják .. . Két betű és néhány millió A két betű: PE. A néhány millió — no, ez már hosszadalmasabb. A piaci igények változása, a korszerűbb és muta- tósabb szövetek iránti kereslet — a többi között — a fésűs- utánzatú kártolt szövetek gyártását is sürgető aktualitássá tette, óhajból persze, aligha születhet új termék, ha hiányzik az akarat és a tehetség. Mindkettő találkozott azonban a Gyapjúmosó és Szövőgyár három dolgozójánál, akik kidolgozták a PE viszkózkeveré- kű szövetek gyártásának technológiáját. A három szakember feladatok sokaságát oldotta meg. A kártolt fonalak — Nm 20-as — gyártása mellett a polyester vágott szálak karrieres eljárással történő színezését. És ez az, ami — megér néhány milliót. Eddig ugyanis hazánkban a polyester szálakat un. HT eljárással színezték, s ehhez több millió forint értékű HT- apparát kell. Most erre nincs szükség ... Fentiek után már az sem hat meglepetésként, hogy — három a magyar igazság — eljárásuk biztosítja a nagy polyester tartalmú kártolt szövetek nemes kikészítését is, tehát a hőrögzítést, perzselé.st és gyűrtél enitést. A két betű és a néhánv millió jó példája annak, hogyan lehet és kell értelmezni a gyártmányfejlesztés*!, a választék bővítést. (m. o.)