Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

1967. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK MEGYEI &£á4m Tsz-készpénz — nagyobb forgalom Figyelemre méltó fejlődés tükröződik az Öcsa és Vidé­ke Körzeti Földművesszövet­kezet gazdálkodási eredmé­nyeiben. A forgalomnövekedés az 1962. évihez képest 60 szá­zalékos. Az igazgatósági elnök véleménye szerint ebben nagy része van annak, hogy a helybéli tsz tagjai ma már készpénzfizetésben részesül­nek. 1966-ban az egy tagra eső napi átlagjövedelmük 85 forint volt. A földművesszövetkezet 21 ezer forinttal több vásárlási visszatérítésben részesítette tagjait, mint két éve. Ez az összeg most a részjegy utáni jutalékkal együtt 200 ezer fo­rintot tesz ki. A körzet köz­pontjában Ócsán, egyébként örvendetesen javult a va­gyonvédelem is. A lakosság igényeinek jobb kielégítésére a szövetkezet a TÜZEP-telepen előregyártott falelemek gyártását kezdte meg könnyű salakbetonból. Az elemek 10 darab kisméretű tégla nagyságának felelnek meg s igen alkalmasak a he­lyi lakásépítkezésre. Konspiráció nélkül Acélkígyó A tagság nemet is mond Izgalmas KISZ-vezetőség választások a budai járásban Végéhez közeledik az új KISZ-vezetőségek megválasz­tása a budai járásban. — Nem egy helyen szenve­délyes légkörben zajlott le a választó gyűlés —, mondja Mátyus Vendel járási titkár — s a titkos választás sokszor váratlan eredményt hozott. A KISZ-tagok szemitől-szemtoen is kertelés nélkül elmondják, kifogásaikat a régi vezetők munkájáról. Több helyen a titkárjelölt személyével nem értett egyet a választó gyűlés, mást jelöltek és választottak meg. A budaörsi Repülőgépes TMöyényyédó. Állomáson Tttíxub össze két szavazatot kapott az egyik jelölt. A Pest megyei Bíróságon leszavazták a régi titkárt Hanyag munkája miatt nem választották újra a régi titkárt a pusztazámori területi KISZ-ben, a Buda- kömyéki Vendéglátóipari Vállalatnál, a Zsámbéki Cse­csemőotthonban, a tinnyei tsz- ben. Budaörsön a Szerszám- és Porkohászati Gyárban a fiatalok heves vitái napokkal a választás előtt felszínre hoz­ták a többség akaratát, így a jelölő bizottság megváltoztat­ta eredeti elképzelését, s a gyűlésen már olyan KISZ-ta- got javasolt titkárnak, akit a többség támogatott — Ezek szerint a tisztújítás sok helyen valóban újítás lesz. — A KlSZ-titkárok mintegy 35 százaléka és a vezetőségi tagok 45 százsTéka Ttíéserélö- dik. Néhány nap múlva már végleges eredményeket tu­dunk mondani: az utolsó vá­lasztó gyűlés járásunkban a Pest megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügyelő­ség alapszervezeténél lesz áp­rilis 22-én. 45 milliós beruházás Szentendrén: Az Építéstudományi Intézet technológiai telepe Az építőanyagipar és az építőipar az utóbbi években olyan rohamosan fejlődött hogy az Építéstudományi In­tézet laboratóriumaiban már nem tudják időben elvégezni az újabb kutatások kísérleti darabjainak vizsgálatát Különösen a nagyméretű épületelemek mintapéldá­nyai tartósságának ellen­őrzése okoz nagy gondot Az intézet ezért Szentendrén technológiai telepet rendez be. Majdnem 45 millió fo­rintos beruházással három ha­talmas csarnokot és egy köz­ponti raktárt építenek. A be­tontechnológiái csarnokban ké­szítik majd el eredeti nagy­ságban a különböző anyagösz- szetételű „receptek” alapján a betonpaneleket,, amelyeknek szilárdságát, tartósságát azután nagy teljesítményű hidraulikus törőberende­zésekkel vizsgálják. A szakipari csarnokban a bur­kolatok és a szigetelőanyagok minőségi vizsgálatait végzik, a harmadik csarnokban pedig gépműhelyt rendeznek be. A következő években a nagyméretű elemek vizsgá­latára mechanikai valamint mélyépítési és beton technológiai tórium is épül. csarnok, részleg labora­A szörpüzem a batárba költözött Hosszú ideig cseng a tele­fon, A Nagymarosi Szörp­üzemben senki sem található? De miért? Végre egy vállalkozó! Az egyedüli ember az üzemben, aki felveszi a kagylót a vezető helyettese, j í — Miért kihalt az üzem hét­köznap? — Mától kezdve a határban dolgozunk! — Mindenki posztot cserélt? — Ideiglenesen, két hétre leállítottuk a gyártást és va­lamennyien feketeribizlit te­lepítenek 40 katasztrális hol­don, itt a közelben. — Nem érzi meg a piac az üzemszünetet? — Az eddigi többlettermelés miatt nem. Ausztráliától az északi or­szágokig csaknem pz egész vi­lágon ismerik az üzem termé­keit. De ma már nem elegen­dő a természetes erdei ször­pök választéka, egyre nagyobb az érdeklődés a magas vita­mintartalmú gyümölcslevek iránt. A mostani telepítésű fe- keteribizliből azonban csak három év múlva lesz palacko­zott szörp — de akkor aztán sok. H. G. A KARDOSKÜTRÓL KI­INDULÓ FÖLDGÁZVEZETÉK EGYIK ÁGA MINTEGY 30 KILOMÉTERES SZAKASZON ADONY ÉS SZÄZHALOM- BATTA KÖZÖTT HÜZÓDIK. ebből az Ágból kap­jak majd a földgázt AZ ELOSZT0ÄLLOMÄSON KERESZTÜL BUDAPEST EGYES IPARI LÉTESÍT­MÉNYEI ÉS A HÁZTAR­TÁSOK. AZ EMLÍTETT 30 KILOMÉTERES SZAKASZ MÁJUS ELSEJE HELYETT, HATÁRIDŐ ELŐTT TEG­NAPRA ELKÉSZÜLT. AZ ACÉLKÍGYÓ A FÖLDEKEN KERESZTÜL HÚZÓDIK. A KÖZELMÚLTBAN DR. CSANÁDI GYÖRGY KÖZLE- j KEDÉS- ÉS POSTAÜGYI I MINISZTER arról tájékoztat­ta a sajtó képviselőit, hogy a tárca 1967. július 1-től kétféle elszámolást közöl a szállíttató i vállalatokkal. Az egyik tétel a j szállításért járó díjat, a má- I sík pedig azt az összeget tar- I talmazza, amelyet ugyanazért ! a szállításért 1968. január 1- j tői, az új tarifa szerint kell ! majd fizetni. I Jó ez a módszer? Nem okoz | nagy fejtörést a válasz. Feltét- j lenül jó. így legalább kalku­lálhatnak a szállító vállalatok ügyfelei, megtervezhetik, hogy a jövőben hogyan alakítsák szállításaikat, mit tegyenek a felesleges költségek elkerülése érdekében. Jó ez a módszer a szállító vállalatoknak is, mert ügyfeleik időben fel tudnak készülni az új helyzet fogadá­sára, sok bonyodalmat elke­rülhetnek, tisztázhatják az esetleges félreértéseket, egyeztethetik elképzeléseiket MOST, AMIKOR a gazda­ságirányítás új rendjére való áttérést készítjük elő, amikor már készülnek és sorra meg­jelennek majd a konkrét ren­delkezések, amikor megnö­vekszik a vállalati önállóság, s ezzel együtt az önálló dön­tések, elhatározások száma is, feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok, intézetek konspirá­ció nélkül dolgozzanak együtt. Még az olyan esetekben is szükséges a tájékoztatás, mint amilyent a Magyar Hajó- és Darugyár kapott az egyik kooperációs partnerétől. A szóbanforgó vállalat közölte, hogy szállított termékei árá­nál már ebben az esztendő­ben, 1,9-szeres szorzót alkal­maz. Ha a hajógyárnak meg­felel az új ár, ezekkel számol a jövőben, míg ha nem, akkor új partner után néz —, még van ideje hozzá. MÉG INTvABB SZÜKSÉ­GES a kölcsönös tájékoztatás a gyártási együttműködést érintő változtatásokról. Előre­látható, hogy sok vállalat szá­mos termékének gyártását abbahagyja és korszerűbb gyártmányokát állít helyükre. Bajt okozhat, ha a vele együttműködő üzemek csak késve szereznének tudomást az ilyen lépésekről. A beszün­tetendő gyártmányhoz ugyan­is már nem kell rendelni anyagot, gépeket, berendezé­seket, míg az új gyártáshoz időben meg kell tenni min­denfajta előkészületet. Még látszólag kisebb jelen­tőségű ügyekben is szükséges, sőt elengedhetetlen az időben történő kölcsönös tájékozta­tás. Például, ha egy vállalat, vagy üzem, olyan terméket állít elő, amelyet egy másik valamilyen termékébe beépít, s ezen valamilyen technoló­giai változtatást hajtanak végre, a kötelező előírásokon túl is meg kell tenni a megfe­lelő intézkedéseket. Ha ezt elmulasztják — sajnos szá­mos példa bizonyítja —, sú­lyos kihatásai lehetnek az eset­nek. SZAMOS VÄLLALAT ille­tékeseit megkérdeztük, mit tettek a kölcsönös tájékozta­tás megkezdése és rendszere­sítése érdekében. A válaszok többnyire lehangolok. Ma még szinte egybehangzóan valami­féle felsőbb intézkedésre vár­nak e tárgyban is. Pedig er­re — legjobb tudomásunk szerint — nem terveznek és nem is szükséges külön intéz­kedést kiadni. Csupán azt \ Asszonyoknak foglalkoztatottság a szövetkezetnek autó utalvány? A Tsz százhalombattai Rákóczi kultúrtermében lassacs­kán gyülekeznek az asszonyok a budapesti Nemez- és Rost­feldolgozó Háziipari Szövetke­zet — ha kell száz, vagy akár kétszáz asszonynak is kerese­tet biztosító — telepe megala­kulására. Az érkezők nagy ré­sze egészen fiatal, legtöbbjük férje a Hőerőműben dolgozik. Akik már dolgoznak Százhalombattán több száz asszony szeretne munkát ta­lálni, ha lenne hoL Most még­is hetvenegynél nem jelent­kezett több és amikor — mert már percek óta nem lép be az ajtón senki — megkezdődik az összehívott értekezlet, mind­össze harmincöt nő foglal he­lyet a széksorokban. Közülük is egyik a Hőerőmű nőtaná­csát képviseli, egy másik pe­dig úgyszólván megfigyelő, Kővári Jánosné, a Pest me­gyei Tanács Vegyi- és Kézmű­ipari Vállalata százhalombat­tai telepének vezetője. — Október 25-én indultunk, első nap nyolcán voltunk, az­tán hónapról hónapra többen, ma már 36-an — beszél a nők foglalkoztatására alakult munkahelyről. Neki, a vezetőnek 746 fo­rint volt a múlt havi jövedel­me. Ebből 500 forint fixfizetés a vezetésért, a többit kézi- munkázásért kapja, mert ahogy a többiek, ő is horgol, meg köt. — Van néhány bedolgozónk, aki a megengedett plafont megkeresi. Hogy az mennyi? 1200 forint, öten-hatan vi­szont 350—400 forintnál nem keresnek többet. Általában 600—800 forintot érnek el a bedolgozók. Ez a perspektíva vár a rost- feldolgozó háziipari szövetke­zet jövendőbeli dolgozóira is. Igaz, hogy a szövetkezet idén is jövedelme 9 százalékát ré­szesedésként fizette ki tagjai­nak, de a bedolgozónak pél- pául nincs fizetéses szabadsá­ga. Mindezt a háziipari szc­Huszonnyolcan vállalják — Tessék meggondolni, és aki vállalja a munkát, írja alá még egyszer az ívet Van, aki nyomban feláll, előremegy és aláírja. Mások még tanakodnak. — Ez van! Esszük, nem esz- szük, nem kapunk mást —, gúnyolódik egy menyecske, mialatt ráírja nevét a papír­ra. összesen huszonnyolc asz- szony hajlandó bedolgozni. Huszonnyolc, meg harminchat a megyei vállalatnál, az össze­sen 64. A sok száz munkát sürgető százhalombattai asz- szony közül! Később még bi­zonyára akad nem egy jelent­kező, de hogy ilyen csekély az érdeklődés, annak nyilván a várható alacsony kereset a legfőbb oka. — Valami komoly üzem kel­lene, nem ez a bedolgozás. Olyan, ahol az asszonyok job­ban kereshetnek, — jegyzi meg egyikük. A szövetkezetbe különben nem jelentkezett munkára. Másik asszony: — Egyszer majd lesz üzem is, néhány év múlva. De ad­dig? ... aláírja az ívet. Alinak aztán az asszonyok néma várakozással. Tudni szeretnék, mikor kezdhetnek dolgozni — Majd értesítjük önöket... A szövetkezet emberei Ko­vács Ferencné, kiszemelt te­lepvezetővel beszélnek. Szak­képzett varrónő, férje az erő­imeg az ér­— Jöjjön be valamelyik nap az irodába Pestre. Egy feltétel Nem könnyű munkaalkalmat teremteni nők részére Százhalombattán vetkezet főkönyvelője, Érszegi műben dolgozik, ffároly nem titkolja el, ami- di ktsz-ben. kör a megjelentekkel a mun­kafeltételeket ismerteti. Balo- gi Hugóvá, a személyzeti osz­tály vezetője mintadarabokat mutat. Kötött csecsemőcipőcs- ke párjáért 9.40 Ft-ot fizetnek. Egy műanyagháló elkészíté­séért 3, egy leánykaruha megvarrásáért tisztázás nél­kül, 10 forintot kap a bedol­gozó. Dr. Konkoly-Thege Miklós műszaki vezető kilá­tásba helyezi, varrógépet is kaphat, akinek nincsen. — Mikor indul a munka? — sürget konkrét választ Molnár László, a megyei tanács mun­kaügyi osztályának megbízott vezetője. A szövetkezet főkönyvelőjé­nek felelete: — Csak, ha feltételünket tel­jesítik. Hónapok óta szaladgál a két nagyüzem igazgatója, párt­titkára, szakszervezete, nőta­nácsa, hogy valami munkaal­kalmat teremtsen a dolgozók feleségeinek. Végre itt a házi­ipari szövetkezet és most fut- kározhatnak Ponciustól-Pilá- tusig egy autóutalványért, mert ez a feltétel. — Kérem, szövetkezetünk nagyon „felfutott”. Kétezernél több taggal dolgozunk Pesten. A környéken anyagot szállíta­ni, munkát behordani, kell a gépkocsi. Amink van, öreg, többet áll javításban, mint megy az úton. Ilyen távoli újabb helyet csak úgy vállal­hatunk, ha van mivel meg­közelíteni — magyarázza a főkönyvelő. El kell ismerni, érvei meggyőzően hatnak. Mindenesetre, hogy a sok száz közül legalább 28 asszony mikor láthat munkához, az pillanatnyilag úgyszólván at­tól függ, mennyire jó szocia­lista összeköttetéssel rendel­keznek, autóutalványszerzés- hez a párt és tömegszervezeti vezetők Százhalombatta két új nagy üzemében. A megyei tanács munkaügyi osztályának dolgozói: — Háromszor jártunk itt kint, hetek óta tárgyalunk, legalább tízszer személyesen és számtalanszor telefonon, most pedig... Amilyen derűs jó kedvvel indultunk Százhalombattára, olyan lehangoltan széliünk autóba és megyünk Budapest felé. Szokoly Endre kell mérlegre tenni, hogy a társadalmi munkamegosztás további szélesedése az új gaz­daságirányítás keretei között elengedhetetlenné teszi a rend­szeres és kölcsönös tájékozta­tásokat. HÁNYSZOR HALLJUK: „majd 1968 január 1-től más­ként lesz”. Nem lesz másként, ha már most nem dolgozunk új módon Ez alatt persze sok mindent lehet és kell is érteni, de egyik nagyon fon­tos és nélkülözhetetlen lánc­szeme az új mechanizmus elő­készítésének, hogy haladékta­lanul elkezdődik és rendsze­ressé válik a vállalatok és in­tézmények egymás közötti kölcsönös tájékoztatása. Azért is szükség van erre, hogy se­hol se kényszerüljenek felta­lálni. amit már egyszer felta­láltak és mindenütt tudjanak arról, hogy milyen újdonsá­gokat lehet felhasználni je­lenleg és a közeljövőben a gyártás fejlesztéséhez, akár új alkatrészekről, akár új módszerekről van szó. Társa­dalmi szükséglet diktálja ezt az igényt, tehát intézményesen is elő kell segíteni érvénye­sülését. Farkas István Villanófény A három Ferenc szövetsége A kellemes gondok olykor kellemetlent is szülnek: kelle­mes gond volt a Váci Kötött­árugyárban, liogy a megnőtt exportszállítások több és több terméket követeltek. Kellemet­len, bogy ennek fejében az exportraktár mind szűkebbnek bizonyult, zsúfoltság, egymás­ra halmozott dobozok, a cso­magolás megsérülése jellemez­te a munkát, minden jóakarat és igyekezet ellenére is. Hárman fogtak össze, hogy túladjanak a gondon: Tábori Ferenc, Chován Ferenc és La­jos Ferenc. A három Ferenc szövetsége nemes célra kötte­tett, s az eredmény is ehhez illő. Az exporcdobozok méretei­nek figyelembe vételével ké­szült, oldalvázas rakodólapok jelentősen megnövelték a raktárkapacitást, mert bővítet­ték a rakfelületet, megakadá­lyozzák a dobozok oldalának eddig elért sűrű „kidőlését”, azaz a beroppanást a felhal­mozót dobozok önsúlya miatt, s ugyanakkor lehetővé teszik azt, ami eddig csak óhaj volt, a gépesített anyagmozgatást. A szállítás, raktározás orszá­gos gond, alig van üzem, ahol ne eZ lenne a fejfájások f<5 forrása. Az új raktárak építé­se nem olcsó mulatság, s nehe­zebben is kerül rá pénz, mint más feladatokra; a kötöttáru- gyári példa azonban azt bizo­nyltja, hogy beruházás nélkül is lehet módot találni a kapa­citás növelésére, a rakterűiét jobb kihasználására. A rakodó- lapos szállítás — sajnos — még ma is sokféle ok miatt akado­zik, a szükségesnél jóval ki­sebb népszerűségre tett szert üzemeinkben. A helyi ötletes­ség, a kezdeményezés — s ezt az új mechanizmus erőteljesen serkenteni — jó példája a kötött­árugyári három Ferenc össze­fogása: bátran követhetik őket másutt is, s alig.fia lesz baj, ha a szövetkezőket nem Fe­rencnek, hanem Bélának, Jár nosnak, Istvánnak hívják .. . Két betű és néhány millió A két betű: PE. A néhány millió — no, ez már hosszadal­masabb. A piaci igények vál­tozása, a korszerűbb és muta- tósabb szövetek iránti kereslet — a többi között — a fésűs- utánzatú kártolt szövetek gyár­tását is sürgető aktualitássá tette, óhajból persze, aligha születhet új termék, ha hiány­zik az akarat és a tehetség. Mindkettő találkozott azonban a Gyapjúmosó és Szövőgyár három dolgozójánál, akik ki­dolgozták a PE viszkózkeveré- kű szövetek gyártásának tech­nológiáját. A három szakember felada­tok sokaságát oldotta meg. A kártolt fonalak — Nm 20-as — gyártása mellett a polyester vágott szálak karrieres eljárás­sal történő színezését. És ez az, ami — megér néhány mil­liót. Eddig ugyanis hazánkban a polyester szálakat un. HT eljárással színezték, s ehhez több millió forint értékű HT- apparát kell. Most erre nincs szükség ... Fentiek után már az sem hat meglepetésként, hogy — három a magyar igaz­ság — eljárásuk biztosítja a nagy polyester tartalmú kár­tolt szövetek nemes kikészíté­sét is, tehát a hőrögzítést, perzselé.st és gyűrtél enitést. A két betű és a néhánv millió jó példája annak, ho­gyan lehet és kell értelmezni a gyártmányfejlesztés*!, a válasz­ték bővítést. (m. o.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom