Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-18 / 90. szám
4 1967. Április is., kedd DÉLELŐTT A PARKBAN Foto: Szigetfű ALKOTÓ ÉVEK Denis, amerikai szociológus, miután átrágta magát 738 tudós, kutató és művész életrajzán, a következő konklúzióra jutott: a matematikus életének legtermékenyebb szaka 30-ik életéve, biológusoké, botanikusoké és vegyészeké a 40-ik év, íróké az 50-ik, történetíróké és filozófusoké 60. évük körül van. Műemlékvédelem és városszépítés ötszáz év előtt Legelső városszépítőink elsó városépítőink voltak. A románkor és a gótika mesterei csodás arányokat dermesztettek kőbe; utóbb királyok és városbírók intézményessé tették ódon városaink és városképeink védelmét. így 1410-ben Zsigmond I király Visegrád — akkor királyi városa — számára tette kötelezővé a lakóházaknak egy éven belül való helyreállítását. Bárki lett is lényen a tulajdonos, ha egy esztendőn belül házát nem tartaroztatja — rendeli a király —, elveszti ingatlanát, s az uralkodó azt arra alkalmas embernek adja. így nyeri el 1412-ben Kanizsai érsek Visegrád egyik hatalmas palotáját. Budán Mátyás tartotta rajta sastekintetét kedvelt fővárosán. 1470-ben ezt írta: „Budát ... a régi királyok a legnagyobb gonddal építették. Némely elődünk azonban elhanyagolta azt. Nagy baj az, hogy határa oly csekély, amekkorát az ember jóformán két karjával átölelhet... Ezért... Sasadot, Pilisme- ” gyében elvesszük a visegrádi koronauradalomtól és Buda városához csatoljuk ... A város pedig törekedjék saját épülésére...” ház teljesen elhanyagolt, sőt roskadozik. Ezúttal nyílt parancsba adja: azokat a házakat, amelyek omladoznak, egy éven belül építtessék újjá. Ha nem: a király megfosztja ingatlanaiktól tulajdonosaikat, s a házakat másoknak adományozza. A királyi szó nem volt merő fenyegetőzés: egy sor budai házingatlan tulajdonos- cseréjére került sor. Él ez a rendelkezés a Jagelló-koi ban is: 1509-ben Buda tanácsa elveszi Orbán könyvkötő lakótornyát, mert a mester 1506-ban vállalt kötelezettségének nem tett eleget, s a romladozó épület helyreállítását elmulasztotta Szerémi Györgynek, János király káplánjának emlékiratában olvassuk, hogy az 1530-as években Gritti kormányzó dolgozott ki egy nagyobb budavári rendezési tervet; eszerint a vár házait egységesen kétemeletesre emelték volna, a királyi palotától fel, az úgynevezett Szombatpiacig (ma: Karűsztrán tér). Gritti megöletése, majd az 1541. évvel kezdődő török uralom miatt erre azonban már nem került sor. KÖNYVESPOLC MÜNNICH FERENC: VIHAROS ÚT A hazánkban is egyre népszerűbbé váló memoárirodalom egyik kiemelkedő alkotása Münnich Ferenc „Viharos út” című munkája. A nyolcvanéves forradalmár és államférfi útja nemcsak politikailag érdekes alkotás, de mint irodalmi munka is végtelenül izgalmas. A szerző feleleveníti élményeit a századfordulótól napjainkig. A harcos életút egy-egy állomása jól mutatja a magyar munkásmozgalom történetének legjelentősebb eseményeit. Münnich Ferenc ugyan értelmiségi családból származott, de már fiatal korában eljegyezte magát a haladó eszmékkel. Döntő lökést kommunistává való fejlődéséhez az oroszországi hadifogságban szerzett tapasztalatai és élményei adták. Itt vált ösztönös forradalmárból kommunista harcossá. Életének legjelentősebb szakasza a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban való részvétele, majd hazatérése után a KMP megalakítása és a Tanácsköztársaság honvédő harcai. Könyve jól vázolja a két világháború közötti magyar emigráció küzdelmeit és a spanyol polgárháborúban betöltött szerepét. Münnich Ferenc a spanyol köztársasági hadsereg egyik legjelentősebb katonai vezetője volt. Élete összeforrott a fasizmus elleni harccal. 1942-ben a sztálingrádi fronton harcol, majd a moszkvai Kossuth-rádió vezetője lesz. A Szépirodalmi Kiadó gondozásában megjelent kötet a közelmúlt sok, eddig ismeretlen eseményét tárja fel az olvasó előtt. Münnich Ferenc, aki jelentős szerepet töltött be a felszabadulás után a demokratikus rendőrség irányításában, majd 1956-ban irányította az ellenforradalom elleni harcot — egy életre jegyezte el magát a szocializmus eszméivel. A „Viharos út” egy igaz forradalmár példamutató élete, mely érdeklődésre számíthat a legszélesebb olvasó- közönség — különösen az ifjúság — körében. Keserű István 1477-ben Mátyás már keményebb hangon ír rá Buda tanácsuraira, s egy (elveszett) korábbi parancsára hivatko- zik. Megbotránkozva látja — írja —, hogy Budán sok Ph-ar-maki - Galenus - Bölcsök köve A GYÓGYSZERGYÁRTÁS TÖRTÉNETE A BNV-N Hogyan bukott meg Petőfi, a követjelölt? ÚJABB ADALÉKOK A NAGY KÖLTŐ ÉLETÉHEZ Petőfi Sándor — mint ismeretes — az 1848-as választáson követjelöltként lépett fel Szabadszálláson. Megbuktatásának körülményei eddig csak a költő saját nyilatkozatai, a korabeli sajtóközlemények és a kortársak nem egészen pontos emlékezései alapján ismeretesek. Figyelmen kívül maradtak a helyi kutatás eredményei és ezek egybekapcsolása a költőre vonatkozó egyéb családtörténeti ismeretekkel. Dr. Mezősi Ká- rolynak, a Pest megyei Múzeumok igazgatóság vezetőjének a Jászkunság községeiben a kerületi, valamint a Pest megyei és az Országos Levéltárakban végzett kutatásai lehetővé tették Petőfi megbuktatása körülményeinek tüzetes, a kor és a kiváltságos Jászkun kerület politikai, társadalmi viszonyaira is kiterjedő feltárását. Petőfiben a pesti forradalmi események időszakában megérlelődött az elhatározás, hogy a követjelöltként fellép az 1848. június 15-i választásokon. A költő ekkor már nyíltan sürgette az új országgyűlés összehívását. Azt, hogy miért éppen Szabadszálláson kívánt fellépni, egyik kunszentmiklósi barátjához május 25-én írt levelében így magyarázza: „Fór - dulhatnék többjeié, de egyenesen és csak szülőföldem ajtaján kopogtatok, Kiskunságban”. A választás napja gyorsan közeledett. A költőnek kevés ideje maradt az előkészületekre, s ezért csak szűkebbkörű haladó szellemű barátai támogatására számíthatott. A Jászkunság hivatali apparátusa a felsőbb kormányszervektől kapott irányelveknek megfelelően, tervszerűen készült a költő megbuktatására. A választásokon például jelen volt a jászberényi központi választmány két tagja is. A nagybirtokos hivatalviselő Kiskun vezető réteg elhatározott célja volt, hogy a költőt kizárják a po litikai életből. Szabadszállá son ézért azokra bízták a vá lasztás vezetését, akik egyéb ként immár Petőfi Sándo atyjának is ellenfelei voltai és vagyoni bukását előidézték A költő megbuktatásáért nen egyedül Szabadszállás a fele lős, hanem ugyanilyen mér tőkben Kunszentmiklós is ahol mint forradalmárt 1 akarták tartóztattatni Petőfi Sándort. Végső fokon azonban a hivatalát féltő akkori egész Jászkun politikai vezető testületet terhelte a cselekmény. A bukás nem egyszerű' „episod” volt a költő életében, mint azt az egyik erről szóló tanulmány írta, hanem sorsdöntő fordulat. „Miért zárjátok el utamat?” — kiáltott fel Petőfi egyik költeményében. Dr. Mezősi Károly tanulmányt írt a szabadszállási követjelölt Petőfi megbuktatásáról, s az a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti intézetének kiadásában, a tervezett Petőfi és kora című kiadvány-sorozatban jelenik meg. Valóságos kultúrhistóriai csemege lesz a gyógyszeripar kiállítása a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A bemutatót az idén is a nehézipar pavilonjában rendezik. A tablókon a gyógyszerkészítés tudománya történetének áttekintését adják az egyiptomiaktól a zsidókon, görögökön, rómaiakon keresztül a középkori alkímiáig. Megtudhatjuk a többi között, hogy az ősi zsidó kultúrában az egészségügy fejlett volt, a mózesi törvények részben higiéniás rendelkezések. Az ó-egyiptomi Ph-ar-ma- ki (az egészség képviselője) szóból ered a későbbi görög, s ma is használatos pharmakon (gyógyszer) megnevezés. A görögök a gyógyszereket külön műhelyekben készítették és kémiai analízissel mór a készítmények ellenőrzésére törekedtek. A rómaiak átvették és továbbfejlesztették a görögök gyógyító tudományát. A görög—római iskola Galenus tevékenységében érte el tetőfokát. A gyógyszerkészítés ismereteit összefoglaló műveinek alapelve ma is érvényes: a legtökéletesebb gyógyszer a legtökéletesebben állítandó elő. A középkor első felében a haladást az arab természettudósok eredményei jelentették. A középkor második felében az alkimisták a „bölcsek kövének” segítségével kívántak aranyat előállítani és a természet titkait megfejteni. Ez a látványos, de egészében hamisnak bizonyuló munka mégis elősegítette a kémiai tudományok elterjedését. A további tablóról megtudhatjuk, hogy a nagyüzemi gyógyszergyártás Európa egyes országaiban a XIX. század második felében, hazánkban a XX. század elején kezdődött A kiállítás áttekintést nyújt a magyar gyógyszeri par történetérői — kezdve, hogy az első hazai gyógyszergyár iparengedélyét 1907-ben Richter Gedeon váltotta ki — egészen a mai napig, amikor a magyar gyógyszeripar már viléghata- iorn. A kiállítás második részében hatástani csoportosításban kapunk történeti áttekintést a görcsoldókról, az antibiotikumokról, a vitaminokról, a hormonokról, a nyugtátokról és a szívgyógyszerekről, majd külön tablók szemléltetik a magyar gyógyszergyártás ösz- szesített eredményeit. Magyar cirkusz utazik a Szovjetunióba PORTRÉK A NÉPMŰVELÉSI TANÁCSADÓ ÚJ KIADVÁNYA mssssssssssssssssssssssssssssssm \ Exportból visszamaradt & — Uram, nézze meg ezt a nemes ívű, kitűnő í alkatú és nagy űrméretű csobolyót... Ex- \ portból maradt vissza — súgta bizalmasan az ^ eladó, és már állította ki a blokkot az export- ^ bóí visszamaradt csobolyóra. Megmondom § őszintén, az eltelt évek alatt sok mindenre ^ nem volt szükségem, de ezek között is első ^ helyen állt a csobolyó, Meg voltam arról győ- ződve, hogy ha nem is hosszú, de tartalmas § és szép életemet mindvégig csobolyó nélkül % élem majd le, mert hiába tettem kezem a szi- ^ vemre, nem tudtam volna megesküdni rá, ^ hogy nekem pont csobolyóra lenne szüksé- § gém. % De, ha már egyszer exportból visszamaradt § ez az izé, ez a csobolyó, amiről ugyan fogal- 5 mám sincs, hogy mire jó és főleg nekem mire § jó, nos, akkor már csak megveszem. És most § ülök, az ölemben a csobolyóval és töprengek, ^ sőt, gyanakszom. Már egyáltalán nem azon, ^ hogy kellett -e vagy sem, tudom-e, vagy sem § valamire használni. Nem, ezen már túl va- i gyök. Azon töprengek, hogy mint egy export- \ bál visszamaradt csobolyó tulajdonos, most § jól jártam, vagy egyszerűen és simán be va- ^ gyök csapva. ^ Mi az, hogy exportból visszamaradt? Az-e, ^ ami már nem kellett a külföldinek, mert ^ nagyon sokat akartunk a csobolyóból expor- ^ tálni, avagy az-e, ami nem kellett a külföl- ^ dieknek, mert csapnivalóan rossz volt. Ezek $ szerint én nemcsak egyszerűen olyan csoboké amen nem lesz szükségem, de olyan cső- * bolyót is, amelyre, ha szükségem lenne, sem § tudnám használni, olyan vacak, hiszen ezért \ is maradt ki az exportból. ^ Azazhogy: nem olyan sötét ez a csobolyó, S mint amilyenre festették, A külföldi igények, ^ a kapitalizmus versenyének viszonyai között § olyanok, hogy például, ha a csobolyó lyuka ^ balról kanyarodik jobb felé, és nem fordítva. ^ már nem veszik át. Ettől természetesen még ^ kitűnő exportminőségű lehet a csobolyó. csak § azok a bizonyos lyukak... De mivel egy fe- & nének sem kell nekem csobolyó, így tehát S teljesen lényegtelen számomra az a külföldi § igény, hogy a lyuk jobbról kanyarodjon bal \ felé. Es, ha rögtön azt is figyelembe vesszük. ^ hogy a mi csobolyóigényességünk korántsem ^ éri el a művelt nyugatét, akkor világos hogy§ a belföldön forgalomba hozott belkereskedel- § mi csobolyók legjobb minősége lehet olyan —^ mint ezt már annyi más árunál megszoktuk5 —, mint az exportból visszamaradt. De, ha ez így van, akkor egyrészt mi a fe- ^ nének vettem én exportból visszamaradt cső-1 bolyót, ha már egyáltalán szükségem van ra,^| miért nem vettem valódi exportárut; más- részt, nekem soha nem kellett, nem is kell § soha csobolyó, akkor meg mi a magasságot csobolyónak vettem meg ezt az izét. s Már tudom. Mert exportból maradt visz- § sza. Lám, mennyire érdemes gondolkodni, ^ Magyar cirkusz indul szovjettöprengeni a világ dolgain. Ha ezt nem te-^unióbeli vendégszereplésre: szem, fogalmam sincs, miért vettem meg ezt a § „eXportműs©rát” bemutatta a vacakot. 8 . ... ......... , . ... IT... . , , ,, j. s hazai es külföldi szakertekHiaba, a dolgok lényégét, értelmük adja S , ........ meg $ nek. Képünkön a Sallay-csoGyurkó Géza port gyakorlat közben. A most megjelent; 100 oldalas színes kis kötet arról ad bizonyságot, hogy az elmúlt másfél évtized alatt Pest megyében kapták meg legtöbben a népművészet mestere kitüntetést. Közülük elsőnek tizenhármat mutat be, s értékeli munkásságukat ez a kiadvány. A megyei népművelési tanácsadó hasznos, hézagpótló könyve Zsíros Ferencné, Karsai Zsigmond, Király Elekné, Szaszkó József, Dudás Júlia és a többi — országosan is ismert, becsült — hímző, faragó, mesemondó, táncos és énekes népművész életét, tevékenységét emeli ki a szűkebb pátria, a szülőfalu környezetéből. Ladányi István előszavában azt írja: „A kis kötetet indító füzetnek szántuk. A kitűzött feladat több esztendő munkáját igényli. Ennek az ügynek a továbbvitele azért is fontos, mert ma a világ minden táján újjászületik a népművészet s a faluból bevonul a városba”. Nyolcán írták az interjúkat, riportokat. Gábor Viktor és Moldován Domonkos készítette a felvételeket. A váci nyomda gondos munkával segítette elő a „Portrék" 6í0 példányos megjelenését. p. r. fSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ
