Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-15 / 88. szám

e—— XI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1 “\ 1967. ÁPRILIS 15., SZOMBAT v ___ 7 AP EST MEGYE I HÍR L Á P K ÜLŐN KI AD X S Á­* •-? . • tó?’ • 't+'J 'íA‘ ■*r': BEMUTATJUK: „Táj és ember Szentendrén és környékén“ A szentendrei Ferenczy Károly Múzeum új, állandó kiállítása A belső renoválási munkálatok miatt, közel féléves szü­net után, felszabadulásunk évfordulóján, nyitotta meg újra kapuját a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum. A gyönyö­rűen parkettázott, új, korszerű kiállítási vitrinekkel és a leg­nagyobb igényeket is kielégítő, modem megoldású világítás­sal felszerelt emeleti helyiségekben megnyílt a „Táj és em­” című állandó kiállítás. bér Szentendrén és környékén A kiállítás voltaképpen már régen felmerült igényt elégít ki. Igaz, hogy Szentendrén a múzeumlátogatók elsősorban képzőművészeti, a szentendrei festők, a művésztelep munkás­ságát bemutató kiállításokra voltak kíváncsiak, illetve a város múltjával szorosan ösz- szefonódó postbizantikus mű­vészet alkotásai iránt érdek­lődtek. De sokan és sokszor hiányoltak egy olyan jellegű — ha nem is a teljességre tö­rekvő — komplex kiállítást, amely, szinte egy-egy városné­ző séta kiegészítéseként, mé­lyebb betekintést enged a vá­ros és környéke múltjába, je­lenébe. A kiállítás célja: bemutatni a Szentendrét fel­kereső sok ezer túrista, de nem utolsósorban a város la­kossága, helyi és más iskolák növendékei számára a várost és vidékét, annak természeti adottságait, az ott élő ember­rel együtt. A folyosó és az első terem a kiállítás természettudományi részlegét foglalja magában. Ez bemutatja a táj földtani, va­lamint klimatológiai kialaku­lását, és ezek alapján — már amennyire a kiállítási helyisé­gek méretei engedik — ß Du­na-menti és pilisi táj növény- és állatvilágából egynéhá­nyat. Kitér az emberi tevé­kenységekre is, szemelvénye­ket nyújt a régi híres szent­endrei szőlőtermesztés és bo­rászat, a pilisi erdő- és vad- gazdálkodás köréből. Többek között megismerhetjük kör­nyező hegyeink kőzeteit. Meg­tudjuk, hogy a földtani erők évmilliókig formálták a Pilis­hegységet, míg felvette mai arculatát. Az élettelen termé­szet mai adottságaihoz alkal­mazkodva, lassan gazdag élő­világ népesíti be a Pilis-hegy­ség mészkő-, dolomit és an­dezit hegyeit, a völgyeket, a patakok és a Duna környékét. Falitablók tájékoztatnak nö­vényvilágunkról. Más növé­nyek élnek a Duna-menti ár­területen, mások a hegyvidé­ken. Külön tábla foglalkozik a szőlőtermesztéssel, amely már a rómaiaknál kedvelt volt. Egy, ll. Béla uralkodása idejéből, 1138-ból származó adománylevél is szőlőtermesztésről beszél; 1329-ben bor- és gabonaadót szedtek Szentendrén, ami a szőlőtermesztés folyamatossá­gát bizonyítja. A XVIII. szá­zad második felében már 2500 holdnvi vörösbort termő sző­lőt termesztettek Szentendre környékén. A régi nagy szőlő­kultúrát idézi a sok szent­endrei pince, amelyek közül nem egy 40—50 méterre be­nyúlik az utcák alá, néhol két emelet mélységben. Két dioráma — egy a folyo­són, egy pedig az első terem- ben — a környék állatvilágát mutatja be. Helyet kapott a vadgazdál­kodás is. Hatalmas vaddisznó­fej alatti tablókról olvashat­juk, hogy a háború előtti 44 000 hektár vadászterületen élt 2000 szarvasból a háború utánra csupán 150—200 maradt meg... A vadállomány fej­lesztése érdekében ma már 350 holdon vadtakarmányt termesztenek. A vadászok munkájának megkönnyítésére számos új vadásztanya épült és mintegy 300 cserkészúton közelíthetik meg a puskavégre érett vadakat A középső nagy teremben a város történetébe nyerhet betekintést a látogató. Itt van ugyanis a régészeti és történeti rész. Ez, a régebbi kőkorszaktól a magyar szabad­ságharc koráig, rövid kereszt­metszetet ad a város és kör­nyékének történetéből. A bar­langlakó ősember csont- és kőeszközeitől a 48-as Kossuth- bankáig igen változatos és ér­tékes tárgyi anyag kerül be­mutatásra. Városunk és kör­nyéke szinte az ember megje­lenésétől kezdve lakott terület. Pilisszántó, Kőfülke, Kiske- vély, Mackóberae barlangjai alkalmas lakóhelyek voltak az ősember számára. Üjabb kő- korszakbeli, rézkori, bronzko­ri leletek mellett láthatunk kelta és római emlékeket, építészeti töredékeket, okmá­nyokat a középkori Szentend­réről, majd a török megszállás megszűnte utáni évek lakói­nak életére jellemző tárgya­kat. Ebből a nagy anyagból is kiemelkednek a budakalászi rézkori temető európai jelentőségű, a Duna- menti római-kori erődrendszer feltárásából származó emlék­anyag, valamint a szentendrei római-kori temetői leletek. A gazdag középkori anyagból a pomázi kastély leletei és a törökkori emlékek. A kiállí­tás újabbkori részében a Szentendrén megtelepedett szerbekkel kapcsolatos emlé­kek érdemelnek figyelmet. A harmadik terem a több nemzetiségű vidékünk népi díszítőművészetéből hagyományaiból mutat be sze­melvényeket. A Szentendrei­sziget századelejei magyar népviselete mellett szlovák, szerb és német népviseletben is gyönyörködhetünk. De lát­hatjuk egykori használat* tár­gyaik legjellegzetesebbjeit is. A fali vitrinekben szőtteseket — előttük szövő- és fonóeszkö­zöket, — és az itt használat­ban volt cserépedények leg­szebbjeit csodálhatjuk... ★ A kiállítás létrehozásáért minden dicséretet megérdemel a múzeum vezetősége és min­denki, aki részt vett megterve­zésében, megrendezésében. Reméljük, eléri a kívánt célt, és valóban közelebb hozza vá­rosunkat és lakóit mindazok­hoz, akik érdeklődnek és sze- retetet éreznek városunk iránt. Horányi Sándor Sej-haj, gyöngyvirág... A neve nagyon szép. Jól esik ilyen utcanevet hallani. Az utca annál csúnyább. A legkisebb eső esetén szinte jár­hatatlan. Szomorú szívvel pa­naszkodtak az ottlakók, ahogy végigcuppogtam a járhatat­lan utcán. Nem könnyű in­nen naponta munkába járni, vagy akár a legközelebbi utcá­ban levő boltot megközelíte­ni... ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő regge­lig a város ügyeletes orvosi szolgálatát dr. Göllner Pál körzetorvos (Sallai u.) látja el. Sürgős járóbetegeknek va­sárnap 9—10 óráig külön rendelést tartanak a körzetor­vosi rendelőben (Bükkös-part). A Duna és a Pilisi hegyek közé szorult község festője Kristóf János. Ott született Duriabogdányban. Azóta sem tudott falujától, a Duhától, a szép hegyes vidéktől megvál­ni. Keveset tudunk róla, igen zárkózott. Alkalma ugyan lett volna a fővárosban leteleped­ni, tágas műtermet nyitni, nyüzsögni, de ő tanulmányai Még február tizenkilencedi­kén itt Szentendrén tartották meg azt a zeneiskolai feszti­válnapot, ahol a mi zeneisko­lánkon kívül a budai járási, érdi és váci iskolák növendé­kei mutatták be tudásukat. E bemutató értékelése alapján jutott el zeneiskolánk kilenc növendéke a X. országos ifjú­sági kamarazenei fesztiválra, melyet április elsején Debre­cenben tartottak meg. Már az is kitüntetés és el­ismerés volt, hogy az országos bemutatón Pest megyéből sze­replő harmincegy növendék közül kilencen voltak szent­endreiek. A két énekduó, Czweiber Margit és Likó Júlia, vala­mint Egresi Zsuzsa és Kovács Júlia voltak a szerencsés ki­SZENTENBRE VARÁZSA Városunk nagy szülötte, Ig- nyátovity Jákov írja Reszpek- tus Vásza című regényében, hogy a szentendreiek ezt ének­lik sok büszkeséggel, családi körben, templomban és a nagy nyilvánosság előtt: „Mi, szent­endreiek, híresek vagyunk az egész világon". Valóban így is volt. A múlt század derekán a pestiek még a szentendrei piacon vásárol­tak, s az uszályszámra szállí­tott szentendrei vörös bor hí­res volt egész Európában. Ko­rabeli feljegyzések szerint Viktória angol királynő is minden ebédjét egy pohár szentendrei borral fejezte be. A szőlő kipusztult 1880-ban, de a filoxéra csak a szőlőt pusztította ki, városunk iránti érdeklődést nem. Közvetlen hírünket, rejté­lyes varázsunkat, zegzugos sikátorok, macskakövekkel kirakott utcáink hangulatát ma is sokan magukkal viszik, mint szép emléket, messze idegenbe. Fővárosunkban tárgyaló neves államférfiak, államfők és hozzátartozóik gyakori ven­dégeink. így volt nemrég ven­dégünk Tito, jugoszláv állam­elnök felesége is — Kádár Já­nosáé társaságában. A napokban pedig, hogy Torsion Nilsson svéd külügy­miniszter először lépett Ma­gyarország területére — fele­sége hétfő délelőtt már a Szerb Múzeum vendégköny­vébe jegyezte be a nevét. Büszkék vagyunk messze földi jóhírünkre, és reméljük ezután is mindent elkövetünk, hogy jóhírünkön ne eshessen csorba. után visszatért szülőfalujába, a szülői házba. A főiskolán egy évig Szőnyi István, majd Bernáth Aurél tanítványa volt. Művei sajátos realista alko­tások. Műveit legutóbb az or­szágos képzőművészeti kiállí­táson mutatta be. Az elmúlt évben Miskolcon és Vácott is kiállított. választottak, akik harmadik, illetve második éve énektanít­ványai az iskolának. Zongora­kíséretüket Győré Zoltán lát­ta el. Azontúl, hogy országos be­mutatón is pódiumra léphet­tek, ugyanaznap délután még Hajdúnánáson, az ottani zene­iskola műsorában is szerepel­tek. S mindezeken felül, a bí­ráló bizottság négy fiatal „énekművésznőnket” a legjob­bak közé emelte, hivatalos ér­tékelésében. Sikerrel szerepelt még a fesztiválon a zenekvartett: Győry Karcsi és Pancsor Már­ta hegedű, Kováts Erzsi csel­lójátékával, Ambrózy Gyuri zongorakíséretében, mind a négyen általános iskolai tanu­lók. Okleveles Szentendrén és a járásban, Pomázon, Budakalászon, a Duna menti szigeti községek­ben az újonnan telepített több száz holdnyi szőlőben és gyü­mölcsösben mind több és több mezőgazdasági és kertészeti szakemberre van szükség. Ezért indult meg négy évvel ezelőtt a kertészeti technikum levelező oktatása Szentendrén is. A városból, Tahitótfalu- ból, Visegrádról, Pomázról és Csobánkáról harmincán je­lentkeztek. Négy esztendő alatt mind elméletileg, mind gyakorlatilag elsajátították a legkorszerűbb kertészeti ter­melés tudományát. A napokban az Asztalos Já­nos Kertészeti Technikum Néhány hete — pontosab­ban március 17-étől — admi­nisztrációs „nagyüzem” van a sportegyesületek házatáján, de főképpen a Járási Testne­velési és Sportszövetség iro­dájában. Most folyik a sporto­lók nyilvántartásba vétele és az új igazolások elkészítése, átvezetése. Az MTS ugyanis az igazolá­sokat a területileg illetékes kerületi, illetve járási TS-ek- hez adta át, függetlenül attól, hogy a sportolók milyen osztá­lyú csapatban szerepelnek. Az igazolás egyben új or­szágos nyilvántartás felfekte­tését is szolgálja. Járásunk te­rületén ezt a munkát a járási igazolási bizottság végzi. A bizottság komoly felada­tot teljesít, mert a régi igazo­lásokat és az újakat egytől egyig alaposan meg kell vizs­gálni. Eddig mintegy ötszáz spor­tolót vett nyilvántartásba, a járási igazoló bizottság, illet­ve készítette el igazolásukat. Előreláthatólag a július 31-i határidőig még hét-nyolcszáz sportoló nyilvántartásba véte­lére kerül sor. Legtöbb iga- ■zolt sportolóval a Honvéd ÉTI rendelkezik. A járás 23 sport- egyesülete közül 14 egyesület sportolóinak nyilvántartásba .vétele, illetve igazolása már .befejeződött. A bizottság munkáját nem­egyszer nagyon megnehezíti, hogy egyes sportolók régi és új tagisági könyvének, vala­mint nyilvántartó kartonjuk­nak adatai nem egyeznek. Magunk is tanúi voltunk, mi­kor egy versenyzőnél anyja nevének háromféle változata szerepelt. Egy másiknak a születési adatai különböztek: régi tagsági könyvében de­A növendékeken kívül azokról is meg kell emlékez­nünk, akik elősegítik művészi képzésüket. Szári Mihályról, zeneiskolánk igazgatójáról, Markovich Gézáné énektanár­ról, Csatkai Miklósról és Déry Györgynéről, a vonósegyüttes tanárairól, és nem utolsósor­ban, Oltai Adrien zongorata­nárnőről. Ma már kettőszázötven nö­vendéke van az intézmény­nek, Pomázon és Dunabog- dányban kihelyezett tagozat­tal. — Helyi és országos kö­zönség elé lépésük napról napra bizonyítja, hogy váro­sunk már nemcsak a képző­művészek városa, hanem az ének- és zene kedvelőié is. (h. 1.) kertészek központjában került sor a ké­pesítő vizsgákra, ahol a jelöl­tek sikerrel adtak számot tu­dásukról. A Földművelésügyi Minisztérium részéről Besse­nyei Zoltán és a technikum igazgatója Szüts Zoltán, ün­nepélyes keretek között érté­kelték az eredményeket és meleg szavakkal búcsúztatták az új okleveles kertészeket, akik a város és a járás gyü­mölcs- és szőlőkultúráját hi­vatottak magasabb fokra emelni. A végzős hallgatók nevében Boros Istvánná mondott kö­szönetét az iskolának, a párt­nak és kormányzatnak, hogy lehetővé tette szakemberré képzésüket. cemberben, az újban augusz­tusban született. Ilyen esetekben a bizottság tagjainak éberségére bizony nagy szükség van, hogy az új nyilvántartás és igazolás a valóságnak megfelelő legyen. BÚCSÚ A JEGENYÉTŐL A Paprikabíró utca és a Bükköspart elágazásában áll az a jegenyefa, amelyről szó van. Korát ma már nem tudjuk megállapítani, de biz­tosan öregebb még nagyapá­inknál is. Érthető, ha mállik, mint a papírmasé. Mi már több fát elsírattunk lapunk hasábjain. A bük­kösparti jegenyéket 1936-ban éppúgy, mint az 1965. évi csa­tornázások megkezdésekor a játszótéri fákat. De ezt a fát kénytelenek vagyunk mi is „kivágásra ítélni" és kérni az ítélet végrehajtását. Szeles időben ropog, recseg, bármikor derékba törhet, an­nál is inkább, mert a törzsé­ben hatalmas hasadék tá­tong, melyet a gyermekek — nem veszélytelenül! — kedvvel használnak bú jócskahelyül. Agai közelében villanyveze­ték húzódik. Abban is kárt okozna, ha kidőlne. Azért hívjuk fel rá az ille­tékesek figyelmét, hogy vá­gassák ki mielőtt még szeren­csétlenséget okozna. H. L. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Papp Attila, Sal­lai Orsolya, Sturm Károly, Dudás Zsuzsanna, Papucsek Krisztina, Torda Mária, Helle Ildikó, Tóth Julianna, Sátor Gábor, Palkovics Éva, Szabó Gyula, Szabó Tibor, Konecs- ni Mihály, Bukovinszky Gyön­gyi, Oláh Gizella, Kalahuz Éva, Hauke Ottó Károly, Ba­lázs László és Bún Csaba. Házasságot kötöttek: Kúti Magdolna és Pécsi Sándor, Pánisz Erzsébet Anna és Ducz László József, Dombai Margit és Mészáros Gyula, Sturm Gizella és Koszó La­jos József, Demeter Ida Margit és Turcsányi Imre Je­nő, Szabó Ilona és Szeme- nyei Oszkár József, Ürmös Edit és Klein Gyula, Mazács Erzsébet Mária és Mitru Lász­ló, Gruber Ilona Györgyi és Högl Vilmos, Parassin Edit és Kosztolányi István Ferenc. Meghaltak: Gál Jánosné 79 éves, Moldován Andrásné 74 éves, Jelenics Ádám József 85 éves, Buresch Jenő 70 éves, Heincz József 61 éves, Tóth Ferencné 69 éves szent­endrei lakosok. —.......................... . ......—■----------------------------------­A festői táj festője Zeneiskolánk az országos ifjúsági kamarazenei fesztiválon Hány sportember van a járásban? Megkezdték a sportolók újraigazolását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom