Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-15 / 88. szám
1967. ÁPRILIS 16., VASÁRNAP Nccrei MÉZ, MÉZ, MÉZ..." Méhcsaládok tavasszal A méhész izgatottan figyeli, hogy eredményes volt-e a telelést előkészítő munkája, élnek-e a méhcsaládok? Ha minden rendben van, az első gond az áttelelt családok felkészítése a hordási időszakra. A család fejlődése ilyenkor nem egyenletes; a tisztuló kirepülés után visszaesés következik be, a téli méhek fogynak, kicserélődnek az új nemzedékekkel. A kiegyenlítődés után kezdődik csak a szaporodás. Kritikus időszak ez, hiszen az időjárás ilyenkor t még szeszélyes, sokszor zord, a méhek tehát fokozott gondosságot igényelnek. A fészek megbontását csak szélmentes 15—16 fokos időben végezzük, akkor is kíméletesen. Ne tegyünk ilyenkor többet, mint amire feltétlenül szükség van: tájékozódás a népesség és a mézkészlet felől, a hulladék kitakarítása. A fészek szétszedése, a lépek összeforgatása ilyenkor szigorúan tilos. A felesleges fészek- bontogatással lecsökken a méhek számára optimális 34—35 C fokos hőmérséklet, amelyet ők maguk állítanak elő. Az idő erősebb lehűlésekor is tartják ezt, szükség szerint tömörülnek vagy széthúzódnak. A meggondolatlan beavatkozás után — ha lehűlés jön — jelentős pusztulás történik, sőt a többi méhészt is károsító fertőző betegségek (költésrothadás, noszéma) is elterjedhet. Mindebből az is következik, hogy ne tűrjünk meg gyenge családokat, mert csak életerős családtól származhatnak életerős potot utánozzuk, munkánk méhek. eredményes lesz és a vándoHa tavasszal gyenge a család, roltatás időszakában jó . araHal ivadék — légi úton A Szovjetunióból 1964-ben két polietilén zacskóban növényevő halak 50 000 ivadékát szállították Bulgáriába. Az ivadékok felnevelése Duna menti halastavakban történt. A szállítás és a nevelés során szerzett előnyös tapasztalatok alapján légi úton újabb, az említettnél nagyobb ivadékszállítmány érkezik a Szovjetunióból. Nemrég tették közzé a hírt, hogy a hazai televízió tulajdonosok száma elérte az 1 milliót. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy jobb műsort több millió néző figyel egyszerre. Tény, hogy általában sok időt töltünk a televíziós készülék képernyője előtt, mely végeredményben a röntgencsövek egy fajtája. A . gyógyászatból ismert röntgensugarak nagyobb adagja köztudomásúan káros az emberi szervezetre. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés: mi a helyzet a televíziós készülékek által kibocsátott sugarakkal? Aszályjelzőműholdak Az utóbbi évek sikeres szovjet és amerikai űrkísérletei alapján a szakkörök remélik, hogy a mesterséges holdak kamerái rövid idő múlva a mezőgazdaság számára is hathatós segítséget nyújtanak majd. A meteorológiai mesterséges holdak a megbízhatóbb előrejelzés szempontjából már nrajainkban is komoly segítséget adnak a mezőgazdaság számára. A jövőben azonban speciális rendeltetésű mesterséges holdak a fény különböző hullámhosszaival dolgozó fényképezéssel előre meg tudják majd állapítani, hogy nagy erdőségeket, mezőket fenyeget-e aszály, kártevő vagy ásványhiány. A televíziós vevőkészülék működése közben keletkező sugarak a nagyobb hullám- hosszúságú röntgensugarak csoportjába tartoznak és igen gyenge az áthatolóképességük. A sugarak legnagyobb részét a cső üvegfala elnyeli, a maradékot pedig a cső előtt levő védőüveg teszi ártalmatlanná. A sugárzás, ami a televízió- nézőt érheti, legrosszabb esetben olyan erős, mint egy világító számlappal ellátott karóra sugárzása, de többnyire még annak mértékét sem éri el. Rendkívül érzékeny műszerekkel számtalan mérést végeztek a szakemberek a képcsövek előtt és egyszer sem tudtak kimutatni káros mértékű sugárzást. Egyes külföldi országokban azonban gyakoriak az olyan vevőkészülékeik, amelyek sokkal nagyobb feszültséggel működnek. Az ilyen televízióknál a röntgensugárzás már veszélyes értékeket is elérhet, igaz ugyan, hogy megfelelő védőberendezéssel tartják távol a nézőtől. VANDORMEHESZET A CSOPAKI LEJTÖKÖN Tengeralattjáró a középkorban Napóleonnak nem kellett Már jóval azelőtt, hogy Wilhelm Bauer „Brandtaucher” nevű búvárhajója 1851. február elsején Európában elsőként merült le a kiéli kiGondoskodnunk kell ilyenkor a meleg vizű itatőkről is; ennek hiányában sok méh elpusztulhat. A táplálék kiegészítésére jól bevált a dróthálós keretbe öntött cukorlepény, amely 1 kg cukorból és 4 dl vízből kb. szaloncukor sűrűségűre készül. Ha 'mindig arra törekszünk, hogy méhcsaládjaink gondozásakor a természetes álla-' Mérhető-e a szag? •••■ Érdekességek ■■■■ © Rakétakilövés — gőznyomással A szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművek begyújtásakor keletkező nagy hő sok kárt tesz a földi indítóberendezésekben. Éppen ezért arra törekszenek a kutatók, hogy nyugj.imi helyzetéből kevésbé káros módon mozdíthassák ki a rakétát, és a rakétahajtóművet csak akkor gyújthassák be, amikor az már bizonyos magasságra emelkedett. Biztató kísérleteket végeztek például hatalmas gőznyomással, melyet gőzgenerátorral állítottak elő. így az egy tonnánál is súlyosabb rakétákat 60 méter magasságba sikerült juttatni. A kísérleteknél fellépő gőzhőmérséklet 150—250 C-fok, tehát jóval kevesebb annál, ami a szilárd „tüzelőanyagú” rakétahajtóművekben keletkezik. Ókori szőlő Grúziában A Fekete-tenger mellett, a Kaukázus lábánál szovjet régészek néhány évvel ezelőtt lepecsételt amforákat ástak ki a földből. A bennük talált szőlőmagvakat Nyugat-Grú- ziában elültették, azok kihajtottak és később termést is hoztak. A különleges aro- májú, rendkívül ízletes szőlő nagyon hasonlít egy másik gyümölcshöz, melyet ugyancsak Grúziában nemesítettek ki egy vadon termő szőlőfajtából. A két kísérlet — amelyek eredetileg semmilyen összefüggésben nem voltak egymással — azonos eredményre vezetett: sikerült újra megízlelni a régi görögök italát. Kukoricakonzerv A nagy tápértékű kuko- 'ricának táplálkozási célra való hasznosításával kísérleteznek a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kutatói. Olyan konzerveket készítettek, mely hagymával, sóval, cukorral ízesített pritamin- krém és főtt kukoricaszemek pépjének keveréke. A jó ízű készítmény kenyérre kenve fogyasztható, vagy alkalmas módon mártás készíthető belőle. Egy további változattal is kísérleteznek, mely paradicsomot is tartalmazna. Automatizált időjárásjelentés A Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet öt év alatt teljesen automatizálni akarja az időjárási szolgálatot. Három elektronikus „gondolkodógép” veszi majd fel az adatszolgáltatás távközléseit, elvégzik az adatok kiértékelését, s elkészítik az időjárási térképeket. Az ország területén működő 1000 meteorológiai állomás számát valamivel csökkentik, de a megmaradókat teljesen modern eszközökkel szerelik fel. Kőolaj homokból Nyugat-Kanadában az Athabasca folyó által lerakott óriási homokrétegek kőolaj- tartalmúak. Az értékes olaj ezideig hozzáférhetetlen és kihasználatlan volt. Kanadai mérnökök újfajta eljárást dolgoztak ki kiválasztására. Az olajtartalmú homokot külszíni fejtéssel kibányásszák és szállítószalagokkal hatalmas mosóüzemekbe juttatják. Itt a kátrányszerű nyersanyagot forró vízzel kezelik, az olaj a hő hatására felhígul s a homokból kimosható. Az első mosóüzem ebben az évben kezd termelni s napi teljesítménye 7,5 millió liter lesz. Az ingerelt szaglószervnek — a szagok „vevőkészülékének” — viselkedése a szervezetben ugyanolyan, mint pélr dául a látó- vagy háüószerv viselkedése: villamos irtipul- zussorozatok keletkeznek, melyek az érzékszervre gyakorolt hatásról információt szállítanak a központba. A kutatás iránya tehát kettős. Az egyik annak áttanulmányozása, hogy az illatos anyagok milyen impulzusokat juttatnak az idegsejtekre, a másik egy olyan készülék létrehozása, mely megkülönbözteti a szagokat. Mindkét feladat egy új, rohamosan fejlődő tudománnyal, a bionikával kapcsolatos. Érdekes nyomon indultak el a kutatók. Több kísérletből arra következtettek, hogy a szaglás elnyeléssel van összefüggésben. Ez fontos körülmény, mivel az elnyelés feltétlenül hőfejlődéssel jár. Itt hívták segítségül a kutatók a rádióelektronikából ismert termisztorokat, melyekben a hőmérséklet legcsekélyebb ingadozása az ellenállás hirtelen megváltozását váltja ki. Az elnyelő hártyával bevont ter- misztort kis cellába helyezik és villamos áramkörbe kapcsolják. A bebocsátott illatféleségek más és más hőfejlődést idéznek elő a termisztpr felületén, ami pedig különböző jeleket hoz léire az áramkör műszereiben. kötőben, sokat foglalkoztatta az embereket a víz alatti utazás gondolata. A megelőző próbálkozások ritka kivétellel azt a dicstelen célt szolgálták, hogy olyan hadieszközt építsenek, amelynek segítségével meg lehetne semmisíteni az ellenséges flottát. Az első tengeralattjáró fennmaradt tervét és rajzait egy olasz, Roberto Valturio készítette, a XVI. században. Az első víz alatti járművet a holland Drebbel építette 1620Fehér vagy Kedvenc: a spárga Már az időszámításunk előtti századokban beszéltek róla Egyiptomban, a görögöknél és a rómaiaknál. Ennek ellenére csak a XV. században említik először zöldségféleként. Még jó ideig legalább salátaként fogyasztották Európában: ecettel, sóval, olajjal elkészítve. Különösen a vallonok és a spanyolok kedvelték. A spárgafej borban párolva, ecettel és vajjal — az ínyencek kedvence volt. Gyorsan elterjedt, de igazi tömegcikké sohasem vált. A XVIII. században már felbukkan Skandináviában, és Oroszországban, Éírzak- Amerikábsan az angolok honosították meg. Kalifornia jelenleg is félmillió kát. hold területet biztosít a spárgatermelésnek. Ma hozzávetőlegesen százra tehető a különböző spárgafajták száma. Sokáig a fehéren fogyasztott spárga volt a legkedveltebb, erre törekedtek a termelők. Kialakult a feltöltéses bakhátas művelés, ami jobbá, zsengévé és rostmentessé tette a növényt. A spárgatermesztés évszázadokon keresztül a kolostorok kertjében, a főúri birtokokon folyt. A tömegtermelésre a kifinomult, munkaigényes művelés miatt nem volt alkalmas. Az olcsóbb termelés, az előállítási költségek leszállítása olyan fajtát igényelt, amely igénytelenségével és bizonyos művelési folyamatok elhagyásával is sikeresen termeszthető. így került előtérbe a zöldspárga. Nálunk még kevésbé uralhatja a piacot, a megszokás a fehér mellett tartja a háziasszonyokat és a fogyasztókat. Amerikában főleg ugyancsak zöldspárgát termelnek, de terjed Európában is. Becslések szerint lényeges munkaerő-megtakarítást, kb. 40 százalékos költség- csökkentést biztosít a fehér spárgával szemben. Csomagolják a spárgát, amelyet repülőgéppel szállítanak külföldre. (MTI foto — Fehérvári Ferenc felvétele) ban, amelynek rendeltetéséről és útjáról azonban nem maradt ránk hiteles adat. Töb“ bet tudunk az angol Day vállalkozásáról, aki szivarformájú hajójával 1774-ben Plymouth kikötőjében tíz méter mélyre merült, majd egy későbbi kísérletnél elérte a kissé hihetetlenül hangzó, de hitelesített 120 méteres merülési mélységet is. A -«felszínre azonban már nem sikerült felemelkednie, így ő volt nemcsak az első tengeralattjáró-utas, hanem ennek a veszélyes kísárletsOrozatnak első áldozata is. Sikeres tengeralattjáróépítő lehetett volna az amerikai Fulton is, ajánlatát azonban Napóleon éppúgy elutasította, mint a gőzüzemű hadihajók Anglia elleni bevetési tervét, mondván, hogy ez csak üres fantáziálás. Ilyen előzmények után építette Bauer a „Brand- tauchert”, majd a cár megbízásából a „Seeteufel” — (Tengeri ördög) — nevű hajót, amellyel a szentpétervári öbölben 134 sikeres merülési manővert hajtott végre. De — mint a korabeli újságok írták — a „Tengeri ördögnek kedvé kerekedett meglátogatni pokolbéli cimboráit és mindörökre magával ragadta vala Bauer mestert is ...” A technika fejlődése fokozatosan lehetővé tette, hogy a víz alatti hajózás is egyre tökéletesedjék. Ma már 7000 tonnás atommeghajtású hadihajók suhannak 600 méter mélyen a tengerekben. A műszaki tudományok mai állása nemcsak a fegyverkezést szolgálja, hanem lehetővé teszi, hogy a tenger alatti kutatásokba is bevonják ezeknek a hajóknak békés rendeltetésű változatait. Akár a világ még megoldatlan élelmezési problémáiról van szó, akár nyersanyagoknak a tengerből, tengerfenékről történő felszínre hozásáról, mindez aligha képzelhető el még tovább tökéletesített tengeralattjárók nélkül. Radnóti László Fehér gorilla Spanyol Egyenlítői Afrikában kézrekerült az első fehér gorilla. Az állat egyébként teljesen olyan, mint a többi, csak a szőre fehér, bőre rózsás, a szeme pedig kék (rózsaszín helyett). A fehér gorilla még inkább csak kölyök, halott anyja mellett fogták el, amelyet helybeli vadászok lőttek le. Üj otthona a barcelonai állatkertben van. TUDOMÁNY - TECHNIKA Ártalmas-e a televízió sugárzása?