Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-13 / 86. szám

Májusban strandolunk? Azok, akik a napokban a Rákóczi úton az állomás felé sétálnak, láthatják a strand tavaszi átalakulását. Eleinte a nap mint nap edző vízilabdá­zók és úszók látványa soka­kat megállított a kerítés előtt. Most már szemmel láthatóan alakul a strand képe tovább: nemcsak a hivatalos úszók, hanem a strandolok számára is hamarosan megnyitják az uszodát. Ha ilyen marad az idő, már májusban. A kabinsor festését és belső mázolását már megkezdték. Javítják a gépházat, az öltö­zőket, az utcai homlokzatot. Felújítják a napozóteraszt és hamarosan a padokat is fel­állítják a strand területén. A nyitásig mintegy 50—60 ezer forintot költenek a strand ki­sebb külső helyreállítására. Ünnep után: biszkvit Az élelmiszerboltokban, ke­nyérből tban nagy sikere van a félkész tortáknak, melyek­ből naponta több száz darab készül a ceglédi cukrászatban. Most új cukrászipari áru kerül a boltokba: vajas tész- tájú, piskótaszerű, félkész ter­mék — a biszkvii. Vajas krémmel vagy gyümölcsízzel tölthetik a háziasszonyok, s — mint készítői vélekednek — hamarosan épp olyan nép­szerű lesz, mint a piskóta­torta. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1967. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK »5 Tiszta udvar, rendes ház“ Tisztasági versengi szervez a Vöröskereszt Abonyban, Kocséron, Albertirsán táblát kapnak a házak Értekezletet tartottak Ceg­léden a járás községeinek vö­röskeresztes titkárai, a városi vöröskeresztes titkárokkal kö­zösen. Az értekezleten szóba került egészségügyi problé­mák közül a tisztasági moz­galommal foglalkoztak első­ként, ugyanis a járásban az utóbbi idő­ben egyre népszerűbb a vöröskeresztcs mozgalom. p.égi hobby — napirenden Ezreket érő pulik, komondorok Ismét összefognak az ebtenyésztők A legtöbb embernek van kutyákat egyaránt tartanak.-valamilyen kedvtelése, véne időtöltése, amit tető kikapcsolódásnak ked- — A kutya haszonállat, pihen- gazdájánál hasznos tevékeny­szán. séget folytat — mondotta a A községek lakód szívesen csatlakoznak, és egyre több a rendezett, tiszta udvar, a tisz­tán tartott környezet a vidéki utcácskákban, még ott is, ahol az utcát nem fedi kőburko­lat. A tisztasági mozgalomnak a községi iskolák tanulói is részesei. Nagyon sokat segí­tenek, hogy lakóhelyük tisz­ta, esztétikus legyen és meg­feleljen az alapvető egész­ségügyi követelményeknek. Törteién és Albertirsán a helyi tanács, párt és társadal­mi szervek segítik a vörös­keresztesek munkáját. Albertirsán már több, mint 250 főt számlál a községi vöröskeresztes alapszervezet, és sok azok számay-akik ugyan nem tagok, de szívesen segí­tenek a vöröskeresztes mun­kában. Törteién nem egy ház falán látni már a kiszegezett „Tiszta udvar, rendes ház” táblácskát, s hamarosan a ko- cséri házak, falán is ott dísze­leg majd, nem egy helyen. A következő értékelés után az abonyi házakon is ott dísze­leg majd az elismerő felirat. Az értekezleten ezután a Vöröskereszt versenyfelhívásá­ról tartottak megbeszélést. Ez a felhívás mozgósító jelentő­ségű és az egészségügyi társa­dalmi aktívák táborának szé­lesítését tűzte ki célul. Terve­zik, hogy a vöröskeresztes ta­gok létszámát mintegy öt szá­zaié k7cal növelik az idén, a Vöröskereszt III. kongresszusa előtt. (—es) A CINIZMUS ELLENÉRE Játszótér hintával és cinizmussal Érezni a városban is, hogy tavaszodik. Nemcsak a parkok virágdísze, a kertek és a pia­cok virágos sorai mutatják, hanem a lelkesebben dolgoz­gató, vasárnap sem tétlenkedő emberek is, akik kikapcsoló­dásként a kertjüket ássák, ül­tetik a palántákat, a vélemé­nyeket Azok, akik az új lakó­telepek emeletes házaiban laknak — azok is találnak maguknak tennivalót Ki ilyet, ki olyat... Erről szólt egyik, napokban érkezett le­velünk, melyet most — írójá­val egyetértve — közlünk. „— A városi kertészet Du­gonics utcai sorháza előtt négy-öt ember gereblyézett, fákat ültetett, parkosított — azon igyekezett, hogy szebbé, gondozottabbá varázsolja ott­hona környékét. Néhányan, a legkisebb lakók örömére, hin­tát állítottak a két ház közti üres területen. Emelték a ne­héz vasnidakat, melyekből a hinta állványát készítették, s nem éreztek fáradtságot: örül­tek a gyerekek örömének. Már vasárnap vagy húsz gye­rek hintázott, játszott a tava­szi napsütésben. Jó látvány volt a szemnek, öröm a szív­nek. De voltak — és vannak — ünneprontók is. Amíg négy-öt ember azon fáradozott, hogy a lakások falain kívül is szé- pügesse, kellemessé, barátsá­gossá tegye a környéket, ad­dig akadtak, akik cinikus hangon gúnyolódtak: „Ugyan, mi a csudának csinálják! Ez a város dolga, mit társadalmi munkáznak így, a „kirakat-. ban”?! — S miután úgy érez­ték, hogy megtették a tőlük, telhetőt, szépen tovább sétál­tak, cinikus mosollyal az ar­cukon. Mi lenne, ha valamennyien így gondolkodnánk?” Egy szemtanú Tavasszal is kesztyűt kötnek Hangtalanul villan a kötőtű Törteiről sah a bedolgozó — Törteién ma nem maradt asszony — gondolja az, aki egy-egy hetipiacos napon ta­núja a törteli kisvonat befutá­sának. A szemtanú ugyancsak elcsodálkozik azon is, hogy a piaci kosarak, szatyrok mellett jókora nylonzsákokat szoríta­nak karjukban a törteli asz- szonyok. 3Mi van a zsákok wnelyén ? Erre Kollár Klára, a Háziipari Szövetkezet vezetője ad vá­laszt Egyeseknél a bélyeggyűjtés, főorvos. — Őrzi a házat, a másoknál a mágnózás, könyv- nyájat, némelyik — különle- gyűjtés, galambászás tölti ges képzettségénél fogva — ki a munka utáni, hét végi szabad időt. Az utóbbi évek­ben terjedt el ezeknek a ked­velt foglalatosságoknak a gyűjtőneve: hobby. részt vesz speciális dolgok­ban. — A város környéke alkal­mas a magyar kutyafajták, a puli, a komondor és a kuvasz; A galambászatnak jelen- tenyésztésére. A törzsküny- tős múltja van városunkban, vezett, fajtiszta kutyák rend­dé néhány éve többször szóba szerint forintban — és küljöl­kéfülnek az ebtenyésztők is. Kiállításokon szerepeltek, s nemegyszer értékes helyezé­sekkel tértek haza kutyáik. Akkoriban egyesületben te­vékenykedtek, de ahogy a tá­mogatás csökkent, egyre ke­di pénzegységekben is — sót kát érnek. Az alsó értékhatár az ötszáz forint körül mozog, a felső több ezer forint. — Sokan nem tudják; nem mindegy, milyen kutyát tart, etet a tulajdonos. A magyar vesebb értelmét találták az fajta nemes kutyák adója csu­, akkor már üres nek. A napokban azonban „egyletesdi”- pán évi 16 forint, hasznuk és értékük azonban összehason- ismét líthatatlanul nagyobb a kor­olvan híreket hallottunk, csókénál. hogy újra szervezkednek ebtulajdonosok. kutyatenyésztő — Beszéltein a művelődési Hozzáértő ház igazgatójával, aki hozzá- irányításával járult ahhoz, hogy havonta szeretnék megalakítani a Ma- egy alkalommal összejövetelt gyár Ebtenyésztők Egyesüle- tarthassunk. Az első megbe­tének ceglédi városi és járási csoportját. szélésre április 22-én, szom­baton délután négy órakor Dr. Bagóczky Lajos főorvos kerül sor a Kossuth Művelő­tájékoztatott a szerveződő dési Házba«. Az egyesület- csoportról. Elmondotta, hogy nek minden ebtulajdonos tag- jelenleg körülbelül harminc ja lehet, de elsősorban a faj­ebtenyésztő van a városban, tiszta, törzskönyvezett ebek aki fajtiszta, törzskönyvezett tulajdonosaira számítunk — kutyákkal foglalkozik. Pulit, mondotta dr. Bagóczky La- vadászkutyát, védő és őrző jós. DÁV—SIP konzultáció után Most már legalább tudjuk, hogy miért késett a péksütemény A Ceglédi Hírlap 1967. két nem tájékoztatták meg- , március 29-i számában meg- felelően, ugyanis a sütőipari jelent . cikkben a Sütőipari vállalat azt jelentette, hogy a Vállalat részéről kifogásol- motorikus készülékek üze- ták, hogy az áramszünet nem meltethetők, de nincs világi- volt előre bejelentve és emiatt tási áramuk. Erre műszaki ké- késett a péksütemény. szenlétesünk közölte velük, A cikkben említett idő- hogy a hiba az üzem belső pontban nagyfeszültségű há- berendezésének hibájából kö- lózatunkon üzemzavar volt, vetkezhetett be, ezért azt az melynek következtében öt üzemi villanyszerelővel kell ' 'esetben rövid ideig kimaradt mepíavíttatni. Be is hívták az az áram. Ezek időtartama üzemi villanyszerelőt, aki azonban esetenként 1—1,5 másodpercnél nem volt hosz- szabb. Az ilyen jellegű kikap­csolások miatt a pékség vil­megállapította a fogyasztói főbiztosító kiolvadását és je­lentette szerelőinknek, de mindez két-három óra hosz­lamos berendezése speciális szat tartó kieséssel járt. átalakítást kíván, és akkor el- Ceglédi üzemvezetőségünk kerülhető a hosszabb ideig vezetője, valamint a Ceglédi tartó kiesés. Amennyiben az Sütőipari Vállalat vezetője átalakítás nem történik meg, reggel a helyszínen megtár- úgy a villamos motorok min- gyalta az áramszünet fellépő­dén ilyen kikapcsolás után le- sének körülményeit, és tisz- állnak és újra kell őket indí- fázták a félreértést. Vállala­tom. A sütőipari vállalat te- tunk az eseten okulva a jö- lepén az egyik villamos motor vőben mindent el fog követ - túlbiztosítása miatt a fogyasz- ni hasonló esetek elkerülésé­től föHztosító olvadt ki az re. egyik fázisban. DÄV üzletigazgatósága Ceglédi üzemvezetőségün- Nagykőrös költészet napján Váci Mihály városunk vendége volt Utazás Bürokronéziában — A szatíra fegyverével József Attila születéspapja, április lí-e, évek óta kedves ünnep nálunk. Ekkor tartják az irodalombarátok a költészet napját. Ilyenkor osztják ki az irodalmi díjak egy részét és számos új verseskötet hagyja el a nyomdákat ma élő poé­táink költeményeivel. Kedden este a művelődési ház emeleti nagyterme zsúfo­lásig megtelt — jórészt közép- iskolásokból álló — érdeklő­dőkkel. Neves vendég látoga­tott a városba: Váci Mihály Kossuth-díjas költő, a mai ma­gyar líra egyik kiemelkedő te­hetsége. Az ünnepélyes költő —olvasó-találkozót Kányi Andrásné, a városi, járási könyvtár vezetője nyitotta meg, majd a művelődési ház gimnazistákból álló irodalmi szakköre mutatott be egy csokorra valót Váci Mihály verseiből. Az est középpontjában a kötetben még meg nem je- ^ lent, új műveit előadó költő | állt. Mielőtt új verseit el-S mondta, néhány szót szólt kő-1 zönségéhez: — Kedves barátaim! Akkor ^ leszünk méltók a hagyomá nyok szelleméhez, ha napok ^ vagy hetek helyett a költészet S perceit tartjuk, ha ki-ki akkorS emeli le a polcról a kötetet, | amikor szükségét érzi. A mű- ^ veszetnek az egyén számára ^ mindig nagy jelentősége lesz, ^ s a költészet nemcsak az J egyénnek ad nagy ajándékot,^ hanem egyben nemzeti ön-^ tudatot teremtő erő. j — Az élet a boldogsággal, a ^ megpróbáltatásokkal, a ku- J darccal és a halállal teljes. ^ Az élet nehéz, de szép, mert ^ lehet harcolni. Az lesz mindig^ a legbátrabb, aki szembe meri nézni a megpróbáltatásokkal. S Ha valaki író lett, nincs annál ^ nehezebb és szebb, mint olyan§ verseket írni, amelyeket min- ^ denütt megértenek, az egész ^ országban, fiatalok és idősek ^ egyaránt. Az az egyetemes^ költészet, amely át tudja fog- J ni az egész népet — mondot-J ta Váci Mihály. A bevezető szavak után váltottak ki a több mint két­száz főnyi hallgatóságból. Befejezésül készülő köteté­ből, az Utazás Bürokronéziá- ban című szatirikus költe­ményből adott elő részleteket, amelyben a hivatali nyelve­zetet'és a bürokratikus gon­dolkodást figurázta ki. A könyvtár mai magyar költők yersesköteteiból össze­állított kiállítást mutatott be az előcsarnokban. Sajnos, a könyvesbolt — önhibáján kí­vül — nem tudott Váci-köte­teket árusítani, pedig sok versbarát és a dedikáltatok hosszú sora örömmel megvá­sárolta volna az illusztris ven­dég kpnyveit. 25 új vitorlás a Balatonon A balatoni kikötőkben sorra bocsátják vízre az újonnan épült vitorlásokat. A tóparti klubházakban, építőiműhelyek­ben a téli holtidényben 25 új hajó készült, s tucatnyi vitor­lást gyártott a szezonra a balatonfüredi sporthajóüzem is. A vitorlások legtöbbje a kedvelt kalóz típushoz tarto­zik. A kezdő vitorlázóknak a tavon csak nemrégen elter­jedt típust, a két vitorlájú, kis méretű kadettet ajánlják. Tizenkét műanyagvi toriás ka­dettet bocsátottak eddig víz­re. Az új hajók az átvé­tel előtt próbautat futnak a Balatonon. — A járásban és a városban 1030 bedolgozónk van, egy­két kivétellel mind asszony. A. községek közül Törtei az, ahol a legtöbben foglalkoznak be­dolgozással. Talán ott van a. legkevesebb elhelyezkedési le­hetőség, de az is meglehet, hogy ezen a részen van a leg­több gyerek, s nevelésük mel­lett ezek a szorgos asszonyok megkeresik a napi szükséglet­re valót is. Itt még a „kelle­mest a hasznossal” szólásmon­dás is helytálló, ugyanis a le­adási időpontot hetipaci napra tettük. — A szövetkezet exportját — mintegy 70 százalékban —> a bedolgozók szolgáltatják. A szép és jó minőségű munka mellett pontosak a szállítás­ban, a határidők betartásában is. Sah nyugati cég rendel a szövetkezetnél, és sok külföldi nő gyönyörködik a törteli, abonyi, ceglédberceli asszonyok munkájában. — Milyen munkát kaptak legutóbb? — Jelenleg a norvég min­tás kesztyű, a hímzett ágyne­mű „fut” és készítik a kézi csomózású perzsaszőnyeget, női blúzokat, gépi kötésű pulóvereket A konfekció- részleg — szintén exportra —■ gyermekruhák varrásával fog­lalkozik; az áru 70 százalé­kát küldjük külföldi megren­delőknek. Az 1030 asszonynak több mint fele már túl van az ötve- nen. S mikor leteszik kezük­ből a seprűt, a fakanalat, hang­talanul villan a kötőtű, s hal­kan berreg a varrógép. A csa­lád már megszokta ezt, a havi költségvetésnél köny- nyebb a tervezés. A szövetke­zet vezetősége nem ismeri a térvlemaradást, mert mindig lehet számítani rájuk ... (csat—) ^SSSSSJfrS/^SSSSSSSSArSSSSSSSSSSSS^SSSSSSSSfrSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSArSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Hazafelé, délután Eső aj ------- 5 v ersekre került a sor. homokra, Télutói ----­s zág, Válasz egy kritikára cí-J mű költeményei nagy tetszést, § hosszan, tartó lelkes tapsot S Tóth István felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom