Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-12 / 85. szám

Mindnyájunk érdeke — mindnyájunk öröme Megnyílt a kamarakiállítások új otthona Öt héten át láthatjuk a képeket Egy lehetőséggel szegényebbek leszünk q Kihalásra ítélték a gépipari technikumot ■ A múlt évben ipari üze­meink, a kongresszusi ver- .seny során, kivétel nélkül . teljesítették tervüket. Vá­rosi viszonylatban össze­gezve az eredményt: 104u/o. Ez a lendület — minden jel arra mutat — folytatódik az . idén is, a szovjet hatalom megünneplése 50. évforduló­jának tiszteletére. Mindezen felül, mint fő politikai feladat jelentkezik az új gazdasági mechaniz­musra való áttérés előkészí­tése. A város politikai és gazdasági vezetői tanfolya­mokon sajátítják el a szük­séges ismereteket. Természetesen egyéb fel­adat is akad bőven. Az idén ismét nagy ide­genforgalomra számítha­tunk. A Pap-szigeten, augusztusban nemzetközi camping-kongresszust ren- deznak, tizenkét ország rész­vételivel. Mint minden idegenfor­galmat jelentő esemény, úgy ez is, nagy jelentőségű a város életében. Be kell látnunk, hogy az idegenfor­galom nemcsak lehetőség, de kiváló eszköz is a ke­zünkben. Jólétünket, ké­nyelmünket, előrehaladá­sunkat szolgálja. Csak egyetlen példát. So­kan háborognak a városban a Skanzen miatt. Helyette inkább utakat, lakásokat építenének — mondják az elégedetlenkedők. Elfelejtik 1965 szeptemberében a bük­kösparti jegenyefák kidöntésé­vel megkezdődött a város csatornázása és a patakpart szabályozása. Egyúttal meg­szűnt a Jókai utcai gyermek- játszótér. Majd — hosszú hó­napok keserve után — a házfalak megszabadultak a sárpriznictől, s a Jókai utca ismét járható lett. Igen ám, de az egykori kedves játszótér helyén ma salakdombok ékte­lenkednek. És azóta szeles időben a Jókai utcában nem lehet ablakot nyitni. Második éve nincs egy tenyérnyi gyer­mekjátszótér a városban... Ezért kerestük fel a városi tanács építési osztályának ve­zető mérnökét, Horváth Ákost. — Mikor lesz végre vala­hol egy valamire való játszó­tér, ahol gyermekeink szaba­don rúghatják a labdát, játsz­hatnak? Mi eélt szolgálnak a titokzatos és annyi sok bosz- szúságot okozó Jókai utcai salakdombok? A válasz határozottan hiva­talos volt. — A végrehajtó bizottság januári ülésének határozata szerint a város 1967. évi kom­munális fejlesztése céljára többek között 150 000 forint áll rendelkezésre, a Jókai ut­cai volt játszótér területren­dezésére, és 260 000 forint két új gyermekjátszótér megte­remtésére — hangzott az épí­tésügyi válasz. — A Jókai utcai csatornázást még nem fejezték be. Re­mélhető azonban, hogy ott és a Kert utcában rövidesen le­fektetik a főnyomócsövet, majd ezt követően az Útépítő Vállalat elvégzi az út végleges burkolását. A régi Parniczky ház — a terület szélesítése cél­jából — lebontásra kerül, s az így nyert területen autó­parkírozó nyílik. Emellett a parkírozótól elzárt területen kisgyermekek számára homo­kozót, hintát, pihenőpadokat is telepítenek. viszont, hogy egy ilyen táj­múzeum, különösen a fővá­ros közvetlen közelében, milyen óriási vonzóerővel bír. Évi idegenforgalmunk jelenleg körülbelül 500 000 látogató. A Skanzen meg­épülte után ez a szám, a leg­szerényebb becslések szerint is megkétszereződik. És ezeknek a látogatóknak jó út, vendéglő, szálloda, élel­miszer és sok egyéb kell. De ezeken az utakon járunk, ezekben az üzletekben vá­sárolunk mi is. Az idegen- forgalom emelkedése orszá­gos érdek, s a mi érdekeink megvalósítása is remény­keltő. Az idegenforgalom csak kiragadott példa a sok kö­zül, amely az egyetemes vá­rosi érdeket szolgálja. Ezek szemelőtt tartásával lehet csak előre haladni. Keresni az újat, a. jobbat, fejleszte­ni a régit, a jót. Mindez azonban csak egységes aka­rattal, megértéssel lehetsé­ges. Minden feltétel adva van ehhez, hiszen nemrég tett hitet emellett a város. A választásokon a Hazafias Népfront jelöltjeire — mindössze 86 ellenszavazat­tal — 7400-an szavaztak. A gondok, problémák épp­úgy közösek, mint az elért eredmények osztatlan örö­me. A szentendrei embereké! — Az egyik új játszótér vagy a Kálvária felett, vágy a Bükköspart és Mátyás király utca találkozásánál, a városi gazdasági udvar melletti térsé­gen (a körzetorvosi rendelő­vel szemben) készül el még a nyár folyamán. Természetesen megfelelő, korszerű játékfel­szereléssel. Örömmel hallottuk, hogy a másik, hasonló gyermekpara­dicsom Ízbégen épül. Az új is­kola alatti patak parti terüle­ten. Itt európai mintára KRESZ-játékteret is beren­deznek, a közlekedési szabá­lyok játékos megtanulására. A salakhegyre vonatkozóan Breszka József, a Városgazdál­kodási Vállalat megbízott ve­zetője adott magyarázatot. — A salakot a vállalat horáatta oda, a Duna-partra vezető sétány alapanyagául. A pomázi művelődési ott­hon irodalmi színpada és a szentendrei József Attila Mű­velődési Otthon ifjúsági zene­kara előadásában mutatták be Petőfi Sándor verses elbeszé­lését „Az apostolt". Dicséretes már az a tény is, hogy a járásban két művelő­dési otthon így kiegészíti egy­mást. De dicséretes a bátor ke cményezés is. A mű szín­padra alkalmazásai — Szabó Ferenc munkája — nagyon tetszett. Helyesen választotta ki a mű lényegét, nem esett túlzásokba. A megszépült Ferenczy Ká­roly Múzeum emeleti kiállító helyiségei már a múlt héten „debütáltak”, viszont az ed­dig régészeti állandó kiállítás helyiségéül szolgált földszin­ti terem most „mutatkozott be” új feladatkörében: mint a képzőművészeti kamaraki­állítások új otthona. Ezúttal, a kamarakiállítás- sorozat első állomásaként a múzeumnak a legutóbbi két év során kapott, illetve vásá­rolt képzőművészeti anyag­ból kap ízelítőt a látogató. A képek jó része most sze­repel először huzamosabb időn át a nyilvánosság előtt. Alkotóik ismert szentendrei művészek, mint pl. Onódy Béla, Pirk János, llosvai- Varga István, Dely Antal, Kántor Andor, Kmetty János, Gálffy Lola, Czóoel Béla, Deim Pál, Boromissza Tibor, illetve olyanok, akiknek ked­velt „alkotói területe” Szent­endre: Miháltz Pál, Herman Lipót, Korniss Dezső, Bá- novszky Miklós, Tóth Endre, Pándy Lajos, Arató János. A kiállítás, melyet Jászai Béla, városi művelődési fel­ügyelő nyitott meg, mintegy 5 hétig lesz nyitva. A sorozat következő témája: Ferenczy Károly emlékkiállítás lesz, a művész halálának 50. év­fordulója alkalmából, a nagy — De miért hever ott oly régen a Jókai utcaiak bosszú­ságára? Hiszen csak a csa­tornázás, az útburkolás, a házbontás után lesz rá szük­ség. — Salak nem kapható min­den időben. Akkor kellett megvásárolni, amikor rendel­kezésre állt — hangzik a tö­mör válasz. Ez utóbbin ugyan lehetne vitatkozni, hisz’ táblák hirde­tik mindenfelé: „Salak — in­gyen — éjjel-nappal elszállít­ható”. Annyi azonban bizo­nyos, hogy ez a válasz nem könnyít a Jókai utcai csalá­dok pillanatnyi életén. Min­denesetre, ha már így van, ta­lán addig is rendszeresen lo­csolhatnák a Jókai utcát és a salakot! Ugyanez Déri György zené­jében is sok helyen érezhető, őt, , mint zeneszerzőt jól is­merjük; romantikus beállított­ságú. Most valami visszatar- tottság érezhető nála, mintha ő is félt volna a nehezebb meg­oldásoktól. Némely helyen vi­szont nagy ötletességgel lepte ------ a nézőt. Kifejezési mód­jával, például a zsarnokra va­ló utalással forradalmian kor­szerűsített. Sirató éneke na­gyon szép, megrázó volt. Elő­segítette ezt Kovács Júlia kul­túrált énekmodora, amely egy kicsit talán’még líraibb is le­hetne. m űvész szentendrei korszaká­nak terméséből. Horányi Sándor APÁTI ABKAROViCS BÉLA (1833-1957) Halálának tizedik évfordu­lóján emlékezünk a kedves szentendrei festőre, aki élete „rajzos napjait” töltötte kö­rünkben. Apáti Béla, minden szentendrei tárlaton szere­pelt; gyűjteményes kiállítá­sát a Ferenczy Károly Mú­zeum is bémutatta. Örök élményt és elkötele­Szánthó Imre linómetszete zettséget jelentettek számára a nagybányai művésztelepen eltöltött évek. Ferenczy Ká­roly és Réti István köre, lá­tásmódja és művészete egy életre programot adott a csendes, rendkívül szerény és tehetséges művésznek. Lírai rajzai; szép tájkom­pozíciói, finom tónusú csend­életei ; karakteres rajzai — komoly elmélyült pikturát bi­zonyítanak. Tisztelettel és szeretettel emlékezünk, a Szentendrét olyannyira sze­rető — Béla bácsira. Sz. I. Pákolicz Mihály rendezői el­képzelése helyénvaló, bár ta­lán túl sokat akart összetömö- ríteni. Nehéz az oratóriális stílust naturális elemekkel ke­verni. De talán a legnehezebb rendezni és játszani egyszerre. Külön dicséret illet minden szereplő^ a biztos' szövegmon­dásért. Beszédtechnikájukat érdemes volna fejleszteni, megérné a fáradságot. Sok he­lyen ezért ésnek ki a rit­musból. Bár így is ki kell emelni Kocsis Mária. Gesztő- di Csaba és Demeter Magdol­na szép beszédét. (-ff) Hivatalos neve Bottyán Já­nos Gépipari Technikum. Ennyi és nem több. Székhe­lye valójában Esztergom, de itt is működik Szentendrén, mint „kihelyezett tagozat”. Furcsa iskola ez és furcsa a története is. j Az iskolát öt esztendővel ez- I előtt a szükségszerűség hívta j életre — a városi művelődési csoport segítségével. Hogy le­gyen főnöksége, Esztergom­hoz sorolták be. Aztán... amolyan tyúkanyó nevelte kacsgfiókának bizonyult. Ha­mar vízre képűit, s boldogult, ahogy tudott. A gimnáziumot kivéve mű­ködött valamennyi iskolában, a művelődési otthonban, még a Vasipari Ktsz-ben is, míg végül személyeskedésig me­nő harcok után a mai helyé­re került, a Rákóczi Ferenc utcai általános iskolába. Pályafutása alatt nem sokat törődtek vele. Ment, ahogy tudott. Esztergomnak csak nyűgös mostohagyermeke volt. A városban meg csak époen tudomásul vették, hogy van. A létszámban sem min­dig szerepelt, legtöbbször még a statisztikák is hallgattak róla. Ha maguk a diákok és tanáraik nem ragaszkodtak volna annyira hozzá, már ré­gen nem létezne. Pedig nem érdektelen a lé­te. Az elmúlt évben negy­venkét, az idén huszonöt gép­ipari szakembert bocsátott ki falai közül. Végzett techniku­sokat, akik legtöbben itt, a városban dolgoznak. Végté­re mégis csak hozzánk nőtt. De ennek most vége. Most a napokban érkezett a döntés: „.. .a jövő évben, a gépipari technikumban nem indítható első osztály!" Miért? Azért mert az esztergomi anyais­kolának csak egy osztály in­dítását engedélyezték és az természetes, hogy erre Esz­tergom is igényt tart. A mi iskolánk — jelenleg négy osztálya van még — nyolc évi életképes működés után szép lassan kihal majd. Egy lehetőséggel kevesebb itt Szentendrén. Bárhogy is néz­zük a dolgot, szegényebbek lettünk, leszünk. Vagy esetleg volna mód va­lami más megoldásra is? Ki tudja. Mert ehhez nem elég a lelkesedés! Két ízben is szóvá tettük már azt a lehetetlen állapotot, amely városunkban az elekt­romos üzemzavarok kijavítá­sa körül van. Időközben levél érkezett szerkesztőségünkhöz az Elektromos Művektől, amelyben' az első cikkünkre reagáltak. Lényegét ismertet­jük olvasóinkkal. „A Szentendrében közölt ,Anyukád mosson hétfőn!’ cikk nyomán vizsgálatot folytat­tunk, amelynek eredménye­képpen megállapítottuk, hogy ... a két beérkezett hibabeje­lentés közül egyik alkalommal sem közölték, miszerint a Vö­rös Hadsereg útja 9. sz. ház­ban több fogyasztó lakik. így történhetett, hogy a hibát csak másnap délelőtt javítottuk ki. Ügyeleti és készenléti szol­gálatunk — jelenlegi adottsá­gaink miatt — csak a nagyfe­szültségű üzemzavarok el­hárítására, valamint a közü- leteket és a több fogyasztót érintő hibák megszüntetésére szorítkozhat. Amennyiben tu­domást szereztünk volna arról, hogy több családot érintő hi­báról van szó, úgy a javítást azonnal elvégeztük volna. Kétségkívül indokolt, hogy munkaszüneti napokon is Vé­gezzünk Szentendrén egyedi, kisfogyasztói hibajavításokat, de erre a lehetőségeink kor­látozottak. Átmeneti megol­dásként a jövőben a munka­szüneti napokat megelőző dél­után és a munkaszüneti napo­kon 2—3 óra hosszat — amennyiben üzemzavarunk nem lesz — az egyedi fogyasz­tóktól bejelentett hibákat is kijavítjuk majd." Harmadszor (és reméljük utoljára) Az áramzavarok kijavításáról Kulturális hírek röviden Hétfőn nyitották meg a Ferenczy Károly Múzeum ál­landó jellegű kiállítását. A kiállítás összefoglaló címe: „Táj és ember Szentendrén és környékén". A kiállítást Har­gitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztá­lyának vezetője nyitotta meg A kiállítás részletes ismerte­tésére később visszatérünk. ★ A dunabogáányi művelődé­si otthonban Kosztolányi De­zső műveiből összeállított Szép és kétségkívül jó szán­dékú levél. Csakhogy az elekt­romos üzemzavarokat a jó szándék épp úgy nem szünteti meg, mint ahogy arra a két- háromórás szívességre sem le­het alapozni egy város lakói­nak zavartalan áramellátását. A leghatározottabban az a vé­leményünk: az „egyedi” fo­gyasztók kiszolgálását, áram­mal való ellátásuk szüntelen biztosítását nem szívességgel, hanem szervezetten kell meg­oldani. Két okból is. Egyrészt, mert ezek az „egyediek” van­nak nagy többségben (s mel­lesleg ők a megrendelők, akik havonta fizetik a villany- számlát!). Másrészt, mert nem az egyediek vannak a hivatalért, hanem éppen megfordítva. Ezért mindazt, amit máso­dik cikkünkben írtunk, fenn­tartjuk. Sürgős intézkedést kérünk. Gépszemle: 5-ös Jól sikerült a gépszemle a Mathiász Tsz-ben. Ez. volt az első ilyen jellegű ellenőrzés azóta, amióta a Mathiász és az Április 4-e egyesült. A járási bizottság elnöke, Klinger Ist­ván, a tanács gépészeti elő­adója, értékelésében hangoz­tatta, hogy a Mathiász Tsz gépparkja minden szemlén mindenkor kitűnő értékelést kapott. Jelenleg emellett a termelőszövetkezet oly jól van gépesítve, hogy az már egy kisebb fajta gépállomás­nak is becsületére válna. irodalmi estet rendeztek. Az előadást Fábián Zoltán író ve­zette be. A versillusztráció­kat Palotai Erzsi érdemes művész, valamint Bánffy György Jászai-díjas színmű­vész adta elő. Ez a rendezvény tulajdon­képpen a visegrádi irodalmi presszóból került Dunabog- dányba. Ott ugyanis bizonyos nehézségek támadtak az iro­dalmi presszó működése kö­rül, amelyekről olvasóinkat a maga idején tájékoztatjuk majd. A sárpriznictől — a salakdombig Ami hivatalos nyelven jól és rosszul hangzik... \ Kálvária felett és ízbégen lesz játszótér h Jókai utcánál marad a salakdomb továbbra is Horváth Levente Jól sikerült előadás a művelődési otthonban Petőfi Sándor: AZ APOSTOL i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom